Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-05-01 / 5. szám
2012. május 17 : mym paksi atomerőmű Generációk a szakmában Läufer Miklós gépészként húsz évig dolgozott a paksi atomerőműben, 2003-ban üzemtechnikusként vonult nyugdíjba. Fia, Läufer Gergely Miklós 1999-től dolgozik az erőműben, jelenleg az üzemviteli főosztály külső technológiai osztályán az üzemeltetés„F" műszakában gépész. Läufer Miklós 1947-ben, Hatvanban született, az általános iskolát is itt végezte. 1966-ban okleveles gépésztechnikus képesítést szerzett Salgótarjánban, a Stromfeld Aurél Általános Gépipari Technikumban. Első munkahelye a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár volt, itt egy üzemi célgépen a készülő diesel motorok üzemanyagrendszerének kialakításán dolgozott, majd a cég szerkesztési osztályán helyezkedett el. A kötelező katonai szolgálatot követően a Hatvani Konzervgyárban tíz évig energetikusként tevékenykedett, majd a Heves megyei Vízmű Vállalathoz került, ahol művezetői feladatokat látott el. 1982-ben egy újsághirdetés hatására jelentkezett a Paksi Atomerőmű Vállalathoz, ahol Tímár Gézával, a külső technológiai osztály akkori vezetőjével egyeztetve, 1983. január 2-án kezdett gépészként. 1985-től egészségügyi problémák miatt nem műszakozhatott tovább, ezért nyugdíjba meneteléig, 2003-ig a külső technológiai osztály üzemtechnikusaként dolgozott. Miklós fia, Läufer Gergely, Hatvanból Paksra költözésüket követően az első osztályt a lakótelepen lévő 2. számú általános iskolában kezdte. Már gyermekkora óta nagyon érdekelte az erőmű. Olyan volt számára, mint valami sci-fi filmből vett város, amit csak messziről látni a hatalmas épületeivel, kéményeivel, és ez a titokzatosság mindig ott lebegett. A lakás erkélyéről sokszor nézte a fényeket, ahova édesapja járt dolgozni, de a sportpályán a céges ünnepek hangulata is nagy hatással volt rá. A későbbiekben ez a gyermekkori élmény is közrejátszott abban, hogy az atomerőművet választotta munkahelyéül. Paksról később sem akart elköltözni, ezért a pályaválasztásnál sem volt kérdés, milyen döntést fog hozni. Az általános iskola elvégzése után, a szekszárdi 505. sz. Ipari és Szakmunkásképző Iskola könnyűszerkezeti lakatos szakán tanult tovább. Az erőmű kapuján először 1992-ben, szakmai gyakorlatos tanulóként lépett be, 1994-ben, képzettségének megszerzését követően, az egyik külsős karbantartó cégnél folytatta üzemi területen a munkát. Eközben az 1994-1997-ig tartó időszakban folyamatosan képezte magát, a kötelező erőműves tanfolyamokkal párhuzamosan elvégezte a paksi Vak Bottyán Gimnáziumot, majd ezt követően a gépésztechnikumot is. 1999-ben felvételt nyert az Atomix Kft.-n keresztül a külső technológiai osztályra, ahol azóta is dolgozik. Gergely elmondta, az erőművel kapcsolatban sok különleges élményben volt része. Ahogyan az első találkozásakor az erőmű fizikai méretei nyűgözték le, később pedig az üzemviteli tanfolyamok döbbentették rá, hogy milyen bonyolult rendszert képez a paksi„villanygyár”, úgy a munkából adódóan a mindennapok során is rengeteg új tapasztalatot sikerül szereznie. Hozzátette, műszakos kollégáival jól összeszokott társaságot alkotnak, ami nagyban hozzájárul munkájuk sikeréhez. Gergely hobbijai közé tartozik a gitározás, a fotózás, a vadászat, az airsoft, illetve a számítógéppel való foglalatoskodás is, szabadidejének legnagyobb részét azonban párjával tölti. KV Nukleáris Újságíró Akadémia - Ganz A Nukleáris Újságíró Akadémia legutóbbi programjában, 2012. március 30-án egy szakmai látogatás szerepelt a Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft.-nél. A Ganz EEG Kft. mint a magyar energetikai gépgyártás meghatározó szereplője és az előd Ganz-gyárak innovációs hagyományainak folytatója elkötelezett a magyar ipar szellemi örökségének megőrzése iránt. Ezért is vállalta, hogy a saját rajztárával együtt fenntartja, rendszerezi és digitalizálja a Láng Gépgyár műszaki hagyatékát. A Ganz EEG Kft. vezetősége által hozott döntés előzménye, hogy a technikatörténeti jelentőségű dokumentumgyűjtemény fennmaradását nem tudta biztosítani a Láng jogutódja, az Alstom Hungária Zrt., amely átadta a magyar hajózás műszaki emlékeinek mentésére alakult Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítványnak a 60 köbméternyi rajzanyagot. A Ganz EEG Kft., amely 49%-ban a magyar Ganz Holding, illetve 51%-ban a Roszatom orosz állami konszernhez tartozó Atomenergomas Nyrt. holding tulajdona, azonnal jelentkezett, hogy biztosítsa a Láng-rajzok és dokumentáció fennmaradását. Felajánlotta saját rajztárát, és azt, hogy biztosítja a rajzok állagmegóvását, katalogizálását, illetve digitalizálását, valamint az anyag kutathatóságát. Az anyag a technikatörténet és a hadtörténet kutatóinak is érdekes lehet, hiszen a rajzok között repülőgép-alkatrészek, de még első világháborús német tengeralattjárók alkatrészeinek rajzai is vannak. Az 1844-es alapítás és Ganz Ábrahám kéregöntésű vasúti kereke óta mindig is az innovációk biztosították a cég fejlődését és túlélését, a válságos időszakokban is. A cégvezetők egyben világhírű feltalálók voltak. A céget Ganz halála után, 1867-tól Mechwart András irányította. A rovátkolt őrlőhengere és hengerszéke forradalmasította V___________________________ a világ malomiparát, és megalapozta a századfordulóra gyáróriássá váló Ganz hírnevét. A villamos ipart forradalmasító transzformátor a ganzos Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz és Zipernovszky Károly találmánya volt, egy másik volt igazgató, Kandó Kálmán fázisváltója pedig a villamos vasúti vontatás elterjedésének volt az alapja, csakúgy, mint a vasúti dízel vontatásban a Ganz-Jendrassik féle dízelmotor, illetve a Kaplan-turbina nyomán kifejlesztett propellerszivattyú, amely a 30-as években több világrekordot is tartott. A Ganz EEG Kft. ezeknek az innovációs hagyományoknak a folytatója, amit az is jelez, hogy 2009-ben a cég új, kettős beömlésű szivattyúcsaládja megkapta a magyar Innovációs Nagydíjat. A Ganz az 1860-as évek óta gyárt szivattyúkat és vízturbinákat, amelyek Magyarország és Európa mellett a világ számos országában üzemelnek. Emellett atomerőművi berendezéseket - a nyomottvizes reaktorok fűtőelem kötegelnek mozgatását végző kazettaátrakó berendezéseket és az átrakási technológiához kapcsolódó különféle vizsgáló és átrakó eszközöket - készít. 1980 óta összesen 20 átrakó berendezést gyártott atomerőművek számára és 18-at újított fel. A cég az orosz tulajdonosi háttérnek köszönhetően bejutott az egyébként meglehetősen zárt orosz energetikai gépgyártói piacra. A cég fűtőelem hermetikusságot ellenőrző sipping rendszert szállít a szlovákiai mohi atomerőmű átrakógépéhez és jelenleg zajlik a csehországi dukovany-i atomerőmű átrakógépeinek felújítását célzó mechanikai és irányítástechnikai munkák előkészítése. Az összes szovjet típusú erőmű számára a cégcsoporthoz tartozó cég gyártja a fő keringető szivattyúkat is. Eddig több mint 100 WER-440-as reaktorhoz és 120 WER-1000-es reaktorhoz gyártottak gőzfejlesztőt. WollnerPál __________________________________________________y Megújuló energiatárolási klaszter Konferencia a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, Tatabánya, 2012. március 30. Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Balogh Ernő, a Magyar Energetikai Társaság választmányának tagja üdvözölte az egybegyűlteket, majd Bencsik János, országgyűlési képviselő, az energetikai szakbizottság elnöke hívta fel a figyelmet az energiatárolás fontosságára, mert a megújuló energiaforrások a szél és a nap rapszodikusan állnak rendelkezésre. Ezek után bemutatkozott a két projekt: szlovák részről Horváth Adrián (Green Energy Storage Consulting s.r.o) és Guzli Piroska (Első Magyar Energiatárolási Klaszter Nonprofit Kft.). Mindketten külön-külön, de hasonló céllal információs irodát működtetnek. A tudást megosztják, együttműködnek, és rövidesen honlapjuk is lesz. Tófalvy Zsolt nagyon szép és tartalmas diákon mutatta meg, hogy miközben az elmaradott és fejlődő országok jobban szeretnének élni, amihez rengeteg energia kell, mindezt úgy kellene biztosítani, hogy a klímaválságot ne növeljük. Korábban az EU 20-20-20 programja 2020-ra 20% megújuló energia felhasználását irányozta elő. Ennél egy gyorsabb ütemű beavatkozás kell - megjelent a 450 PS program, mely a dekarbonizációt célozza, hogy a C02 kibocsátás gyorsabban csökkenjen 2035-re. A megújuló energiafajták felhasználása részarányát 30%-ban szabja meg. Martha Holczheiová hasonlóképpen ítélte meg a helyzetet Szlovákiából, ők a Garamion építenek kisebb vízerőműveket. Dr. Hajtó János professzor - aki eredetileg vegyész, de a félvezető kutatás egyik úttörőjeként Angliában is kutatott -, az új típusú nap- és szélenergia-hasznosító technológiákat ismertette. Míg a napsugárzás energiáját 90%-ban hasznosíthatjuk hő formájában, addig villamos energia nyeresége: napelemmel 6-18%, Greatzel-cellával 12%, parabola tükrös koncentrátorral és Stirling motorral 30%. A Greatzel-cella (MilleneumiTechnológiai díjat nyert) egy igen ígéretes mesterséges fotoszintézis megoldás. Üveglapok között a nanokezelt (megfestett) Ti02 az ultraviola sugárzás fotonokat befogja, a szabad elektronok az üveglap belső felére gőzölt elektródákon jelennek meg. A folyamatot platinum katalizálja. Mivel ez a napelem átlátszósága miatt ablakokra is szerelhető mint a hővédő fólia, a hagyományos napelemekkel összeépítve együttesen több energiát termelnek. A szélből kinyerhető energia a szélsebesség harmadik hatványával arányos, ezért a szelesebb helyekre érdemes azokat telepíteni, mint pl. a Kisalföldre. A függőleges tengelyű szélkerekek a hagyományosak több hátrányos tulajdonságát küszöbölik ki, pl. nagyobb szélsebesség-intervallumban működőképesek. Érdekes megoldás a rácsszerkezetű adótornyok belsejébe szerelt függőleges szélkerekek, melyek a biztonsági akkumulátorokat töltik, így nem kell igénybe venni a hálózati betápot. A Dunántúlon, 50 ha területre egy „mintafarmot" terveznek, intelligens hálózatban zsinórüzemű önellátó megújuló energiaellátásra: 20% szél-, 40% nap-, 20% bio- és 10% vízerő felhasználással. A megoldás kulcsa a szabályozás és az energiatárolás. Balogh Ernő világéletében erőművekkel foglalkozott (17 évig atomerőművünk építésén). Még a gázturbinás tartalék-erőművek sem tudnak 10 percen belül üzembe állni, míg az általa megismert berendezések igen. Kedvenc témáját, a Vanadium Redox Battery (VRB) energiatárolás módszerét és a nátrium-kén akkumulátort (NaS) ismertette. Helyhez kötött berendezésként működtethető a VRB. Reverzibilis tüzelőanyag-cellaként üzemel. A rendszer hatásfoka 70-75%, míg a hidrogénes tüzelőanyagcella vízbontás/ egyesítése folyamat összhatásfoka 32-35%. A VRB tárolónál 13000 töltés/kisülés garantált, az elektrolit folyadékok a membrán meghibásodása esetén sem lépnek egymással reakcióba, nem elegyednek, nem környezetszennyezők, milliszekundumos reakcióideje van a terhelésváltozásra. Nagy a tárolókapacitása, nagy telepeket lehet az egységekből kiépíteni, rendkívül kicsi a karbantartásigénye. Végül Dőry Zsófia doktorandusz megnyugtatta a hallgatóságot, hogy az energiatárolás hidrogén formájában az utóbbi időkben kidolgozott módszerek, eljárások következtében már biztonságos. Több példát hozott szigetüzemben működő tárolókról a világ minden tájáról. gyulai
