Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2011-12-01 / 12. szám

8 mym paksi atomerőmű 2011. december Térségi kitekintő Rangos szakmai zsűri előtt mutathatták be tudásukat azok a zene­karok, melyek részt vettek a XIV. Paksi Országos Amatőr Pop - Rock - Jazz Fesztiválon, november 12-én, a Városi Művelődési Központban. Ruff Ferenc, a Művészetekért Egyesület vezetője, a rendezvény szerve­zője elmondta: tizenhárom zenekar mutatkozott be. A bírálók sorában ott volt többek között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tan­szakának énektanára, a Kőbányai Könnyűzenei Stúdió igazgatója, va­lamint a Magyar Művelődési Intézet igazgatója. A legjobb zenekarnak a budapesti Nuklea együttest választották a szakemberek. A díjazottak többek között hangszervásárlási utalványt, fellépési lehetőséget és stúdiófelvételt nyertek. A 2011 -es fesztiváleredmények: a legjobb énekes: Lőricz Balázs (No more gravity), a legjobb gitáros: Füstös Bálint (Battery Band), a legjobb basszusgitáros: Zdosek Ádám (Trick), a legjobb dobos: Baranya Már­ton (No more gravity), a legjobb billentyűs: Szilvásy Tibor (Soutern confort), közönségszavazat alapján a fesztivál legjobb zenekara: The Immigrants együttes. Wollner Pál Szedres nem tartozik a régi települések közé, hiszen ez év október 28-án ünne­pelte alapításának 173-ik évforduló­ját. A „fiatal kor” ellenére a vidék komoly múlttal rendelkezik. Már a bronzkorban is, és később a kelták idejében is lakták e helyet. A Cukor hegyen bronzkori urnasí­rokat és kelta leleteket tárt fel 1894 őszétől Wosinsky Mór. A honfoglalás utá­ni időszak, az Árpád kor, a X-XIII. század táján több kisebb falu volt a mai Szedres területén. Ezt követően számos újabb település keletkezett itt. A falualapító Bezerédj István 1818-ban került Tolna megyébe, Hídjára, és átvette a nagyanyja után örökölt birto­kot. 1830-ban már ő képviselte követként az országgyűlésben Tolna vármegyét. 1821-ben megnősült, feleségül vette Be­zerédj Amáliát, aki 1836-ban Hídja pusz­tán gyermekkertet (óvodát) létesített, ahol magyarul folyt az oktatás és nevelés, elsőként a hasonló intézmények közül. 1838-ban Bezerédj István Hidjai birto­kának egy részén megkezdte Szedres község telepítését. A szabadságharc leve­rése után elfogták és halálra ítélték. Hosz­­szas utánjárás után kegyelmet kapott, és 1850-ben Hidjai birtokára száműzték, kémekkel figyeltették. A későbbiekben meghonosította a selyemhernyó tenyész­vos van a településen, működik a nyolc osztályos iskola és van óvoda. Gondot jelent viszont a középületek lerom­lott állapota, amiben fontos vol­na mielőbbi lépéseket tenni. Az önkormányzat lehetőségei rendkívül behatároltak, az állami lehetőségek szintén. Szedres a paksi atom­erőmű vonzáskörzetében helyezkedik el, és a község­ből többen dolgoznak az erőműben, ami biztos eg­zisztenciát jelent számukra. A 2011-es év fordulópontot hozott a Paksi Atomerőmű Zrt. és Szedres község viszonyában, mivel a település is bekerült az erő­mű új, Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítványába. Ez pályázati úton lehető­séget biztosít a község számára a megala­pozott fejlesztési célok elérésére, a további fejlődésre. A falualapító Bezerédj István sokat tett nemcsak Szedres, hanem a térség fejlődéséért is. A község polgármeste­re, Kovács János úgy látja, nem túlzás összekapcsolni Bezerédj István szellemi­ségét és munkásságát a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány szellemisé­gével és tevékenységével. Bízik abban, hogy az alapítvány is ér el olyan sikereket és eredményeket Szedres és a térség fej­lesztése terén, mint amilyeneket a falu­alapító elért. tést, selyemfonógépet és selyemszövőszé­ket üzemeltetett Hidján. Az 1941-es népszámlálás adatai sze­rűit 1883 személy élt Szedresben, ebből 1622 fő a mezőgazdaságban, 67 fő az ipar­ban és építőiparban, 26 fő közszolgálati alkalmazottként, és 2 fő egyéb gazdasági ágban dolgozott. A nagyközségben mind­össze 12 nyugdíjas élt. A nagy mezőgaz­daságban dolgozó népességből csak 183- an rendelkeztek önálló földdel, közülük azonban 166 gazdálkodónak 10 katasztrá­­lis hold alatti a birtoka. Szedresben jelenleg mintegy 2400 fő él. A falu összkomfortosnak mondható, mivel víz, gáz, csatornázottság és telefon is rendelkezésre áll, házi orvos és fogor-Odú-túra Túrára hívta és várta a természet kedvelőit az Ökocsiga Közhasznú Egyesület novem­ber 19-én. Sáfrány Szilvia titkár elmondta, hogy a túra során kitisztították, felújították a cseresznyési gyermektábor környékén ko­rábban kihelyezett odúkat, illetve újakat készítettek és helyeztek el. A gyalogo ni vá­gyókat 10 órára várták a Paksi Városi Strand parkolójába, a kerékpárosokkal, autósokkal 11 órakor találkoztak Cseresznyésben. A résztvevőket meleg teával vendégelték meg a szervezők. A program Paks Város Önkor­mányzata pályázati támogatásával valósult meg. Wollner Pál Épülhet a város új szennyvíztisztító telepe Inkubátorház kezdő vállalkozásoknak Félmilliárdos beruházás indult a Paksi Ipari Parkban: in­kubátorházat építenek, ahol kezdő - vagy kezdeni kívánó - vállalkozások tehetik meg az első lépéseket. A most épülő Paksi Inkubátor- és Akcelerátor ház egy 2500 m!-es emeletes épít­mény, amiben rugalmasan kialakítható irodák és csarnokok kap­nak helyet - az igényektől függően. Modern közösségi helyiségek, étkező, öltözők, vizesblokk, tárgyaló és konferenciaterem biztosít­ja majd a korszerű infrastruktúrát - egy olyan hátteret, ahonnét elindulhat és továbbfejlődhet egy vállalkozás. Az inkubátorházba mintegy 8-10 mikrovállalkozás települhet be, amelyeket a követ­kező év őszén már kész infrastruktúra vár. A tárgyi feltétel azon­ban csak az egyik összetevője az inkubátorháznak, a másik egy olyan üzleti környezet, amit az ipari park nyújt. Igény szerint ta­nácsadással, a vállalkozói életben út­mutatást nyújtó hasznos információk­kal állnak a betelepülők rendelkezésére. A projekt az Európai Unió támogatásé val valósul meg, összköltsége 495 millió forint, a pályázaton elnyert támogatás pedig 200 millió forint. Emellett a Duna Mecsek Területfejlesztési Alapítvány mintegy negyven millió forinttal támogatja a projektet. Akinek van ötlete, de nincs megfelelő telephelye, annak nagy lehetőség az inkubátorház mondja ár. Sztruhár Sándor, a Paksi Ipari Park Kft. ügyvezetője, hozzátéve, hogy gondolni kell az erőműbővítés kapcsán fellen­dülő vállalkozási kedvre is. Dávid Ildikó 790 millió forintot nyert Paks Város Önkor­mányzata a város új szennyvíztisztító tele­pének megépítéséhez a Környezet és Energia Operatív Program támogatási rendszerében. Ezzel lehetővé válik a jelenlegi, mára elörege­dett telep kiváltása, és egy korszerű, környe­zetkímélő rendszer létrehozása. A város 70-es évek óta működő szennyvíz­­telepe mára teljesen elavult. Ahhoz, hogy az új környezetvédelmi előírásoknak megfeleljen, s ne folyamatos javítgatásokkal biztosítsák idő­szakosan a működést, hosszútávra szóló meg­oldást kellett találni. Ehhez nyújtott segítséget az Európai Unió, az úgynevezett felzárkóztatási alapból. Több év előkészítő munka után a két­fordulós pályázat második szakaszában is si­kerrel szerepelt a város önkormányzata. A több mint 1 milliárd forintos beruházáshoz (a terve­zői költségbecslés szerint 1 milliárd 60 millió forint) 790 millió forint támogatást nyert pá­lyázatával. Az új szennyvíztelep a most is működő telep mellett épül fel. A Dunába jelenleg is biológiailag tisztított szennyvíz kerül, az új telep kiépülésével azonban tisztább víz jut a folyóba, ugyanis egy további folyamatnak köszönhetően csökken a nitrogén- és foszfortartalma. Az új telepen a szennyvíz elsőként a félcen­tis pálcasűrűségű ráccsal találkozik, amelynek az a feladata, hogy felfogja a szilárd hulladékot. Ezt követően kerül a homokfogóba, ami után már csak lebegő anyagokat tartalmazó szenny­víz marad. A biológiai tisztítás során a számta­lan szennyeződést baktériumok bontják le egy betonmedencében. Az új telepen egy további folyamat zajlik: az élővizet károsító tápanyag el­távolítására is lehetőség nyílik, ami azt jelenti, hogy a már említett foszforból és nitrogénből jóval kevesebb kerül az élővízbe. Ezek a táp­anyagok a szennyvíziszapban maradnak, s az ebből keletkező komposzt tápanyagban gazdag­gá, hasznossá válik. A paksi átlagos napi vízfelhasználás 100 liter/fő. A mintegy kétezer köbméternyi vi­zet azonban nem csak előteremteni kell nap­ról napra, hanem aztán visszafogadni is. Az egyik legnagyobb folyamatban lévő, alap-inf­­rastrukturális fejlesztése a városnak az új szennyvíztisztító telep létrehozása. Jelenleg folyamatban van a támogatási szerződés meg­kötése, ezt követően kerülhet sor a közbeszer­zési eljárásra, amely során kiválasztják a kivi­telezőt. A beruházás jövőre indul, s a tervek szerint 2013-ban kezdi meg működését az új szennyvíztisztító telep. Dávid Ildikó Szedres és a falualapító Országos Amatőr Pop-Rock-Jazz Fesztivál

Next

/
Oldalképek
Tartalom