Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-07-01 / 7. szám
18 2013.július <#> mym paksi atomerőmű KENTON-HAGYATÉK ATOM-TENGERALATTJÁRÓK, POLITIKUSOK ÉS EGY NAGYFORMÁTUMÚ ADMIRÁLIS Nemcsak az egyik leghosszabb című, de az egyik legkülönlegesebb kötete is az Atomenergetikai Múzeum Kenton-hagyatékának e havi könyvünk, amelyet a U.S. Government Printing Office, azaz az amerikai kormánynyomda adott ki 1974-ben: Naval Nuclear Propulsion Program 1972-73 - Hearings Before the Joint Committee on Atomic Energy, Congress of the United States (Testimony of Vice Admiral H.G. Rickover). A könyv tulajdonképpen a szakmai körökben azóta is legendásnak számító Hyman Rickover admirális kongresszusi meghallgatásainak jegyzőkönyveiből és az általa utólag beadott függelékekből, mellékletekből áll. Rickovert a mai napig egyfajta kultusz övezi, ami nem véletlen: menedzsmentmódszerei sokak által megszívlelendőek, szakmai tudása, felkészültsége kikezdhetetlen, és mindezek mellett őt tartják az atom-meghajtású tengeralattjáró atyjának - a TIME magazin címlapján is így jelent meg egykor. Bár egy kongresszusi meghallgatás az előzetes elképzelések szerint vagy mérhetetlenül unalmas, vagy hollywoodi módon túldramatizált, a valóság, azaz a jelen kötet mást mutat: vannak ugyan kissé unalmasabb részek, de ugyanúgy jelen vannak az érdekfeszítőek, sőt, a humor is megjelenik több helyütt. Nemcsak az egymás közti poénkodásra kell itt gondolni, hanem magára a tényre, hogy kicsit viccesnek hat, amikor a bizottság előtti meghallgatás jegyzőkönyvében olyan párbeszédeket olvasunk, amelyeket érintett a titkosítás. Itt például kísérleti reaktortechnológiákról esik szó Hosmer képviselő, Holifield képviselő, és az admirális között: Rickover admirális: [TÖRÖLVE] Terveink szerint ez a prototípus a Kesselring prototípus-telepre kerül a Knolls Atomenergia Laboratóriumhoz közel, ahol egyébként a tervezés is folyik. Az ottani elhelyezéséhez minimális létesítmény-bővítésre lesz csak szükség. Holifield képviselő: Ez egy másik prototípus? Rickover admirális: Igen, uram. Holifield képviselő: Mennyire volt sikeres a [TÖRÖLVE]? Rickover admirális: Teljesen sikeres volt, uram. Hosmer képviselő: Amikor ezt engedélyeztük, akkor emlékeim szerint Ön azt mondta nekünk, hogy [TÖRÖLVE], Rickover admirális: így igaz, uram. A hajónak olyan csendesnek kell lennie, amennyire lehetséges, mert mindent hárítania kell, amit az oroszok megpróbálhatnak tenni a felderítése érdekében. Hosmer képviselő: Ön [TÖRÖLVE]? Rickover admirális: A [TÖRÖLVE], Hosmer képviselő: Ez jól működik? Rickover admirális: Teljesen sikeresen, uram. És így tovább - a haditengerészetnél mindennél fontosabbak a biztonsági tényezők. Ezek fényében nem meglepő, hogy vannak érzékeny, titkosítást igénylő információk. A titkosítás ellenére is rengeteget megtudhatunk az amerikai és a szovjet flottáról, természetesen nagy hangsúlyt fektetve az atommeghajtású járművekre. Külön melléklet foglalkozik a környezeti monitoringgal, amelyet az USA-ban - a Szovjetunióval ellentétben - komolyan, a közvéleményt megnyugtató módon kellett kezelni. Külön említést érdemel az admirális professzionális viselkedése a Kongreszszus előtt. Szakmai tudása lehengerlő, mégis végig nyugodtan, türelmesen, segítőkészen és főként tiszteletteljesen válaszol a politikusok kérdéseire - persze nem is lenne célszerű másképp, hiszen ők szavazzák meg a védelmi költségvetést. Ilyen egy igazi - nem hollywoodi - meghallgatás, ahol a Kongresszus egy admirálist faggat, ahol az admirálist gyakran háttérbe szorítva elbeszélgetnek/ elvitatkozgatnak egymással a szenátorok és képviselők. Mindez a Kenton-gyűjteményben. Simon Zoltán RETRO KÖNYVISMERTETŐ Ifjúsági sci-fi az atomok birodalmában Fizikaórai feleléssel kezdődik Jeges Károly „Utazás az atomok birodalmában" című, eredetileg 1943-ban megjelent könyve, amelyet aztán 1991-ben újra kiadtak. Gyerekeknek szól a gyerekek nyelvén, a színtér pedig a tudományos fantasztikum és az atomok világa. Történetünk kezdetén közel a bizonyítványosztás, a jegyek pedig nem épp a legfényesebbeknek ígérkeznek főszereplőink számára - hárman el is határozzák, hogy elszöknek otthonról a szülői szigor elől. Első állomásuk Koromvár, ahol a titokzatos Szalóky tanár úr villájában kapnak szállást - a villában, amelynél csak a benne található laboratórium érdekesebb: van ott távolbalátó készülék, mágnesrudas ajtónyitó, mozgásra induló fényképezés, drótnélküli telefon és... és egy„omega-sugarakkal" működő kicsinyítőgép, amellyel az atomok méretére zsugorítja a bátor felfedezőket a tanár úr. Útjukon gigászi légylárva, sziklaméretű sószem, később ember nagyságú atomok és egyre több kaland várja őket. Fizika- és kémiarajongóknak kötelező! Simon Zoltán Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátása minden figyelmeztetés ellenére folyamatosan nő. 2013 májusában a légköri szén-dioxid koncentráció elérte az utóbbi néhány százezer év folyamán előfordult legmagasabb szintet, a 400 ppm-et. Már most tapasztaljuk a szélsőséges időjárási jelenségek (rendkívüli viharok, hőhullámok, extrém csapadékmennyiség, szárazságok stb.) gyakoriságának növekedését, ami a jövőben valószínűleg növekedni fog - áll az OECD-IEA legújabb, „Az energia- és klímatérkép újrarajzolása” című publikációjában. Az államok által jelenleg követett klímapolitika folytatása esetén 3,6 °C - 5,3 °C felmelegedéssel lehet számolni még ebben az évszázadban (az ipari társadalom előtti időkben megfigyelt átlaghőmersekletekhez képest). A jelenleg érvényes klímapolitikák nem elegendők az éghajlatváltozás 2 °C-on belül tartásához, és már most rendkívüli erőfeszítések kellenének. De még nincs minden veszve, amennyiben határozott cselekvéssel sikerül közös platformot kialakítani a 2020 után érvényes klímavédelmi egyezmények keretében. A megoldásban kulcsszerepet játszhat az energetika, bár a közlekedési ágazat kibocsátásai lassan megközelítik az energetikáét. Bíztató jelek már vannak, például az USA ÜHG kibocsátása 200 millió tonnával csökkent, mert a palagáz jelentősen teret nyert a szén rovására, ezzel a kibocsátás a 90-es évek szintjére esett viszsza. Európában a szokásos módon politikusok és gazdasági szakemberek vitatkozgatnak palagáz ügyben és nem történik semmi. Holott nemcsak a kibocsátás-csökkentésnek, de az európai ipar versenyképessége javításának is jót tenne a palagáz, hiszen Európa recesszióban van, be kellene indítani a növekedést. Azonban Európa a drága és támogatás-igényes megújulok erőltetett fejlesztése mellett kötelezte el magát, ennek a politikának élharcosa Németország, ahol az „energiafordulat jegyében” sorra indítják újra az elöregedett szénerőműveket és újakat helyeznek üzembe. A fentiek miatt Németország kibocsátása tavaly nemhogy csökkent volna, hanem nőtt, az európai gázárak az egekben vannak - hogy lesz ebből növekedés és versenyképesség? Visszatérve az IEA dokumentumra, a szerzők egy olyan forgatókönyvre tesznek javaslatot, amelynek megvalósulása eseten az átlaghőmérséklet növekedését 2 °C-on belül lehetne tartani a ráfordítások növekedése nélkül. A forgatókönyv négy javaslatcsomagot tartalmaz, amelyek ráadásul a jelenleg rendelkezésre álló technológiák segítségével is megvalósíthatók, ezek a következők: > konkrét intézkedések az energiahatékonyság terén (a kibocsátások 49%-os csökkentése); Klímavédelmi célok veszélyben > a kishatékonyságú széntüzelésű erőművek működésének és újak építésének korlátozása (21%); > a metánkibocsátás csökkentése az olaj- és gázkitermelés során (18%); > a fosszilis energiaforrások támogatásának részleges leépítése fokozatos, de gyorsuló ütemben (12%). A forgatókönyv megvalósulása eseten az ÜHG kibocsátás 3,1 Gt C02eq kibocsátás megtakarítását eredményezheti 2020- ra, ami a hőmérséklet emelkedés 2 °C-on tartásának 80%-át fedezi. Ez időt adhat a klímavédelmi tárgyalásokon sikeres politikai megállapodások megvalósítására. A javasolt klímapolitika pénzügyi hatásai nem egyformán érintik az energiapiac szereplőit. Az atomerőműveket és megújuló energiaforrásokat működtető cégek nyeresége 1,8 trillió dollárral nő 2035-re (2011-es árakon számolva), míg a széntüzelésű erőművek jövedelmezősége ugyanennyivel csökken. A foszszilis erőművek 8%-a a tervezett megtérülési idő elérése előtt leáll, az új vagy felújított erőművek 30%-a lesz felszerelve CCS technológiával. Amennyiben a döntéshozók halogatják a szükséges intézkedések bevezetését 2020-ig, akkor az ugyan rövidtávon lehetővé teszi 1,5 trillió USD megtakarítását a szénszegény energia-technológiák fejlesztése terén, azonban később 5 trillió USD finanszírozási igényt jelenthet majd a szükséges intézkedések végrehajtása. A javasolt forgatókönyv megvalósítása kedvező légkört teremthet a 2015-re tervezett párizsi klímakonferencia sikeréhez. Forrás: http://www. worldenergyoutlook. org/energyclimatemap/ Szerbín Pável Bemutatjuk az Energiagazdálkodás szakfolyóiratot Cikksorozatunkban olyan műszaki szakmai folyóiratokat mutatunk be, amelyek területe kisebb-nagyobb átfedésben van az atomenergetikával. Ezáltal is hozzá kívánunk járulni a különböző szakterületek, illetve szakemberek, valamint az érdeklődő laikusok közötti jobb információáramláshoz. Ezúttal az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület szakfolyóiratát, az Energiagazdálkodást ajánljuk. Az energiaellátás és felhasználás Magyarországon is egyik meghatározó eleme az ország gazdasági életének. Hazai energiaforrásokból a fogyasztásnak csak egy kisebb hányada fedezhető, az import aránya jelenleg több mint 60%, és a növekvő tendencia tovább folytatódik. Az energia-felhasználás döntően befolyásolja az ország gazdasági helyzetét. Az energiaiparnak a gazdasági életben betöltött kulcsszerepe mellett meghatározó szerepe van a környezeti hatások alakulása, az ország környezetvédelmi kötelezettség-vállalásainak teljesítése szempontjából is. Ebben az összetett feladatrendszerben vállal felelősségteljes tevékenységet civil szervezetként az 1949-ben alapított Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE). Az egyesület több ezer szakember szakmai tevékenységét fogja össze a hazai energiatermelő, szolgáltató és felhasználó vállalatok, a szakterülethez kapcsolódó egyetemi tanszékek, intézmények köréből. Az ETE a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) tagjaként az energiaipar stratégiai kérdéseiben szükség szerint összehangolja tevékenységét más tagegyesületekkel is. Az ETE szakmai céljait az energiatermelés és felhasználás aktuális feladatai határozzák meg. Az Egyesület feladatai három fő területre összpontosulnak. Ezek az országos és helyi energetikai feladatok megoldásának elősegítése, a tagok energetikai ismereteinek bővítése, szakmai és általános tájékozottságának növelése, valamint az energetika szakmai képviselete bel- és külföldön. A fenti küldetés előmozdítását, illetve célkitűzések elérését szolgálja az Energiagazdálkodás szakfolyóirat megjelentetése is. A legutóbbi kiadványban - a teljesség igénye nélkül - olyan témákat találhatunk, mint például az energiahatékonyság növelésének ösztönzői és korlátái; hulladékkezelési eljárások környezetterhelési és energiahatékonysági vizsgálata; integrált felújítási stratégiák az Európai Energiahatékonysági Irányelv tükrében; függőleges tengelyű szélturbinák; hőcserélők változó üzemben; energiamegtakarítás szervezet- és módszerkorszerűsítéssel; az ellátásbiztonság és az energiafüggőség kérdései. (Forrás és további információk: www.ete-net.hu) PranczZoltán
