Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-08-01 / 8-9. szám
2015. augusztus-szeptember 15 myih paksi atomerőmű Régi motorosok Akik a kezdetektől itt dolgoznak Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a jövőképében megfogalmazottak elérése érdekében négy alappillért határozott meg: 1. biztonság fenntartása, fejlesztése; 2. termelés maximalizálása; 3. nukleáris bázisú termelés hosszú távú fenntartatása; 4. költségszint optimalizálása. Mielőtt megijednének olvasóink, hogy most grafikonok és mutatószámok következnek, megnyugodhatnak. Nem ez következik. Ha végiggondoljuk az alappillérek egyes alkotóelemeit, rá kell döbbenünk, hogy milyen fontos szerepe van ebben a humánpolitikának is. Az ezen a területen dolgozó munkatársainknak köszönhetjük azt a zökkenő- és kockázatmentes hátteret, ami nélkül elképzelhetetlen lenne dolgozni. „Régi motorosomat” bizton állíthatom, hogy szinte az egész erőmű ismeri és kedveli, segítőkész és közvetlen a hozzáforduló munkatársaival szemben. Koczka Jánosné Kati, a Munka- és Személyügyi Osztály Személyzetfejlesztési Csoportjának vezetője idézi fel pályafutását.- Több mint 30 éve dolgozol itt az erőműben. Hogyan emlékszel vissza a kezdeti időszakra?- 1982-ben végeztem a dunaújvárosi Rudas László Szakközépiskola gépíró és gyorsíró szakán, majd a helyi Beton- és Vasbetonipari Műveknél kezdtem el dolgozni. Nem volt hosszú ez az időszak, de arra jó volt, hogy szerezzek egy kis gyakorlatot és az erőműbe jöhessek, hisz akkor már az édesapám itt dolgozott, én is ide vágytam. 1983. január 12-én kerültem az erőmű területére. Akkor egy iparági cég itteni kirendeltségén kezdtem el dolgozni mint sötétkamra-laboráns. 1987. augusztus 1-jén az akkori PAV átvette a kirendeltség dolgozóit, így kerültem áthelyezéssel a Személyzeti Igazgatóság Munkaügyi Osztályára az adminisztrációs csoportba (ACSO).- Mit jelentett számodra az atomerőműben dolgozni? Hogyan jellemeznéd?- Teljesen más volt itt a mentalitás, mint a korábbi cégemnél. Egy olyan irodába kerültem, ahol 6-8 kolléganővel voltam együtt. Azt gondolom, hogy könnyen ment a beilleszkedés. Nagyon megszerettem az ACSO-s munkát, szerettem azokat a területeket, amelyek hozzám tartoztak. Emlékszem, akkor még a fizetést mi osztottuk a munkavállalóknak, alumíniumládákban vittük a borítékokat a területekre. 1-2 hónap elteltével szinte az összes kollégát név szerint ismertük.- Hogyan alakult a pályád a későbbiekben?- 19 éven át voltam ACSO-s, sok változást megéltem ezen idő alatt. Volt lehetőségem a szakmai fejlődésre, ebben az időben középfokú személyügyi ügyintézői, illetve felsőfokú személyügyi gazdálkodói tanfolyamot is elvégezhettem. Sikeresen diplomáztam a Pécsi Tudományegyetem személyügyi szervező szakán 2006-ban. Ezt követően kaptam lehetőséget átkerülni a Személyzetfejlesztési Csoportba. Kicsit fájó volt elhagyni az ACSO-t, de tudtam, hogy szakmailag ott már nem tudok fejlődni. Az új csoportomban kedvesen fogadtak, hamar beilleszkedtem. Itt egészen más feladatokat végzek, minden egyes feladat kihívás számomra, igyekszem a legjobb tudásomnak megfelelően elvégezni. Lehetőségem volt a továbbtanulásra is, 2011-ben újabb diplomát szereztem a Pécsi Tudományegyetemen, HR-tanácsadói szakon. Csoportvezetőm 2014 februárjában kinevezése miatt elkerült a csoportból, ekkor kaptam megbízást a csoport vezetésére. Megtisztelőnek tartottam a felkérést, hisz ezzel is a szakmai tudásomat értékelték, ismerték el a vezetőim. Kicsit féltem, hogy meg tudok-e felelni - bár még van mit tanulnom -, de ma már úgy érzem, hogy nem okozom csalódást.- Voltak-e valamilyen - akár pozitív, akár negatív - szempontból különösen emlékezetes élményeid a kezdeti időszakra visszatekintve?- Biztosan sok pozitív dolgot tudnék említeni, de az egyik legszebb időszak az volt, amikor három kolléganőmmel együtt az EÜ-épületben dolgoztam. Tőlük tanultam el a szakmát. Ők voltak a példaképeim. Ketten már nyugdíjas éveiket töltik. Nagyon jó volt velük dolgozni, nagyon szeretem őket.- Nem könnyű összehangolni a munkahelyet a magánélettel, főleg egy nőnek. Ha van egy kis szabadidőd, azt mivel töltőd?- Férjem is a cégnél dolgozik, a karbantartáson. Fiunk már felnőtt, Pakson él párjával. Gábor a Paks II., míg párja az MVMI Zrt. munkavállalója. Szabadidőmben szívesen segédkezek férjemnek a kertünk művelésében. A zöldségeket, gyümölcsöket magunk termesztjük. Gyakran járok kerékpározni, ami nagyon jól kikapcsol a napi pörgésből. Családunknak van egy kiskutyája, vele is sokat foglalkozom.- Mik a terveid a jövőre nézve?- A jövőre nézve nincsenek nagy terveim, már végeztünk a családi házunk felújításával. Munkámban minél több kihívást jelentő, érdekes feladatot szeretnék kapni.- Visszatekintve az elmúlt évekre, Te mit gondolsz, mi a legfontosabb dolog az életedben?- A családom a legfontosabb számomra, az egészségük, a boldogulásuk. Orbán Ottilia Fiataljaink Az atomerőmű fiatal kollégáit bemutató rovatunk következő szereplője Feil Gábor, az SZGFO Létesítmény Üzemeltetési Osztályának szakterületi mérnöke. Gábor Budapesten született, de Pakson nőtt fel, általános, valamint középiskolai éveit is itt töltötte. Érettségit és technikusi végzettséget az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium falai között szerzett, ezt követően a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola épületgépész-mérnöki képzését végezte el. A diploma megszerzését követően egy vállalkozásnál helyezkedett el Pécsett épületgépészként, majd Budapestre költözött, és egy szivatytyúkat gyártó cégnél értékesítési és ügyfélszolgálati mérnökként dolgozott. Mintegy másfél évnyi budapesti munkavégzést követően adódott lehetősége hazatérni Paksra 2009 októberében, amikor is a Létesítmény Üzemeltetési Osztály által meghirdetett állásajánlatra pályázott sikeresen, s nyert felvételt szakterületi mérnök munkakörbe. Gábor jelenleg az osztály műszaki csoportjának munkavállalója. Úgy érzi, az elmúlt években kiválóan sikerült beilleszkednie, érkezését követően a kollégák bizalommal fogadták. A szakmában nélkülözhetetlen helyismeret és a munkához kapcsolódó speciális tudás gyors megszerzésében sok segítséget kapott a csoporton belül és az osztályon dolgozó kollégáktól egyaránt. Munkakörében kiszolgálóépületek felújításával, új épületek létesítésével, kivitelezésével foglalkozik, feladata többek között az ezekhez 1 kapcsolódó projektek előkészítése, a 2 műszaki tartalom és a versenyeztetésj hez szükséges dokumentációk össze- I állítása, a kivitelezés nyomon követése és ellenőrzése, de gyakorolja a műszaki tervezést is. Szakmai kihívás szép számmal akad, hiszen a kisebb volumenű munkák, felújítások mellett a közelmúltban került sor a Radiográfiai Labor létesítésére, az utóbbi időszakban pedig az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium konyhájának és vizesblokkjainak rövid határidővel történő felújítása jelenti a legnagyobb feladatot. Úgy érzi, szervezetük egyre több feladatot kap, amelyek szakmai szempontból komoly hozzáértést és szakértelmet követelnek a kollégáktól. A munka mellett az elméleti tudás fejlesztése is fontos számára, a mérnöki diplomát követően műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői, illetve épületenergetikai tanúsító végzettséget is szerzett. Emellett a közelmúltban sikeresen nyelvvizsgázott középfokon angol nyelvből. További tervei között szerepel létesítményüzemeltetői és fenntartói egyetemi diplomát is szerezni. Gábor feleségével, Lindával Szekszárdon telepedett le, közösen nevelik 2 éves gyermeküket, Dánielt. Jelenleg nagy az izgalom a családban, mivel december elejére várják a legifjabb jövevény, egy kislány érkezését. Szabadidejében szívesen sportol, futni és a baráti társasággal focizni egyaránt szeret, valamint kedvelt időtöltése az olvasás és a filmnézés. Krausz Attila
