Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-11-01 / 11. szám
16 2013. november <Q> mym paksi atomerőmű Jövőnk Nukleáris Energetikusáért Alapítvány Tehetséges fiatalok a nukleáris szakemberképzésben A Jövőnk Nukleáris Energetikusáért (JNE) Alapítvány célja a hazai nukleáris szakemberképzés feltételeinek javítása és a minőségi szakember-utánpótlás elősegítése. Sorozatunkban bemutatunk egy-egy pályázót azok közül, akik munkájuk, teljesítményük révén elnyerték az alapítvány támogatását. A JNE Alapítvány különféle ösztöndíjak odaítélésével ismeri el a kiváló tanulmányi munkát, és pályázati támogatásokkal elősegíti az intézeti, tanszéki munka feltételeinek, minőségének javítását is. A tanulmányi munka ösztönzésére szolgál a tanulmányi ösztöndíj, a TDK-dolgozatok támogatása, a PhD-ösztöndíj, a demonstrátori ösztöndíj, a legjobb diplomamunka díjazása, a külföldön folytatott tanulmányok és/vagy kutatások támogatása. Mivel a pályázati lehetőség az első évtől a PhD-szintig folyamatosan adott, ösztönzi a jó tanulókat arra, hogy a nukleáris szakiránynál maradva egyre aktívabb munkát folytassanak, kibontakoztassák tehetségüket. A nyertes pályázók közül eddigi tanulmányairól, jövőbeni céljairól ezúttal Kovács Arnoldot kérdeztük. „A keszthelyi Vajda János Gimnázium reáltagozatát követően a Budapesti Műszaki Egyetemre felvételiztem, első helyen az energetikai mérnök alapszakot jelöltem meg. Később az atomenergetika szakirányt választottam, mert az energiatermelésnek ez a „nem hagyományos” formája volt a számomra legvonzóbb terület. A JNEA-ösztöndíjról először egy hallgatótársamtól hallottam, bár korábban az Óbudai Egyetemen részt vettem egy nukleáris témájú előadáson, ahol egy paksi kolléga már akkor megemlítette az ösztöndíjat, amelyre az atomenergetikai szakterületen tanuló hallgatók pályázhatnak majd. Első alkalommal a tanulmányi eredményemmel pályáztam, sikerrel. Később a tanszéken demonstrátori munkát kértem az oktatóimtól. Többféle feladatot végeztem, például az Atomenergia és fenntartható fejlődés c. tantárgy (az első éves BSc-s energetikusok alapképzésének része) zárthelyi dolgozatainak feladatait dolgoztam ki, és rendszeresen javítom is azokat. Az elmúl két félévben kidolgoztam egy mérési feladatot, amely egy szivattyús tározós rendszerű erőmű működését modellezi, melyet idén ősztől beépítettek az energetikai mérnöki BSc-s tantervbe, a Laboratóriumi mérések című gyakorlati tantárgy keretében. Demonstrátori munkám részeként a mérést is én vezetem. Hallgatótársammal, Babcsány Boglárkával közösen készítettük el a „BME NTI Oktatóreaktor szubcsatorna modelljének vizsgálata PIV/LIF méréstechnikával” című TDK-dolgozatot, amivel az idén áprilisban, Kecskeméten az OTDK-n második helyezést értünk el. A dolgozatban a BME oktatóreaktorában található fűtőelempálcák hőátadási tényezőjét határoztuk meg, illetve mértük a kazettákban, a pálcák mellett kialakuló áramlástani viszonyokat, sebességprofilokat. Az elemzéseket egy új méréstechnológiával, PIV- és LIF-méréstechnikával végeztük. Tanulmányaim mellett a demonstrátori tevékenységemmel pályáztam az alapítvány ösztöndíjára, amelyet eddig minden félévben sikerült elnyernem. Szakdolgozatomat a BSc-s alapszakon a TDK dolgozatom továbbfejlesztéséből készítettem, jelenleg MSc-s hallgató vagyok. Tanulmányaimat várhatóan 2015 elején fejezem be a műszaki egyetemen, utána a szakmában szeretnék elhelyezkedni. Továbbra is elkötelezettnek érzem magam az atomenergetika szakterülete felé, amennyiben erre lehetőség nyílik, szeretnék Magyarországon dolgozni.” Az alapítvány működését, a kuratórium döntéseit a www.jnea.hu honlapon lehet nyomon követni. Minden energiaforrásra szükség lesz Geostrategy of energy 2013. október 9-én a BME Nukleáris Technikai Intézet, az MTA Energetikai Bizottság, a CEA Regional Delegation és az Energetikai Szakkollégium közös szervezésű workshopján vehettek részt az érdeklődők, amely Geostrategy of energy címmel került megrendezésre. A két meghívott előadó: Bertrand Barré, a francia INSTN (Nemzeti Nukleáris Tudományok és Technika Intézete) professor emeritusa és Tihanyi Zoltán, a Mavir vezérigazgató-helyettese. Bertrand Barré előadása két üzenet köré épült. Az egyik, hogy társadalmunk nem képes fejlődésre, ha nincs egy minimális hozzáférésünk valamilyen energiához, ezzel szemben a mostani mértékű energia-előállításunk és -felhasználásunk nem tartható fenn hosszú távon, minden egyes energiaforrásra szükségünk lesz. Az előadás további részében egy rövid elemzést hallhattak az érdeklődők a jelenlegi tartalékaink helyzetéről és a lehetséges megoldási irányokról. A másik pedig az a problémakör, hogy hogyan termeljünk több energiát kisebb C02-kibocsátással. A megoldás három részből áll: energiahatékonyság, C02-mentes energiaforrások és a C02 eltárolása vagy újrafelhasználása. Ezt a három lehetséges opciót mindenütt fel kell használnunk, ahol csak lehetséges. Tihanyi Zoltán előadásában a rendszerirányítás jövőbeli kihívásairól hallhattak pár szót az érdek-Dr. Aszódi Attila,Tihanyi Zoltán, Bertrand Barré lődők. Elhangzott, hogy az Európai Unió iparának csökken a befolyása a világgazdaságban, ezt ellensúlyozni az ipar és az ipart ellátó hálózat versenyképességének növelésével lehet. Egyik megoldás lehet a Belső Villamosenergia-piac, hiszen ahhoz, hogy a piac összes szereplője ugyanannyira részesülhessen a forrásokból, közös szabályokra és harmonizációra van szükség. Az egyesített európai piac eléréséhez először regionális egyesülésekre van szükség, példaként hazánk 2012-es közös piacnyitása áll Csehországgal és Szlovákiával. A rendezvény részletes beszámolója és a szakkollégium további programjai a www.eszk.org címen olvashatók. Magyar-japán tanácskozás Fukushimáról „Fukushima hatása: hogy változtatta meg Japán a világ energiatájképét" címmel magyar-japán szemináriumot tartottak a Külügyminisztériumban. A tanácskozáson más országok (USA, Kanada, Egyesült Királyság) szakemberei is részt vettek, illetve a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is képviseltette magát. A rendezvényt Orbán Anita energiabiztonságért felelős utazó nagykövet nyitotta meg. Elmondta: sajnálja a japán embereket az átélt szenvedések miatt, de ugyanakkor csodálja is őket azért a kitartásért és határozottságért, amivel szembeszálltak a katasztrófa következményeivel. Yamamoto Tadamichi, Japán budapesti nagykövete kiemelte, hogy a szigetország által a 2011-es természeti katasztrófát és fukushimai atomerőmű-balesetet követően kidolgozott revitalizációs stratégia egyik prioritása a tiszta és gazdaságos energiaellátás biztosítása, a megújuló források - főként off-shore szélerőművek - fejlesztése, a fosszilis erőművek hatékonyságának növelése, illetve az energiaszektor monopol struktúráinak felülvizsgálata. Ezáltal új ipari struktúrákat és új munkahelyeket is teremtenek. Az atomenergiáról szólva leszögezte: a japán kormány első számú célja jelenleg a nukleáris biztonság szavatolása és a baleset által érintett területek revitalizációja. Hozzátette: a jövő társadalmaiban az energiát ezentúl bölcsen kell használni. Kovács Pál rámutatott: nemzetközi szervezetek (OECD-IEA, IAEA) előrejelzései szerint a világ elektromos energiaszükséglete 25%-kal nő 2035-re, az atomenergia felhasználása is folyamatosan nőni fog. Az atomenergiát főként az energiaéhség enyhítésére, az energiaellátás biztonságának növelésére és az ivóvízforrások biztosítására fogják használni. A növekvő kereslet, illetve a klímaváltozás miatt az energiabiztonság szavatolásának egyik fő módja a megújuló források és az atomenergia párhuzamos fejlesztése lehet - fogalmazta meg az államtitkár. Rámutatott, hogy a képzés és továbbképzés kulcsfontosságú az atomerőművek biztonságos üzemeléséhez és a nukleáris szakértelem megőrzéséhez. Magyarország elöl jár ebben, NAÜ-s együttműködéssel folytatunk továbbképzést külföldi szakemberek számára Pakson. Magyarország kész megosztani a 2003-as esemény következményeinek felszámolása során szerzett tapasztalatait Japánnal. Yamamoto Tadamichi Kovács Pál Kovács Pál arra is felhívta a figyelmet, hogy a globális energiapiacot számos nemzetközi esemény befolyásolja, például az arab tavasz, a palagáz-forradalom, a fukushimai atomerőmű-baleset, a globális gazdasági válság, illetve ezzel kapcsolatban az államok azon törekvése, hogy diverzifikálják energiaforrásaikat. Ez utóbbi szempontból a Japán és Magyarország közötti együttműködés számára a tiszta szenes technológiák fejlesztése és ezzel kapcsolatban a Borsodi régió szénbányászatának revitalizálása jelenthet közös alapot. Hozzátette: a jövő energetikai és klímaváltozásból eredő kihívásaira a megújuló források és az atomenergia párhuzamos felhasználása jelenthet választ. Masahiko Fujihara, a Természeti Erőforrások és Energiahivatal vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy 1973-2012 között Japánban az energiafogyasztás 1,3-szeresére, a GDP viszont 2,4-szeresére nőtt, tehát az energiahatékonyság jelentősen javult. A baleset után az összes atomerőművet leállították, és csak igen szigorú biztonsági felülvizsgálatnak megfelelt erőműveket engednek újraindítani. A mai napig 14 erőmű már benyújtotta újraindítási kérelmét. Japánban jelenleg új energiapolitika kialakításán dolgoznak, ezt ez év végéig hozzák nyilvánosságra és bocsátják társadalmi vitára. Jun Okumura, az Eurázsia Csoport tanácsosa szerint a japán atomerőművek kb. 50%-a állhat üzembe a jövő év folyamán. Japánt eddig 3,8 trillió yen veszteség érte a megnövekedett fosszilis energiahordozó-import miatt, de a baleset során senki sem halt meg a megnövekedett sugárzás következtében. A természeti katasztrófát túlélt lakosság megpróbáltatásait főként a kitelepítés okozta. Jelenleg már kezdenek visszatérni. Tatsujiro Suzuki, a Japán Atomenergia-bizottság alelnöke kifejtette, hogy nagyon nehéz feladat lesz a lakosság bizalmának visszaszerzése. A balesetben a környezetbe került radioaktív anyagok mennyisége a csernobili kibocsátás mindössze egytizede volt, ami bizonyítja az atomtechnológia biztonságának javulását. Véleménye szerint a baleset legfőbb tanulsága, hogy gondolni kell az elképzelhetetlenre, és nagyon fontos a rugalmasság. Szerbin Pável
