Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2012-03-01 / 3. szám

mym paksi atomerőmű ■■■■■■ 2012. március Generátor segédüzemi DS táblák rekonstrukciója Az atomerőmű egyik legfonto­sabb berendezé­se a generátor. I Úgy is jellemez­­| hetnénk, hogy | ez teszi fel az ° i-re a pontot az erőművi folyamatok sorában, mint­hogy a több átalakítási fázison átmenő nukleáris energiát végül ez a berende­zés alakítja villamos energiává, ami az erőmű fő terméke. A generátor üzeme tehát alapvető kérdés, s ehhez elválaszt­hatatlanul hozzátartozik a segédüze­mi berendezések műszaki állapota. Az utóbbival összefüggő rekonstrukcióról Bencze Roland projektvezető adott tá­jékoztatást az Atomerőmű újság olvasói számára.- Melyek a generátor segédüze­mi elosztó (azaz a 11-42DS01,02 alfanumerikájú táblák) feladatai?- A generátor segédüzemi elosztó feladata a TVV-221 típusú turbógene­rátorhoz tartozó segédüzemi gázellá­tó, tengelyzár záróolaj, tekercshűtővíz, nyershűtővíz és egyéb, a technológiához kapcsolódó szellőző rendszerek beren­dezéseinek erősáramú betáplálása. A segédüzemi elosztó ezeknek a rendsze­reknek a kezeléséhez, működtetéséhez és ellenőrzéséhez szükséges készülékek elhelyezésére szolgál, a rendszerek üze­mi paramétereinek mérését, hibajelzését, megjelenítését és továbbítását végzi, va­lamint egyéb, a generátorokhoz tartozó vagy generátor közeli berendezések be­táplálását biztosítja, ezek méréseit, hiba­jelzéseit jeleníti meg.- Miért vált szükségessé a rekonst­rukció? Mi a célja?- Ezeknek a tábláknak a kialakítása és a beépített készülékek már létesítésük idején sem volt korszerűnek nevezhe­tő. Az egyik jellemző problémaként em­líthető, hogy az erősáramú betáplálási, motorvédelmi, valamint a mérési, irányí­tástechnikai, jelző, működtető áramkö­rök és készülékek egyetlen közös térben voltak elhelyezve. A túlzsúfoltság miatt egyedi berendezés meghibásodásából in­dulóan (sérülés, tűz) a járulékos hibák veszélye is nagyobb volt. A különböző funkciókat ellátó készülékek keveredése, a táblán belüli huzalozás rejtett, és a pri­­mer-szekunder vezetékezés szétválasz­tás nélküli szerelése miatt a biztonságos kezelhetőség, a beépített berendezések üzem közbeni javíthatósága, megoldatla­nul maradt, sőt, az üzemeltetés és a kar­bantartás is problémássá vált. Emellett a generátor segédüzemi rendszerekről nem állt rendelkezésre az összes lényeges üzemi jellemzőt egy kezelői és felügyeleti helyen összegyűjtő, és azokat rendszerbe foglaló, átláthatóan megjelenítő egysé­ges információs rendszer. A beruházás célja tehát mindezek nyomán a meglévő generátor segédüzemi táblára jellemző zsúfoltság megszüntetése, az erősáramú, készülékről-készülékre átláncolt megtáp­lálásokkal járó hátrányok kiküszöbölése, a meglévő erősáramú, vezérlő és mérési áramkörök szétválasztása, valamint az elavult elosztói, kapcsoló-, méréstechni­kai és jelzőkészülékek kiváltása. Ezeken túlmenően az üzemeltetéshez jelenleg hiányzó, az összes lényeges segédüzemi jellemzőt generátoronként összegyűjtő, megjelenítő, archiváló adatgyűjtést is biz­tosítani kell.- A rekonstrukció tehát több szakte­rületet is érint.- Igen, a villamos, az irányítástechni­kai illetve a méréstechnikai szakterület egyaránt beletartozott a munkák terje­delmébe.- Egy kicsit részletezve?- A generátor segédüzemi elosztókat felújítottuk. A 2005-2010. évi hosszú fő­javítások alatt megtörtént a 11-42DS01.02 segédüzemi elosztó-kezelő táblák komp­lett cseréje és a segédüzemi rendszerek rekonstrukciója. Ez generátoronként új, a követelményeknek megfelelő Siemens Sivacon 8PT típusú fiókos elosztó telepí­tését jelentette a meglévő segédüzemi táb­lák helyére. Az új elosztók betáplálásai, és a segédüzemi rendszerek fogyasztói­nak automatikái, jelzései PLC vezérlővel épültek ki. Az elosztók generátoronként 25-25 technológiai motoros leágazásnak biztosítják a villamos betáplálását, mű­ködtetését. A technológiai mérések köre generátoronként 10-10 új technológiai méréssel egészült ki a rendszerek álla­pot-ellenőrzésének javítása érdekében. A kezelésre, a mérések és jelzések meg­jelenítésére generátoronként helyszíni PC alapú kezelői beavatkozó és információs felület létesült, amely a segédüzemi rend­szerek adatainak archiválására és techno­lógiai sémáinak grafikus megjelenítésére szolgál. A blokkszámítógép felé az adat­szolgáltatást (blokkonként 110 analóg és 1300 kétállapotú jel) az újonnan kiépült Siemens gyártmányú ipari Ethernet há­lózat biztosítja. A kivitelezés során gene­rátoronként 100-100 hőmérséklet-, nyo­más-, szint- és mennyiségmérést kellett az új elosztóba átforgatni, és újra üzembe helyezni. Mindezek mellett a rekonstruk­ció keretében megtörtént a nyershűtővíz rendszeren az Amot típusú szabályozó szelepek kiváltása is.- Sikerült-e teljes egészében befejez­ni a kivitelezéseket?- Igen, a 2011. évi főjavítások alatt si­keresen végrehajtottuk az 1-4. blokki DS elosztók egységesítését. A generátor se­gédüzemi elosztók kiváltásával és korsze­rűsítésével a kor követelményeinek meg­felelő magas műszaki színvonalú, minden igényt kielégítő kialakítás jött létre, amely a 20 évvel meghosszabbított élettartamú blokkokat is biztonsággal ki fogja szol­gálni. Ezúton is szeretném kifejezni a köszönetemet a társosztályok - villamos üzemviteli osztály, automatika osztály, villamos műszaki osztály, digitális rend­szerek osztály, méréstechnikai művezetői egység - szakembereinek, akik konstruk­tív hozzáállása és együttműködése révén mindez megvalósulhatott. Prancz Zoltán Fiataljaink Bemutatjuk Péter Krisztiánt Dunaújvárosban született, de gyer­­_ mekkora óta Pak- I son él. A Balogh % Antal Katolikus “ Általános Iskola és Gimnáziumban érettségizett, majd a Pécsi Tudományegyetem­re jelentkezett, ahol a Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karon műszaki informatikát tanult. Másodéves korában felvette az infor­matika tanári szakot is, így 2010-ben mérnök informatikusként és informatika tanárként is diplomát szerzett. Ezután az következett, amire igazából sohasem gondolt: informatika tanárként helyezkedett el az Energetikai Szak­képzési Intézetben. Kezdetben kicsit félt ettől a munkától, tartott attól, hogy mennyire sikerül átadni azt a tudást, amit a főiskolán megtanult. Nem igazán tudta, hogy mit fog csinálni any­­nyi középiskolás gyerekkel, hogyan tudja ke­zelni az esetleges problémákat. Szerencsére félelmei alaptalannak bizonyultak, nagyon jól vette az akadályokat, és szívből megszerette a tanítást. így utólag is hálás akkori kollégái­nak, akik nagyon sokat segítettek neki. Fél év múlva azonban addigi élete egyik legnagyobb döntése előtt állt. Lehetősége nyílt elhelyez­kedni az atomerőműben, amire gyermekkora óta vágyott. Ez a gyermekkori álom pedig 14 éves korában kezdődött, amikor édesapja, Péter Imre (aki 26 éven keresztül az erőmű munkavállalója volt), egy iskolai üzemláto­gatás alkalmával megmutatta neki az erőmű munkahelyeit. Bevitte néhány, a látogató cso­port többi tagja számára nem látható munka­­területre. Krisztiánra ez igen nagy hatással volt, lenyűgözte, hogy milyen komoly, felelősség­­teljes munkavégzés folyik az atomerőműben, amelyről édesapjától is sokat hallott. Ekkor határozta el, hogy felnőtt korában az atomerő­ben fog dolgozni. Gyermekkora másik szerel­me a számítástechnika volt. Nyaranta - díjazás nélkül - egy szervizben dolgozott, csak azért, hogy ott lehessen s tanulhasson. Ezért, amikor eljött a pályaválasztás ideje, olyan képzési for­mát választott, amely mindkét elképzelésének, a munkahelyére vonatkozónak és az érdeklő­dési körének egyaránt megfelelt. Amikor vi­szont döntenie kellett az informatikatanítás és a mérnöki pálya között, ez utóbbit választotta, így került 2011 júniusában az OVIT-hoz rend­szermérnök, majd az elmúlt év decemberében a PA Zrt. digitális rendszerek osztályára tech­nológus mérnök munkakörbe. Munkájáról elmondta, hogy nem érte csa­lódás a gyermekkori álom terén. Ugyan na­gyon bonyolult rendszerekkel dolgozik, de munkafeladatait nagy kedvvel végzi. A tech­nológiai hálózat csoportban dolgozik, s nap­­ról-napra tapasztalja, hogy az atomerőmű speciális ismereteket igényel. Elengedhetetlen az osztály csoportjai közötti együttműködés, hiszen szorosan összefüggnek az egyes terüle­tek tevékenységei. Fontosnak tartja azt a mun­kát, amit a csapat végez, hiszen ahhoz, hogy a blokkvezénylőkbe eljussanak a megfelelő adatok, információk, az ő munkájuk nélkülöz­hetetlen. Krisztián hosszú távon gondolkodik az atomerőműben, úgy gondolja, ha komolyan és becsületesen dolgozik, az megbízható és stabil munkahely lesz számára. Jelenleg a gyakorla­ti ismeretek elsajátítására törekszik, amelyhez megfelelő segítséget kap idősebb kollégáitól. Néhány év múlva szeretne egyetemi végzett­séget szerezni, elsősorban a hálózatok téma­körben szeretné tovább képezni magát. Magánéletéről elmondta, hogy szüleivel együtt Pakson él egy kertes családi házban, édesapja nyugdíjas, édesanyja egy bankban dolgozik. Nővére Budapesten él, akinek más­fél éves kisfia Krisztián keresztfia. Szívesen tesz eleget keresztszülői szerepkörének, és ha te­heti, együtt van Csongorral. Szeret sütni, főzni, szabadban grillezni, bográcsozni. Elsősorban különleges, egzoti­kus ételeket szokott készíteni, amihez néha édesanyja nyújt segítséget. Egyik hobbija a videókészítés, többnyire régi magyar filmek digitalizálásával foglalkozik. Van egy közel száz darabból álló magyar pénzérme gyűjtemé­nye, amit rendszeresen karban kell tartania, az ezüst, vagy aranyozott érméket védeni kell az oxidáció ellen. Szabadidejében kerékpározik, amatőr szinten focizik és szeret túrázni. Külö­nösen a több napos, hegyi túrákat kedveli. László A. Zoltánné

Next

/
Oldalképek
Tartalom