Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-07-01 / 7. szám

2013. július 3 ■# mym paksi atomerőmű Sikeres fotókiállítás Brazíliában Nagy sikert arattak Brazíliában, Rio de Janeiróban Vincze Bálintnak, a Paksi Atomerőmű tipográfusának fotói. A Paksi Atomerőmű termé­szeti környezetét ábrázoló képeket a Rosatom által szervezett rendez­vény keretében mutatták be. A Paksi Atomerőmű társadalmi szerepvállalása - II. rész Az Atomerőmű újság jú­niusi számában megjelent az atomerőmű társadalmi szerepvállalásáról szóló cikk első része. A mostani, máso­dik részben dr. Kovács Antal kommunikációs igazgató to­vábbi részletekről, a témát érintő jövőről, valamint az atomerőmű társadalmi sze­repvállalása révén elért la­kossági elégedettségről nyi­latkozik.- Mekkora hatást generál a társadalmi szerepvállalásra fordított összeg?- Az alapítói célok megvalósítása érdekében az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2014-ig össze­sen 2 milliárd forint támogatást bocsát a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány rendelke­zésére, évente 500 millió Ft értékben. Minden 1 forint, amit be tud adni egy-egy programba az atomerőmű, az megtízszereződik, és a régió javára fordítható. Kulcsfontosságú mindez an­nak tükrében, hogy az önkormányzatok döntő hányada nem rendelkezik önerővel ilyen célok megvalósításához, ezért rendkívül hasznos az atomerőmű ez irányú szerepvállalása.- Hogyan történik az atomerőműhöz és az alapítványhoz beérkezett igények elbírálása, a prioritások meghatározása?- Az atomerőmű esetében minden évben meghatározzuk azokat a célcsoportokat, ame­lyekhez elsősorban el szeretnénk jutni az adott évben, és a kommunikáció rendszerét, eszközeit, ennek alapján jelöljük ki. A társadalmi szerep­­vállalásunk keretében pedig komoly mérlegelés alapján kerül kiválasztásra a támogatott progra­mok köre, tekintettel az évről-évre egyre szűkü­lő keretünkre és az állami vállalati formánkból adódó jogszabályi környezetre. Az alapítvány esetében pedig átlátható és világos a kuratórium által meghirdetett valamennyi program és cél, amelyekre várják a pályázatokat, amit aztán a bírálati szempontok alapján kiértékelnek, majd odaítélik az adott összegű támogatást.- Mivel egészül ki az atomerőmű társadalmi szerepvállalása, hogy teljes legyen a kommuni­kációs rendszer?- Az atomerőmű tájékoztatási rendszerével, ami a támogatási rendszerrel együttesen nagy­ban hozzájárul a társadalom és az atomerőmű közötti kiváló kapcsolat fenntartásához, a ki­egyensúlyozott, szakmailag megalapozott pár­beszédhez. Világviszonylatban is kimagasló a közel 80%-os atomerőmű elfogadottsági muta­tónk. Hangsúlyozni szeretném, hogy a társada­lom túlnyomó többsége mérvadó és hiteles for­rásnak tekinti az atomerőmű szakemberei által adott tájékoztatásokat, előadásokat. Számos or­szág (pl. Kína, Törökország) behatóbban érdek­lődik az általunk a 80’ évek végén elindított, és azóta több lépésben modernizált kapcsolatrend­szerünk (társadalomi kommunikációnk, társa­dalmi szerepvállalásunk) iránt. Számos kolléga együttes munkájának eredmé­nye ez a siker, de az alapok lera­kásában, a rendszer kiépítésében elévülhetetlen érdemei vannak Kováts Balázsnak. Ugyancsak fontos pillére ennek a rendszer­nek a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Területfejlesz­tési Társulás által végzett tevé­kenység.-Mennyire és hogyan mér­hetők az atomerőmű szerepvál­lalásán keresztül a nukleáris létesítmény elfogadottsága, az atomerőmű által tett erőfeszítések társadalomtól kapott visszajelzései?- Az, hogy a szerepvállalások egyes szeg­mensei mennyire járulnak hozzá az atomerőmű elfogadottságához nem, vagy nehezen mérhető. Egyes rendezvények, sportesemények támoga­tása hordoz reklámértéket és viszonylag ponto­san mérhető, hogy milyen korcsoportokhoz és társadalmi rétegekhez milyen hatékonysággal jutott el az atomerőmű „híre”. Bár ez is a tevé­kenységünk része, számunkra legalább annyira fontos a szűkebb régió társadalmi igényinek, ci­vil szervezeteinek támogatása, ahol viszont az ilyen típusú értékelés értelmezhetetlen. Hiszen a segítségnyújtást nem a támogatottság növe­lése érdekében tettük / tesszük meg. Szervesen idekapcsolódik az oktatás támogatása is, hi­szen elemi érdekünk, hogy megfelelően képzett szakemberek kerüljenek ki a paksi energetikai szakközépiskolából, valamint az egyetemek, fő­iskolák energetikával foglakozó szakjairól. A tu­dásátörökítés kulcsfontosságú az atomerőmű számára. Támogatjuk az egyetemek atomener­getikához kapcsolódó alapkutatásait és az igen speciális szaktudást adó képzéseket, szakokat (pl. radiokémia szakirány), amelyek támogatá­sunk nélkül kevésbé lehetnének színvonalasak, akár meg is szűnnének. A továbbtanuló fiatalok emellett a családban véleményformálók. A tár­sadalom és az atomerőmű viszonyát a kölcsönös bizalom, egymás segítése jellemzi. Ahogy ez a régió befogadta az atomerőművet, úgy társa­dalmi szerepvállaláson keresztül az atomerőmű igyekszik támogatásán keresztül viszonozni azt, valamint teljes körűen tájékoztatni a környező települések lakosait.- Hogyan befolyásolja az atomerőmű társa­dalmi szerepvállalását, kommunikációs straté­giáját az atomerőművi blokkok tervezett építése?- Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. megalakulásával a bővítéshez kapcsolódó tájékoztatási és társadalmi szerepvállaláshoz köthető feladatokat az ő kommunikációs szer­vezetük végzi. Természetesen velünk szoros együttműködésben folyik a munka, hiszen a lakosság szemszögéből az üzemeltetés és az új blokk/ok építése egységes dolog. Közös prog­ramjaink vannak, valamint a Tájékoztató és Látogatóközpont bővítési terveit is közösen dolgozzuk ki. BR Nagycsaládosok az erőműben Paksi Atomerőmű támogatási programja keretében június 24-én a Nagycsa­ládosok Jánoshalmi Egyesülete vendégeskedett az erőműben. A program az Atomenergetikai Múzeum megtekintésével kezdődött, majd a Tájékoztató és Látogatóközpontban folytatódott. Ezt követően a felnőttek és a 16 éven felüli fiatalok üzemlátogatáson vettek részt, a kisebbek pedig a látogatóközpontban puzzlét raktak ki és színezékkel foglalatoskodtak. A Nagycsaládosok Jánoshal­mi Egyesülete az ebédet követően gazdag élményekkel távozott az erőműből. LAnna Az 0AH új főigazgatója Kovács Pál klíma- és energiaügyért felelős államtitkár 2013. június 10-én rendkívüli állo­mánygyűlés keretében jelentette be, hogy Or­bán Viktor miniszterel­nök Fichtinger Gyulát, az Országos Atomener­gia Hivatal (OAH) korábbi fő­igazgató-helyettesét nevezte ki a hivatal főigazgatójává. Kovács Pál megköszönte Rónaky Józsefnek, az OAH korábbi főigaz­gatójának közel másfél évtizedes eredményes tevékenységét, egyben gratulált Fichtinger Gyulának, az új főigazgatónak, sok sikert kíván­va munkájához. Fichtinger Gyula beszédében az eddigi magas szín­vonalú munka folytatását ígérte a munkatársaknak. Fichtinger Gyula 1958. június 14-én született Budapesten. 1983-ban a Moszkvai Energeti­kai Egyetemen szerzett hő­­fizikus-mérnöki diplomát, majd 1991-ben a Buda­pesti Műszaki Egyetemen atomtechnikai szakmér­nökként végzett. 1983-tól 1985-ig a Paksi Atomerőmű Vállalatnál, majd 1990-ig a Magyar Villamos Művek Trösztnél dolgozott. Ezt követően, 1991-től az atomerőmű biztonságát felügyelő hatóságnál töltött be különböző vezető tiszt­ségeket. 2012 februárjától az OAH főigazgató-helyettese, a Nukleáris Biztonsági Igazgatóság vezetője. Je­lentős szerepet játszott a paksi telje­sítménynövelés engedélyezésében, valamint az 1. blokk üzemidő hosz­­szabbításának engedélyezésében. Fichtinger Gyula 2013. június 5-ei hatállyal az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója. OAH Fichtinger Gyula Kuratóriumi ülésTengelicen Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által létrehozott Jövőnk Energiája Térségfej­lesztési Alapítvány kuratóriuma június 18-án tartotta idei évi harmadik ülését. Az alapítvány célja a kedvezmé­nyezett területeken megvalósuló térségfejlesztés, az életminőség eme­lése, továbbá a munkahelyteremtés. Az érintettségi kört a paksi és kalocsai kistérség, valamint a szekszárdi kis­térség egy részét magába foglaló 41 település alkotja. Az alapítványhoz ebben a pályázati fordulóban 31 pályázat érkezett, amelyből 26 pályázat nyert támogatást. Az igényelt támogatások összege 318 703 301 forint volt, a rendelkezésre álló 250 millió forinttal szemben, amelyből 243 millió forint került odaítélésre. A megítélt összeg közvetve mintegy 632 millió forint fejlesztést generál. Támogatásban részesült többek között Sárszentlőrinc. A pályázat kere­tében az önkormányzat a közigazgatásilag Sárszentlőrinchez tartozó Uz­­don fekvő Fördős kúria épületét kívánja felújítani, amelynek eredménye­ként az épület alkalmassá válik erdei iskolai csoportok fogadására. Szekszárd önkormányzata a támogatással az Alsóvárosi temető park­­jellegű kialakítását kívánja megoldani. Homokmégy önkormányzata az elnyert pályázati pénzből a település óvodájának udvarára játszótéri elemeket telepít. A tengelici ülésen a kuratórium döntött a 2013. évi II. forduló pályázati felhívásáról és a Pályázati Szabályzat módosításáról is. -béri-

Next

/
Oldalképek
Tartalom