Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-03-01 / 3. szám
2015. március 13 A Paksi Atomerőmű nagy hangsúlyt helyez a technológiai folyamatokra, a rendszerek, berendezések műszaki állapotára, ezért az erőműben a rendszeres karbantartások mellett folyamatosan végeznek újításokat, átalakításokat. Ezekből adunk ízelítőt egy-egy projekt bemutatásával. Sikeresen megvalósult a főtranszformátorok cseréje A korábbiakban már hírt adtunk a főtranszformátorok folyamatban levő cseréjéről. A nagy volu- I menü átalakítás tavaly lezárult, f A megvalósítás olyan példásan 5 sikerült, hogy Szabó György, a - projekt vezetője vezérigazgatói dicséretben részesült. A dicséret indoklása a teljesítés kiválóságán túlmenően az átalakítás jelentőségébe is bepillantást enged:„Szabó György vezető berendezésmérnök 2010-től a napi munkáján felül vezette a főtranszformátor-csere projektjét. A főtranszformátorok cseréje az eddigi legnagyobb volumenű munka volt a villamos szakterületen. A cseréket a főjavítások alatt kellett elvégezni, a munkák határidőre elkészültek, soha nem történt csúszás, nem volt veszélyeztetve a blokkok visszaindulása. 2014-ben a 22AT főtranszformátor-cserével sikeresen lezárult a projekt." Kitüntetett kollégánk - megkeresésünkre - összefoglalta a munka legfontosabb részleteit. A projekt 2009 nyarán alakult azzal a feladattal, hogy előkészítse és koordinálja a gépház mögé telepített nyolc főtranszformátor lecserélését. A cseréket a kiöregedésük tette szükségessé. Az üzembe helyezésük még 1980-1984 között, az adott blokk indulása előtt történt, tehát ezek a berendezések eljutottak a tervezési élettartamuk határának közelébe. A valós állapotukról a rendszeres diagnosztikai vizsgálatok, mérések és az olajminták vizsgálata adott pontos adatokat. Ezeken túlmenően a WANO-jelentések, valamint a hazai műszaki kutatások és tapasztalatok eredményei is fontos információkkal szolgáltak. A vizsgálatokból kiderült többek között, hogy a szigetelésromlás előrehaladott, az olaj kezelésre szorul, és általában az élettartambeli elhasználódás 95%-os. <Q> mym paksi atomerőmű Műszaki átalakítások A megfelelő mérlegelés nyomán az ABB berendezéseire esett a választás. Minden munkafázis az ütemterv szerint történt. A transzformátorok cseréjével egyúttal a kármentő rendszer építészeti átalakítása és egy olajleválasztó rendszer telepítése, valamint az új berendezésekhez illeszkedő szórtvizes oltórendszerek és tűzjelző rendszerek kiépítése is megvalósult. Mindezt természetesen sokrétű és bonyolult tervezés és engedélyeztetési procedúra előzte meg. A körültekintő munkaszervezéssel, azaz a hosszú és rövid főjavítások jelentette lehetőségek kihasználásával lehetővé vált a munka rövidebb idő alatt történő elvégzése - ezért zárulhatott le már tavaly a projekt. A csupán a hosszú főjavításokra ütemezett kivitelezéssel nyolc év alatt valósult volna meg mindez. A tervzsűrik, a kivitelezések és az üzembe helyezések valamennyi résztvevője kiváló munkát végzett. A kezdetekkor rengeteg műszaki, illetve adminisztratív jellegű probléma jelentkezett, sokszor homok került a gépezetbe, de ekkora munkánál ez elkerülhetetlen. A résztvevők ilyenkor éltek a kritikával és az önbírálattal is, és sikerült megoldani a problémákat. A projekt második felében már egyre jobb tervek készültek, és egyre gördülékenyebben ment a kivitelezés is, mondhatni: élvezetessé vált a munkavégzés. A feladatok megvalósítása szempontjából külön ki kell emelni, hogy egyszer sem történt csúszás, nem került sor határidő átlépésre, a blokkvisszaindulásokat sem hátráltatta az átalakítás, és a költségek is a tervezett kereteken belül maradtak. Más kérdés, hogy egy új berendezésnél óhatatlanul is előjönnek problémák, meghibásodások, amelyeknek a számát és a súlyosságát csak csökkenteni lehet. Ezeket a kezdeti problémákat az úgynevezett kádgörbe jellemzi (a berendezések működésének kezdetén több a probléma, azután sokáig kevés, majd élettartamuk lejártakor ismét növekvő számú meghibásodás jelentkezik). Ez a törvényszerűség a főtranszformátorok vonatkozásában is beigazolódott, ugyanis az üzemidejük kezdetén több, különböző meghibásodás jelentkezett. A legjelentősebbek a téves védelmi működések voltak. Ezek mellett olajszivárgásból, folyásból, ventilátorhibákból adódó garanciális problémákat is kezelni kellett. Remélhetőleg a folyamat hamarosan a kádgörbe alsó pontjára jut, és ezen az értéken zajlik majd az üzemelés 20-30 évig. Szabó György kollégánk elmondta még: ezúton is köszöni mindenki munkáját, aki részt vett a projektben. Szerencsésnek tartja magát, hogy ekkora témát vezethetett. Rengeteget tanult az elmúlt tíz év során. Minden munkatársnak hasonló szakmai élményeket kíván a maga területén. Prancz Zoltán Szakmák az atomerőműben Sorozatunkban tavaly augusztus óta a Karbantartási Igazgatóság Üzemfenntartási Főosztályán, a Híradástechnikai Osztályon dolgozó munkatársak tevékenységét mutatjuk be. Ezúttal a Koordinációs Csoportból Csabai Jánosné koordinátorral beszélgettünk. Éva 1958-ban született Pakson. 1977 decemberében nyert felvételt az EBRE-hez mint telefonközpont-kezelő. A Budapesti Távbeszélő Igazgatóságon telefonalközpont-kezelő képesítést szerzett 1978-ban. 1985-ben került az atomerőmű állományába. A Híradástechnikai Osztályon 1995-ben alakult meg az ügyfélszolgálati iroda, ahol új feladatokat kapott. Jelenleg is itt dolgozik, fő feladatai közé tartozik az intranetes telefonkönyvben szereplő telefonszámok karbantartása, aktualizálása, a négy számjegyű telefonszámok számlázása és a számlázórendszer karbantartása. A belső, négyszámjegyű telefonhálózat több ezer állomásból áll, az erőműves munkatársak mellett külső cégek munkavállalói is igénybe veszik. Több olyan, blokkokon telepített készülék van, amelyek elérhetősége nem jelenik meg a telefonkönyvben, ezekkel kapcsolatos egyedi igények kezelése is Éva feladata. Húsz éve a Magyar Telekom kapcsolattartója. Ennek keretében kezdetben a „vonalas” lakástelefonokkal foglalkozott, később az ADSL- és az IPTV- (T-Home) rendszerek telepítésének ügyintézése, „ki-be kapcsolása” lett a feladata. Ő foglalkozik az ügyfelek különböző számlaproblémáinak kezelésével is, amely elmondása szerint nem mindig hálás feladat, mégis általában mindkét fél megelégedésével zárul. Hozzátette, a különböző telekommunikációs eszközökkel (belső telefonhálózat, T-Home, Telenor) kapcsolatos ügyintézéseknek köszönhetően az évek alatt az atomerőmű összes munkavállalójával megismerkedett, legyen az új belépő, aktív dolgozó vagy nyugdíjas. Éva jelenleg Dunaszentgyörgyön él családjával. Férje szintén az erőműnél, egy külsős cégnél dolgozik. Lánya Dunaszentgyörgyön védőnő, fia az atomerőmű munkavállalója. Szabadidejében sok időt tölt unokáival, Balázzsal (6) és Nórával (2,5). Hobbija a kézimunka, munkáival már több kiállításon is részt vett, emellett családjával rendszeresen kerékpározik, és kirándulni is szeretnek. Hozzátette, épp nyugdíjba készül, szeretne minél több időt együtt tölteni családjával és unokáival. Kárpáti Viktor
