Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2015-01-01 / 1. szám

fotó: Bodajki Ákos 2015. január <o> mym paksi atomerőmű 17 Régi motorosok Akik a kezdetektől itt dolgoznak Az atomerőmű kezdeti időszakától fogva itt dolgozó munkatársainkat mu­tatjuk be ebben a rovatunkban. Felelevenítünk olyan momentumokat és köz­kinccsé teszünk olyan eseményeket az erőmű hőskoráról, amelyek már csak az ő emlékezetükben élnek. Ezúttal Gergely József, a Biztonsági Főosztály (BIFO) Esemény Kivizsgáló Csoportjának (EKCS) vezetője idézi fel pályafutását. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát 1977-ben. Egy év Leninvárosban, az ERBE-nél töltött üzembe helyezési betanulás után 1978- ban jött vissza Paksra. Ekkor indult Novovronyezsben az 1. blokk személyzetének kiképzése. Nagyon büszke volt arra, hogy a több évig tartó tanulás után egyetlen volt az 1982-ben hatósági jogosító vizsgát tett hat ügyeletes mérnök között, aki nem a Moszkvai Energetikai Egyetemen vé­gezett. A kezdeti időszakot főleg a tanulás jellemezte. A betanulási időszakból a novovoronyezsi szimulátorral folyta­tott küzdelmeiket említette, mint em­lékezetes momentumot. Az ügyeletes mérnökök 1981-ben kezdtek el mű­szakba járni. A blokkok üzembe helye­zése embert próbáló feladat volt, nagy kihívást jelentett mindenki számára. A szovjet ügyeletes mérnök kollégák­tól sokat tanultak. Párban jártak mű­szakba, és nagy biztonságérzetet adott, hogy a kritikus pillanatokban ott vol­tak mellettük. A tanulópénzt persze meg kellett fizetni. A reaktorvédelmi működések száma sokszorosa volt a mostaninak. Volt egyszer olyan műsza­ka, hogy kiestek névleges teljesítmény­ről műszakváltás után, majd műszak vége előtt, mikor már majdnem 100%­­ra felterheltek, megint ÜV-1 működés történt. Ügyeletes mérnökként egyéb feladatai is mindig akadtak bőven. Például üzemzavarok és biztonságot érintő események kivizsgálását bízták rájuk. Az ügyeletes mérnöki munká­nak nagy presztízse volt. Persze ezt ki is kellett érdemelni. Pónya József jóvol­tából hamar megtanulták azt, hogy az ügyeletes mérnök szava mögött mindig megingathatatlan tényeknek kell lenni. 1986-ban és 1987-ben majdnem másfél évet töltött Finnországban családjával, a szimulátor létesítési projekt kereté­ben. Ez élete egyik legemlékezetesebb időszaka volt. Mit jelentett számára az erőmű? Bármilyen furcsán hangzik, de kezdet­től fogva tudta, hogy ez lesz az első és utolsó munkahelye. Az erőmű sokat adott a neki mind szakmai, mind sok más szempontból. Ezt lelkiismeretes és odaadó munkával viszonozta. Az ügye­letes mérnöki jogosítványát 1992-ig tartotta meg. 1989-től 1992-ig a Biztonsági Bizott­ság vezetője volt, és biztonságszem­pontú független vizsgálatokat végeztek vezérigazgatói megbízással. Ezt köve­tően a Műszaki Igazgatóságon a biz­tonságnövelő intézkedési (BNI) prog­ram koordinátori feladatait látta el. 1999-ben a BIFO főosztályvetője kérte fel az Esemény Kivizsgáló Csoport ve­zetésére. A kérésre szívesen mondott igent, mert ezt a feladatot, mindig is a szívéhez közelállónak érezte, mióta a 80-as években megismerkedett ezzel a munkával. Jelenleg is az EKCS vezetője és nagy bánata az, hogy nincs ügyeletes mérnök a láthatáron, akinek átadhatná a stafétabotot 2016-ban tervezett nyug­díjba vonulásakor. A szimulátor létesítésén kívül a na­gyobb kihívást jelentő feladatokról beszélve a kiegészítő üzemzavari táp­szivattyúk áthelyezésének engedélyez­tetési munkáját említi, amit BNI-ko­­ordinátorként vitt végig. Az utóbbi időkből legszívesebben a SOL-módszer bevezetésére emlékszik, amelyről sze­rénytelenség nélkül mondhatja, nem kis szerepe volt abban, hogy a módszert a WANO Londoni Központja az elmúlt év végén a más erőművek számára is ajánlott jó gyakorlatok közé emelte. Nem tagadhatja, az is nagyon jól esett neki, hogy az MVM 50 éves jubileuma alkalmából az elsők között kaphatta meg az újonnan alapított „Év Embere”­­díjat. József Pakson él, két felnőtt lánya van. Szilvia jóvoltából már három gyö­nyörű unoka is szaporítja a családot. A kisebbik, Viktória az atomerőműben, az Üzemviteli Biztonsági Osztályon (ÜBO) dolgozik. Vele még napi munka­­kapcsolatban is van, köszönhetően an­nak, hogy ő az erőmű WANO-ügyinté­­zője. Szabadidejében valamilyen aktív tevékenységben keresi, kereste mindig a kikapcsolódást. Alapító tagja volt az atomerőmű könnyűbúvár csoportjá­nak. 1992-ben ezt felváltotta a vitorlá­zás. Rendszeresen úszik, kerékpározik. A lovaglást egy bordatörés után, gon­dolva az unokákra, tavaly abbahagyta, vagy legalábbis átmenetileg szünetel­teti. De 60. születésnapja alkalmából azért csinált egy tandemugrást, és mi­vel nagyon tetszett, azóta még egyet. Mostanában azon van, hogy ezekre majd mind megtanítsa az unokáit is. OrbánO Műszaki átalakítások A Paksi Atomerőmű nagy hangsúlyt helyez a technológiai folyamatokra, a rendszerek, berendezések műszaki állapotára, ezért az erőműben a rend­szeres karbantartások mellett folyamatosan végeznek újításokat, átalakítá­sokat. Ezekből adunk ízelítőt egy-egy projekt bemutatásával. A technológiai számítástechnikai hálózat rekonstrukciója A számítástechnika, illetve az in­formatika világszerte az egyik leg­dinamikusabban fejlődő terület. Hasonlóképpen elmondható ez az ilyen rendszerekkel kapcsolatos visz- J szaélések műszaki kifinomultságáról. | Természetes tehát, hogy számítás­id technikai, informatikai fejlesztések a •2 Paksi Atomerőműben is szükségessé válnak. A technológiai számítástechnikai hálózat (TSZH) rekonstrukciójáról Németh Ferenc, az Irányítástechnikai Műszaki Osztály vezető berendezés­mérnöke adott tájékoztatást az Atomerőmű újság olvasói számára. A beruházás fejlesztési tervét már 2009 végén elfogadta az illetékes szakmai, vezetői fórum. Elindult a közbeszerzési eljárás is. Időközben megjelent viszont a 190/2011. (IX. 19.) számú kormányrendelet, ami árnyalta a helyzetet. Az NBSZ ebből levezetett 3.4.5.3700., 3.4.5.3800., 3.4.5.3900 pontjai meghatározzák a kü­lönböző biztonsági zónák közötti kapcsolatok informatikai biztonsági előírásait. Előírják többek között, hogy „a fokozottan őrzött zónában az adatok áramlása csak belülről kifelé történhet. Az adatátvitel egyirányúsítása a fizikai működés elvéből kell, hogy következ­zen". Az előírások betartása érdekében biztosítani kellett a technológiai hálózat és a rajta lévő, a technológiához kapcsolódó programozható eszközök internet/ intranet felőli leválasztását, elvi szinten kizárva a hálózat internet/intranet felő­li támadhatóságát. Ennek megvalósítása érdekében a TSZH rekonstrukciójának eredeti kiírása kibővült a fizikai szintű leválasztást megvalósító adatdióda kiala­kításával. Emellett egy „szakértői hálózat" kiépítése is bekerült a terjedelembe, aminek segítségével biztosítható, hogy a TSZH-n lévő technológiai rendszerek tükrözött adatai továbbra is zökkenőmentesen, a kor színvonalának megfelelő szolgáltatási szinten elérhetők legyenek az informatikai hálózaton lévő felhasz­nálók, valamint az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) számára. A TSZH gerinchálózatának kialakítása kapcsán az egyik fontos követelmény, hogy a gerinchálózatnak redundánsnak kell lennie, és biztosítania kell a blokkok működésének függetlenségét. A redundancia érdekében minden blokkon két gerinckapcsolót telepítenek, amelyek gyűrűbe kapcsolt állapotban funkcionál­nak majd. A blokkfüggetlenség biztosítása hálózati értelemben azt jelenti, hogy az egyik blokkon bekövetkező esemény hatása nem okozhat fennakadást egy másik blokki rendszer működésében. Ennek műszaki részleteit szintén kezeli az elfogadott terv. Jelenleg a blokkszámítógép (BSZG) hálózata szolgál a TSZH-ge­­rincként, ehhez kapcsolódnak az egyéb blokki és blokkfüggetlen alhálózatok. A rekonstrukció során a BSZG-alhálózat gerincfunkcióját is megszüntetik a kivi­telezők. A Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszernek (SER) és a mérésadatgyűjtő beren­dezéseket összefogó irányítástechnikai hálózatnak (ILAN) a TSZH-hoz alhálóza­tokként történő illesztésének részletes megoldását szintén magában foglalja a jóváhagyott előterjesztés. A TSZH-rendszer biztonsági szintjének növelése érdekében a TSZH és az in­formatikai hálózat (IH) között ki kell alakítani egy védett zónát, az úgynevezett szakértői hálózatot. A szakértői hálózat célja, hogy a TSZH belső technológiai rendszereiben keletkező információkat megjelenítse a külvilág (IH, OAH) számá­ra. Fontos azonban, hogy ez olyan módon történjen, hogy az elvi lehetőségét is kizárja annak, hogy az IH felől a TSZH eszközei támadás áldozatai legyenek. Ez a célkitűzés a TSZH és a szakértői hálózat között létesítendő adatdióda alkalmazá­sával biztosítható. A hálózat rekonstrukciós munkái a tervezési, engedélyezési fázis lezárását kö­vetően a 2014. évi blokkleállások alatt megkezdődtek. Az ütemtervnek megfele­lően a 2., 3. és 4. blokki rendszerek átalakítására került sor, valamint megkezdő­dött a blokkfüggetlen rendszerek (SER, TÉR, HÍR, EIK) átalakítása. A munka 2015 nyarán az 1. blokki átalakítást követően a teljes rendszer hibamentes 30 napos próbaüzemének végrehajtásával zárul. Pran ez Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom