Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-05-01 / 5. szám
2012. május 18 <#> mym paksi atomerőmű Michael Faraday-ről szól az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Atomenergetikai Múzeumában található Kenton-hagyatékot (könyvgyűjteményt) vizsgáló sorozatunk legújabb részében bemutatott könyv, a „Michael Faraday and the Electric Dynamo" (Michael Faraday és az elektromos dinamó), melyet a Franklin Watts, Inc. jelentetett meg 1961-ben. „A laboratóriumban Faraday nem hordott jó ruhákat, mint néhány másik tudós. Általában ingben dolgozott, az inge és a nadrágja fölé pedig egy régi kötényt húzott. Volt olyan is, hogy a vendégelőadók ... azt hitték róla, hogy csak egy segéd. Faraday ezen jót mulatott." Laza ember benyomását is kelthetné ez a bekezdés a nagy tudósról, de ha tudományról volt szó, akkor Faraday-t sokkal inkább a precizitás jellemezte, egészen gyermekkorától kezdve, amikor könyvkötőinasként álmodozott arról, hogy egyszer majd tudós lesz. A gyermekkora kiemelt szerepet kap a könyvben, mely így különösen megkapó olvasmány lehet a fiatalabb korosztálynak, akikhez alapvetően szól is. Faraday a szegénységből küzdötte fel magát a tudóstársadalom elismert csúcsáig: volt, hogy gyermekként heteken át semmi mást nem kapott enni, csak kenyeret (nem mintha abból sok jutott volna). Újságkihordóként kezdett pénzt keresni - akkoriban nagyon kevesen engedhették meg maguknak, hogy saját újságot vegyenek, így a kis Michael kivitte az újság egyik oldalát az azt megfizető olvasónak, és mikor a vevő/bérlő végzett, már vitte is tovább a következő olvasóhoz. Először furcsállta, hogy miért fizetnek ezért az emberek, mígnem el nem kezdte ő is olvasni az újság-NEI SmartBrief tudásvágya. Nemcsak az újságok, de a könyvek is igen drágák voltak akkoriban. Akinek mégis volt néhány, az újra meg újra kiolvasta, aztán újraköttette. Itt jött be a képbe az ifjú Faraday, aki inasi munkája közben hozzájuthatott az ezekben a könyvekben fellelhető tudástárhoz. Egy kémiakönyv olvasása arra sarkallta őt, hogy egy kis labort rendezzen be a szobájában. Szívós kitartással elérte, hogy a Királyi Intézmény egyik tudósának segédjévé válhatott. Humphry Davy oldalán számos kutatásban és kísérletben vett részt - ezek közül jó pár nem volt veszélytelen. Faraday később népszerű előadóvá és laboratórium igazgatóvá vált a fent említett intézményben. Karrierje révbe ért, még ha pénzügyi problémái azért maradtak is. A kötet persze foglalkozik a dinamóval, és hogy hogyan jött rá arra a tudós, miként lehet a mozgási energiát elektromos energiává alakítani. A könyv szerint Faraday és a dinamó feltalálása tette lehetővé a világnak, hogy a gőzkorszakból az elektromos korszakba lépjen vagy épp Wilhelm Roentgennek, hogy vákuumcsöves kutatásaiban előbbre lépjen. Főhősünk szerteágazó tevékenysége során segített még művészeknek pigmentválasztásban, a világítótornyok optimalizálásában, és nem mellesleg a modem nukleáris energetika megjelenése előtt meg volt győződve arról, hogy a legkisebb elemi részecske nem az atom. Unalmas részektől jószerivel teljesen mentes, érdekes olvasmány tehát a Michael Faraday életéről szóló könyv, mely felnőtteknek ugyanúgy ajánlott, mint gyerekeknek, és mivel nyelvezetét a fiatalabbak szókincséhez igazították, így az angolul perfektül nem tudók is megpróbálkozhatnak vele. Simon Zoltán KENTON-HAGYATÉK 9.RÉSZ FARADAY KICSIKNEK ÉS NAGYOKNAK Kitüntetés és emlékév Marie Curie-sorozatunk kilencedik (befejező) része A nemzetközi atomenergetikáról Együttműködés kis reaktorok építésére A NuScale Power LLC és a NuHub nevű gazdasági fejlesztési társulás a jövőben együtt fog működni egy kisméretű moduláris reaktor megépítésében, és tervezik néhány szolgáltató bevonását is annak elősegítése érdekében, hogy a NuScale sikeresen teljesítse az NRC tervezési előírásait, és végül építési és üzemeltetési engedélyt kérjen a nukleáris hatóságtól. Az a képességünk, hogy egyesítsük erőinket a NuHuS-bal, annak a piaci érdeklődésnek a drámai megjelenítése, ami a NuScale technológiája iránt megnyilvánul - közölte egy sajtónyilatkozatban Paul Lorenzini, a cég elnök-vezérigazgatója. Dél-Karolina állam már most is sok villamos energiát kap az atomerőművekből. Az állam és a Savannah River telephely pedig ideális a cég kis reaktora számára. Az Energiaügyi Minisztérium (DOE) márciusban számolt be arról az együttműködésről, amiben a NuScale és két magáncég (a Hyperion Power Generation Inc. és a Holtec International) vesz részt, hogy előrevigyék a moduláris reaktor megépítését a telephelyen. Első lépésként meg kell szerezni a földhasználati jogot, majd biztosítani kell az energiaellátást és eleget kell tenni a biztonságra vonatkozó előírásoknak. A projekt erőforrásait a társaságok biztosítják, de várható a minisztérium által garanciákkal lefedett pénz is. A két cég mintegy 452 millió dollárt szeretne megszerezni közös kérvényük beadása által. A NuHub felismerte a kis reaktorok fontosságát a tiszta energia biztosításában az Egyesült Államok délkeleti régiójában és a világ más részein is - nyüatkozta a Charles T. Speth, a cég elnöke. Ezen technológia kereskedelmi mértékű elterjedése erőteljes motort kínál a gazdasági növekedés számára, biztosítja a gyártóipar terjeszkedését és lehetőséget nyújt a tervezési és az üzemeltetési terület szakembereinek képzésében a magasabb színvonal elérésére - fűzte hozzá az elnök. Forrás: NEI SmartBrief, 2012. április Varga József Száz éve, 1911-ben Marie Curie-t tüntették ki a kémiai Nobel-díjjal. Az ENSZ Közgyűlés 63. ülésszakán határozták el, hogy a 2011- es év a Marie Curie Éve legyen. Az ENSZ az események fő szervezőjeként az UNESCO-t (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization - Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete) és az IUPAC-ot (International Union of Pure and Applied Chemistry - Elméleti és Alkalmazott Kémiai Nemzetközi Unió) jelölte meg. A dátumválasztást az motiválta, hogy száz évvel korábban, 1911-ben Marie Curie-t tüntették ki a kémiai Nobel-díjjal. Ezt a díjat ő akkor egyedül kapta, de nyolc évvel korábban, 1903-ban férjével, Pierre Curie-vei és Henri Becquerellel fizikai Nobel-díjat is kapott. Ezzel Marie Curie két rekordot is tart: ő az egyetlen nő, aki két Nobel-díjat kapott, s az egyedüli tudós, akit kémiai és fizikai Nobel-díjjal is kitüntettek. (Érdemes azt is megemlíteni, hogy családjában ez ideig hat Nobel-díj született. Ugyanis Iréné lánya és férje, valamint Eve lányának férje is elnyerte ezt a kitüntetést. Utóbbi Henry Richardson Labouisse volt, az 1965-ös béke Nobel-díj nyertese.) Marie Curie két egyetemi diplomát is szerzett: fizikából és matematikából. Az egyetem elvégzése után fizikusként dolgozott, és későbbi férje laboratóriumában mágneses jelenségekkel foglalkozott. Érdekes körülmény, hogy a kémia éve egy fizikus-matematikus kitüntetéséhez kapcsolódik. Teljesen logikussá és világossá válik azonban az ENSZ döntése, ha megismerjük Marie Curie életútját és abban a kémia szerepét. Lengyel törvényhozók egy olyan határozatot fogadtak el, mely 2011-et Marie Curie évének nevezte ki. A leánykoribban Maria Sklodowska néven ismert kutató 1911-ben kapott kémiai Nobel-díjat a polónium és a rádium felfedezéséért. A honatyák szerint Curie atomkorunk egyik legkiválóbb tudósa volt. Lengyelországban a százéves évforduló nyomán több megemlékezésre került sor. Magyarországra is nagyon gyorsan eljutott a radioaktivitás felfedezésének híre. Tangl Károly még a felfedezés évében elkezdett írni egy dolgozatot a láthatatlan sugarakról (Tangl, 1896). Két évvel később Lengyel Béla már saját kísérletekről is beszámolt (Lengyel, 1898) a Matematikai és Természettudományi Értesítőben. 1911-ben, a Királyi Magyar Tudomány Egyetem II. sz. Kémiai Intézetében alakult meg az első nukleáris (kémiai) munkahely, a Radiológiai Laboratórium. Vezetője Dr. Weszelszky Gyula lett, aki 1917-ben kétszáz oldalas könyvet publikált „A radioaktivitás” címmel. (A II. sz. Kémiai Intézetnek ebben az időben Lengyel Béla professzor volt az igazgatója.) A Marie-Curie Sklodowska és a kémia évének története nagyon jól jellemzi a természettudományok összefonódását, egymásra épülését. A fizikus-matematikus Marie-Curie Sklodowska kémia tudásának köszönhette két új, radioaktív elem felfedezését. Igaz viszont, hogy fizikai ismeretei, illetve fizikus férje és sógora eredményei nélkül nem jutott volna el addig a gondolatig, hogy az uránércben keresni kell az uránon kívüli, más radioaktív elemeket is. Így adta a fizika az impulzust az induláshoz és a kémia a tudást a felfedezés kiteljesedéséhez. A polónium és rádium felfedezésének centenáriumi évében, 1998. szeptember 17- 20. között a Lengyel Tudományos Akadémia konferenciát szervezett. A Curie családot egy unoka, Professor Helene Langevin-Joliot képviselte. A külföldi résztvevők és előadók között számos Nobel-díjas volt. Készült az Eve Curie emlékkönyv alapján. Szlazas lilSHIlílli A NAGYVILÁGBÓL R OROSZ ATOMŰRHAJÓK Végre-valahára - mondhatják az űrkutatás azon rajongói, akik évtizedek óta várnak arra, hogy atommeghajtású űrhajók szeljék át a világűrt. Kissé talán meglepő módon az igen ambiciózus terv most Oroszországból érkezett. Az úttörő meghajtási megoldás 2017-re lesz kész a fejlesztők szerint, azonban csak 2025-re várható az űrhajó, amit meghajt majd. Még a 2025-ös dátum is előnyhöz juttathatja viszont az oroszokat az űrversenyben, hiszen az atommeghajtású űrhajók jóval gyorsabban haladnak majd, mint a jelenlegiek. (Forrás: Space Travel) ULTRAPONTOS ÚJ ATOMÓRA Az eddigi legjobb atomóráknál akár százszor is pontosabb lehet egy új fejlesztés, mely egy atommag körül keringő neutron mozgásának vizsgálatához kötődik. A kutatók elmondása szerint az új mérőeszköz 19 tizedes jegyig pontos lenne, avagy másképp megfogalmazva: 14 milliárd év alatt sem sietne vagy késne egy huszad másodpercet sem. NUKLEÁRIS REPÜLŐK Évtizedeken át foglalkoztatta a szakembereket a nukleáris meghajtású repülés. Bár személyszállító gépek még mindig nem várhatók ezen a fronton, a Pentagon azért a pilóta nélküli gépek terén mégis próbálkozik a hírek szerint. Hatalmas előnyt jelenthet a mostani generációhoz képest az, hogy a nukleáris meghajtású repülőeszközök akár hónapokat is a levegőben tartózkodhatnak majd. Az új gépek további előnye, hogy nem igényelnek majd nagy légibázis-hálózatot tankoláshoz és karbantartáshoz. (Forrás: Space War) ATOMPÁRTI DOKUMENTUMFILM „Powering America” (Amerika energiaellátása) névre hallgat az új dokumentumfilm, amit a washingtoni Heritage Alapítvány készített. Az alapvetően atomenergia-párti intézmény profi kiállású dokumentumfilmje a Discovery Channel-en látható filmeket idézi, igényes rendezéssel és rengeteg interjúval. Szakértők mellett szót kapnak az atomenergetikában dolgozók is. (Forrás: The Morning Bell) FÖLDGÁZ VS. ATOM Neves nemzetközi média több cikkben is feledésre kárhoztatta már a nukleáris reneszánszot, de egy atomenergetikai szakértő szerint nem ilyen egyszerű a helyzet. Jack Spencer a földgázzal veti össze az atomot, és bár a földgáz relatíve igen olcsónak számít, vannak hátrányai is annak, ha a földgázra hagyatkozunk. Egyrészről az üzemanyag-ellátás így kevesebb lábon áll, ami magasabb költségekhez vezethet. Másrészt egyre valószínűbb, hogy a növekvő kereslethez már nem lesz elegendő a jelenlegi földgázvezeték-hálózat. További probléma, hogy hosszú távon nem kiszámíthatóak az árak a földgáz esetében, de növekedésre szinte biztosan számíthatunk. (Forrás: The Foundry) Simon Zoltán
