Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2015-01-01 / 1. szám

fotó: Bodaiki Ákos 16 2015. január mym paksi atomerőmű ■■■■ A munkaegészségügy helye és szerepe a munka világában Mindenkinek drága kincse az egészsége, amire a munkavégzés során különösen is vigyázni kell. Va­lamennyi erőműves munkatársat közelről érinti te­hát a fenti címmel elhang­zott előadás, amely a nem régen megtartott vállalati szintű munkavédelmi kép­zés tematikájába illeszke­dett. Az előadó, Racskóné dr. Sztrida Emese foglalko­zás-egészségügyi szakor­vos, a kapcsolódó általános ismereteken túlmenően az atomerőművi gyakorla­tokra és tapasztalatokra is kitekintett. A munkaegészségügy - a munkabiztonság mellett - a munkavédelem egyik fő területét képezi. Saját részterü­leteit tekintve a munkahigiéne és a foglalkozás-egész­ségügy diszciplínákból tevődik össze. Az atomerőmű­ben szervezeti szinten a Nukleo-Med Kft. felel érte. A munkaegészségügy körébe tartozó tevékenységek­nek, illetve kötelezettségeknek igen kiterjedt és szerte­ágazó szabályozási háttere van, az alkotmányi szinttől a kapcsolódó törvényeken, kormányrendeleteken és miniszteri rendeleteken át a társasági szabályozásokig. A vonatkozó jogi rendelkezések rögzítik a munkavéde­lem és benne a munkaegészségügy - fentebb vázolt - szakterületi struktúráját és definícióit, valamint számos kérdéskört szabályoznak, amelyek operatív szinten is megalapozzák a munkaegészségügy hazai működését. A munkaegészségügy komplexitásra törekvő szem­lélettel közelíti a munkahelyi megterhelés és igénybe­vétel értelmezését, illetve optimalizálását. Figyelembe veszi a dolgozók fizikai, fiziológiai, mentális és pszichés jellemzőit, a munkakörnyezet fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai sajátosságait és a baleset­­veszélyt, ezen túlmenően az életmóddal és a lakóhelyi tevékenységgel is számol. A munkaegészségügy egyik részterületét képező munkahigiéne a munkakörnyezeti, egészségi veszélyek, kockázatok előrelátásának, felismerésének, értékelésé­­nek/becslésének és kezelésének a tudománya. Célja a dolgozók egészségének megóvása. A másik részterü­letet jelentő foglalkozás-egészségügy célja szintén az egészségmegőrzés: a munkavégzés során a munkakör­nyezeti kóroki tényezők okozta és a munkavégzésből származó megterhelések, illetőleg igénybevétel vizsgá­lata és befolyásolása, valamint a munkát végző szemé­lyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapí­tása, ellenőrzése. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás körébe tartoznak a következők:- a munkakörülmények és a munkavégzés egész­ségkárosító hatásainak vizsgálata - a helyi körülmé­nyek figyelembevételével - meghatározott gyakoriság­gal vagy változás bekövetkezésekor soron kívül;- a munkavállalók munkakörülményeivel kapcso­latos, egészséget, biztonságot érintő kérdésekkel össze­függő felvilágosítás;- a krónikus megbetegedésben szenvedő munka­­vállalók megelőző gondozása;- a munkaköri alkalmassági vizsgálatok;- a foglalkozási megbetegedések bejelentése;- az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanács­adás;- a munkahelyek kémiai biztonságát érintő felada­tok;- a munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos feladatok;- a hivatásos járművezetők egészségügyi alkalmas­­sági vizsgálata. Az atomerőműben a Foglalkozás-egészségügyi Szol­gálat (FESZ) közreműködik egyebek mellett a munka­helyi veszélyforrások feltárásában, sugár-egészségügyi készenlét biztosításában, sürgős orvosi ellátás nyúj­tásában, a kijelölt elsősegélynyújtók szakmai felkészí­tésében; a foglalkozási rehabilitációban; a munkáltató katasztrófamegelőző, -elhárító, -felszámoló és az elő­idézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozá­sában, az alkohol- és drogmegelőzési stratégiában. A doktornő az atomerőművi tapasztalatokról szólva az alábbi területek kapcsán hívta fel jellemző mulasztá­sokra a figyelmet, illetve fogalmazott meg javaslatokat:- soron kívüli alkalmassági vizsgálatok elmaradása, amely többek között 30 napos keresőképtelenség után vagy az egészségi állapot megváltozása esetén is indo­kolt;- kiegészítő vizsgálatok elmulasztása a beutalás el­lenére (kötelező szemészeti szakorvosi vizsgálat, kép­ernyő előtt munkát végzők esetén 2 évente);- a munkavállalók az orvosi leleteiket nem mindig hozzák el a munkaalkalmassági vizsgálatokra;- még szorosabb együttműködés a munkavédelmi szervezetekkel;- munkahelyi, munkakörnyezeti problémák jelzése a FESZ-nek;- a FESZ tájékoztatása a szedett gyógyszerekről (bi­zonyos gyógyszerek és ételek - például a mák nagyobb mennyiségben - álpozitív drogtesztet eredményezhet­nek). Prancz Zoltán Az ördög nem alszik! Egyik percben sofőr - a másikban gyalogos A cím, úgy hiszem sok autóvezetőre igaz, köztük rám is. A világon az első automobilok (Carl Benz - 1888) vezeté­séhez még nem kellett jogosítvány. Mára, többek között ez is megváltozott, az autókkal a világ „felgyorsult”, a köz­lekedés kényelmesebbé, de veszélyesebbé vált, és a balesetek el­kerülésének érdekében bevezették a Közúti Rendelkezések Egy­séges Szabályozását (KRESZ). Régóta, több mint 20 éve vezetek, de csak amikor a kisfiam elkezdett iskolába járni, vettem észre, hogy milyen veszélyeket rejt az, ha egy iskolaépület előtt nincs zebra. Több szülővel egyetértésben, ezt nem hagyhattuk annyiban! Mint mindenhol, az erőmű környezetében is figyelemmel kell lenni a közleke­dési szabályokra, különösen amikor időközönként építkezési munkák folynak. En­nek ellenére némelyik autós, mégis jóval a megengedett maximális sebesség felett viharzik el a nem létező járda mellett. Most az egyre növekvő gépkocsihasználat miatt épült új autóparkoló, - amelynek természetesen többen örvendünk, de - ahonnan a munkahelyünkre már egészen messziről kell begyalogolnunk. Eddig is így tettünk, de most biztonságosabb formában, az átkelésnél egy zebra is segít ben­nünket. Segít, de mégis óvatosságra int. Sajnos napjainkban sokszor észrevehetjük, hogy a gyalogoso­kat nem engedik át a kijelölt átkelőhelyen, pedig kötelező lenne, mert ott MINDIG elsőbbségük van, még akkor is, ha a magyar hétköznapi gyakorlatban ezt ritkán kapják meg. Ezt a „kijelölt gyalogos-átkelőhely” tábla és/vagy a felfestett zebra jelzi. Vezetőként és gyalogosként is számtalan kötelezettségünk, de jogunk is van. Az egyik, miszerint tilos előznünk a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen és közvetle­nül előtte is. Fontos, hogy a zebrán, valamint előtte személygépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral és kézikocsival 5 méter távolságon belül megállni tilos! Hiszen hányszor nem látjuk a szabálytalan autóstársak miatt a zebrára lelépő gyalogosokat! Járművezetőként a kijelölt gyalogos-átkelőhelyet olyan sebességgel szabad meg­közelíteni, hogy a járművel, amennyiben szükséges, a gyalogos átkelőhely előtt (!) meg is tudjunk állni, melynek betartása még jóval a maximális sebességhatár alatt is sokszor nehéz. Tehát autóvezetőként kötelességünk fokozottan ügyelni az úttestre lelépő minden gyalogosra, még akkor is, ha nincs gyalogos-átkelőhely. De gyalogosként is vannak kötelezettségeink, ahol az első és legfontosabb sza­bály, hogy amennyiben van gyalogos-átkelőhely a környéken, azon keljünk át az úton. Ennek figyelmen kívül hagyása rendőri intézkedést vonhat maga után, ame­lyet magam is megtapasztaltam, de a saját érdekemben történt. Igen kevesen ismerik azt a szabályt is - pedig a KRESZ előírja -, hogy a kerék­párosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva (!) kell az úttesten áthaladnia, a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen. Ez többtagú család esetén is ugyanúgy érvényes, tehát mindenkit szállítsunk le a bicikliről, és amellett haladva gyalogosként keljünk át az úton, még akkor is, ha ez munkásabb, mint kerékpárral átgurulni az úttesten. De illik tudnunk azt is, ha kézi irányításnál a rendőr függőlegesen feltartott karja a forgalom irányának megváltozását jelzi, az úttestre semmilyen körülmények kö­zött nem léphetünk, és köteles vagyunk a megkezdett áthaladást mielőbb befejezni. Mindezek tudatában mégis úgy érzem, hogy sajnos a gyakorlat és saját épségünk is azt kívánja meg, hogy akkor haladjunk át a zebrán, ha az autó már megállt. Én minden esetben így teszek, pedig milyen jó lenne, ha az autóvezetők minden alkalom­mal megadnák az elsőbbséget az ott álldogálló gyalogosoknak! Ne feledjük: egyik percben sofőrként ülünk az autóban, míg máskor mi ma­gunk vagy akár gyermekeink állnak az úttest szélén arra várva, hogy ott, ahol kötelező lenne, átengedjék őket. Legyünk hát figyelmesebbek a volán mögött! forrás: www.jogositvany-info.hu,www.net.jogtar.hu/kresz Czibuláné Mayer Szilvia

Next

/
Oldalképek
Tartalom