Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2012-06-01 / 6. szám

mym paksi atomerőmű 2012. június Atomerőművi minősített oktatók továbbképzése Az idei évben, május 17-18. között került sor az atomerőművi minősített oktatók továbbképzé­sére. Helyszíne a Szegedi Tudományegyetem volt. Oktató kollégáink fokozott figyelemmel várták a szakmai előadásokat, hiszen a kima­gasló hallgatói létszám (közel 30 ezer fő) mel­lett, az egyetemen folyó oktató-kutató munka az intézményt a hazai és a nemzetközi felsőok­tatás elitjébe emeli. Prof. dr. RáczBéla általános és stratégiai rektorhelyettes nyitó előadásában, a tudományegyetem eddig elért eredményei mellett, a képzések és alkalmazott kutatások sokszínűségére, valamint komplexitására hív­ta fel a csoport tagjainak a figyelmét. Prof. dr. Szabó Gábor akadémikus, rektor prezentációja során tapinthatóvá vált, hogy az általa alkal­mazott előadásmód stílusjegyei (pl. nyelvezet, dinamika, interaktivitás), hogyan teszik még élvezetesebbé egy önmagában is érdekes té­máról, az egyetem lézerfizikai kutatásairól szóló előadást. Egy-egy ilyen különlegesen jó előadás meghallgatása hozzásegíti az atom­erőművi oktatókat ahhoz, hogy átvegyenek a saját tevékenységükhöz, előadásaik színvona­lának növelésére, a figyelem folyamatos fenn­tartására szolgáló gyakorlati és módszertani eszközöket. Dr. Kovács Kornél tanszékvezető egyetemi tanár a bioenergia-biogáz előállítás technológiájáról és az energetikában betöltött szerepéről szólt. Számunkra az előadásának legfontosabb tanulsága az volt, hogy tudo­mányos megalapozottság nélkül nem lenne szabad sem laikus, sem szakmai, sem politikai véleményt alkotni egyik energiaforrás felhasz­nálási lehetőségeiről vagy annak előnyeiről és káros következményeiről. Dr. Gyimóthy Tibor tanszékvezető egyetemi tanár előadásában a szoftverek minőségbiztosításával, a szoftverek „öregedésének" problematikájával foglalko­zott. Dr. Vilmányi Márton a Gazdaságtudomá­nyi Kar dékánja a gazdasági élet új kihívásaira választ adó képzési paletta kialakításáról és a kar innovatív fejlesztéseiről tartott előadást. Dr. Hetesi Erzsébet az Üzleti Tudományok Inté­zet vezetője a dolgozói elégedettség, lojalitás mérésének módszertanáról és a kapott ered­mények vállalatvezetési gyakorlatba történő visszacsatolásának fontosságáról beszélt. Dr. Kürtösi Zsófia egyetemi docens előadása pedig a hallgatói vélemények feldolgozásáról, vala­mint a végzett hallgatók pályakezdési éveinek nyomon követéséről és a munkáltatókkal kiala­kított munkakapcsolatokról szólt. Az Informatika Történeti Múzeum gyűjte­ményének meglátogatásával a csoport átte­kinthette a számítástechnika és a telekommu­nikáció szinte teljes fejlődéstörténetét, a múlt század 20-as éveitől napjainkig használt eszkö­zökön keresztül. A 82 éves tudós tárlatvezető, dr. Muszka Dániel és kollégái által bemutatott kiállítás egyedülálló élményt nyújtott. A szakmai programok mellett természete­sen mód volt egy kellemes esti belvárosi sétára, finom borok ízlelgetésére és kötetlen beszélge­tésekre a Szegedi Borfesztivál program helyszí­nén. BR Baleset-elhárítási gyakorlatok az atomerőműben Május 3-án délelőtt az atomerőmű Baleset-elhárí­tási Szervezete (BESZ) gyakorlatot tartott, melynek kiinduló eseménye egy feltételezett veszélyes vegyi anyaggal történt baleset volt. Az ügyeletes mérnök, az érintett szakterületek készenlétesei, valamint az Atomerőmű Létesítményi Tűzoltóság (ATÜ) állománya az előírt veszély-elhárítási feladatokat begyakorló jelleggel végezte. Kiemelt figyelmet fordítottak a rendelkezésre álló eszközök meg­felelőségének vizsgálatára, a kommunikációra, az együttműködés gyakorlására. Tervezett módon egy - a szimulált eseményben megsérült - személy mentése is részét képezte a feladatoknak. A gya­korlás további céljaként a központi (9-es számú) irodaépületben az akusztikus riasztó és tájékoztató rendszer használatát (riasztási üzenet kiadását és elzárkózás elrendelését) is kipróbálták. A veszélyes anyag káros hatásai ellen bevezetett védőintézke­dést félóra időtartamban az épületben tartózkodók sikeresen teljesítették. A soron következő, úgynevezett törzsvezetési gyakorlat május 17-én volt. Ezen a szimulált ve­szélyhelyzet-kezelési feladatokat a Védett Vezetési Pontról (WP) irányították. Az erőmű irányító köz­pontja, a Szimulátor Központ és a BESZ szakterü­leti készenlétesei mellett külső együttműködők, megfigyelők is részesei voltak az eseményeknek. A súlyos baleseti szituációban az üzemviteli szervezet és az ATÜ a feltételezett körülményeket figyelembe véve valósan teljesítve gyakorolta feladatait. A jó­váhagyott forgatókönyv szerint radioaktív anyagok kerültek a környezetbe, ami lakossági védőintéz­kedések tervezését tette szükségessé. Az Országos Atomenergia-hivatal, az Országos Katasztrófavé­delmi Főigazgatóság és a Magyar Honvédség szak­értői a WP-n figyelték meg az eseményeket. A gyakorlatokat a helyszíni értékeléseik alapján megfelelőnek minősítették. A részleteket tartalma­zó észrevételeiket az együttműködők és a megfi­gyelők is összesítik. Ezek alapján a hiányosságok felszámolására intézkedési tervet határoznak meg. Ezúton is köszönjük a gyakorlatok előkészítésében és sikeres lebonyolításában résztvevők együttműködését! Baleset-elhárítás S' Atomenergiáról mindenkinek Ismeretterjesztő konferencia Pécsett 2012. május 24-én Pécsett közös ismeretterjesztő konferenciát tartott az Országos Atom­energia-hivatal, a TIT Stúdió Egyesület és a Pécsi Tudomány Egyetem. Immár 10-ik alka­lommal került sor regionális ismeretterjesztésre, melynek keretén belül a hazai nukleáris ipar képviselői mutatták be munkájuk érdekességeit. A konferenciára regisztrálók száma magas volt: közel 200, zömében középiskolás diák, valamint tanárok érdeklődtek a téma iránt. A konferencia előtt és a szünetben a Magyar Nukleáris Társaság „Fiatalok a Nukleáris Energetikáért” (FINE) szakcsoportja tar­tott műszeres bemutatót, és a fesztiválokon megszokott totókkal igyekezett a résztve­vő középiskolások figyelmét felébreszteni. A diákok kommunikatívak és érdeklődőek voltak, így szinte az összes ajándéktárgyat kiosztották. A konferencián a következő előadások hangzottak el: Bank Klára (PTE Földrajzi Intézet): A 21. század energiaforrásai. Az előadásban bemutatásra kerültek a jelenlegi energia­­források felhasználásának arányai és azok elképzelhető alakulása a század második fe­lére, valamint az egyes források tartalékai és az energiaigény várható alakulása. Lázár János (OAH): Sugárzó Környe­zetünk. Az előadásban röviden bemutatásra kerültek az emberek által észlelt sugárzási formák (fény, hő), majd a különböző bom­lási folyamatok során keletkező radioaktív sugárzási formák (alfa, béta, gamma és neutron). Az előadó külön elemezte a termé­szetes és mesterséges radioaktív sugárzások forrásait, valamint a radioaktivitás élettani hatásait. Hullán Szabolcs (OAH): Atomerőmű­vek biztonsága. Az előadásban bemutatásra kerültek országunk nukleáris intézményei és hulladéktárolói, a biztonsági filozófia és megvalósítás alapelemei valamint a hatóság szerepe a biztonság ellenőrzésében, szabá­lyozásában. Nős Bálint (RHK): A radioaktív hulla­dékokról. Az előadó három természeti pél­dán keresztül (az Oklo-i természetes reaktor, a Vasa hadihajó kiemelése és a Cigar Lake közelében található urán lelőhely) mutatta be, hogy a nagy aktivitású és nagy felezési idejű radioaktív anyagok végső elhelyezé­se ugyan emberfeletti feladatnak tűnik, de semmiképp természetfelettinek. Mindezt a példák tanulságaival magyarázta el. Rónaky Józsefi OAH): Fukushima és ta­nulságai. Az előadó bemutatta a fukushimai erőmű reaktortípusait, a földrengés és a szö­kőár pusztítását Japán szerte, az események lezajlását az egyes blokkokon illetve a fűtő­elemek pihentető medencéjében, a sugárzási helyzet alakulását Japán és világszerte, vala­mint a helyreállítás folyamatait. Az előadó kitért a nukleáris katasztrófa európai követ­kezményeire: a reaktorok Célzott biztonsági felülvizsgálataira. Sükösd Csaba (BME Nukleáris Techni­kai Intézet): Atomenergia a 21. században. Az előadásban a Nukleáris Technikai Inté­zet munkatársa feltette a kérdést: Szüksége van-e az országnak továbbra is 2000 MW teljesítményre az atomerőmű leállítása után? Amennyiben igen a válasz, akkor erre jelen­tős mennyiségű pénzt kell fordítani. Rövid számítás után kiderül, hogy a híresztelések ellenére Paks II. nem is olyan drága, ugyanis megújuló energiaforrásokkal való helyette­sítése akár hatszoros árba is kerülhetne. Az előadásban elhangzott még, hogy a szakem­berek utánpótlása kiemelten fontos feladat. Patriskov Gábor Sikeres három évtized Sorozatunk az 1. blokk fizikai indítását és az or­szágos hálózatra kapcsolását megelőző munkák néhány pillanatát idézi fel, ezzel tisztelegve elő­deink teljesítménye előtt. Az 1. blokk indításának évében - 1982-ben - hat ügyeletes mérnök volt az erőműben, közülük kettőt mutat be Hazafi Jó­zsef újságíró. „Mesélik, hogy Pakson az ügyeletes mérnökök mindenható emberek. Ezt nem az ügyeletes mérnökök hiszik. Mások. Egy történet: A vasút­állomáson leszállt a vonatról egy angol hölgy. Bajára igyekezett. Rossz vonatra szállt. A vasuta­sok tanakodtak. Majd az ügyeletes mérnökök, mondták. Egy perc múlva csengett a telefon a blokkvezénylőben. Végül az angol hölgy Szek­szárdi került, a Gemenc-szállóba. A fiúk jóvoltá­ból." (TN. 1982.247.sz.3.p.) Béri

Next

/
Oldalképek
Tartalom