Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-10-01 / 10. szám
2012. október 11 i mym paksi atomerőmű Németh Zoltán dozimetrikus Dunaújvárosban született 1975-ben, majd Bölcskén és Pakson nőtt fel. Általános iskolába Bölcskén járt, ezt követően pedig Szekszárdra, az Ady Endre Szakközépiskolába került, ahol magasépítő technikusként végzett. Elsőként felszolgálóként dolgozott Bölcskén, majd a Neutron Kft-nél lett előkészítő technikus 1995-ben. Majd elsősorban a kihívás és a jobb anyagi lehetőségek miatt beadta jelentkezését a Sugárvédelmi Osztályra, dozimetrikusnak. 1997.09.08-án felvételt is nyert, előbb, mint az Atomix Kft. alkalmazottja, majd két évvel később átkerült az Atomerőmű állományba. Azóta is az „A” műszakban dolgozik. Munkája két fő részből áll: egyrészt a KKÁT sugárvédelmi laboratóriumában a kiégett kazetták betárolásának idején lát el sugárvédelmi laboráns és dozimetrikusi feladatkört, másrészt, amikor nincs betárolás, akkor a Dozimetriai Osztály Dozimetriai Szolgálatánál látja el a dozimetrikusi feladatkört. Mindkét munkahelyen 3 műszakban dolgozik. Kollégáival jó kapcsolatot ápol, sokat segítettek neki a szakma elsajátításában. A felsőfokú tanulmányai idején is mellette álltak, Zoltán ugyanis nem hagyott fel a tanulással. Dunaújvárosban a gépészmérnöki karon, karbantartási szakirányon szerzett diplomát, míg Gödöllőn, a Szent István Egyetemen a Műszaki fejlesztői szakot végezte el sikerrel. Munkatársaival sok időt töltenek együtt munkahelyen kívül is, szinte már második családként tekintenek egymásra. Zoltán, akit mindenki „Csípi” becenéven ismer, nagycsaládban nőtt fel, három testvére van. A bátyja, Péter szintén dozimetrikus. Két húga: Melinda és Napsugár. Párjával, Juhász Nórával, aki az MVM Kontó Zrt.-nél dolgozik, négy és fél éve él együtt boldogságban. Első gyermeküket nagy izgalommal október 28-ára várják. A kis jövevény fiúcska lesz, de a nevét még nem döntötték el. Mostanság minden energiájukat a fészekrakás köti le. Zoltán szabadidejében szeret sportolni, gurít a városi teke II. osztályában, hosszú évek óta síel, és 2 éve képviseli a Paksi Atomerőművet az iparági sítalálkozókon. Emellett kenutúrákra is jár a barátaival, horgászik, valamint baráti társaságának szívesen szokott főzni. Winter Gábor Kovács Gyula dozimetrikus Egy Somogy megyei kis faluban, Szentán született, középső gyermekként a családban. Az általános iskolai tanulmányokat a közelben fekvő Csurgón végezte. Ezt követően Kaposváron, a Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakközépiskolában tanult tovább és tette le az érettségi vizsgát. A későbbiekben, szakmai tanulmányainak megfelelően, az élelmiszeriparban kezdett dolgozni. Az Atomerőműbe - az akkori Paksi Atomerőmű Vállalathoz - 1987-ben került. Dozimetrikusi munkakörben helyezkedett el, műszakos munkarendben. Azóta is a „B” műszakot erősíti. Feladata szerteágazó, többek között a telepített sugárvédelmi ellenőrző rendszerek üzemeltetésében és felügyeletében működik közre, emellett képesítést szerzett a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában történő munkavégzésre is. Legemlékezetesebb munkájának a kettes blokki üzemzavar során megsérült fűtőelemek eltávolításában és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában, az első betárolásában történt részvételét tartja. Munkája elismeréseképpen megkapta Az Atomerőmű Kiváló Üzemeltetője díjat. Gyula nős, a felesége, Margó, a Szerencsejáték Zrt.-nél dolgozik. 32 éve élnek együtt, két gyermekük van, Melinda 27, Noémi 20 éves. Gyula egyik kedvenc szabadidős elfoglaltsága a főzés, amit a kollégák számos műszakos öszszejövetelen és nyugdíjas búcsúztatón élvezhettek már. Emellett hobbija még a horgászat és a borászkodás is. Prancz Zoltán Környezettudatos vegyészeti technológia A környezettudatos atomerőművi működést bemutató cikksorozat mostani témája kapcsán Lozsi Gábor üzemvezetővel beszélgettem arról, hogy a vegyészeti technológiai feladatok ellátása során hogyan tükröződik a környezettudatos üzemeltetés.- Milyen területeket említenél meg a téma kapcsán?- A mindennapi üzemvitel helyett talán beszéljünk arról a két nagyobb volumenű projektről, melyben a vegyészeti technológiai osztály is érintett. Az egyik a pótvíz-előkészítő rendszer rekonstrukciója, a másik a szekunderköri sótalanvíz-felhasználás csökkentése.- Hogyan tükröződik a környezettudatos anyagfelhasználás és üzemeltetés a pótvíz-előkészítő rendszer tervezett átalakítása során?- Sótalan vízre gyakorlatilag már az erőmű indítása óta szükség volt, pl. a kazánház felfűtéséhez is. Így ez az egyik legrégebben üzemelő technológiai rendszer. Korából adódó állapota miatt szükségessé vált napjainkra a rendszer korszerűsítése, beleértve akár a teljes cserét is. Hangsúlyoznám ugyanakkor az erőműnél meghonosodott magas színvonalú karbantartást, hiszen ez is hozzájárul ahhoz, hogy a rendszer ma is képes a blokkok biztonságos üzemeltetéséhez szükséges sótalan vizet előállítani. Viszont, ha figyelembe vesszük az üzemidő-hosszabbítást, erősen kétségessé válik, hogy hosszú távon a jövőben is képes lesz-e feladatát elvégezni. A projektmunka megkezdése előtt egy szakmai nap keretében a vegyészet felhívta a figyelmet erre a problémára. Ezt követte egy értékelemzés, melynek eredménye igazgatósági szinten került jóváhagyásra, majd a szokásos menetrendben elkészült a fejlesztési és műszaki terv. Most a kiviteli tervek összeállításánál tartunk. A tervezés során egy olyan korszerű és környezetbarát membrántechnológián alapuló vízelőkészítő került kiválasztásra, amely ki fogja váltani a jelenlegi klasszikus ioncserés technológiát. Környezetre kedvezőbb hatása abban rejlik, hogy a jelenlegi technológiai sor ioncserélő gyantáinak regenerálása viszonylag nagy vegyszerigényt (évente több száz tonna sav és lúg) jelent. Az új pótvíz-előkészítő rendszer ezzel szemben membrán technológiát használ, amelynek jelentősen kisebb a külső vegyszer segédanyag szükséglete, így vele együtt a környezetterhelés is.- Térjünk át a következő projektetekre!- Ezek a sótalanvíz-felhasználás csökkentéséhez kapcsolódnak. A munkában az erőmű több szervezete vett részt, köztük mi, a vegyészeti technológiai osztály szakemberei is. A szekunder kör víz igénye az elmúlt évig évente mintegy 900 ezer m3 volt. Egy értékelemzési munka keretében 2009-ben indult el annak felülvizsgálata, hogy hogyan tudjuk ezt jelentősebb mértékben csökkenteni. A költségtakarékosság mellett ezzel az erőmű környezetvédelmi paraméterei is javíthatók, hiszen a sótalan víz mennyiségével arányosan az előállításhoz felhasznált vegyszer mennyisége is csökken, amihez hozzá kell még számítanunk a berendezések műszaki állagmegóvását elősegítő adalékanyagokat is (a megfelelő kémiai paraméterek biztosítása céljából). Az értékelemzés két csoportra bontotta az átalakításokat, így rendszer- és berendezésszintű átalakításokat határozott meg. A berendezésszintű átalakítások elvégzésre kerültek. Ennek eredménye már most látható, hiszen nagyjából 200-250 ezer m3-rel kevesebb sótalan vizet kell előállítanunk éves szinten. Az értékelemző team hasonló mértékű megtakarítást prognosztizált rendszerszinten is, ami az üzem egészét tekintve, az átalakítás után, közel 50-60%-os csökkenést jelent majd. BR Az ördög nem alszik! Október hónaptól a már jól ismert szlogen, Az ördög nem alszik! címmel új rovat indul az Atomerőmű újságban, melyet a biztonsági igazgatóság munka- és tűzvédelmi osztálya (mtvo) indít. A címből egyértelműen következik, hogy a cikkek témája munka vagy/és tűzvédelem lesz. Csordás Jenő, az mtvo osztályvezetője elmondta, hogy olyan aktuális témákat választanak minden hónapban, melyek a munkahelyen, valamint a magánéletben is hasznosíthatóak, praktikusak és hozzájárulhatnak a munka- és a háztartási balesetek számának csökkenéséhez. Ennek az első bemutatkozó cikknek a témája röviden a munkahelyi öltözet, az öltözködéskultúra íratlan szabályainak betartása. Az aktualitását két dolog adta: Az egyik, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt a gyalogos közlekedés során bekövetkezett munkabalesetek száma. 2012 harmadik negyedévvel bezárólag a bejelentett munkabalesetek kétharmada közlekedés során következett be. A kivizsgálások során az esetek többségénél (kb. 80%) nem találtak olyan külső körülményt (csúszós, egyenetlen járófelület) ami a munkabaleset okozta. Feltételezhető ezért, hogy azok figyelmetlenség, rossz mozdulat miatt következtek be és vélelmezhető, hogy ahhoz esetenként a környezetnek nem megfelelő cipő is hozzájárult. A másik ok, a jellemzően nyáron tapasztalt strandos öltözet, azaz strandpapucs, rövidnadrág, hölgyeknél a hasat kivillantó top, tűsarkú cipő. A Paksi Atomerőmű Munkavédelmi Szabályzatának 5. sz. melléklete egyértelműen meghatározza, hogy az üzemi területen belüli technológiai szabadtereken, technológiai épületekben, technológiai helységekben, műhelyekben, laboratóriumokban, raktárakban, irodákban fizikai munkát végezni zárt és lapos sarkú lábbeliben, valamint hosszú szárú nadrágban, hosszú ujjú, de minimum a felső kart nagyobb részben takaró felsőtesti ruházatban lehet. Az üzemi területre látogatók öltözékét - igaz, hogy csak javaslatként - szintén az előzőekben említett szabályzat 11. számú melléklete tartalmazza. A melléklet szerint a látogatóknak is a zárt, lapos sarkú cipő, hosszú szárú nadrág - hölgyeknél a szoknya is megengedett - javasolt. A fentiekkel ellentétben nincs szabályozva sem a fizikai munkát végző, sem a szellemi munkakörben foglalkoztatottak számára, hogy az udvartéren milyen öltözetben közlekedjenek. Ezért előfordul(hat), hogy egy a javasolt öltözetben a fokozottan őrzött területre (turbinagépház) belépő látogatócsoport az udvartéren például strand öltözetű, strandpapucsos, rövidnadrágos dolgozóval találkozik szembe. Ez visszatetszést okozhat, nem kelti jó hírünket. Tekintettel arra, hogy a területünkön a különböző vállalkozások munkavállalói is nagy számban vannak jelen, akik egy része csak irodában dolgozik - a saját munkavállalóinkhoz hasonlóan - ezért nem szabályozhatjuk az öltözködést, nem szűrhetjük ki a portákon a nem megfelelőnek vélt öltözetűeket, nem tilthatjuk meg, hogy a területre belépjenek. Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy vannak írott és íratlan szabályok az öltözködéskultúrával kapcsolatban, amelyek kimondják, hogy pucér has, mély dekoltázs, rövidnadrág és strandpapucs viselése nem illik egy ipari létesítményben. Kérünk ezért minden szintű vezetőt, hogy ne menjenek el szó nélkül a nem megfelelő öltözetű dolgozó mellett, és kérjük továbbá, hogy a felső szintű vezetők a fórumokon hívják fel a figyelmet a megfelelő öltözetre! Laszlóczki Ivette
