Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-03-01 / 3. szám
k: Bodajki Ákos 12 2015. március ,#> „ „ mym paksi atomerőmű Műszaki Alkotói Pályázat 2. díjas pályázatok 1. Külső üzemi villamos séma digitalizálása Házi Tibor Ferenc „A blokkon kívül is van élet." Az üzemviteli terület, a legkülönfélébb technológiák kiszolgálásának fontos része a külső üzem (a pótvíz-előkészítő, a hűtőgépház, a biztonsági dieselgenerátorok, a kompresszorházak, a hidrogénüzem, a vízmű, a nitrogénüzem stb.). Némelyike már a blokkindítás előtt megkezdte üzemét - fokozott figyelmet igényelnek, hogy rendelkezésre állásuk ne befolyásolja a biztonságot és az energiatermelést. Központi jelzések híján az egyes berendezések állapotát sémarajzon (VI-0025) jelölik, követik. Mára ez a módszer már nem korszerű és sok buktatót rejt, de szabványos jelölésekkel a séma Visual Basic-ben programozva, Excellbe integrálva XXI. századi formát öltött. A megírt alkalmazás (~90 oldal) felhasználói felülete nemcsak átlátható, könnyen kezelhető, az egyes állapotok archiválhatók. A séma mögött - ahol szükséges - reteszfeltételek vannak beépítve, pl. betáplálási irányváltás esetén. A rendszer naplózza a jogosult felhasználókat és az elvégzett műveleteket, valamint időbélyeggel látja el. A földelési műveletet - a baleseti kockázata miatt - külön kezeli a program. (A földelő kötelek számát hozzá kell rendelni a művelethez, de e nélkül is továbblép a program. Ez személyi felelősség.) Sikeres tesztüzem után bevezették a programot a műszakos szolgálathoz.- Már számos ötletem van a továbbfejlesztésre, de ezeket még egyeztetnem kell - mondta meghallgatásán az alkotó. Házi Tibor Ferenc területfelelős (ÜVFO VÜO)- Budapesten születtem 1983. október 2-án, Százhalombattán éltünk 91-ig, utána egy alföldi kis faluba, Jászszentlászlóra költöztünk. A középiskolát a szegedi Gábor Dénes Szakközépiskolában végeztem, közlekedési szakirányon. Akkor még a vasút vonzott, de gyorsan irányt váltottam, és 2007-ben végeztem a BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karon erősáramú villamosmérnökként. Első munkahelyem a rövid életű gödöllői ELMŰ-SZOLG volt, itt kis- és középfeszültségű hálózatokat terveztem. Innen a Mátrai Erőmű Zrt.-hez kerültem tervező mérnökként. Két év után, 2010-ben lehetőség volt átkerülni az atomerőműbe. A villamos üzemvitelen blokki elektrikusként kezdtem, majd kikerültem külső üzemi területfelelősnek, ahol jelenleg is dolgozom. Feleségemmel egy kis Fejér megyei faluban, Hantoson élünk kertes házunkban, gyermekünk még nincs. Hobbijaim sora végeláthatatlan, de a főbb irányok: autó-motor technika, digitális technika, robotizálás, zenélés, motorozás, céllövészet. 1 13. Neutrondetektorok szimulációs vizsgálata a BME NTI Oktatóreaktorban az RMRésÁNER rendszerek felújításának megalapozásához Dr. Pás István, Parkó Tamás, Horváth Márton Az atomerőművek teljesítményének gyors és pontos meghatározásánál alapvető szerepe van a neutronfluxus-méréseknek. A Paksi Atomerőműben sincs ez másként, ráadásul az üzemidő-hosszabbítás eredményeként a különböző neutronfluxusmérőláncok, rendszerek rekonstrukciója szükséges. Az ÁNER (Átrakási Neutronfluxus-ellenőrző Rendszer) kapcsán végzett piackutatás során megállapítottuk, hogy ugyan sok hasonló rendszer létezik, de a céljainknak megfelelő mérőrendszert nem, vagy csak irreálisan drágán lehetne beszerezni. Ezért az eddigi kedvező tapasztalataink alapján a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont (MTA EK) és a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) REGTRON szakembereivel történt konzultációt követően CFUL08 detektoron alapuló saját, ténylegesen széles tartományú neutronfluxus-mérőrendszer kifejlesztése mellett döntöttünk. Dolgozatunkban a CFUL08 típusú hasadási kamra új elektronikájához kapcsolódó tesztelési folyamat során eddig elvégzett munkánkat mutattuk be. Az elektronika tesztelésére a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) oktatóreaktorában került sor. A tesztelés két fő részből állt. Egyrészt egy több mérésből álló kísérletsorozattal teszteltük a detektor elektronikáját különböző statikus és időben változó neutronterek esetén, másrészt több számítógépes modell összekapcsolásával szimuláltuk a detektorjelet, majd a kétféle eredményt összevetettük. Az eredmények kiértékelése alapján megfelelőnek minősített mérőlánc 2015-ben pilotüzemben kerül telepítésre a Paksi Atomerőmű egyik blokkján. Mivel a mérőlánc képes az egész neutronfluxus-mérési tartományt átfogni, a detektorok fixen telepíthetők, így a mérőrendszer több célt is szolgálhat. Az időbeli szétválás miatt biztosan használható az átrakás alatti és a fizikai indítási program alatti ellenőrzéshez. Reményeink szerint azonban folytonos üzemben a VERONA rendszer számára is szolgáltat jelet a teljes teljesítménytartományban. A mérőlánc kifejlesztése során sokfelől kaptunk támogatást, segítséget, amiért ezúton is szeretnénk köszönetünket kifejezni. Az MVM PA Zrt. Sugár- és Környezetvédelmi Főosztály és a Biztonsági Rendszer Osztály szakembereinek a detektorok előzetes ellenőrzésében és a BME-oktatóreaktorba történő átszállításában nyújtott segítségükért, az MTA EK és a KFKI REGTRON szakembereinek a mérőlánc hardverelemeinek és kiértékelő szoftverének kifejlesztéséért, a tesztelésben való tevékeny részvételért, a BME Nukleáris Technikai Intézet (NTI) vezetésének és az oktatóreaktor személyzetének a mérésekhez szükséges háttér biztosításáért. Külön köszönettel tartozunk dr. Fehér Sándornak, a BME NTI docensének a dolgozatot megalapozó diplomamunka témavezetéséért, amivel az egész projekt előremozdításához jelentősen hozzájárult. Dr. Pás István vezető fizikus (RFO)- Egerben születtem. Gyerekkoromat egy Eger közeli kis faluban, Mikófalván töltöttem. Debrecenben végeztem fizikusként. Az erőműben 1985 óta dolgozom. Pakson lakom a családommal. Feleségem szintén az erőműben dolgozik. Három gyerekünk van, Krisztina, a nagylányunk és az ikrek: Kornélia és Dominijc A kollégáimmal nagyon jó, mondhatni baráti a kapcsolatom, sok eredményes és sikeres feladatot hajtottunk végre együtt, és remélem, ez így lesz a jövőben is. Külön öröm számomra, hogy a megszerzett ismereteket, tudást tovább tudom adni a fiatalabb kollégáimnak. Szabadidőmet a családommal töltöm, ha jön a jó idő, kertészkedünk. Parkó Tamás csoportvezető (RFO)- A Budapesti Műszaki Egyetemen végeztem 2002-ben, mérnök-fizikus szakon. Azóta a Reaktorfizikai Osztályon dolgozom. Családommal Pakson élünk, három gyerekünk van, két fiú és egy lány. Tamás már iskolás, Dénes majdnem iskolás, a legkisebbik, Márta, most még időnként királylány, de tervei szerint jövőre már ő is iskolás lesz. Feleségem jelenleg otthon biztosítja a gyerekek felcseperedéséhez szükséges hátteret. A neutronfluxus-mérések elemző vizsgálata alapvető a reaktorok üzemének ellenőrzéséhez, a későbbi rekonstrukciók megalapozásához, de az új blokkok esetén is használható tudás birtokába juthatunk ilyen erőfeszítések árán. Jól mutatja a téma érdekességét és szerteágazóságát a bevont szakemberek sokszínűsége, és külön öröm számomra, hogy pályakezdő új kollégánknak ilyen módon tudományos szempontból is érdekes feladatot tudtunk biztosítani. Horváth Márton fizikus (RFO) Kiskunhalason születtem 1990-ben. Legszebb éveimet Kiskőrösön és Siójuton töltöttem. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fizikus BSc-szakon végeztem 2012-ben, majd 2014-ben az MSc-t is befejeztem. Diplomamunkámat részben a Paksi Atomerőműben írtam. Ekkor érett meg bennem a döntés arról, hogy itt szeretnék elhelyezkedni, ami 2015 elejére sikerült is. Az azóta eltelt hosszú időben ismerkedem a reaktorfizikusi munkakörrel kollégáim aktív közreműködése mellett. Saját családot még nem alapítottam, de idővel erre is sor kerül. Szabadidőmben szívesek űzök különféle sportokat. Ezek közül, ha tehetem, legszívesebben vitorlázom, valamint kungfuzom. I I4. A pihentetőmedence alternatív hűtési módjainak termodinamikai vizsgálata Tarczal Lajos, Turánszki Larisza A pihentetőmedence üzemzavara könnyen vezethet nagy radioaktív kibocsátáshoz, mivel nem rendelkezik közvetlen kibocsátást megakadályozó gáttal. A medence hűtésének megszűnése a hűtőközeg felmelegedését, majd elforrását eredményezheti, mely a fűtőelemek szárazra kerüléséhez, illetve sérüléséhez vezet. A dolgozat 4 alternatív útvonalon (L-ÁOKU-utasítás) történő hűthetőséget vizsgál. Mindegyik útvonalra az elkészített hőtechnikai modell és kezdeti feltétel figyelembevételével számítás készült. A modell alapján meghatározható, hogy a pihentetőmedence hűtésének a kampány különböző időpontjaiban bekövetkező üzemzavara esetén melyik útvonalon biztosítható a remanens hő elvezetése. Tarczal Lajos elemző mérnök (FEO)- A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán, energetikai mérnök szakon végeztem 2006-ban. A Fejlesztési és Elemzési Osztályra 2007-ben pályakezdőként kerültem elemző mérnöki munkakörbe, ahol főként súlyos baleseti determinisztikus elemzésekkel foglalkozom. Szabadidőmben szívesen barkácsolok, kerékpározok, valamint aktívan részt veszek a paksi Fiatalok a Nukleáris Energetikáért egyesület munkájában. Turánszki Larisza rendszertechnológus (RTO)- Moszkvában születtem. Diplomámat a Moszkvai Energetikai Egyetemen védtem meg az atomerőművek és berendezések szakon hőfizikus mérnökként. A Reaktor Osztályra 1991-ben kerültem, most pedig a Rendszertechnológiai Osztályon dolgozom. Két nagyfiam és egy általános iskolás lányom van. Szabadidőmben szívesen utazom, síelek és úszom, gyulai
