Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-01-01 / 1. szám

2013. január 5 mym paksi atomerőmű ■■ Atomenergetikai körkép A Magyar Energetikai Társaság energetikai műhelysorozatot indított, mely újszerű fel­dolgozásban mélyíti el a megszerzett isme­reteket a résztvevők körében. E sorozatnak 7. rendezvényét tartották december 13-án Budapesten, a Duna-palotában. A szervezők hangsúlyozták, hogy a kon­ferencia előtt nem elég a mobiltelefonokat kikapcsolni, a napi gondok, ügyek-bajok kikapcsolása is kell, és mi sem jobb erre, mint egy kis klasszikus zene hallgatása, ami oldja az idegfeszültséget, felkészíti az agyat a befogadásra. Ehhez adott segítséget Kiss Gergely Domokos, az MVM „Adj teret a tehetségeknek” pályázat győztese klasszi­kus furulyajátéka. Dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Tech­nikai Intézet igazgatója „Az atomenergetika nemzetközi helyzete” címmel tartotta meg előadását. Megállapította, hogy a működő atomerőművek zöme a tervezési időhatárá­ra ér. Európában csupán két helyen épül új blokk - Finnországban és Franciaország­ban -, de nem példaértékű projektek. Meg­állapította, hogy Fukushima visszavetette a „nukleáris reneszánsz” reményét. Világ­szerte újra kellett ellenőrizni, hogy a külső természeti hatásokat milyen mértékben vet­ték figyelembe a tervezésnél, és a biztonsági funkciók elvesztésének tovagyűrűző hatása milyen mértékben növeli a kockázatokat. Ja­pánban minden atomerőművet leállítottak, de egy már visszaindult, többet átvizsgáltak, ezek készen állnak az újraindításra. Német­országban 7 blokkot rögtön leállítottak, nem is indítják újra, és a többi is idő előtt befeje­zi üzemét. Kína, Dél-Korea saját atomipart létesített, négy és fél év alatt építenek fel egy blokkot. Nagy Sándortól, az MVM Paks II. Atom­erőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatójától első kézből hallhattunk a Paks II projektről. Az elöregedett villamos erőművek pótlására és a jövő igénynöveke­désére atomerőművi blokkokat kell építeni - mondta. Ezeket terheléskövető üzemmód­ban kell majd a lehető legjobb hatásfokkal üzemeltetni. Biztosítaniuk kell a finanszí­rozási hátteret az állam 51%-os részesedése mellett, több változatot is kidolgozva. A mű­szaki specifikáció kész, az új előírások beépí­tésre kerültek. Elkészültek a közmeghallga­tások anyagai a szomszéd országok nyelvére is lefordítva. Részenként írják ki a tendert, hogy teljesíthető legyen a hazai 30%-os be­szállítási arány, bár ipari kapacitásunk nincs a topon. Dr. Gerse Károly, az MVM Zrt. elnöki ka­­binetvezetője szerint atomerőművi befekte­tésre akkor van esély, ha a várható piaci előre­jelzések valószínűsítik a megtérülést. A ver­senypiacnak és a kapa­citáspiacnak együtt kell kedvezőnek lennie. A legkorszerűbb liberalizációs szabályokat Nagy-Britanniában dolgozták ki négy év alatt. A tározós, megújuló energiáknak or­szágonként más és más a megítélése, de ez kezelhető. Űj fogalmak kerülnek az energia árképzésébe: kapacitásdíj, stratégiai tar­talék, üzemi tartaléklekötés, kapacitáskö­vetelmény, rendelkezésre állási szerződés, kapacitáslekötés stb. Dr. Rónaky Jó­zsef, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója a biz­tonsági rendelkezé­sekről, biztonsági szempontokról és engedélyezési folya­matokról beszélve ismertette a követelményrendszer elemeit. Kiemelte, hogy az engedélyesektől rend­szeres és eseti jelentéseket kapnak, amiket kiértékelnek, és szükség esetén a tanulsá­gokat visszacsatolják. A tízévenkénti idő­szakos biztonsági felülvizsgálatok átfogó képe és a generált módosítások nagyban hozzájárulnak az erőművünk megbízhatóbb üzemeltetéséhez. Az amerikaiak elkérték az idevonatkozó anyagokat. Kiemelt jelentősé­ge volt/van az ÁGNES projektnek, a Célzott biztonsági felülvizsgálatnak, az EU felül­vizsgálatnak, a Nemzeti Akciótervnek. „Az 1-es blokk üzemidő-hosszabbításával már szinte teljesen megbirkóztunk, most a bőví­tésre kell felkészülni” - hangsúlyozta Róna­ky József. Felhívta a figyelmet, hogy képzett személyzetnek kell majd az új blokkokat ter­veznie, építenie, üzemeltetnie, és sajnos úgy tűnik, az utánpótlás terén - mind a tanulók, mind az oktatók számát tekintve - nehézsé­gek adódhatnak. A civilszervezeteket képviselő felkért hozzászólók: Dr. Emhő László, a Magyar Mérnök Akadémia képviseletében Malthust (1798) idézte, az emberiség energiaigényére vonat­kozóan. Hegedűs Zoltán, az Energetikai Szak­­kollégium szószólója a kelet-közép-európai energiapiaci helyzetelemzését tárta a hall­gatóság elé. Kimutatta, hogy csak regionális együttműködés keretében (Szerbia és Hor­vátország felé értékesítve) lesznek kihasz­nálhatók teljes kapacitással a tervek szerint 2024/26-ban belépő atomerőművi blokk­jaink. Elkészült Magyarország Nemzeti Akcióterve 2012. december 18-án elkészült Magyarország Nemzeti Akcióter­ve. Az akcióterv részletesen tárgyalja a külső (természeti) hatások, a tervezési kérdések, valamint a telephelyen belüli balesetkezelés és helyreállítás vonatko­zásában elhatározott biztonságnövelő intézkedéseket és azok megvalósítási határidejét. Az akcióterv kidolgozásánál az Atomerőmű által a saját tevékenysé­gére vonatkozó akcióterv-javaslatáról hozott hatósági döntés szolgált ala­pul (az engedélyes által elvégzendő feladatok terjedelme és végrehajtási határidői vonatkozásában), ami ki­egészült a hatóság által végzendő te­vékenységekkel. Az akciótervben rög­zíteni kellett a Nukleáris Biztonsági Konvenció (CNS) 2012 augusztusában megtartott 2. Rendkívüli Felülvizsgá­lati Értekezletén feltárt problémakö­rökben elhatározott intézkedéseket is. A Magyar Nemzeti Akcióterv megszü­letése nem csupán hazai viszonylatban számít mérföldkőnek, hanem nagyban hozzájárul az ország nemzetközi szintű szakmai elismertségéhez, megbízható­ságához és eredményességéhez is. Holló Előd, a Magyar Nukleáris Társaság részéről kiemelte a lakossági tájékoztatás je­lentőségét. A biztonságnövelő programok eredményeképpen egy nagyságrenddel nőtt a biztonság. Az új blokkokra vonatkoztatva még egy nagyságrenddel nagyobbnak kell lennie. A program újszerűségét az jelentette, hogy a felkért előadók és hozzászólók után a hallgatóság csoportokat alkotva dolgozta fel a látottakat, hallottakat, és fogalmazta meg véleményét, kritikáját, észrevételét. gyulai Keresettek a paksi WANO-s szakemberek Az 1989-ben alakult, londoni székhelyű WANO (Atomerőmű­veket Üzemeltetők Világszövetsége) az erőművek üzemel­tetőit és az iparág néhány szakértői szervezetét tömöríti. Célja hogy az atomerőművek világszerte biztonságosan és megbízhatóan üzemeljenek. A szigorúan szakmai kérdések­kel foglalkozó szervezet mára a tagjai között tudhatja a világ összes üzemelő atomerőművét és több leszerelés, illetve épí­tés alatt álló atomerőművi blokkot. Megalakulása óta a Paksi Atomerőműben dolgozó szakemberek kiemelkedő jelentősé­gű szerepet töltöttek és töltenek be a WANO-ban, amely a kö­zeljövőben jelentősen bővíti szolgáltatásainak körét, növeli a különböző vizsgálatok gyakoriságát, terjedelmét. A Paksi Atomerőmű 1989-ben, rögtön a WANO megalakítását követően csatlakozott a világszövetséghez, és azon munkálko­dik, hogy tevőleges részese legyen az együttműködési folya­matnak. Ennek eredményeként a világszövetség az első partneri vizsgálatát a Paksi Atomerőműben folytatta le, 1992 február­jában. Paks a WANO négy regionális központja, Atlanta, Párizs, Moszkva és Tokió közül a Moszkvai Központhoz tartozik. A ré­giók döntéshozó testületé a regionális kormányzó tanács. Eb­ben a testületben a Paksi Atomerőművet 2011 óta Tóth János, a big biztonsági főosztályának vezetője képviseli, aki tájékoz­tatást adott lapunknak a WANO-feladatokról. A világszervezet alapvető szakmai programjai a Peer-Review (partneri vizsgálat) program, a műszaki támogató missziók, az üzemeltetési tapasz­talatok gyűjtése, elemzése és terjesztése, a szakmai és műszaki fejlődési program, amely munkaértekezletek, szemináriumok, szakértői megbeszélések és tanfolyamok szervezését és az azok­ban való részvételt jelenti. A partneri vizsgálatokhoz és a mű­szaki támogató missziókhoz a világszervezet a társerőművekből toboroz szakembereket. Ilyenkor a vizsgálók többsége a regio­nális központhoz tartozó erőművek nagy szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberei közül kerül ki. A toborzás vagy célirá­nyosan történik, név szerint, vagy értesítést küldenek a követ­kező vizsgálatról, és kérik, hogy az Atomerőmű delegáljon egy szakembert. Az elmúlt 20 év alatt minden vizsgált szakterületre hívtak már paksi szakértőt, emellett a vizsgálócsapat vezetői és vezető-helyettesi beosztásra is többször kértek már fel paksi kollégát. Bajsz József már több alkalommal is betöltötte a cso­portvezető-helyettes tisztséget, Radnóti István pedig vezetői funkciót látott el. Az idén novemberben, Ukrajnában, a rovnói atomerőműben zajlott vizsgálaton a WANO Tóth Jánost bíz­ta meg a kivizsgáló csoport vezetésével. Tóth János 1992-ben a moszkvai központ képviselőjeként Londonban dolgozott, itt ismerkedett meg a WANO programok módszertanával. Első alkalommal 1993-ban, a balakovoi atomerőműben vett részt partneri vizsgálaton, ezt követően 10 másik erőműben töltött be szakterület vizsgálói, illetve csapatvezető-helyettesi pozíci­ót, melyet a rovnói kivizsgálócsoport-vezetői felkérés követett. Tóth János a WANO felkérésekkel kapcsolatban elmondta, folya­matosan jönnek a meghívások különböző szakmai területekre, ezért fontos egyre több fiatal paksi szakember bevonása a prog­ramba. Idén ősszel, a WANO Moszkvában rendezett képzési programján már több fiatal paksi kolléga is részt vett. Hadnagy Lajos pedig képviseli erőművünket a Moszkvai központban. Ez azért is lényeges, mert a fukushimai események új fejezetet nyi­tottak a WANO által végzett tevékenységekben. A természeti csapás következményei után a világszövetség kötelességének tekintette, hogy bővítse szolgáltatásainak körét, pontosítsa az alkalmazott módszereket, és növelje a különböző vizsgálatok gyakoriságát, terjedelmét. A tervezésen túli eseményt követően a WANO azonnal összehívott egy bizottságot és meghatározta azokat az irányokat ahol változtatni szükséges. Létrehozták a WANO felé rendszeres jelentési köte­lezettséggel bíró helyi képviselő intézményét. Pakson ezt a tiszt­séget Lakatos Gábor, igazgatói tanácsadó tölti be. A partneri vizsgálat kötelező elemévé válik a balesetelhárítási felkészültség értékelése. Folyamatban van egy kritériumrendszer kidolgozása, a különböző WANO programok eredményei, az eseményjelenté­sek, a helyi képviselők beszámolója, és egyéb feltételeknek való megfelelés alapján. Ennek célja, hogy minden atomerőművet évenként értékeljenek, amely egy besorolás alapját jelenti. Ha egy erőmű egy adott évben bármely működési területen gyen­gébb eredményt mutat, akkor a WANO arra a területre támoga­tó missziót küld, szemináriumot szervez, ahol az érintett terület szakemberei kicserélhetik tapasztalataikat. A világszövetség tevékenységében legfontosabb változás azonban az, hogy az eddig 6 évente kötelező partneri vizsgálat intervalluma 4 évre csökken, amit két év múlva utóvizsgálat, további két év eltelté­vel pedig újabb teljes körű vizsgálat követ. Ez olyan mennyiség­beli növekedést jelent, ami rengeteg új szakembert kíván. KV Tóth János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom