Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2012-06-01 / 6. szám

2012. június mym paksi atomerőmű 5 XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Sugárvédel­mi Szakcsoportja 2012. április 24-26. között rendezte meg a XXXVII. Sugárvédelmi Tovább­képző Tanfolyamot. A rendezvényen, közel 160, köztük 32 paksi szakember vett részt. A tovább­képzésen az erőművet több szervezet is képvisel­te, így a metrológiai, a vegyészeti és a sugárvé­delmi szervezetektől érkeztek kollégák. Az elnöki megnyitó és tájékoztató után a pak­si atomerőművel kapcsolatban hangzottak el elő­adások. Kollégáink bemutatták az új radioaktív hulladékminősítő rendszert, a Sugárfizikai Labo­ratóriumban bevezetett sugárbiztonságot növelő intézkedéseket, valamint a radiokarbon meghatáro­zásról és a légnemű kibocsátás mérési módszeréről hallhattak előadást a résztvevők. A tanfolyamon elhangzott előadások a sugárvé­delem számos területét érintették, az orvosi alkal­mazások, az atomerőművi üzemeltetés sugárvédel­mi kérdései, a méréstechnikai fejlesztések, újszerű eljárások, a radioaktív hulladéktárolók engedélye­zési eljárása, mindezek szabályozási kérdései, vala­mint a sugárvédelmi képzések, oktatások kerültek bemutatásra a három nap során. A szervezők a záró napon külön szekciót szen­teltek a nukleáris létesítmények, a nukleáris és más radioaktív anyagok, valamint a radioaktív anyag szállítás fizikai védelméről szóló, 2011-ben hatályba lépett rendelet előírásainak bemutatására, a köve­telmények ismertetésére. A szekcióban az OAH ÁNI munkatársai tartottak előadásokat. A tanfolyam jó áttekintést adott számos gyakor­lati témáról, kutatási irányról, de lehetőség nyílt a sugárvédelem egy-két alapvető kérdéséről is tapasz­talatot cserélni. A sugárvédelmi továbbképzésen ünnepelte az ELFT Sugárvédelmi Szakcsoportja a megalakítá­sának 50. évfordulóját. 1961 végén fogalmazódott meg az egészségügyi és kutatási területen sugár­­védelemmel foglalkozó szakemberekben egy olyan fórumnak az igénye, ahol a mindennapi munkájuk során szerzett ismereteiket, kutatási eredményeiket megvitathatják, tapasztalatot cserélhetnek. 1962. március 26-án tartotta meg a szakcsoport az alaku­ló ülését. Bujtás Tibort a Sugárvédelmi Szakcsoport elnö­két kérdezem a szakcsoportban folyó munkáról:- Hogyan tudnád összegezni az elmúlt éve­ket?- Az elmúlt 50 évet nehéz lenne néhány mon­datban összesűríteni, de a főbb tevékenységeket, eseményeket megpróbálom megemlíteni. Az ELFT Sugárvédelmi Szakcsoportja alapító tagja lett az 1966-ban alakuló Nemzetközi Sugár­­védelmi Társulatnak, az IRPA-nak (International Radiation Protection Association). A szakcsoport azóta is számos európai, illetve regionális IRPA kongresszus szervezője volt. Már 37-dik alkalommal rendezte meg a szakcso­port a Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam soro­zatot, amelynek célja a sugárvédelmi szakemberek rendszeres továbbképzése, a sugárvédelmi kuta­tásban és alkalmazásban elért hazai eredmények felmérése, bemutatása és a személyes és szakmai kapcsolatok, együttműködések létrejöttének előse­gítése. Emellett minden év végén évzáró klubestet is tartunk, amelyen általában egy-egy tudományos előadással és a résztvevők kötetlen beszélgetéssel zárják az évet. A szakcsoport tagsága a Hírsugárból, az elektro­nikusan megküldött Sugárvédelmi Hírekből értesül az aktuális sugárvédelmi eseményekről, valamint a 2008-ban elindított Sugárvédelem on-line folyóirat­ból ismertheti meg a kutatások eredményeit. Az alapító tagok közül három tagtársunkat a hajdúszoboszlói továbbképzésen is köszönthettük, hiszen ma is meghatározó résztvevői a hazai sugár­­védelemben végzett szakmai munkának. Andrási Andor, Deme Sándor és Fehér István is alapítója, és azóta is aktív résztvevője a szakcsoport életének. Az elmúlt 50 év eredményesnek tekinthető, hi­szen a Sugárvédelmi Szakcsoport az egyik legna­gyobb létszámú és legaktívabban működő szakcso­portja az Eötvös Loránd Fizikai Társulatnak.- Milyen feladatokat, terveket szeretnétek megvalósítani a közeljövőben?- 2010-ben egy hiánypótló könyv kiadására ke­rült sor. Számos sugárvédelmi szakember gondo­zásában, tollából megjelent a Sugárvédelem című könyv. Két év után új kiadásban gondolkodunk, amelyhez szeretnénk elvégezni a könyv felülvizs­gálatát. Folyamatosan szeretnénk megjelentetni az on-line folyóiratunban tanulmányokat, szakcikke­ket, amelyhez gyakorlati szakemberektől, kutatók­tól, oktatóktól és hallgatóktól várjuk tudományos munkáik beküldését. Bár az elmúlt 50 évről beszéltünk, mindig fontos a megújulás, ezért szívesen látjuk tagjaink között a frissen végzett, sugárvédelmi területen dolgozó szakembereket. Így több generáció együttműködé­sével, a tapasztalatok átadásával folytatódhat a kö­zös munka. Antus Andrea A jövő kopogtat Renexpo címmel, hatodik alkalommal rendez­ték meg Budapesten június 10-12. között a megújuló energiáról és az energiahatékony­ságról szóló kiállítást és konferenciát. A kiállításon külön standon mutatkozott be az MVM Zrt. család, az energiaellátás biztonsá­gát kommunikálva a kiállítást megtekintőkfelé. Ugyanis a nem túl népes - de lelkes - kiállítók törekvései ellenére a megújuló energiaforrások elég nagy bizonytalanságot jelentenek, hiszen önkéntelenül arra gondol az érdeklődő, hogy mi van, ha nem süt a nap, nem fúj a szél és a mezőgazdasá­got egy esetleges nagy aszály sújtja? Ezt a bizonyta­lanságérzést csak erősíti „Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve", amely szerint 2020-ra 14,65% lesz a megújuló energiák részaránya az összes energiafelhasználás tekintetében. Sokan megálltak annál a kísérleti hibridautónál, amely egy feltöltéssel (akkumulátor + 46 liter benzin) 1500 km-t képes megtenni. Valóban kopogtat a jövő, csak elég gyámoltalanul, jó lenne egy határozottabb jövőképi kontúr.-Béri-Szakmai tanulmányúton Japánban Alig több mint egy évvel a pusztító katasztrófa után, Fukushima kör­nyékére szervezett tanulmányutat a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulás (TEIT). A paksi atomerőmű szakembe­reivel kiegészült delegáció a katasztrófahelyzetek kezelésével, tanul­ságaival Ismerkedett Japánban. Alapszabályában rögzítette, az atomerőművel kötött szerződésében vállalta a TEIT, hogy ismereteit nemzetközi színtéren gyarapítva végzi lakossági tájékoztató munkáját. Mint a szervezet elnöke, Török Ferenc elmondta, a 2011 márciusában történt, atomerőműveket is sújtó termé­szeti katasztrófa egyértelművé tette, hogy idén Japánt választják úti cé­lul. A küldöttség indulása előtt néhány nappal leállították a szigetország még működő utolsó atomreaktorát is, így a településvezetők, erőműves szakemberek arról is képet kaphattak, hogy ez milyen hatást gyakorolt a japánok életére. Erről legrészletesebben Magyarország Japánba delegált nagykövete, dr. Szerdahelyi István beszélt a magyar delegációval történt konzultáci­ója során. Miként elmondta, energiatakarékossági programot vezettek be az atomerőművek kiesése miatt. A korlátozások a lakosságot érintik. Kiemelte, hogy a japán gazdaság nem nélkülözheti az olcsó és környe­zetbarát atomenergiát - még ha a lakosságnak fenntartásai vannak is azzal szemben -, így a stressztesztek és biztonságnövelő intézkedések elvégzése után napirendre kerül a leállított atomerőművek újraindítása. - Az energiaár, a gazdaság szükségletei olyan tényezők, amelyek befo­lyásolni fogják a közvéleményt is - húzta alá. A magyar küldöttség a japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Mi­nisztériumhoz tartozó NISA-ban (Nuclear and Industrial Safety Agency) arról kapott részletes tájékoztatást, hogy a történtek fényében hogyan változik a nukleáris biztonsági intézményrendszer és eljárásrend. A la­kosság katasztrófahelyzetekre történő gyakorlati fel készítését Tokió egy életvédelmi központjában ismerték meg a Paks környéki településveze­tők, akik szimulált földrengést is átéltek. A TEIT tagtelepülések vezetői és a velük utazó szakemberek elláto­gattak a földrengés és cunami sújtotta térségbe. Itt Minamisoma város polgármesterétől kaptak részletes tájékoztatást arról, hogy hogyan zaj­lott a lakosság mentése, kitelepítése, az újjáépítés és visszatelepítés. A magyar küldöttség tagjai az érkezésük előtt néhány héttel megnyitott zónában saját szemükkel is láthatták a természet erejének pusztító ha­tását. A város közel ezer halottjára főhajtással emlékeztek, s virágokat helyeztek el a szökőár által letarolt városrészben, az óceán partján. A TEIT delegációja Hirosimába is elutazott, hogy a tavalyi természeti katasztrófa áldozatai mellett, a 67 évvel ezelőtti atombomba támadás halottainak emléke előtt is tisztelegjenek. A TEIT vezetői a társulás történetének legtanulságosabb szakmai ki­rándulásának nevezték a japán tanulmányutat. Mint Gáncs István, a TEIT társelnöke, Tengelic polgármestere mondta, a településvezetők egyben védelmi bizottsági vezetők is, ezért hasznos volt, hogy első kézből kap­tak információt arról, hogy mindez miként zajlott Japánban. Hozzátette, a látottak tükrében fontosnak tartja, hogy Paks környékén sor kerüljön egy katasztrófavédelmi gyakorlatra, amelybe a lakosságot is bevonják.- Láttuk, hogy milyen feladatok hárulnak a védelmi vezetőkre, ho­gyan reagáltak a nem várt események bekövetkezésére, hogyan szá­molták fel azok következményeit. Az atomenergiára továbbra is szá­mítanak, de használata során a mostani tapasztalatokat leszűrve a nagyobb biztonságra törekszenek - összegezte Török Ferenc elnök, Ka­locsa polgármestere. Vida Tünde

Next

/
Oldalképek
Tartalom