Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-10-01 / 10. szám
2013. október 17 mvm paksi atomerőmű Információs Társadalom Parlamentje Az Országház Felsőházi termében került megrendezésre a nyáron ez a konferencia. Most az infokommunikáció a versenyképességért fogalom köré tagozódtak be az előadások témái. Vályi-Nagy Vilmos infokommunikációért felelős államtitkár kifejtette, hogy bár a lakosság több mit fele rendelkezik számítógéppel és internettel - velük lehetne gyorsítani a programokat, de mi lesz a többiekkel? Növelni kell a digitális írástudást (míg a fiataloknál ez 95%, az idősebbeknek is szüksége van rá) - forrás kell, elosztani kell. A versenyképesség érdekében itthon is lehetővé kell tenni az idegen nyelvű képzést. A portugál közigazgatási mintát ismertette Paulo Neves. Miközben az egységes mederbe terelt kormányzati adatok költségcsökkentő tényezőiről beszélünk, nem feledkezhetünk meg az adatbiztonságról. Nem létezik szabadság biztonság nélkül - jogilag is szabályozni kell a kiberteret (NATO-minta). A „jó állam” ügyfélszolgálatát fejtette ki dr. Deák Rita, az Államreform Operatív Program projektjeiért felelős miniszteri biztos. A felmérések alapján kiderült, hogy 2600 féle személyes ügyintézési lehetősége van az állampolgároknak. Ezeket a folyamatokat kellene ellenőrizve felgyorsítani és automatizálni, hogy minden szükséges adat azonnal rendelkezésre álljon - ehhez nagyon nagy adatbázisokat kell kezelni. Az adatbázisokat össze is kell hangolni az uniós adatbázisokkal 2014-2020 között. Szakigazgatási rendszerből 14 működött párhuzamosan. Rengeteg számítógépes végpont lépett be a rendszerbe, mely most azonnali ügyintézést tud végrehajtani 154-féle ügyfélablakban az e-közigazgatási rendszer. A bölcs ember a lehetőségeit megteremti és nem megtalálja - mondotta Budafoki Róbert, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója. Az informatika húzóágazat, jobb támogatási környezetet érdemelne. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás miniszteri biztos az informatikai ágazat szakemberhiányát tárta elénk 750 000 betöltetlen informatikus állás van az EU-ban. Az oktatási intézmények nem tudják kielégíteni az igényeket - nagy a lemorzsolódás. Hogy minél szélesebb körben váljon lehetővé az önképzés, minden oktatási anyagot ingyenesen hozzáférhetővé tett elektronikus úton az ÍVSZ. Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója itt jelentette be, hogy hivatalosan is átadásra került a Wigner-adatközpont. gyulai Előtérbe kerülhet a gyorsreaktorok fejlesztése A jövőben az atomenergetika a gyorsneutronos reaktorok elterjedésével és a zárt üzemanyagciklus megvalósulásával képes fenntartható módon hozzájárulni a világ növekvő energiaigényének kielégítéséhez. Az Innovatív Nukleáris Reaktorok és Üzemanyagciklus Nemzetközi Projekt keretében lehetőség van a világban eddig felhalmozott kiégett fűtőanyag problémájának megoldására is. Egyebek közt erről beszélt Vlagyimir Kagramanjan, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern Fizikai és Energetikai Kutatóintézete (IPPE) főigazgatójának tanácsadója egy minapi budapesti sajtóbeszélgetésen. Az orosz tudós szerint jelenleg egyre több ország nyitott az atomenergia felhasználására, aminek több oka is van. A növekvő energiaigény, a klímaváltozás, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése az atomenergia mellett szól. Az atomenergia megbízhatósága, az üzemanyag kiszámítható ára mind olyan szempontok, amelyek vonzóvá teszik az atomerőműveket. Kagramanjan kiemelte ugyanakkor, hogy az atomenergia jelenlegi rendszerét egészében tekintve két probléma is felmerül a jövőben. Egyrészt a kiégett fűtőanyag mennyisége számottevően nőni fog, 2050-re eléri a 2 millió tonnát, amelyre megoldást kell találni, másrészt csökkennek az uránkészletek. Mindezek miatt is jelenleg gőzerővel folynak a kutatások, amelyek azt célozzák, hogy a könnyűvizes reaktorok kiégett üzemanyagát használják fel a gyorsreaktorok működtetéséhez. Az U-238-as izotópot tartalmazó kiégett fűtőelemek újrafelhasználásával nyerhető a gyorsneutronos reaktorok üzemanyaga, s ezzel hosszú-hosszú időre, száz évekre is biztosítható az új reaktorok üzemanyaga. A gyorsreaktorok fontosságát felismerve Oroszország már eddig is 20 milliárd dollárt költött a fejlesztésre. Kína és India óriási energiaéhsége miatt szintén különösen érdekelt a zárt üzemanyagciklus és a gyorsneutronos reaktorok fejlesztésében. A kisebb országok viszont nem tudják állni az ekkora fejlesztési költségeket, ezért nagyon fontos, hogy az egyes országok között együttműködés jöjjön létre a gyorsreaktorok kutatásának és alkalmazásának tekintetében. Jelenleg Franciaország, USA, Japán és Dél-Korea azt tervezi, hogy ha lejár a könnyű vizes reaktorok ideje, azokat lecserélik gyorsreaktorokra, de egyelőre csak elméleti síkon közelítenek a kérdéshez. Az orosz, indái és kínai megközelítés a gyakorlat szempontjából vizsgálja a gyorsreaktorok kérdését. A terv az, hogy 2030-ra kidolgozzák a gyorsreaktorok és a zárt üzemanyagciklus alaptechnológiáját, hogy azt a kereskedelmi célú energiatermelés szolgálatába lehessen állítani. Oroszországban 1980 óta megbízhatóan működik Belojarszkban a BN-600-as (600 MW-os) gyorsneutronos reaktor, melynek a továbbfejlesztett változata a BN-800-as (ezt várhatóan jövőre fogják átadni), és a BN-1200 reaktortípus esetében pedig már most azt mutatják az előzetes számítások, hogy ezeknek a gyorsneutronos reaktoroknak a hatásfoka roppant magas. A tervek szerint a kiégett üzemanyag felhasználható az orosz gyorsreaktorokban egy közös projekt keretében, amelyhez bármely olyan ország csatlakozhat, amely rendelkezik könynyű- vagy nyomottvizes reaktorral. Az együttműködést célozza az INPRO nemzetközi projekt, amely több mint 30 országot tömörít, és legfontosabb célkitűzése, hogy az atomenergia a 21. században is fenntartható módon ki tudja elégíteni a globálisan növekvő energiaszükségletet. Vlagyimir Kagramanjan beszélt arról is, hogy a biztonságos energiaellátás szempontjai miatt az elmúlt 20 évben az atomenergia fejlesztése Oroszországban is egyre fontosabbá vált. Az atomenergia komplex rendszerként került terítékre, így a kiégett fűtőelemek kezelése is egyre inkább a figyelem középpontjába került. El kell juttatni az emberek tudatába, hogy az atomenergiának egyre komplexebb szerepe van a gazdaság és a fenntarthatóság szempontjából is. Azt látni kell, hogy az atomenergia nemzetközi megítélése többek között a csernobili katasztrófa hatására világszerte megkérdőjeleződött, ám a 2000-es években a növekvő energiaigény miatt ismét az előtérbe került a nukleáris energiatermelés, és nemcsak Indiában és Kínában, hanem a nyugati világ országaiban is. Oroszországban az elmúlt években ugyanezt tapasztalhattuk, ezért került komolyabban napirendre a gyorsreaktorok kérdésköre is. Ezzel egy teljesen más üzemanyag-struktúráról kell beszélni, melyhez több, legalább 5-10 reaktor működése szükséges, mert csak így biztosítható a rendszer komplexitása. Mayer György INPRO Az Innovatív Nukleáris Reaktorok és Üzemanyagciklus Nemzetközi Projekt - International Project on Innovative Nuclear Reactors and Fuel Cycles (INPRO) 2000-ben indult azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a világ energiaigényének fenntartható kielégítéséhez az atomenergia segítségével. A 39 tag, a 38 NAÜ-tagország és az Európai Bizottság az INPRO keretében működik együtt, amelynek eredménye hozzáférhető a NAÜ-tagországok számára. A tagok: Algéria, Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Belorusz, Belgium, Brazília, Bulgária, Chile, Csehország,, Dél-Afrika, Dél-Korea, Egyiptom, Franciaország, Flollandia, India, Indonézia, Izrael, Japán, Jordánia, Kanada, Kazahsztán, Lengyelország, Kenya, Kína, Malajzia, Marokkó, Németország, Olaszország, Oroszország, Örményország, Pakisztán, Románia, Spanyolország, Svájc, Szlovákia, Törökország, Ukrajna, Vietnám és az Európai Bizottság. A ciklotron elvének Gaál Sándor Erdélyben, Gogánváralján született 1885. október 4-én. Egyetemi tanulmányait 1908-ban a budapesti Magyar Királyi József Műegyetem gépészmérnöki szakán végezte, majd később mérnökként dolgozott. Az I. világháború után Déván műszaki vállalatot alapított másodmagával. A két világháború közötti időszakban Angliában, Franciaországban és Németországban tett tanulmányutakat. 1927-ben a Die Naturwissenschaften című folyóiratban közzétett tanulmánya abból a feltételezésből indult ki, hogy a Lorentz-transzformáció független a relativitáselvtől, s három, az oksági elvet képviselő formális axiómából egyszerűen levezethető. Témáját továbbfejlesztette, de A Lorentz-csoport alaprendszerei című főműve mindmáig kiadatlan. Elméleti érdeklődése több más - nyomtatásban nem közölt - dolgozatában is megnyilvánult. 1929-ben elküldte a Die Kaskadenröche. Ein Beitrag zum Problem der Atomkernzerstrümmerung (A kaszkádcső. Hozzájárulás az atommagroncsolás problémájához) című tudományos értekezletét a Zeitschrift für Physik fizikai szaklaphoz. A folyóirat iktatta a dolgozatot 1929. május 6-i időponttal, majd egy hónappal később visszaküldték Gaálnak, hogy a témát már 1928-ban Rolf Wideröe már megoldotta. A szerkesztőség azonban tévedett. Wideröe nem a ciklotron, hanem a lineáris gyorsító elvét ismerte fel, ezért Gaál Sándor felismerése eredetinek tekinthető. Később azonban tőle függetlenül Ernest Orlando Lawrence megoldotta ugyanezt, és 1934- ben szabadalmaztatta, majd 1938-ban fizikai Nobel-díjat kapott. Gaál Sándor tanulmánya az 1950-es években TeofH Vescannak, a Bolyai Tudományegyetem professzorának kezébe került, aki egy publikációjában közölte, hogy Gaál a ciklotron elvét Lawrence előtt ismerte fel. Gaál szerepe azonban máig olyannyira ismeretlen maradt a világban, hogy a szakirodalom és a lexikonok zöme Lawrence-t tartja a ciklotron felfedezőjének. A második világháború után Alsócsernátonba költözött. 1949-től Sepsiszentgyörgyön a Június 11. Helyiipari Vállalat mérnökeként dolgozott, és mellette tanított. Egy szakiskola lomtárszerű helyiségében élt nagy szegénységben. 1960-ban univerzális forgódugattyús készülékére Bauer Gusztávval közösen szabadalmi oltalmat kapott. Kéziratos hagyatéka részben a sepsiszentgyörgyi Megyei Múzeumban és a csernátoni falumúzeumban, részben Szőcs Huba nagybányai főiskolai tanár gondozásában található. Méltatlanul elfeledett erdélyi magyar fizikus, a ciklotron elvének megalkotója Sepsiszentgyörgyön, 1972. július 28-án tért örök nyugalomra. Forrás: wikipédia gyulai megalkotója
