Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-10-01 / 10. szám

16 mym paksi atomerőmű 2013. október Közlekedési veszélyek ősszel Az ősz nem csupán a színek kaval­­kádját hozza magával, hanem a közlekedésben résztvevőktől is foko­zottabb figyelmet igényel. A körülte­kintőbb járművezetés mellett fontos járműveink felkészítése, átvizsgálása. Az őszi hónapokban bekövetkezett közlekedé­si balesetek okai között nagyobb arányban jelenik meg az, hogy a gépjárművezetők nem az időjárási, látási és útviszonyoknak meg­felelően vezetik járműveiket, továbbá, hogy a gépjárművek a rosz­­szabb műszaki állapotukból adódóan nem tudnak teljes körűen megfelelni a megváltozott közlekedési viszonyoknak. Ezért cél­szerű már októberben a járművek ősz-téli felkészítését elvégezni. A biztonsági berendezések és tartozékaik átvizsgálása során kellő alapossággal ellenőrizzük a gumiabroncsokat, a fékrendszert, a világítást, az akkumulátort, szükség esetén pedig gondoskodjunk cseréjükről. Legyen a gépjármű állandó tartozéka a páramentesítő, jégoldó spray, jégkaparó, hiszen - elsősorban a kora reggeli órák­ban - nyirkos, párás levegővel, ködszitálással, és olykor fagypont közeli hőmérséklettel kell számolni. Látásunkat nagy mértékben javítja a belső utastér megfelelő szellőztetése, lehetőség esetén a karbantartott klíma használata, de számos esetben jól jöhet egy puha törlőkendő is. De nem csak nekünk kell látni, hanem láttat­nunk is kell magunkat. Ezért győződjünk meg arról, hogy az izzók fényereje megfelelő, a lámpatestek nem mattultak be és szennye­ződéstől mentesek. Gyalogosok, kerékpárosok, lassú járművel köz­lekedők szintén ügyeljenek arra, hogy kellő időben észrevehessék őket a közlekedésben részt vevők. A napszaknak és az időjárási viszonyoknak megfelelően legyenek kivilágítva és viseljenek fény­visszaverő tárgyakat (láthatósági mellényt, prizmát stb.). A száraz úttestet hirtelen nyálkás, vizes, olykor csúszós útfelületek válthat­ják fel. Ilyen helyzetben a vezetéstechnikai jártasság mellett alapkö­vetelmény a futóművek, lengéscsülapítók és a gumik kifogástalan állapota. Járműveink kiváló műszaki állapota esetén is számol­ni kell a fékút megnövekedésével. Lakott területen belül és kívül egyaránt vigyázzunk az úttest mellett/szélén haladó gyalogosokra, kerékpárosokra. Legyünk nagyon körültekintők a kijelölt gyalo­gos-átkelőhelyek, iskolák, buszmegállók környékén. Ne feledjük, bármennyire is sietünk, mindenkit épségben, egészségben haza­várnak! Egyformán vigyázzunk magunkra és egymásra! BR Cikksorozatunkban olyan műszaki szakmai folyóiratokat mutatunk be, amelyek tárgya kisebb-nagyobb átfedésben van az atom­­energetikával. Ezáltal is hozzá kívánunk járulni a különböző szakterületek, illetve szakemberek, valamint az érdeklődő lai­kusok közötti jobb információáramláshoz. Ezúttal a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) lapját, a Mérnök Újságot ajánljuk. A Mérnök Újság nem csak a kamarai tag mér­nököknek kínál hasznos olvasnivalót. Történelmi léptékben gondolkozva a Mér­nöki Kamara nevet viselő egyesület hason­ló politikai közegben alakult meg 1989-ben, mint a Mérnök és Építész Egylet a kiegyezés évében, egy leterhelt időszak végén. Elődeink 1867-ben indították útjára a Mérnök és Épí­tész Egylet Közlönyét, amely 1944 végéig havi rendszerességgel jelent meg. Az újkori kamarai egyesület első éveiben (1989-94) a Technika c. folyóirat lapjain tá­jékoztatta a tagságot, ahol négy oldalt, a ki­vehető két középső lapot kapta meg. 1994 nyarán jött el az az idő, amikor kinőtte ezt a megoldást. Hiányzott egy olyan önálló folyó­mérnök újság Bemutatjuk a Mérnök Újságot irat, amely nem kifejezetten műszaki, tudo­mányos, kutatási és fejlesztési kérdésekkel foglalkozik (az egyes területeken számos hazai szakfolyóirat jelent már meg ekkor). Szükség volt egy olyan fórumra, amely a műszaki ér­telmiséget ráébreszti arra, hogy nem szégyen, ha társadalmi és szakmapolitikai kérdésekben is van véleménye. Az összmérnökséget érin­tő feladataik megvitatási és egyeztetési he­lyeként alapították a Mérnök Újságot mint a kamarai véleményt kiérlelő, formáló szakmai fórumot. Az élet igazolta az alapító mérnököket, így az 1996. évi LVIII. törvény alapján létrejött hi­vatásrendi köztestület (MMK) tisztségviselői és a megyei kamarák küldöttei is fontosnak ítélik a hiteles tájékoztatást, a szakmai érdek­érvényesítést, a munkáikkal kapcsolatos jog­szabályok előkészítését, az önigazgatást, a díj­szabást, a felsőoktatást, a szabványosítást, a foglalkoztatást - hogy csak néhány témakört emeljünk ki. Szükség van egy olyan fórumra, amely ablakot nyit az egyes mérnöki szakmák között, amiből az átlagos műveltség szintjén megtudhatja az egyik mérnök, mit csinál a másik. Ne csak a nekrológokból értesüljünk, hogy ki mivel foglalkozott. A Mérnök Újság egy olyan fórum, amely közel hozza egymás­hoz a vidéki és a fővárosi mérnököket. A ma már közel húszezres mérnökség azonos meg­szólalási lehetőséghez és információhoz jut a tagságunk közel felét kitevő Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara tagságával. (Betekintési lehetőség a legutóbbi szám­ba: https://digitalstand.hu/mernokujsag; előfizetési informáci­ók: http://mernokujsag. mmk.hu.) Prancz Zoltán -Magyar tehetségek az EU Fiatal Tudósok Versenyén Európa legjelentősebb és legrangosabb, az Unió által évente szervezett tehetségkutató és -kiválasztó versenyét, az EU Fiatal Tudósok Versenyét az idén Prágában rendezték meg, ahol a magyar tehetségek egy III. díjat és egy különdíjat nyertek el. A 37 ország fiataljainak részvételével zajló döntőn Magyarországot a 2012/2013. évben megrendezett 22. Ifjúsági Tudományos és In­novációs Tehetségkutató Verseny legjobbjai képviselték. A megmérettetésen a Paksi Atomerőmű által is támogatott Ifjúsági Tudományos és In­novációs Tehetségkutató Verseny két fiatalja sikerrel szerepelt, a 18 éves Zsombori Balázs (Neumann János Számítástechnikai Szakkö­zépiskola, Budapest) „PictoVerb" c. pályázata a legjobb III. díjban (3500 euró), az ugyancsak 18 éves Hegyesi Donát Sándor (Tóth Árpád Gim­názium, Debrecen) pókerező robotja révén kü­­löndíjban részesült. A kimagasló sikert elért PictoVerb program a verbális kommunikációjukban akadályozott, ill. a nyelvi nehézségekkel küzdő embereknek nyújt segítséget, kezelése egyszerű, könnyen elsajátítható, életkortól, iskolázottságtól füg­getlen. A program „ápolási", „általános életvite­li" és „külső kommunikációs" szintjei a felhasz­nálók kézügyességéhez igazodik, ugyanakkor a legalapvetőbb szükségletek kifejezése a csak vizuális információkra támaszkodók számára is használható. LA Multiplex mozi Paksi Képtárban A Műegyetemtől a világhírig: Jendrassik György Az Energetikai Szakkollégium (ESZK) szeptem­ber 19-én elindította a 2013/2014-es őszi fél­évét, amellyel Jendrassik György magyar mér­nök-feltalálónak szeretne méltó emléket állítani születésének 115. évfordulójának alkalmából. A nyitóelőadáson dr. Németh József és prof. dr. Penninger Antal mesélt az érdeklődőknek életé­ről és munkásságáról. Jendrassik György 1898. május 13-án szüle­tett Budapesten. Egyetemi tanulmányait a Királyi József Mű­egyetem Gépészmérnöki Karán végezte. 1922-ben szerezte meg oklevelét, majd a Ganz-gyárban kapott állást, ahol lehe­tősége volt kísérletezni és fejleszteni is. Jendrassik találmányai közül elsők között kell megemlíte­ni a gyorsjárású dízelmotor létrehozását, felismerte, hogy az égési idő csökkentéséhez a keverékképzést kell javítani. Gáz­turbina-fejlesztésekben is kimagasló szerepe volt, rámuta­tott, hogy a jó hatásfokú, axiális kompresszor alkalmazásával jelentősen növelhető a berendezés teljesítménye. Létrehozta az első működőképes légcsavaros gázturbinát, fejlesztéseit azonban a háború közbejötté miatt már nem tudta véghez­vinni. A Ganz-gyárnak Jendrassik György kutatá­saival sikerült átvészelnie az 1930-as évek elején bekövetkező gazdasági válságot és a világhábo­rút. 1947-ben az ország elhagyására kényszerült, Angliában telepedett le. 1951-ben lemondatták magyarországi szabadalmi jogairól is. 1954. feb­ruár 8-án Londonban hunyt el, 1990-ben posz­tumusz Széchenyi-díjat kapott. Az ESZK a Jendrassik György-emlékfélév során több atomenergetikai témájú rendezvényt is szervez, többek között előadást a gázhűtésű gyorsreaktorokról, a nuk­leáris üzemanyagciklusról, de meglátogatjuk a Paksi Atom­erőművet is. Nukleáris üzemanyagciklus: Az urán útja a bányától a re­­processzálásig Előadó: Osváth Szabolcs, NTI Helyszín: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Q épület BF 12-es terem Időpont: 2013. november 28. csütörtök 18:00 A szakkollégiumról és a Jendrassik György-emlékfélévről további információk találhatók a www.eszk.org honlapon. ESZK „Colossal!" - kiálltja többször is Dajka Margit egyik legemlékezete­sebb szerepében a Liliomfiban. Aki betér a szeptember 27-én a Paksi Képtárban megnyitott Makk Károly filmalkotásai előtt tisztelgő kiállí­tásra, könnyen azon kaphatja magát, hogy ugyancsak ezt a felkiáltást ismételgeti. Arról, hogy mi való egy múzeumba és mi nem, hosszasan lehet vitázni, mint ahogy arról is, hogy a film mint művészet, hogyan tud beilleszkedni és helyet kapni egy kiállítás anyagában. Hogyan helyezhető kiállítási tár­gyak helyére a játékfilm, ami - sok más tulajdonsága mellett - ennyire az időhöz kötött? A megoldás talán nem is annyira bonyolult, mint ahogy elsőre tűnik, a Makk Károly-retrospektív című kiállítás rendezői ugyanis kitűnő választ adtak az efféle kérdésekre. Nyolc teljes film vágatlanul, egymással párhuzamosan pereg az első képkockától az utolsóig, a képtár hatalmas terében növesztett, óriási vászonként funkcionáló falakon. A kiállítás egyetlen hátránya az, ami a legfőbb erénye is egyben: ahhoz, hogy valaki végignézhesse az összes filmet, rá kell szánnia egy egész napot. Az élmény viszont akkor is ma­radandó, ha nincs rá ennyi időnk, hiszen a látvány már önmagában is magával ragadó. Monumentális térben, monumentális remekművek. A katarzis elkerülhetetlen a filmrajongók számára. A szubjektív válogatásban a nagy klasszikusok, mint a Liliomfi vagy a Szerelem mellett helyet kaptak a nagyközönség számára talán kevésbé ismert alkotások is, mint Az utolsó előtti ember vagy a 9-es kórterem, így az igazi„megszállottak" is találhatnak maguknak való csemegét. Remélhetőleg a megnyitón személyesen is jelen lévő mester, Makk Károly is meg volt elégedve a látottakkal. László Orsolya Réka

Next

/
Oldalképek
Tartalom