Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-06-01 / 6. szám
2 2011. június- mym paksi atomerőmú-Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, május 5-én a Paksi Atomerőmű Zrt. és a Paksi Orosz Klub Egyesület vezetésének meghívására érkezett Paksra. Farkas Bertalan az atomerőműben tett látogatását követően az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium diákjai számára tartott előadást. Generációváltás az ELFT Sugárvédelmi Szakcsoport vezetőségében Május 4-én, a 36. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyamon dr. Bujtás Tibort választották az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) Sugárvédelmi Szakcsoportjának elnökévé. A társadalmi szervezet 4 évente választja meg elnökét, titkárát és vezetőségi tagjait. Erre az idén, a Hajdúszoboszlón évi rendszerességgel megtartott háromnapos rendezvényen került sor. Az ELFT Sugárvédelmi Szakcsoportja Bozóky László és Fehér István kezdeményezésére, 1962. március 26-án alakult meg. Célkitűzése a sugárvédelemmel foglalkozó vagy a sugárvédelmet mindennapos munkájában alkalmazó magyar szakemberek társulatba tömörítése az ionizáló sugárzás és az atomenergia biztonságos felhasználása érdekében. A szakcsoport feladatai közé tartozik a sugárvédelmi ismeretek bővítése, oktatása, emellett aktív közreműködéssel igyekszik segíteni a különböző kutatóintézetek, cégek munkáját is. Az elmúlt években a szervezet tagjai közül kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként többen részesültek magas állami, MTA- és ELFT-kitüntetésben, valamint más országos díjakban. Az elmúlt négyéves ciklusban a taglétszám jelentősen növekedett, a vezetőség igyekezett fiatalokat bevonni a szervezet munkájába. A tagok száma jelenleg mintegy 160 fő. Az emelkedés köszönhető egyrészt a Somos Alapítvány tagtoborzó felajánlásának (a bővített sugárvédelmi tanfolyam résztvevőinek első tagdíját a Somos Alapítvány fedezi), illetve a PA Zrt. fiatal sugárvédelmi szakemberei belépésének. Dr. Bujtás Tibor az előző ciklusban a szervezet titkári tisztségét töltötte be. Feladatai közé tartozott a vezetőségi ülések emlékeztetőinek elkészítése, különböző háttéranyagok létrehozása, az éves beszámoló, az előző 4 év tevékenységéről szóló beszámoló, illetve az ELFT-nek - mint anyaszervezetnek - küldött éves beszámoló elkészítése. Emellett kulcsszerepet vállalt konferenciák, valamint a decemberi évzáró klubdélutánjaik lebonyolításában, az évenként megrendezett háromnapos sugárvédelmi továbbképző tanfolyam és konferencia programjának összeállításában, a kiállítók megszervezésében. Rendszeresen írt publikációkat a szakcsoport „Hírsugár” című folyóiratába. A 2010 márciusában a szakcsoport kezdeményezésére, szakmai támogatásával és gondozásával megjelent „Sugárvédelem” című tankönyvben az egyik fejezet írójaként közreműködött, emellett két fejezetnél töltött be lektori szerepet. A hiánypótló könyv tavaly jelent meg, a sugárvédelem szinte teljes területét lefedi, és igen nagy sikernek örvend a szakcsoporton belül, illetve más, sugárvédelemmel foglalkozó szakemberek körében is. A kötet áttekinti az ionizáló sugárzások elleni védelem legfontosabb elméleti kérdéseit, gyakorlati módszereit és eredményeit. Dr. Bujtás Tibor elmondta, egyértelműen e könyv megjelenése volt a szakcsoport legnagyobb sikere az elmúlt években. Elnökké választása utáni székfoglaló beszédében, a 2011-2015-ig tartó ciklus főbb tervei közt megemlítette a szakcsoport belső, illetve a külső, hazai és nemzetközi kapcsolatainak erősítését, a szakcsoporttagság időszakos tájékoztatásának a folytatását, a Hírsugár folyóirat szerkesztésének tervszerű folytatását, a Sugárvédelem online tudományos folyóirat fellendítését. További fontos célként jelölte meg az alapfokú sugárvédelmi ismeretek tankönyv megjelentetését, a sugárvédelmi továbbképző tanfolyamok megszervezését, a képzés magas színvonalának elősegítését, a tehetségek ösztönzését pályázatokkal. Hozzátette, új feladatokkal is szembe kell nézniük: ilyen a fukushimai atomerőmű-katasztrófa következményeinek feldolgozása, valamint a közreműködés az új hazai atomerőmű blokk(ok) létesítésének szakszerű előkészítésében. Dr. Solymosi József, a leköszönő elnök a konferencián megköszönte a vezetőség és a tagság elmúlt négyévi munkáját, a maga és a leköszönő vezetőség nevében eredményes munkát kívánt a megválasztott új vezetőségnek és a tagságnak. Kárpáti Viktor WANO partneri vizsgálat - Paks, 2012 Mint ahogy arról már lapunk 2011 márciusi számában részletesen beszámoltunk, 2012 februárjában ismét WANO partneri vizsgálatra kerül sor a paksi atomerőműben. A WANO-vizsgálatra való felkészüléssel kapcsolatban Varjú Attila üzemviteli biztonsági osztályvezetőtől, a WANO-vizsgálat egyik erőműves szervezőjétől, koordinátorától kaptunk tájékoztatást. A vizsgálat eredményes kimenetelének biztosítása céljából ebben az évben kiemelt céges feladat a vizsgálatra való felkészülés. Ennek kapcsán idén január 1. és március 31. között célzott önvizsgálatot folytattunk le erőművünkben egy kijelölt paksi önvizsgálati team irányításában, melynek keretében vizsgálati területenként értékeltük a paksi atomerőműben folyó tevékenységeket a WANO vonatkozó útmutatójában lefektetett követelményekkel való összevetésben. Alapvető célunk volt, hogy rámutassunk a feltárt eltérések mögött meghúzódó működési hiányosságainkra, valamint ezek kezelésén keresztül hosszú távon biztosítsuk az elvárt minőség elérését, hogy ne csak a felszínen mutatkozó hibákat kezeljük tűzoltás jellegű intézkedésekkel. A vizsgálatnak nem elhanyagolható pozitív hozadéka volt az önvizsgálati team tagoknak és az általuk a vizsgálatba bevont szakterületi közreműködőknek a WANO-vizsgálatra történő megfelelő felkészülése. Az önvizsgálat lezárultával a team elkészítette jelentését a cégvezetés számára, amely két olvasatban is tárgyalta azt, és jóváhagyta a WANO-vizsgálatig hátralévő időben végrehajtandó rövid-, illetve középtávú feladatokat tartalmazó intézkedési tervet. Az önvizsgálat első fázisában a teamtagok áttekintették a korábbi WANO- és OSART-vizsgálati jelentések megállapításait, a biztonsági mutatók trendjeit, a kivizsgálási tapasztalatokat, a belső auditok, vezetői ellenőrzések, NBI-ellenőrzések tapasztalatait, a szervezeti és folyamat-önértékelések eredményeit, az NBI-s rendszeres jelentések és egyéb éves értékelések megállapításait. Ezt azzal a céllal tették, hogy beazonosítsák a korábbi értékelésekben fellelhető problémás területeket és az információkat felhasználják az önvizsgálat további részében. Az önvizsgálat második fázisában értékelték a paksi atomerőműben folyó tevékenységeket és összevetették azokat a „Végrehajtási célok és teljesítésük kritériumai” c. WANO-útmutatóban lefektetett követelményekkel. Ezzel párhuzamosan a műszaki jellegű területeken egy előre kiadott ütemterv szerint zajlottaka helyszíni bejárások, melyeken tevékenység és dokumentáció vizsgálatok, valamint terület-ellenőrzések kerültek lebonyolításra. Ezek során a területfelelősök törekedtek olyan ellenőrzési csapat összeállítására, amelyben a gazdaszervezeten kívül különböző szakmák is képviseltették magukat, biztosítva ezzel a „független szem” effektus érvényesülését. Általánosságban elmondható - emelte ki Varjú Attila -, hogy azon vizsgálati területek esetében, amelynél területi bejárások kerültek végrehajtásra, nagyszámú hiányosságra utaló észrevétel született, jellemzően a nem megfelelő területi rendre, tisztaságra, berendezésállapotra vonatkoztak. Sajnos ezek a hiányosságok folyamatos velejárói az általános működési kultúránknak, hiszen hasonló észrevételeket már a korábbi nemzetközi vizsgálatok is tettek. Ha figyelembe vesszük, hogy ezek a hiányosságok nagy százalékban valamilyen beavatkozás (karbantartás, műszaki átalakítás, üzemviteli művelet) eredményeként keletkeznek, illetve maradnak a területen, azt a következtetést lehet levonni, hogy a berendezések ésa munkaterületek átadásvisszavétel folyamatában kell a hibák keletkezésének okát keresni. Ugyanakkor hiányosságra lehet következtetni a fennálló eltérések észlelése, rögzítése, további kezelése terén is, hiszen a bejárások alatt rögzített hibák nem kerültek korábban sem észlelésre, sem rögzítésre függetlenül attól, hogy a területeket napi rendszerességgel ellenőrzik. A karbantartási területen a tényleges munkavégzések ellenőrzésére a blokkok főjavítása alatt kerül sor, tehát az értékelések ezen a területen csak később várhatók. Egy másik, korábbról visszatérő, de jelenleg is fennálló probléma a munkavégzés előtti eligazítások lebonyolításának hiányosságai. Tűzvédelmi területen fellelt visszatérő problémák között említhető az előírásoknak nem megfelelő műszaki állapotú, el nem hárított hibákkal rendelkező tűzgátajtók nagyszáma, illetve a tűzveszélyes, éghető anyagok nem megfelelő tárolása. Ugyancsak összefoglaló jelleggel mondható el, hogya WANO-vizsgálatig fokozott figyelmet kell fordítani a vezetői kommunikációra, a hatékony, példamutató vezetői ellenőrzések végzésére, a megkívánt minőségű munkakultúra és a szabályszerű működés elvárásainak munkavállalók felé történő folyamatos tudatosítására. Varjú Attila osztályvezető befejezésül elmondta, hogy az intézkedési terv feladatai végrehajtásának nyomonkövetését a vizsgálatig hátralévő időszakban negyedévente az erőmű biztonsági igazgatója által vezetett Üzemeltetést Vizsgáló Bizottság fogja végezni. Lovásziné Anna WAN O Tájékoztató A Paksi Atomerőmű Zrt. (PA Zrt.) meg kapta az Országos Atomenergia-hivataltól (OAH) azt a dokumentációt, amelynek alapján valamennyi európai atomerőművel egyetemben el kell végeznie a Célzott Biztonsági Felülvizsgálatot (CBF), az ún. „stressztesztet". A japán Fukushima Daiichi atomerőmű balesetét követően az Európai Unió Tanácsa felkérte az Európai Bizottságot arra, hogy szakmai szervezetekkel karöltve dolgozza ki az európai atomerőművek - a japán reaktorbaleset tanulságain alapuló - biztonsági felülvizsgálatának módszerét. A felülvizsgálat tartalmi követelményeit az OAH az európai nukleáris biztonsági hatóságok szervezetének, a WENRA-nak az ajánlásai alapján, a hazai vezető nukleáris biztonsági szakemberek közreműködésével állította össze, és az EU bizottsága, ill. hatósági munkacsoportja (ENSREG) által elfogadott módszer szerint véglegesítette. Az európai atomerőművek éppúgy, mint a paksi nukleáris létesítmény, megfelelnek mindazon szigorú biztonsági elvárásoknak, amelyeket a hatályos jogszabályok előírnak. A CBF célja az atomerőműben rendelkezésre álló biztonsági tartalékok újraértékelése, a rendkívüli helyzetekben szükséges beavatkozások meghatározása. A felülvizsgálat során kiemelten kell kezelni a Végleges Biztonsági Jelentésben és az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálatban szereplő elemzéseket, ám ezeket adott esetben kiegészítő analízisek elvégzésével kell teljessé tenni. A vizsgálat a paksi atomerőmű mind a négy reaktorblokkjára kiterjed, beleértve a kiégett fűtőelemeket magukba foglaló pihentető medencéket is. A felülvizsgálati jelentésnek ki kell majd térnie a felismert gyenge pontokra, meg kell mutatnia, hogy az erőmű mennyire képes ellenállni feltételezett extrém terheléseknek, és meg kell határoznia, milyen biztonságnövelő intézkedésekre van szükség akár műszaki, akár személyi vagy szervezési területeken. Az extrém helyzetek során az erőmű műszaki specifikációi által megengedett legkedvezőtlenebb üzemállapotból kell kiindulni úgy, hogy a feltételezett eseménysor több (esetlegesen valamennyi) blokkot érint. A fukushimai nagyon súlyos balesetet kiváltó kulcsesemények ismeretében vizsgálni kell mind a belső, mind a külső okokat, azt, hogy azok milyen hatással lehetnének a paksi atomerőműre. Utóbbiak közé tartozhat a földrengés, a Duna alacsony vagy magas vízszintje, de a villámlás, jég- és hótorlaszok, extrém hőmérséklet és ezek kombinációi is. Az elemzést úgy kell elkészíteni, hogy feltételezzük, a létesítmény 72 óráig nehéz járművekkel megközelíthetetlen, illetve 24 órán át a könynyű, hordozható eszközök sem juttathatók el a létesítménybe. Ki kell térni a megelőzésre és/vagy az elhárítás lehetséges módjára is. Az eredményekről készült jelentést a nukleáris biztonsági hatóság vizsgálja felül, és 2011. december 31-ig dönt a célok elérése érdekében elvégzendő biztonságnövelő feladatokról. A jelentést az Európai Bizottság szervezésében nemzetközi felülvizsgálatnak is alávetik. A hazai Célzott Biztonsági Felülvizsgálat hatósági követelményei az OAH honlapján olvashatóak (a letöltések menüpont egyéb kiadványok aloldalán). Az atomerőmű elkötelezett a biztonságos működés mellett, így természetesen mindenben együttműködik az európai és a hazai szervezetekkel, hatóságokkal a felülvizsgálat teljes körű és sikeres lebonyolítása érdekében. Paks, 2011. május 30. Mittler István, a PA Zrt. kommunikációs igazgatója Páva Zsolt, Pécs polgármestere május 23-án látogatást tett a paksi atomerőműben. A polgármestert és kísérőjét, Baráti Zsoltot a PA Zrt. részéről Hamvas István vezérigazgató, Mittler István kommunikációs igazgató, Cziczer János üzemviteli igazgató és Aradi János osztályvezető fogadta. A vendégek a vezérigazgatói tájékoztatót követően az ellenőrzött zónában tettek bejárást. Az MVM Zrt. sajtóközleménye - 2011. május 10. Eredménynövekedést vár az idén az MVM Az MVM-csoport a tavalyi évet a korábbi hibás döntések kiigazítására szánta, de az idei évben már a növekedés a cél. Erről Baji Csaba, a Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója beszélt. Kijelentette, hogy új működési pályára áll az MVM-csoport 2011-től. Kiemelt célként hangzott el, hogy a társaságcsoport külföldön és az energia szektor más ágazataiban is növelni kívánja jelenlétét. A közelmúltban megtartott közgyűlést követően felállt az MVM új menedzsmentje és határozott terveket fogalmazott meg, amelyeknek célja, hogy a legnagyobb nemzeti energetikai társaságcsoport irányítójaként egy erős és sikeres nemzeti vállalatcsoportot építsen fel. A Társaság bővíteni kívánja portfolióját és immár 10 európai országban is megtette az előkészületeket, hogy kereskedelmi tevékenységet folytasson. Ezek között van Ausztria, Németország, Csehország, Szlovákia, Románia, Horvátország, Szerbia, Szlovénia, Franciaország és Lengyelország. A gazdasági válság ellenére a társaságcsoport által megszerzett villamosenergia-kereskedelmi pozíciók javultak és nyereségesen működtek. A tavaly indult HUPX, a Magyar Áramtőzsde nagy hatékonysággal működik és máris jelentős befolyást szerzett az árampiacon. Baji Csaba a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a cégcsoport vezetése minimalizálta a korábbi veszteségforrások kiemelt részét, a korábbi vezetéshez köthető kétes ügyeket, így nincs akadálya egy sikeres nemzeti vállalatcsoport kiépítésének. Az elnök-vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az MVM-csoport felkészült regionális piaci szerepének fejlesztésére és ezzel párhuzamosan folyamatosan biztosítani tudja az ország energiabiztonságát. Ebben a társaságcsoporton belül kiemelt szerepe van a Paksi Atomerőmű Zrt-nek, amely az ország áramellátásának több mint 40%-át biztosítja, illetve a Mavir ZRt.nek, amely a hazai villamosenergia-rendszer irányítását biztosítja. Kóbor György gazdasági vezérigazgatóhelyettes a 2011-es tervek közül kiemelte az MVM Zrt. költségtakarékossági és hatékonyságnövelési programját. Ennek keretében több leányvállalat átvilágítása jelenleg is folyamatban van és a csoportszintű irányítási modell felülvizsgálata is zajlik. Az MVM-csoport számára fontos, hogy proaktívan közreműködjön a magyarországi szabályozási rendszer alakításában. Ez fontos a gázpiaci jelenlét kialakítása kapcsán is.
