Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-01-01 / 1. szám

2013. január 6 5asfcH <#> mym paksi atomerőmű Nukleáris Újságíró Akadémia Záróelőadás és diplomaosztó A december 17-i ünnepélyes al­kalommal lezárult a Nukleáris Újságíró Akadémia 2011-2012. évi kurzusa. Az Akadémiát az atomenergia hazai békés felhasz­nálása objektív és szakmailag megalapozott újságírói megjele­nítésének elősegítése érdekében hívták életre. A kurzust az Orszá­gos Atomenergia Hivatal (OAH) és a Magyar Tudományos, Üzemi és Szaklapok Újságírói Egyesülete (MTÜSZUE) szervezte. Az előbbi részéről Bessenyei Gábornét, az utóbbi részéről Komornik Ferencet illeti külön köszönet a szervezési feladatok folyamatos végzé­séért. Az OAH budapesti székházában lezajlott program két részből, a záróelőadásból és az oklevelek átadásából állt. A záróelőadást dr. Horváth Kristóf, az OAH fő­igazgató-helyettese tartotta, Nukleáris non-proliferá­­ciós rezsimek címmel. A téma körülhatárolásához az előadó áttekintette az atomenergia alkalmazási mód­jait és az ezekhez kapcsolódó negatív hatások megjele­nési formáit. A negatív hatások három nagy csoportra oszthatók: 1. Az üzemeltetéssel összefüggő negatív ha­tások (például atomerőművek nukleáris üzemzavarai, balesetei); 2. Szabotázsok (például nukleáris létesít­mények ellen irányuló terrortámadások); 3. Nukleáris fegyverkezés (például hadászati célú kísérleti atom­robbantások). Az 1. csoporttal szembeni védekezés eszközeit és eljárásait lefedő gyűjtő-szakkifejezés a sa­fety, a 2. csoport esetében a security, a 3. csoportnál pedig non-proliferációról beszélünk. A non-proliferáció célja tehát a nukleáris fegyverek és az előállításukhoz szükséges anyagok, technikák és technológiák (további) elterjedésének megakadályo­zása. Valóban fontos, hogy ezt élesen megkülönböz­tessük a 2. csoportba tartozó szabotázsok elleni véde­kezéstől, hiszen a nukleáris fegyverkezés legális lehet egy-egy ország területén, ennek megfelelően az ellene Rónaky József és Horváth Kristóf való fellépés módjai is különböz­nek. Jellemzően a nemzetközi jogi eszközök, illetve egyezmé­nyek tartoznak ide - az előadás címében szereplő „rezsim” kifeje- 2 zés is erre, azaz a nemzetközileg | elfogadott irányításra, működési | normákra utal. Az előadó három s ilyen rezsim átfogó bemutatásá­val foglalta össze a non-proliferá­ció tárgykörébe tartozó kezdemé­nyezéseket, illetve intézkedéseket. Ezek a következők: 1. Atomsorompó szerződés; 2. Exportszabályozás; 3. Átfogó Atomcsend szerződés. Az egyes szerződések illetve szabályozások történetének áttekintésén túlme­nően rendkívül érdekes epizódok és az ezeket illuszt­ráló fényképek elevenítették meg a hallgatóság számá­ra a kapcsolódó feladatokat, az azokban résztvevők szokásos munkáját. (Ennek kapcsán további részlete­kért lásd például a www.ctbto.org honlapot.) Az Akadémia záróalkalmának másik részében az elvégzését igazoló oklevelek átadására került sor. Az okleveleket dr. Rónaky József, az OAH főigazga­tója nyújtotta át. Záróbeszédében szót ejtett a Paksi Atomerőművel kapcsolatos, illetve azt közelről érintő jó hírekről, így az üzemidő-hosszabbítás engedélyezé­séről, az 1. blokk indításának harmincadik évfordu­lójáról, a Bátaapáti melletti kis- és közepes aktivitású felszín alatti hulladéktároló átadásáról, valamint az ún. stresszteszt azon fázisáról, amelyben a Paksi Atomerő­műre vonatkozó megállapításokat az európai szakmai közösség felülvizsgálta, hitelesítette, s több szempont­ból példaértékűnek állította. Mindezekre büszkék le­hetünk - zárta beszédét a főigazgató. A Nukleáris Újságíró Akadémia elvégzéséért okle­velet vehetett át az Atomerőmű újság szerkesztőségé­ből: Lovásziné Anna, Orbán Ottilia, Gyulai János, Wollner Pál és Prancz Zoltán; az újság tudósítói kö­zül: Boa András, Simon Zoltán, Varga József; a paksi városi médiától pedig Vida Tünde és Polgár András. Prancz Zoltán 20 éve a fizikai védelemben Ünnepi állománygyűlést tartott a Terrorelhárítási Központ (TEK) paksi IX. műveleti osztálya, megalakulásuk 20. évfordu­lója alkalmából 2012. december 18-án, az Erzsébet Nagy Szál­lodában. 1992-ben, az iraki öbölválságot követően merült fel a szükséges­sége a Paksi Atomerőmű fizikai védelmében részt vevő speciáli­san képzett rendőri egység megalapításának; majd ugyanebben az évben meg is alakult a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság Neutron Beavatkozó Alosztálya. 2010 szeptemberétől a Neutron Bevetési Osztály a TEK IX. műveleti osztályaként látja el feladatait. A születésnapi rendezvényen részt vett Hajdú János rendőr dan­dártábornok, a TEK főigazgatója, Hamvas István, az MVM PA Zrt. vezérigazgatója, dr. Tamási Gábor, az MVM Zrt. biztonsági igaz­gatója, Volent Gábor, az MVM PA Zrt. biztonsági igazgatója. Meg­hívást kaptak a jelenlegi állomány tagjai és vezetői mellett a régi vezetők, a nyugállományba vonult kollégák és az együttműködő társszervezetek képviselői. A megjelenteket Kiss Attila rendőr alezredes, az osztály vezetője köszöntötte, majd elismerő szavakkal illette a személyi állomány és a régi vezetők munkáját. Ezt követően az Atomerőmű részéről Hamvas István mondott ünnepi beszédet, megköszönve az állo­mány Atomerőmű őrzés-védelmében végzett munkáját, mellyel növelik az erőmű fizikai biztonságát. Az ünnepi köszöntőket kö­vetően levetítésre került az elmúlt húsz évet összefoglaló videó, majd Pataki Rezső nyugállományú rendőr alezredes, a Neutron alapító vezetője, régi történeteivel nevettette meg a vendégeket. Az állománygyűlés felszólalásait Volent Gábor biztonsági igazga­tó zárta pohárköszöntőjével. Az ünnepélyes állománygyűlés egy kellemes hangulatú állófogadással zárult. Hajdú János, a TEK főigazgatója egy interjúban az egyik legkivá­lóbb egységként beszélt a IX. műveleti osztályról, amelynek tag­jaira mindig számíthat. Elmondta, hogy amikor 2010-ben meg­alakult a TEK, és átvették a többi beavatkozó egységet is, akkor a legfegyelmezettebben és a legpontosabban dolgozó egységet vették át a paksiak tekintetében. „Nagyon jó parancsnoki gárdá­val, nagyon jó szakmai munkával és nagyon jó emberanyaggal rendelkezik a paksi osztály, ezért vezetőként nagyon könnyű dol­gom van" - nyilatkozta a dandártábornok. Laszlóczki Ivetta Délutáni fórum -30 éves az 1. blokk Az 1. blokk indításának 20 és 25 éves évfordulóját könyv kiadásával is em­lékezetessé és maradandóvá tette az Atomerőmű. A 2012. december 14-én tartott ünnepség üzenetét, a 30 éves évforduló jelentőségét könyv alakban tárta a nyilvánosság elé. A „30 éves az 1. blokk - Jubileumi ünnepség” című könyv hat tanulmányt tartalmaz, amelyekben az elmúlt har­minc év főbb műszaki, gazdasági és tu­dományos eredményeit foglalják össze a szerzők, valamint prognózist próbál adni a következő harminc évre. Az 1-es blokk indítására emlékező ünnepség délutáni fórumába lett be­építve a szerzők tanul­mányainak bemutatása, 15 perces prezentációk­ban. Terjedelmi okok miatt csak az írások cí­meinek felsorolásával jelezzük a könyv téma­gazdagságát. A könyvhöz Hamvas István vezérigazgató írt bevezetőt, amelyben el­mondja: a mai 1. blokk már nem az a blokk, amelyet 1982. december 28-án kap­csoltak az országos hálózatra. Ezt az állítást igazolják a könyvben lévő ta­nulmányok, amelyek felvázolják az el­múlt harminc év változásait. Dr. Gerse Károly: A villamosener­­gia-ipar és az atomenergetika három évtizede; dr. Gadó János: A kutatás szerepe az atomenergetika biztonságos alkalmazásában; dr. Elter József: Mű­szaki fejlődés és biztonság - a kezde­tektől a stressztesztig; dr. Nemes Imre: Műszaki fejlődés és gazdaságosság (társszerzők: Szőke Larisza, dr. Ka­tona Tamás János, Kovács Ferenc, Rátkai Sándor); Kiss István: Az em­beri tényezők (Tudás­növelés, Szimulátor Központ, Karbantar­tó Gyakorlóközpont, Tudásmegőrzés); Bajsz József: A követ­kező 30 év kihívásai. A könyvhöz a Tá­jékoztató és Látoga­tóközpontban lehet hozzájutni, korláto­zott példányszámban. Béri Visszaszámlálás A Paksi Atomerőmű 1. blokk­ja 30. évfordulójára jelent meg a Visszaszámlálás című könyv, melyet a 2012. de­cember 14-én rendezett ün­nepségen vehettek először kezükbe az érdeklődők. Magyarország legnagyobb XX. századi beruházása volt a Paksi Atomerőmű építé­se. Az 1969-től 1987-ig tartó időszak eseményeiről szinte napi gyakorisággal számolt be a Tolna Megyei Népújság című napilap. A közel két év­tizednyi időszak sajtóanyagát dolgozta fel Beregnyei Miklós üzemtörténész. A 60 000 oldalnyi újság lapjairól 10 000 olyan digitális felvételt készített, amelyen az építkezéssel és Pakssal kapcsolatos hírek vannak. Ebből a ha­talmas adathalmazból lettek válogatva azok az írások és fotók, amelyek segítségével szinte újra feleleveníthetjük - innen a visszaszámlá­lás cím - az építkezés és a város építési fázi­sait. Plasztikusan mutatja be a könyv, hogy egy nagy ipari beruházás hogyan hat a befogadó település épített környezetére, milyen változá­sokat indukál. A könyv három fejezetből áll és CD-mellék­­letet is tartalmaz. A Gémeskúttól a maghasa­dásig című fejezet az Atomerőmű építését kö­veti nyomon, a Népújságban megjelent fotók segítségével. A szerkesztő arra törekedett, hogy az építkezés „névtelen" munkásait is bemutassa. A Nagyközségből atom­város című fejezet a város épített környezetének válto­zásait tárja elénk. Ez a fejezet fontos helytörténeti adatokat szed csokorba, segítve a maj­dani helytörténeti kutatókat abban, hogy egyes épületek mikor épültek, és főleg kik építették azokat. Végül a harmadik fejezet az 1. blokk indítá­sa óta eltelt 30 év vezérigazgatóit veszi számba, vezérigazgatónként 20-20 korabeli fotó segít­ségével. A Visszaszámlálás kézikönyvként is használ­ható, különösen az Atomenergetikai Múzeum munkatársai számára, mert segítségével sok, a filmtárban őrzött és datálatlan régi fotót le­het majd azonosítani. A könyvet a Paksi Atomerőmű vállalat adta ki az 1. blokk 30 éves évfordulójára rendezett ünnepség színesítésére. A könyvhöz a Tájékoztató és Látogatóköz­pontban lehet hozzájutni, korlátozott példány­számban.-Béri-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom