Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-04-01 / 4. szám
mym paksi atomerőmű A magyar sajtó napja alkalmából Paks Város Önkormányzata és a Paksi Atomerőmű Zrt. (PA Zrt.) idén is közösen szervezett ünnepséget, melyet 2012. március 14-én az Erzsébet Nagy Szállodában tartottak. Az eseményen ünnepi műsorral emlékeztek meg az 1848-as márciusi forradalomról, és átadták a PA Zrt. által alapított Urántoll díjat. A rendezvényen Hajdú János, Paks város polgármestere mondott köszöntőt. Beszédét a 48-as márciusi ifjak kiáltványa, a 12 pont elsőként megfogalmazott követelésének felidézésével, a sajtószabadság hangsúlyozásával kezdte.- Polgármester úr! Köszöntőjében kitért arra, hogy ma a sajtószabadság témakörébe már nagyon sok minden beletartozik. Szólt arról, hogy mára szórakoztató iparrá vált a média. Hogyan jellemezné az országos és a helyi média megnyilvánulásait?- Tudjuk, hogy nem csak a XIX., de a XX. században is voltak történelmi, politikai kor-Dr. Pálinkás József: Több szempontból is nagy jelentőségű a múzeum, hisz azt az időszakot örökíti meg, amikor az erőmű épült, elkészült. Ez önmagában is fontos, mert az emberi élet és az emberi memória véges, és a múzeum bemutatja, hogy milyen körülmények között, milyen döntések eredményeként jött létre az atomerőmű. A másik komoly szerepe abban áll, hogy egy olyan technológiának, technikának állít emléket, amely az emberiség történetében még újnak mondható. Az első, a természet adta tüzet évezredekig használtuk. Az atommaghasadás pedig, amit én második tűznek nevezek, szintén olyan természeti folyamat, amelynek az emberiség szolgálatába állításában a mérnökök ezrei igencsak kivették részüket. A harmadik nagyon fontos dolog a múzeum vonatkozásában, hogy közelebb hozza az emberekhez azt a technológiát, amit többségük egyáltalán nem ismer. Ha megismerik, akkor talán kevésbé idegenkednek az atomenergiától. Ezt semmi mással nem lehet oldani, mint azzal, hogy mindent megteszünk az atomerőművek biztonságos működtetéséért, és közelebb hozzuk a közvéleményt, különösen a fiatalokat. A sajtó felelőssége szakok, melyek nélkülözték a sajtószabadságot, ami többek között a lapkiadás és terjesztés korlátozását, az engedélyezés, kiadás állami központosítását jelentette. Úgy látom, hogy az 1848-ban követelt sajtószabadság mára bizonyos értelemben saját ellentétébe Szabó Benjamin: Még a mai napig is elérzékenyülök, ha Paks nevét meghallom. Én úgy tekintek a paksi atomerőműre, mint egy nagy műre, amelynek megalkotásában, létrehozásában megadta a sors, hogy több ezer társammal együtt részt vehettem. A magyar parlament az adott kor magyar építészeti remekműve. Ehhez hasonlóan a paksi atomerőművet a magyar műszaki alkotás XX. századi remekművének tartom és mindkét építményre - azt hiszem sok honfitársammal együtt - büszke vagyok. Ez a nagy gonddal összerakott múzeum segít abban, hogy még többen így lássák, mint azok, akik építették, fejlesztik és üzemeltetik. Sokrétűnek tartom a múzeum anyagát, és minden elismerésem azért, ahogy az egykori felvonulási raktár épületét múzeummá varázsolták. Magyarországon az atommagkutatásnak nagy múltja van, és örvendetes, hogy ez a múzeum országos szintű. Több hazai atomenergetikával foglalkozó cég, intézmény járult hozzá eszközeivel a paksi Atomenergetikai Múzeum kiállított tárgyainak széleskörűségéhez. Fontosnak tartom például hogy a debreceni Atommagkutatónak is láthatók itt eszközei. fordult. Nem gondolta senki, hogy a XX. század végére a XXI. század elejére ilyen mértékben válik szórakoztató iparrá a média, hogy a médiaüzlet a hiteles tájékoztatás helyett nagyon sok esetben inkább a nyereségtermelésre törekszik, hogy a haszonszerző, gátlástalan sajtó szinte korlátlan szabadságot szerez magának és ezzel együtt meghatározó befolyást a közéletre, az erkölcsre, az emberi életre, országokra és nemzetekre.- A sajtónak, mint tömegkommunikációs eszköznek nagy befolyása van a közvéleményre. Ön miben látja a sajtó, a média felelősségét?- Napjainkra már csak a figyelmesen értelmes ember igazodik el a világban, és a saját környezetében. Keserű derűvel, szelíd cinizmussal vagyunk képesek hárítva túlélni, amit a média többsége közvetít. Napi rutinnal fejtjük meg a bulvárkódokat, leplezzük le a hamisságokat, de a napi gondokkal küzdő, mentális és anyagi válságban élő emberek Dr. Aszódi Attila: Úgy gondolom, mindenképpen értékelni kell azt a régóta meglévő törekvést, hogy az atomerőműben összegyűjtsék és megőrizzék az egykor használatban lévő berendezéseket, eszközöket. Értékelni kell, hogy voltak erre fogékony és cselekvő emberek, és, hogy jó előre gondolkodtak. Szintén elismerésre méltó az az akarat és a közös erő, ami által kitűzték a célt, felújították a régi raktárcsarnokot és méltó körülményeket teremtettek a múzeumnak. Rendkívül nagyra tartom a múzeum jelentőségét az oktatás szempontjából. Ez több annál, hogy a Látogatóközponthoz kapcsolódóan újabb bemutató létesítménnyel bővült az atomerőmű. Itt a diákok olyan eszközökkel is megismerkedhetnek, amelyeket máshol nem tudnak megtekinteni. Véleményem szerint a paksi atomerőműben mindig is előrelátóak voltak a képzés, az oktatás területén, amelyet jól példáz a Karbantartó Gyakorlóközpont is, melynek méltó párja ez a múzeum. Köszönet illeti az atomerőmű azon vezetőit, munkatársait, akik komoly erőt fektettek a múzeum létrehozásába, és abba, hogy a partnerintézmények is hozzájáruljanak eszközeikkel a gyűjteményhez. LAnna nem látják az ordító manipulációt. Szívből sajnálom őket, hiszen mindenkinek joga lenne emberhez méltón élni - ha már úgy adódott, hogy genetikailag a mi fajtánk kapta a legtöbb esélyt az értelmes életre. Kötelessége lenne minden szülőnek felelős gondolkodásra nevelni gyermekeit, a valóságot ismertetni meg velük, értő, gondolkodó embert formálni belőlük, de vajmi kevés esély van erre, hiszen a sorozatok, a „való világ" és a szexualitással teletűzdelt újságok minden jó szándékú közlésnél erősebb ingereket közvetítenek.- Beszédében kiemelte a hiteles tájékoztatás fontosságát. Mint a város vezetője, aki kapcsolatot tart a lakossággal, az intézményekkel, a vállalkozásokkal és a médiával, hogyan látja, mi módon lehetne elérni, hogy a hiteles tájékoztatás méltó rangot kapjon?- Nézze, nem mondom, hogy mindenki dobja ki a televízióját, mint ahogyan azt én néhány éve tettem. Az internetről meg végképp nem beszélnék le senkit, mert nélküle szegényebb és kevésbé hatékony lenne az életünk, a munkavégzésünk, a maihoz képest erősen korlátosakká válnának a lehetőségeink. A médiafogyasztó legyen óvatos. Mérlegeljen a „fogyasztott" termékek között ugyanúgy, mint amikor bármilyen árut vásárol a boltban. Legyen talán még óvatosabb! Mondok néhány példát arra, hogy miért óriási a tévhitek terjesztésében a média felelőssége, és miért óriási a mi felelősségünk, fogyasztóké. Mérnökemberként sohasem gondoltam, hogy akkorra, amikorra a legnagyobb szükségünk lenne az értelmes megközelítésekre, a felelős környezetvédő gondolkodásra, amikorra soha nem látott tudományos ismeretanyag és védhető érvrendszer gyűlik össze, pont akkorra erősödik fel a demagógia, akkorra sikerül manipulativ eszközökkel a valóság ellenkezőjét vonzóvá tenni az emberek jelentős része előtt. Hogy hét atomerőművet állítanak le Németországban, hogy aztán a hiányzó energiát észak-franciaországi erőművekből importálják - belpolitikai okokból. Sohasem gondoltam, hogy előfordulhat az, hogy évszázados gyönyörű erdőket vágnak ki, lopnak el, hogy az EU-s elveknek megfelelően alacsony hatásfokú erőművekben tüzeljék el Pécsett vagy Ajkán - mint megújuló energiaforrást. Sohasem gondoltam, hogy gondolkodó emberek elhiszik, hogy emberi fogyasztásra alkalmas gabonából, kukoricából gazdaságos és etikus motorhajtó anyagot, bioetanolt lehet készíteni, netán hőerőműben lehet azt eltüzelni. Sohasem gondoltam, hogy az egyik legértékesebb gazdasági és természeti értékünket, a vizet, ahelyett, hogy az országban tartanánk, a lehető leggyorsabban kivezetjük a Kárpát-medencéből. Hogy Magyarországon örökké tabu lesz a dunai vízlépcsőről beszélni! Sohasem gondoltam, hogy hazánkban olyan környezetvédelmi államtitkár határozza meg a hulladék-stratégiát, aki a szelektív hulladékgyűjtés mindenhatóságában hisz, tárgyilagos energia-mérlegek tanulmányozása helyett! Folytathatnám... Vissza kell találnunk a természet közelébe, a természet törvényeinek világába, mert ha abban jártas az ember, akkor érti és megérti a szavakat, nem tűri a mellébeszélést, ahogy ma mondják: a csúsztatásokat. Akkor ismeri a környezete és saját korlátáit, nem manipulálható és nem befolyásolható. LAnna 2012. április Több egy bemutató létesítménynél Az Atomenergetikai Múzeum A Paksi Atomerőmű Zrt. által létrehozott Atomenergetikai Múzeumot 2012. március 7-én adták át. Az ünnepségen megnyitó beszédet mondott dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, és részt vett a rendezvényen Szabó Benjamin, az atomerőmű egykori kormánybiztosa, valamint dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója, aki felsőfoki tanulmányai egy részét Pakson, il letve az atomerőműben végezte. A: ő nyilatkozatukat adjuk közre a mú zeum megnyitása kapcsán.
