Atomerőmű, 2011 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2011-11-01 / 11. szám
2011. november 15 u mym paksi atomerőmű A turbina haboltó rendszer átalakítása A műszaki igazgatóság projekt főosztályán (pfo) a közelmúltban egy projektet hoztak létre a turbina haboltó rendszerhez kapcsolódó, ún. habosanyag gyűjtő tartály kiépítésére. Az átalakítás keretébe tartozó műszaki feladatokról az illetékes szakember, Ulrich István projektvezető adott átfogó tájékoztatást lapunk olvasói számára.- Mi a turbina haboltó rendszer feladata?- A turbina haboltó blokkonkénti oltórendszer az egy blokkhoz tartozó turbinák fő- és gravitációs olajtartályainak tűzvédelmére szolgál. Tűz esetén, a berendezés működésbe hozása nyomán, a tartályok és a beton védőfal közötti tér - az ún. kármentő - feltöltődik középhabbal (középhabnak azt a közepesen stabil és elég laza szerkezetű habot nevezzük, amely jól alkalmazható mind a szabadban, mind zárt terekben). A hab a kialakult tüzet elfojtja. A működtetés kézzel - a személyzet jelzésére -, vagy automatikus tűzjelzésre történik. A rendszer a működéséhez szükséges vizet az „A” és a „B” soron kiépített tűzi-víz hálózatról kapja, melyen 7,5 bar az üzemi víznyomás. A víz és az atomerőműben használatos habképző anyag (sthamex f-15) keverési aránya a keverőszeleppel állítható be. A beállítási értéket a rendszer üzembe helyezésekor határozzák meg és állítják be kb. 3 % arányra. A víz és habképző anyag elegye egy gerincvezetékbe kerül, ahonnan 4 db mágnes-szeleppel kezdődően, négy vezetéken juthat a habgenerátorokon keresztül az oltandó helyre.- Mi tette szükségessé a rendszer átalakítását, azaz a habosanyag gyűjtő tartály kiépítését?- A szintetikus habanyagok alkotói a fluort tartalmazó tenzidek, amelyek jellemzően igen stabil vegyületek, biológiai lebomlásuk rendkívül lassú. A szintetikus habanyagok nagymértékben terhelhetik a környezetünket a bennük lévő vegyi anyagok miatt. A habanyag-koncentrátumokra vonatkozó biológiai követelményeket a 2000. évi XXV. törvény és végrehajtási rendeletéi szabályozzák. A turbina osztály személyzete a környezettudatos üzemeltetés érdekében 2009-ben többször is mintát vett a habpróbáknál keletkezett habosanyagból, melyet eljuttattak az akkori környezetvédelmi csoporthoz (kvcs, jelenleg környezetvédelmi osztály, kvo). A minták kiértékelését akkreditált laboratóriumban végezték el. A kvcs állásfoglalása egyértelművé tette, hogy a haboltásnál keletkező habosanyag erősen toxikus, ezért gyűjtése és hulladékként való kezelése indokolt. Ezen túlmenően további vizsgálatok történtek arra nézve, hogy a jelenleg is használt habképző anyagot ki lehet-e váltani a környezetre ártalmatlan habképző anyagra. Egyértelművé vált, hogy a rendelkezésre bocsátott információk alapján a habképző anyagok ismert - biztonsági adatlapon megnevezett - összetevőik, koncentrációjuk azonosak, így ökotoxicitásukban alapvetően nincs különbség. Ezért a más habképző anyaggal történő helyettesítés nem válhatott megoldássá a kibocsáthatóság problémájára. Ennek megfelelően az akkori műszaki döntéshozó értekezlet (mdé) engedélyt adott a beruházás azonnali megkezdésére.- Mi az átalakítás lényege?- A habpróbáknál (haboltásnál) bekevert, valamint a csővezetékek öblítésénél, haboltás utáni takarításoknál keletkezett habosanyag, gyűjtővezetékeken keresztül egy kb. 8 m3-es ausztenites, a -3,60 m-re épített tartályba jut. A tartály zsompjába egy búvárszivattyú került, amellyel a habosanyag a tartálykocsiba tárazható. A gyűjtővezetékeket úgy alakították ki, hogy a haboltás során érintett helyekről össze lehessen gyűjteni a keletkezett habosanyagot.- Hol tart jelenleg a kivitelezés?- Az átalakítások két blokkon (2-es és 3-as) elkészültek, üzembe helyezésük a hivatalos habpróbákkal egy időben sikeresen lezajlott. Az 1-es blokkon elkészült a fogadótartály, és a gyűjtővezetékek kiépítését végzik. A 4-es blokki tartály előszerelése a vállalkozó telephelyén folyamatban van. Terveink szerint ebben az évben befejezzük az átalakításokat, így a jövő évi habpróbáknál már szervezetten gyűjthető a keletkezett habosanyag, megvédve környezetünket annak káros hatásától.- Milyen cégek vesznek részt a kapcsolódó munkákban?- A 2010. szeptember 2-i logisztikai zsűri határozata értelmében három kivitelező cégtől kértünk ajánlatot a munka elvégzésére. A PA Zrt. végül az Olajterv Zrt.-vel kötötte meg a fővállalkozói szerződést. Az alvállalkozók a DC GÉPSZER Kft., amely a gépész, az ÉPSERV Kft., amely a villamos, és a Pakett Kft., amely az építészeti átalakításokat végzi. Prancz Zoltán A habosanyag tartály és az ahhoz kapcsolódó szintmérő Új blokk üzembe helyezés előtt WANO-vizsgálat Indiában India Tamil Nadu államában, az egyenlítőtől 7 foknyira, közvetlenül az óceán partján Kudankulam néven két orosz tervezésű WER, azaz nyomottvizes blokk épült, egyenként 1000 MW villamos teljesítménnyel. Tóth János, biztonsági főosztályvezető részt vett az új blokkok üzembe helyezése előtti WANO-vizsgálaton, szeptember 4-17. között. Ebben az időszakban az 1. számú, a vizsgálat tárgyát képező blokkon fejeződött be a melegjáratás, és kezdődött el a primer köri rendszerek és berendezések átvizsgálása az első üzemanyag-behelyezés előtt. Rövid áttekintést adva India energiapolitikájáról, érdekes tény, hogy míg a fukushimai katasztrófa csökkentette az atomenergia vonzerejét Nyugaton, annál inkább nő a vonzereje Indiában, hiszen az ország fejlődésének hajtóerejét az atomenergetikában látják. India a nukleáris kapacitását 4,5 GW-ról 2020-ra 35 GW-ra, 2030-ra pedig 63 GW-ra szeretné növelni, ami elég ambiciózusnak tűnik. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség adatai szerint jelenleg 20 atomerőművi blokk üzemel és további 5 áll építés alatt. A blokkok többsége nehézvizes reaktorral üzemel, amelyek alapvetően kanadai fejlesztésűek, de az első kanadai blokkok üzembelépése után India saját fejlesztésű hasonló reaktorral felszerelt blokkokat létesített. A WANO-vizsgálat céljáról, folyamatáról és annak eredményéről, valamint saját tapasztalatairól és élményeiről kérdeztem Tóth Jánost.- Mi a WANO-vizsgálat célja és feladata új blokk üzembe helyezése előtt?- A cél annak megállapítása, hogy az erőmű üzemeltetetése, karbantartása és minden műszaki és humán háttértevékenysége a nukleáris biztonság elsődlegességének figyelembe vételével történik-e. Ehhez kapcsolódóan még vannak vizsgálandó területek, amiket itt most nem sorolnék fel, erről több hasonló cikk jelent már meg az Atomerőmű újságban. Az üzembe helyezést megelőző vizsgálat alapvető célja annak megállapítása, hogy az erőmű készen áll-e a nukleáris biztonság magas szintjén történő üzemeltetésre.- Milyen eredménnyel zárult a vizsgálat?- Ha az alapvető kérdésre akarunk választ kapni, nevezetesen, hogy a blokk készen állt-e az adott időszakban, illetve pillanatban arra, hogy nukleáris üzemmé legyen nyilvánítva és az első üzemanyag töltet behelyezhető legyen, akkor azt kell mondani, hogy nem. Az adott fázisban az erőmű készültsége, úgy műszakilag, mint adminisztratív szempontból még nagyon sok hiányossággal bírt. Ha viszont azt nézzük, hogy az erőmű vezetése elkötelezettséget nyilvánított ki amellett, hogy addig nem helyezi be az első töltetet, amíg az erőmű műszaki állapota el nem éri a 100 %-os készültséget, akkor a vizsgálat sikeresnek minősíthető. Az erőmű dolgozói, vezetői maximálisan nyitottak voltak. Bárhova bemehettünk, minden dokumentumot azonnal bemutattak, ha nem létezett valamilyen alapvető dokumentum, nem próbálták palástolni.- A fukushimai baleset kapcsán milyen intézkedéseket tettek Indiában, hajtottak-e végre stressztesztet?- A japán balesetet követően 2011. március 15-én India miniszterelnöke bejelentette, hogy az ország összes atomerőművében olyan biztonsági felülvizsgálatot kell végrehajtani, amely igazolja, hogy az erőművek kiállják olyan természeti katasztrófák hatásait, mint a földrengés, vagy a cunami, annak ellenére, hogy véleménye szerint az indiai erőművek tervezési biztonsága megfelelő.- Milyen benyomást tett rád az ország, mely nevezetességekhez, látnivalókhoz sikerült eljutnod?- A vizsgálat két hétig tartott, a két hét közé eső hétvége volt szabad, amikor vendéglátóink elvittek bennünket kirándulni. A szállásunk az erőműtől 10 kilométerre fekvő kis zárt településen volt, ahol kizárólag az erőmű dolgozói laktak. Az infrastruktúra az indiai viszonyokhoz képest tökéletes. A dolgozók számára kulturált lakáskörülmények biztosítottak. Viszont amint elhagytuk a zárt város területét, szembesültünk azzal a mérhetetlen szegénységgel és nyomorral, ami India jelentős részét jellemzi. A hétvégi kirándulások alkalmával megtekintettünk olyan nevezetességeket, melyek az ország 20 leghíresebb látnivalója között szerepelnek. Madurai városában egy csodálatos, 65 ezer négyzetméteres templomba látogattunk, aminek az építését a 13 században kezdték meg, és az évszázadok során újabb és újabb csodálatos kisebb nagyobb oldalépületekkel, templomhajókkal egészítettek ki. A legnevezetesebb része az Ezer oszlop csarnok. Megnéztük a városban található a Ghandi múzeumot is. Nagy élményt jelentett Kanniyakumariba tett kirándulásunk. A város földrajzi elhelyezkedése arról is nevezetes, hogy India legdélebbi csücskében található, ahol a Bengáli öböl, az Indiai Óceán és az Arab tenger találkozik. Pontosan ezen a helyen, a csücsöktől pár száz méternyire található két sziklasziget, amelyek egyikén egy nagy indiai lelkipásztor és filozófus, Swami Vivekananda emlékére épült szenthely áll, a másikon Thiruvalluvar, indiai költő és szent 40 méter magas szobra emelkedik. A kulturális programot az erőművi település 800 fős iskolájának tanulói tették teljessé, akik India különböző népeinek zenéjét és táncait mutatták be. Összegezve az Indiában lezajló WANO-vizsgálatot: rendkívül pozitívan értékelhető a vezetők hozzáállása és nyitottsága. Az ott üzembe helyezendő blokk hasonló a Paksra tervezett blokkok egyik jelöltjével, ami szintén hozzájárul a szakmai fejlődéshez és egyben tapasztalatszerzéshez. Laszlóczki Ivetta (A cikk bővebb terjedelemben olvasható a portálrendszeren: Közérdekű információk/Belső tájékoztatás/Atomerőmű újság bővebben menü alatt.)
