Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2012-04-01 / 4. szám

2012. április 3 A tavaly elfogadott Nemzeti Energiastra­tégia gyakorlati megvalósítása érdekében jelenleg áll kidolgozás alatt a jövő erőmű­építési cselekvési terve. A Magyar Nukleáris Társaság - közhasz­nú szerepével és feladataival összhangban - áttekintette a szóba jöhető erőműválto­zatokat, és az atomerőművi blokkok hosszú távú felhasználásával kapcsolatban az aláb­bi megállapításokat tette: 1) Magyarországon jelenleg a villa­mos-energia igények 42 százalékát fedezi a paksi atomerőmű. Mivel a paksi blokkok üzemidejét várhatóan 20 évvel meghosz­­szabbítják, addig lehet számítani erre a sta­bil forrásra. Távolabbra tekintve törekedni kell működő erőműveink korszerűsítésére, lecserélésére, mivel átlagéletkoruk már ma is 22 év. Közben sok gazdasági, éghajlat­védelmi, ellátás-biztonsági szempontnak, európai célnak kell megfelelni. így csökken­teni kell az üvegház-hatású gázok (főként a széndioxid) kibocsátását, javítani az ener­giahatékonyságot és növelni a megújuló energiaforrások arányát. Országunk szá­mára létérdek kiegyensúlyozott, meg­bízható alaperőművek üzemeltetése, hogy elérhető áron, kisebb importfüg­gőséggel jussunk energiához. Az atom­energia ilyen: nagy mennyiségű energia fel­szabadítását teszi lehetővé kis helyen. Szükségünk van atomenergiára! Sajtóközlemény 2) A tavalyi óriási japán földrengés után a szökőártól a fukushimai atomerőmű is megsérült. Ennek nyomán az atomener­giába vetett bizalom több helyen meg­ingott. Európa néhány országában döntés született a reaktorok leállításáról (Német­ország), vagy az építem kívánt blokkok el­vetéséről (Svájc, Olaszország). A döntések nem műszaki alapon születtek, hátterük a helyi politika volt. Nem véletlen, hogy több gazdasági világhatalom (pl. Kína, Oroszország, USA, India) továbbra is számol az atommal és mások is fenn­tartják terveiket. Európában pl. a finnek, franciák, britek, balti országok, lengyelek, csehek, szlovákok, románok, szlovének, bolgárok, törökök terveznek, sőt részben már létesítenek új atomerőműveket. A fejlő­dő világból további mintegy 40 ország pró­bálja új belépőként atomenergiával enyhí­teni energiaéhségét. Nálunk is napirenden van Pakson új blokkok építése, korszerű reaktorokkal. Hogy az ország energiahiány nélkül, zökkenőmentesen, tudja a jelenlegi blokkokat - meghosszabbított üzemidejük végén - újakkal pótolni, illetve időszakosan kiegészíteni, az építés előkészítésének fo­lyamatát be kellett indítani. A lehetséges tí­pusokat felmérték, a környezeti elemzések, hatásvizsgálatok folyamatban vannak. 3) Többen hirdetik, hogy csak meg­újuló forrásokkal (pl. nap, szél) meg lehet oldani az energiaellátást, ki lehet váltani az atomenergiát. Ellenvetésként álljon itt néhány elgondolkodtató adat és tény. A mostani paksi blokkok 90 százalék kihasz­nálással működnek. Évente csak pár hétre állnak le üzemanyag cserére, karbantartás­ra, egyébként teljes terhelésen üzemelnek. Napsütés éjszaka egyáltalán nincs és télen is kevesebb, a felhőzet és szél pedig időjá­rásfüggő, tehát ilyen kihasználtság a nap- és szélerőműveknél fizikai korlátok miatt nem érhető el. Ezek az erőművek az év 20-25 százalékában tudnak teljes terhelé­sen üzemelni. Emellett az ilyen erőművek kisebb teljesítményűek, területigényük nagy. Az újszilvási első magyar naperőmű parkot még majdnem 25 ezerszer kellene felépíteni, hogy Paks által évente megter­melt energiát kiváltsa. A mosonszolnoki szélerőmű parkból 300 kellene ugyaner­re. Az első tizenötezer-milliárd forintba, a második háromezer-milliárd forintba kerülne. Az utóbbi ugyanabban az ártar­tományban mozog, mint az atomerőművi blokkok létesítése, tehát nem olcsóbb. Rá­adásul, ha a nap- és szélerőművek jóval nagyobb arányban lennének jelen, erősen ingadozó teljesítményük kiegyenlítése to­vábbi beruházásokat igényelne: okos há­lózatot (smart grid) kellene kiépíteni, és szivattyús-tározós erőművekben kellene tárolni az energiát. Ilyen járulékos létesít­mények a beruházási költségeket még to­vább növelik. A Magyar Nukleáris Társaság fontos­nak tartja az atomenergiához hasonlóan üzem közben üvegház-hatású gázokat ki nem bocsátó energiaforrások, így a szól­ás naperőmű parkok telepítését, és a jelen­legi kapacitások ésszerű mértékig történő bővítését is. Ám nem tartja megala­pozottnak, hogy tisztán megújuló energiaforrásokra támaszkodva az atomenergia alkalmazása kiváltható lenne. 4) Összefoglalva: Véleményünk sze­rint a világon az összes reaktorral eddig felhalmozott 14500 reaktorév tapasztalat, a jelenleg épülő 63 atomreaktor és a to­vábbi bővítések terve igazolja a nukleáris technikába vetett bizalmat. Az igazi kér­dés tehát nem a nukleáris reneszánsz vagy a gazdag németek zöldromantikája közötti választás. Vessük el az érzelmi megközelí­tést, és valós érvek alapján fogadjuk el: A megújuló energiaforrások mel­lett továbbra is alapvető szükségünk van atomenergiára! Magyar Nukleáris Társaság A Sajtóközleményben foglaltak a Magyar Nukleáris Társaság honlapján bővebben, további adatokkal alá­támasztva is megtalálhatók, http://mnt.kfki.hu Konferencia a beszállítók tevékenységéről Vietnami vendégek érkeztek az atomerőműbe 2012. március 7-én. Vietnam több egyetemének rektora, rektor-helyettese, szakmai vezetője, továb­bá Oktatási és Képzési Minisztériumának minisz­terhelyettese az erőműben üzemlátogatáson vett részt, majd megtekintette a Karbantartó Gyakorló­központot. A Fidesz országos, megyei és helyi képviselői tet­tek látogatást március 29-én az atomerőműben. A delegációnak Tóth Ferenc országgyűlési kép­viselő, kormánymegbízott mellett tagja volt dr. Nagy Tibor, Bordács József, Kontúr Pál, Szabó Gergő és Józsa Péter. BÁ A WANO moszkvai központja által szervezett konferencia célja az atomerőműves beszál­lítók tevékenységéhez kapcsolódó irányítá­si, felügyeleti, minősítési, valamint képzési rendszerek bemutatása és tapasztalatcsere biztosítása volt. A programot 2012. március 19-22. kö­zött a paksi Erzsébet Nagy Szállodában ren­dezték. A moderátori feladatokat Hadnagy Lajos, paksi kollégánk látta el, aki jelenleg a WANO moszkvai központjában dolgozik. A PA Zrt. képviseletében Bajsz József, minő­ségfelügyeleti főosztályvezető volt a rendez­vény házigazdája. A programra közép-kelet-európai, orosz, ukrán és amerikai atomerőművek szakem­berei kaptak meghívást. A résztvevők orszá­gaiban működő erőművek kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól működé­süket, irányítási-szabályozási rendszerüket, technológiájukat, karbantartási módszerei­ket tekintve. Közös azonban mindannyiuknál a nukleáris biztonság elsődlegessége, illetve a karbantartási, üzemeltetési feladatok el­végzéséhez szükséges beszállítói kör tevé­kenységének változása, bővülése. A 9 országból (Örményország, Cseh Köz­társaság, Finnország, Magyarország, Orosz­ország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna és az Amerikai Egyesült Államok) érkezett szak­emberek érdekes előadásokat tartottak ar­ról, hogy hazájukban miként irányítják és fel­ügyelik a beszállítók tevékenységét. Milyen eszközökkel végzik az ellenőrzést, hogyan alakították ki a képzési rendszereket, milyen mutatókkal mérik a teljesítményeket, milyen szankcionálási és jutalmazási metódusaik vannak. Fontos szempont a képzési, ellenőrzési, minősítési rendszerek kialakításában, hogy a beszállító cégek milyen tevékenységet és mennyi ideig végeznek az erőművekben; kizárólag a leállások idején vagy egész év­ben folytatják-e tevékenységüket; milyen a beszállítói kör összetétele; milyen szintű a dolgozók helyismerete, képzettsége; milyen részarányt képvisel az erőmű saját tevékeny­sége, és mennyit a vállalkozóké a karbantar­tási munkák során. Az erőmű sikeres működése a vállalkozók teljesítményén múlik, de a vállalkozók meg­felelősége az erőmű„kezében" van. Oda-visz­­sza hatás érvényesül - ezzel mindkét félnek tisztában kell lennie, és ennek tükrében kell végezni a munkát a megrendelői és a szállí­tói szerepben egyaránt. Fontos a tevékenység végrehajtása so­rán előforduló kritikus lépések meghatáro­zása, a kritikus berendezések megjelölése; az érvényben lévő szabályok és szabványok betartatása; a nukleáris és egyéb minősítési szempontok, képzési és vizsgakövetelmé­nyek meghatározása; a szállító kiválasztási mód és az értékelési szempontok megadása. Ugyancsak fontos a munkavégzés nyo­mon követése: helyszíni vezetői (megfele­lően kiképzett és felelős munkavezető vagy munkafelügyelő) ellenőrzése, irányítása, a munkavállalók segítése, a hibák javítása, és a visszacsatolás az erőmű felé. Szükséges az együttműködés a beszállí­tókkal, a személyes találkozók, egyeztetési lehetőségek biztosítása, az erőmű elvárá­sainak megfogalmazása, szankcionálási és elismerési rendszer alkalmazása. A konferen­cia résztvevői a záró napon úgy nyilatkoztak, hogy rendkívül sok tapasztalatra tettek szert, a kapott információkat hasznosítandónak tartják, és bizonyos elemeket saját rendsze­reikbe is be fognak építeni. Gyöngyösiné Nyúl Petra Az atomerőmű mint környezettudatos technológia Március 1-jén egy, az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem Természettudományi Karának 15 hallga­tójából és három tanárából álló csoport szakmai kirándulás céljából ellátogatott az atomerőműbe. A szakmai kirándulásnak az volt az apropója, hogy a diákok tantervében két olyan tantárgy van, mint a környezettudatos technológia és a fizika a társadalomban. Üdvözlendő, hogy a tanárok a környezettudatos technológián nem a társada­lom számára csak részmegoldást jelentő szél-, nap- és biomassza energiát értenek, hanem első­sorban atomenergiát. Az atomenergia társadalmi megítélés formálásában nagy jelentősége van a fizikatanárok munkájának. Ennek pozitív példá­jaként szeretném bemutatni az egyik kísérötanárt és a szakmai kirándulás szervezőjét, dr. Radnóti Katalint. Katalin, fizikatanár lévén, szakmai meg­győződésből és tudatosságból lett nukleáris ener­gia párti. Évek óta a WIN Magyarország szervezet (Nők a Nukleáris Energetikában) aktív tagja, je­lenleg a WIN elnökének helyettese és a budapesti csoport vezetője, az MNT elnökség tagja, az MNT által működtetett Nukleon tudományos műszaki folyóirat főszerkesztője, a Szilárd Leó díj nyertese, számos értékes szakmai cikk szerzője, Marie Curie életének és munkásságának kutatója és népszerű­sítője - és még nagyon sokáig lehetne sorolni Ka­talin érdemeit. Mi - WIN-tagok - nagyon büszkék vagyunk Katalinra! A kirándulás során a csopor­tot néhány WIN-tag fogadta az erőműben, és kö­tetlen beszélgetés során kapacitálták a pályaválasz­tás előtt álló diákokat az atomenergia szektorban való elhelyezkedésre. Szucsán Marina Vendégeink voltak

Next

/
Oldalképek
Tartalom