Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-07-01 / 7. szám
2013. július Új portál az álláskeresőknek Minősített oktatók éves továbbképzése Ma a leggyorsabb és legkényelmesebb álláskeresési eszköz az internet. Folyamatosan bővül az internetes álláskeresés piaca, és egyre több ilyen profilú portál kezdi meg működését. Ez történt a mi házunk táján is, amikor nemrégiben elindult az MVM csoport on-line jelentkezési felülete. Erről beszélgettem Somogyi Anikó HR szakértővel.- Milyen céllal hozta létre az MVM az on-line jelentkezési felületet?- Toborzás szempontjából szerencsés helyzetben vagyunk, mert a cégcsoport társaságai sok munkavállaló számára preferált munkahelyet jelentenek, ezért nagy mennyiségű jelentkezés fut be folyamatosan a kollégákhoz, a központi e-mail címekre, munkatársakon keresztül, postai úton, állásbörzéken. Azért, hogy a HR részstratégiában megfogalmazott toborzás-kiválasztási célokat megfelelően tudjuk támogatni, illetve, hogy a toborzás és a kiválasztás hatékonyságát növeljük, kialakításra került a cégcsoport egységes karrieroldala, jelentkezési felülete és a hozzá kapcsolódó jelentkezői adatbázis. A különböző csatornákon nagy számban beküldött pályázatokat eddig manuálisan kellett egy rendszerbe terelni, szűrni, megválaszolni, ami megnyújtotta a válaszadási időt is. Fontosnak és hasznosnak éreztük egy olyan felület és rendszer kialakítását, amely egyrészt lehetővé teszi a csoport társaságainál megnyíló pozíciók meghirdetését, másrészt egységes formában fogadja be a pályázatokat, közös adatbázisba irányítja a jelentkezéseket és hatékonyan támogatja a szűréseket, kereséseket.- Milyen módon adhatják be jelentkezésüket az álláskeresők a cégcsoport vállalataihoz?- Az álláskeresők az MVM honlapján kialakított karrieroldalon keresztül jelentkezhetnek egyrészt a meghirdetett állásokra, másrészt általánosan is leadhatják pályázatukat. A beérkező adatokhoz központi adatbank kapcsolódik az állásra jelentkezők adataival, amelyben a tagvállatok munkaerő kereséssel és kiválasztással foglalkozó humán szakemberei egy SharePoint alapú intranet felületen tudják a beérkező ajánlatokat megtekinteni, szűrni és rendezni. A hozzáféréssel rendelkező kollégák ezen a felületen keresztül tudják felvinni az aktuális ajánlatokat, amelyek az mvm.hu oldalon, a tagvállalatok honlapján, valamint az intranetes tagvállalati portálokon - amelyek kialakítása folyamatban van - jelennek meg. A beérkezett pályázatokat az adatvédelmi tájékoztatóban leírtaknak megfelelően 1 évig tároljuk. A rendszer kialakításakor fontos szempont volt számunkra a pályázatok visszaigazolása és a pályázók tájékoztatása is, ezért a pályázat elküldésekor rövid megerősítő üzenet jelenik meg az adatok beérkezéséről, valamint egy tájékoztató e-mail a pályázó által megadott e-mail címre.- Az áprilisi indulás óta milyen gyakorlati tapasztalatok vannak a működéssel kapcsolatban?- Eddig 42 pályázatot hirdettünk meg a honlapon, a karrieroldal indulása óta pedig több mint 800 pályázat érkezett az adatbázisba. A pályázatok feldolgozása folyamatosan történik. Élesben is egyre többen használják a rendszert, gyűjtjük a tapasztalatokat, az esetleges módosítási javaslatokat. Reméljük, hogy egyre több HR-es kolléga építi be a mindennapjaiba ezt az eszközt, és bízunk abban, hogy az álláskeresők is elégedettek lesznek a rendszerrel. Lászlóné Németh Ilona Az atomerőművi minősített oktatók éves továbbképzésére május végén, Sopronban került sor. A továbbképzés célja, hogy az atomerőmű oktatói, instruktorai betekintést nyerjenek a hazai felsőoktatást, illetve felnőttképzést végző egyetemek, főiskolák oktatási, pedagógiai munkáiba. A program helyszíne idén a Nyugat-magyarországi Egyetem volt, ahol a házigazdák nyitó előadásaikban áttekintő képet adtak az egyetem képzési profiljáról, az egyes karokon folyó legfontosabb kutatómunkákról és az egyetem jelen helyzetéről. Az egyetem látogatóközpontjában megtartott bemutatón az erőműves kollégák kiváló példát láthattak arra, hogy egy építészetileg is jól átgondolt, térben tagolt környezet hogyan segíti elő az előadó munkáját, a gyakorlati foglakozások hatékony megtartását, illetve hogy milyen arányban, hogyan célszerű interaktív és klasszikus szemléltető eszközöket felhasználni az oktatói munka során. A Természeti Erőforrások Kutatóközpontjában a gyakorlati foglalkozásokhoz felhasználható eszközök, technikák bemutatására került sor. A továbbképzés résztvevői által fokozott érdeklődéssel kísért előadásban bemutatásra került a fenntartható energiagazdálkodás hazai megvalósításának lehetséges módja. Az előadó, gyakorlati példán keresztül szemléltette a megújuló, az atomenergia és a foszszilis energiahordozók helyes arányban történő felhasználásnak módjait, mindezt úgy, hogy a rendelkezésre álló erőforrások megfelelő módon ki is egészítsék egymást. Koncentrált figyelem irányult dr. Divós Ferenc előadására is, aki ráadásul egy volt erőműves kolléga. A munkatársaival végzett kutatómunka keretében többek között vizsgálták az erőmű környékéről gyűjtött faminták radioizotóp összetételét. A kapott eredmények jól mutatták a csernobili katasztrófa hazánkat ért,,lenyomatát". Az atomerőművi képzések során alkalmazható egyetemi példák, oktatási technikák megismerése mellett a továbbképzés remek lehetőséget teremtett olyan kiváló tanárok megismerésére is, akik komplex tudásukon túl egyéniségük által, egyedi előadásmódjukkal varázsolják el hallgatóságukat. Közéjük sorolható ifj. Sarkadi Sándor, aki az egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár műszaki felsőoktatás szempontjából is felbecsülhetetlen gyűjteményéből szemezgetett, magával ragadó stílusában. Szakmai elhivatottságát és városszeretetét, gazdag helytörténeti ismeretét az esti szabadidős program - a történelmi városrész megtekintése - során csillantotta meg. Példaértékű az a diákhagyományokban gazdag egyetemi élet, ami napjainkra is átörökítésre került és jellemzi Sopron városát. A feszített programsorozat záró napirendi pontjaként, a minősített oktatók előtt álló feladatok áttekintésére került sor. Élményekkel gazdagodva, további beszélgetések során kerül feldolgozásra mindaz, amibe bepillantást nyerhettek a minősített oktatóink. BR Anyagvizsgálati körkép Az atomerőmű üzemeltetése során ritkán kerülnek előtérbe, ám annál inkább nélkülözhetetlen tevékenységet jelentenek a különböző anyagvizsgálatok. Az anyagvizsgálatok általános céljai a következők: az anyagokra jellemző fizikai, technológiai stb. alapadatok, mutatószámok meghatározása; a gyártás, feldolgozás, szerelés során az anyagok tulajdonságainak ellenőrzése; az üzem közben előforduló igénybevételek reprodukálásával az anyagok viselkedésének vizsgálata az adott igénybevétel esetén; az anyaghibák feltárása. A vizsgálatokkal a különböző anyagok fizikai (pl. szín, sűrűség, olvadás és dermedéspont, mágnesezhetőség stb.), kémiai (pl. korrózióállóság, savállóság stb.), mechanikai (pl. keménység, szilárdság, rugalmasság stb.), technológiai (pl. önthetőség, hegeszthetőség, forgácsolhatóság stb.) és metallográfiái tulajdonságai határozhatók meg. Az anyagvizsgálatok tehát különböző műszaki termékek tervezését, gyártását és karbantartását teszik lehetővé. Az anyagvizsgálati eljárások segítségével el lehet dönteni, hogy az adott anyag alkalmas-e rendeltetésszerű alkalmazásra. Az atomerőműben zajló anyagvizsgálatok célja jellemzően annak megítélhetővé tétele, hogy a különböző szerkezeti anyagok - illetve az azokból készült eszközök, berendezések - állapota megfelelő-e a funkciójuk ellátásához. Számos anyagvizsgálati eljárás létezik, amelyek közül többet a Paksi Atomerőműben is rendszeresen alkalmaznak. Az anyagvizsgálati eljárásokat szabványok rögzítik, végrehajtásukra szigorú előírások vonatkoznak (ideértve egyebek mellett a műszerezettségi hátteret és a vizsgálók képzettségét is), amik által az eredmények megbízhatósága garantálhatóvá, valamint a különböző helyeken és időpontokban meghatározott anyagjellemzők egymással összevethetővé válnak. Az egyik ilyen - az atomerőműben is megkövetelt - szabványként említhető az MSZ EN 473 jelű, „Roncsolásmentes vizsgálat. Roncsolásmentes vizsgálatot végző személyzet minősítése és tanúsítása. Általános alapelvek.” tárgyú szabvány. Ezen túlmenően a vizsgáló személyzet műszaki, szervezeti hátterét külön szabvány kezeli: az MSZ EN ISO/IEC 17025 jelű, „Vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok felkészültségének általános követelményei” tárgyú szabvány. Az anyagvizsgálati módszerek több szempontból is kategorizálhatók. Áz egyik alapvető - és a Paksi Atomerőmű gyakorlatában, illetve anyagvizsgálati csoportjainak neveiben is tükröződő - felosztási szempont szerint roncsolásos és roncsolásmentes eljárásokra tagolhatok a szóban forgó vizsgálati metódusok. A roncsolásos vizsgálatoknál - ahogy a nevükből is következik - az eljárás során roncsolódik (tönkremegy) a mintadarab (ilyen például a szakítóvizsgálat). A Paksi Atomerőműben a roncsolásmentes, ún. hibakereső vizsgálatok jelentik az anyagvizsgálatok túlnyomó részét. Ezeknek a vizsgálatoknak tehát az az egyik alapvető jellemzője, hogy a hibák feltárása oly módon történik, hogy a vizsgált anyagban, eszközben, szerkezetben nem keletkezik törés vagy meghibásodás. A hibakereső vizsgálatok a külső felületi hibák feltárására és az anyag belsejében levő hibák, eltérések kimutatására irányulhatnak. A külső felületi hibák feltárásának módszerei a szemrevételezés (vizuális anyagvizsgálat), a folyadékbehatolásos módszer, a mágneses repedésvizsgálat és a tömörségi vizsgálat. A belső hibák, eltérések kimutatására alkalmas eljárások az átvilágítás röntgen vagy gamma sugárral (radiográfiai vizsgálat) és az ultrahangos vizsgálat. A Paksi Atomerőműben az imént említett vizsgálatokat egyrészt rendszeres, időről-időre elvégzendő eljárásokként alkalmazzák, ún. keretprogramok végrehajtása során. Idetartoznak például a primerköri főberendezések szisztematikus anyagvizsgálatai. Másrészt nem rendszeres, illetve spontán felvetődő esetekben is szükségessé válnak a szóban forgó vizsgálatok, például a karbantartások közben felszínre kerülő anyagproblémáknál (pl. tartályok, csővezetékek eróziójának felmérése), vagy a műszaki átalakítások kivitelezését követően megvalósult állapotok ellenőrzésére (pl. hegesztési varratok megfelelőségének vizsgálata). (Felhasznált irodalom: Magyarkúti József: Anyagvizsgálatok; Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet.) Prancz Zoltán
