Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-05-01 / 5. szám

2010. május 5 mym paksi atomerőmű Rendkívüli osztálytabló A teljesítménynövelés megvalósításában jelentős szerepet játszó, komoly feladatot végző munkatársaink bemutatá­sát az előző számunkban kezdtük. Most folytatjuk a sort, és szintén olyan kollégák nyernek bemutatást, kik a telje­sítménynövelésből aktívan kivették részüket. Acs György • Műszaki igaz­gatóság, rendszertechnikai osztály, vili. és ir. techn. csoportvezető A Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán szerzett műszaki tanári, illetve vil­lamos üzemmér­nöki diplomát. A paksi atomerőmű­be pályázat útján került, ahol 1982 augusztusa óta dolgozik. I - Kedves Gyuri, hogyan indult erő­műves pályautad?- A villamos osztályon kezdtem, majd 1984-től 1986-ig üzemvitelesként mint ; villamos szolgálatvezető dolgoztam. Ezt követően 16 évet az ESZI-ben töltöttem el. Itt jelentős szerepet vállaltam az erős­áramú képzés létrehozásában, továbbá az elméleti és gyakorlati oktatást szer­veztem, irányítottam, valamint oktatási tevékenységet végeztem. 2002 augusz­tusától visszatértem az erőműbe. Rövid üzemviteli tevékenységet követően a rendszertechnikai osztályra kerültem, ahol rendszerfelelősi, majd vezetőmémö­­ki beosztásban dolgoztam. 2008 őszétől a villamos és irányítástechnikai csoport vezetője vagyok.- A teljesítménynövelési munkála­tokban mióta veszel részt? Milyen feladatok hárultak rád?- A teljesítménynövelési alprojekten belül létrehozott villamos teamben 2003- tól dolgoztam. Feladatunk volt a teljesít­ménynövelésben érintett villamos főbe­rendezések alkalmasságának a vizsgála­ta. Ezen belül kiemelt szempont volt a ge­nerátorok megfelelőségének ellenőrzése, ellenőriztetése, melyben rendszerfelelősi beosztásom, valamint érdeklődési köröm miatt fokozott energiával tevékenyked­tem. A feladat kiterjedt az általános ter­vezési adatok alapján történő ellenőrző számítások elvégeztetésére (ALSTOM), majd a generátoronkénti ellenőrző mé­réseket végeztem. Ezek eredményeinek figyelembevételével a lehetséges javító beavatkozások közül a team által elfo­gadott megoldások megvalósításának elfogadtatása és azok hatékonyságának vizsgálata vált fő feladatommá.- A sok emberrel való közös munka számos problémát vethet fel. Voltak álmatlan éjszakáid? A kollégákkal milyen kapcsolatot sikerült kiépíte­ned?- A napi feladatok elvégzése mellet a teamben történő munkavégzés, a hétvégi mérések fárasztóak, de egyben - szakmai szempontból - hasznosak voltak. Időn­ként előre nem látható események is okoztak álmatlan éjszakákat. így utólag már kijelenthetjük, hogy a generátorok­kal kapcsolatosan meghozott döntéseink helyesek voltak. Az időnkénti kemény vi­ták megmaradtak szakmai szinten, azok nem rontották a köztünk lévő kollégiális, esetenként baráti kapcsolatokat. Külön öröm számomra, hogy a teljesítménynö­velés kapcsán több volt tanítványommal dolgozhattam együtt.- Most, hogy befejeződött a teljesít­ménynövelés és nívódíjat kapott érte a cég, hogyan tekintesz vissza erre a feladatra, mennyire érzed magadé­nak, mit jelent ez a siker számodra?- Természetesen jó érzés arra gon­dolni, hogy személyesen is jelentős sze­repet játszhattam az elért sikerben, de összességében ezt a kiváló csapatmunka eredményének tekintem és büszke va­gyok rá, hogy tagja lehettem a villamos teamnek.- Péter fiadat sokan ismerjük, hisz az ország neves sakkozója, de azért kérlek, mesélj róla, és családod többi tagjáról is!- Feleségem a Deák Ferenc Általános Iskolában tanárnőként tevékenykedik. Peti az Országgyűlés Külügyi Hivatalá­nál dolgozik, és a második diplomájának megszerzésére készül francia nyelven. A sakkozás kissé háttérbe szorult az életé­ben, bár az idei csapatbajnokságokon ki­emelkedően szerepelt. Eredményei köz­ismertek, azok felsorolásától itt eltekin­tek. Leányom, Veronika az ELTE biológus hallgatója, mellette szakirányú kutatás­sal, valamint - sportösztöndíjasként - az egyetemi ötlabda torna szervezésével, teniszedzés tartásával foglalkozik.- Szabadidődet mivel töltőd szíve­sen? Mi jelenti számodra az igazi kikapcsolódást?- Regenerálódásra mindig is igyek­szem időt szakítani, mely leggyakrab­ban családi teniszcsatákban, úszásban, biciklizésben, illetve erdei vagy gyógy­fürdői kirándulásokban valósul meg. Az igazi kikapcsolódás számomra az, ha a munkahelyi feladatokat sikerül - leg­alább átmenetileg - az erőmű kerítésén belül hagyni. Lovásziné Anna Petovári Zoltán • Műszaki igazgatóság, gépész műsza­ki osztályán (Erbe alkalma­zásában) vezető szakértő 1976-ban végzett a Moszkvai Energe­tikai Intézetben. A Gyár- és Gépsze­relő Vállalatnál hét évig dolgozott turbinaszerelésen, amiből 2,5 évet NDK-ban a KKW Nord Atomerőműben, majd 1979-től az 1. sz. turbina szerelésének megkezdésé­től Pakson töltött- Kezdeti erőműves éveid miként alakultak?- 1983-ban a 2. blokk üzembe he­lyezésére az Erbéhez mentem át tur­­bina-üzembehelyezőnek. 1985-től az atomerőmű átvette a beruházást és az üzembe helyezést, ekkor kerültem át én is turbinaberuházási és üzembe helye­zési csoportvezetőnek. 1987 után rövid ideig az 1000-es blokkok előkésztésén majd biztonságnövelő feladatok beru­házási munkáin dolgoztam. A műszaki felülvizsgálati tervek készítésének bein­dításakor csoportvezetőként tevékeny­kedtem. 1996-ban kerültem vissza újra a turbinához. Ekkor kezdődött meg a turbinaretrofiL 2000-2003-ig a Szekun­der köri Rekonstrukció Projekt vezetője voltam. 2003-2005-ig kisebb teljesít­ménynövelő átalakításokat végeztünk.- Akkor most kérlek, mesélj a telje­sítménynövelésről!- 2006 és 2009 között a reaktor tel­jesítménynöveléshez kötődő turbinás átalakítások lettek megvalósítva, pon­tosabban a turbina 1. fokozat diafrag­­májának (fűvókakoszorújának) cseréje és a szabályzórendszer átalakítása. Ez általában ismert tény, de csak a turbi­nával foglalkozók körében ismert az az átalakítás, amelyet 1999-ben és az azt kö­vető években végeztünk el valamennyi turbinán. E nélkül az átalakítás nélkül az 1. sz. csapágy axiális csapágypofák nem lettek volna képesek túlmelegedés nélkül elviselni a megnövekedett gőz­mennyiség által kifejtett tengelyirányú erőt. Az átalakítás eredményeként a csapágypofák átlaghőmérséklete 10-12 °C-kal csökkent. Ennek az átalakításnak a tervezője Pipin Alekszandr volt, aki a most a 8. sz. turbina kisnyomású 1. sz. ház átalakítás tervezői művezetője. Meg kell említenem a Harkovi Turbinagyár, mai nevén az OAO Turboatom szerelésvezetőit, akitől a szakmát megtanultam: Olejnyicsenko, Szemcsuk, Szoboljev, Matyejcsenko, né­hai Szmityijenko, Pavljutkin és Szinyicin urakat. Magyar részről a GYGV, fko és to szakemberei, akikre jó szívvel emlék­szem. A néhai Ludvig Bandi bácsi, akitől emberséget a munka és a munkás tisz­teletét tanulhattam, a néhai Fejér Jóska, a ma is aktív Kern Pali és sokan mások. Néhai Orbán Bandi bácsi az üzembe helyezésen jelentett emberi és szakmai példaképet számomra. Kern Pali nevé­hez egy olyan teljesítmény is fűződik, amit a sok évtizedes szerelési tapaszta­lattal rendelkező gyári szakemberek is unikumként emlegetnek. A kisnyomású és a nagynyomású ház tengelykapcsolói helyszíni illesztése kézi hántolási feladat. Az általa megmunkált tengelykapcsolók homlokütésének összesített hibája, ame­lyet az úgynevezett ostorozásméréssel el­lenőrzünk 0,01 mm pontosságú indiká­tor órával 0,00 mm volt, a megengedett 0,16 mm helyett.- Mit érzel a legjobban magadénak ebből a közös munkából?- Legnagyobb „saját” eredménynek tartom az 1. sz. csapágy átalakításon túl, hogy a retrofit során a gyári előírá­soknál szigorúbb 0,01 mm homlokütés értéket írtunk elő a forgórészek tengely­­kapcsolóira és előírtuk az átlapátozott forgórészek túlfordulatvédelmi értékre való felpörgetését a gyári balanszírozás befejezése előtt, ami szintén nem volt gyári előírás. Ennek eredményeként a retrofit után a turbinák rezgésállapota jellemzően az ISO szerint új gépekre előírt kiváló szintet éri el. A karbantar­tóink figyelmébe ajánlom a 80-as évek végén készített basic programomat, amellyel a turbina- és generátor-forgóré­szek központosítását lehet számítani. Ez egy nyolc ismeretlenes hat egyenletből álló egyenletrendszer matematikai mo­dellje.- Nagyon lelkesen beszélsz a mun­kádról, úgy, mint aki éjjel-nappal ezzel foglalkozik. Gondolom, azért más is belefér. Család, szabadidő?- Jelenleg a PA Zrt. nyugdíjasa va­gyok, de Erbe-alkalmazottként a gépész műszaki osztály tevékenységi körébe tartozó turbinaátalakításokkal foglalko­zom. Feleségem, Marina a PA ZrL nyug­díjasa, fiam, Márton tolmács-fordítóként dolgozik. Két éve kertes családi házba költöztem, ismerkedem a kertészkedés fogásaival. Hetente 34 alkalommal az ASE asztalitenisz öregfiúk viselik el já­tékomat. A nyári időszakban uszodába járok, télen a szaunázás a kedvenc. Lovásziné Anna Kovács András • Műszaki igazgatóság, rendszertech­nikai osztály, osztályvezető-András, először kérlek, mesélj az eddigi erőműves munkásságod­ról, előmenete­ledről!- A repülőmű­szaki főiskola el­végzését követően 1983-ban kerültem az erőműbe, de nem ez az első munkahelyem. Ma sem tu­dom miért, de „turbinás” végzettségem ellenére primer köri gépészként kezd­tem. Végigjárva a szamárlétrát 1992- ben blokkügyeletesként vettem búcsút az üzemviteltől. Ekkor alakult a bizton­sági igazgatóság és odacsaltak bizton­sági mérnöknek. „Bigi boy” - mondták a régi kollégák. Büszke vagyok erre az időszakra. MÜSZ-karbantartó vol­tam közel 10 évig. Ez egy bonyolult és nagy szakértelmet kívánó feladat. Az atomerőműves rendszerek biztonsági osztályba sorolását sokak próbálkozá­sa után nekünk sikerült megalkotni a WER-blokkra. Ennek kapcsán először készült olyan adatbázis, ami a techno­lógiai rendszerek teljes leltára. 2002-ben a feladataimmal együtt a műszak igazgatóságra helyeztek. 2004-ben az üzemzavart követő vezetőcserék során kineveztek a rendszertechnikai osztály élére, ebben a beosztásban dolgozom azóta is.- A te szemeddel nézve hogyan kez­dődött a teljesítménynövelés?- A teljesítménynövelés (tn) gondola­ta már a ’80-as évek óta foglalkoztatta az erőmű szakembereit. Ennek műsza­ki alapja az, hogy a WER440-es blokk jelentős biztonsági tartalékokkal ren­delkezik. A belső elvárás az volt, hogy nem lazulhatnak a biztonsági előírások és a tn megvalósítása nem veszélyeztet­heti az üzemidő-hosszabbítást (iih). Az elvi engedélyt 2003 áprilisában hagyta jóvá a hatóság, így megindulhatott a megvalósítás. Mi persze erről nem so­kat tudtunk, mert az engedélyeztetés a Teljesítménynövelési Projekt munkája volt. 2004 elején én még csak kezdtem átvenni az osztályvezetői feladatokat, amikor beugrott hozzám Szőke Larisza, és tájékoztatott arról, hogy milyen sze­repet szánt az osztálynak a tn megvaló­sításában. Bemelegítésként írjuk meg a rendszerelemzéseket, amelyek bemu­tatják a rendszerek emelt teljesítmé­nyen történő viselkedését. Éppen eléggé lekötöttek minket a kezdődő üzemidő­hosszabbítási feladatok, az üzemzavar utáni visszaindítási munkák, amit a szervezetfejlesztési tevékenység koro­názott meg, ezért próbáltunk vitázni a projektirányítókkal, hogy szabad-e eny­­nyi feladatot egyszerre elvállalni, hogy győzzük-e majd erővel? Őszintén szól­va, sokszor ma is csodálkozom, hogyan tudtunk egyszerre megfelelni ekkora szakmai kilu'vást jelentő feladatoknak. A megoldás persze az emberekben, a kollégáimban van. Az rto-n minden szakma bizonyítani akart, hogy rajta nem fog múlni a projekt sikere. Ennek ellenére majdnem minden feladattal megszenvedtünk. Semmi nem akart simán menni. Hogy mást ne mond­jak, a generátorok árnyékolótárcsa­hűtésének problémájával sokat küsz­ködtünk. Rengeteg mérést és elemzést végzett a villamos csapat. A küzde­lemnek az volt az oka, hogy volt olyan gép, ahol állórészt kellett cserélni. Mi­vel ez nem kis munka és nem is volt tervezve, nagyon meg kellett alapozni a szükségességét. A másik ilyen emlé­kezetes dolog a hidroakkumulátorok szintretesz-kialakítása volt, ahol a megszerelt rendszer nem úgy műkö­dött, ahogy azt elképzeltük. Villám­gyorsan kellett a KFKI-ban egy mo­dellt építeni és a kísérlet alapján átter­vezni a reteszt működtető mérőkört. Ebbe a sorba tartozik még az fksz-ek járókerékcseréje, aminek aztán vég­képp nincs irodalma. Folyamatosan vitáztunk a gyártóval, később a fizi­kusokkal a kicserélt járókerekek által szállított mennyiségekről. Végül még ahhoz is vettük a bátorságot, hogy az elsőnek beépített járókerékből egy év üzem után leesztergáltattunk egy csipetet. Az igy szerzett tapasztalatok alapján rendeltük meg a 2. blokki járókerékkészletet. A legidegőrlőbb feladat azonban az üzembe helyezé­si program összeállítása volt. Ez a program tartalmazta, hogy hogyan fogunk az új teljesítményszintre fel­menni, hogyan és hányszor fogjuk a rendszerek viselkedését vizsgálni és értékelni. A program váza viszonylag gyorsan összeállt, de az egyeztetők nagy száma miatt egy véget nem érő történetté kezdett válni. Végül lett en­gedély és eljött a nap a 4. blokk 2006- os főjavítását követően. Az üzembe helyezési program végrehajtásába egy kis hiba ugyan becsúszott, de ez a tn-t nem veszélyeztette. A rendszerek a fel­­tételezéseink szerint működtek. A vizs­gálatokat végző rendszerfelelősök pedig az én feltételezéseimet messze megha­ladó pontossággal jártak el. Az első blokkon szerzett tapasztalatok alapján a többin már szinte rutinból végeztük a feladatunkat. Azért nem említettem név szerint egyik kollégámat sem, mert csapatmunka volt. Másrészt már nem emlékszem pontosan az eseményekre, mert nálam az üh archívumba tette a tn-t. Az elmúlt másfél évben az erőinket annyira lekötötte az üh-ra történő felké­szülés, hogy a tn végrehajtása már csak emlék, és még csak ki sem értékeltük.- Miben látod ezek alapján a saját osztályod fontosságát a teljesítmény­növelésben?- Ez egy elméletileg előkészített pro­jekt volt. Nekünk gyakorlati részünk volt abban, hogy az álmot megvalósítsuk.- Végül hobbijaidról, sporttevékeny­ségeidről beszélnél nekünk?- 1984-ben tanultam meg síelni. 1995-ben újjászerveztük az ASE Síklubot - az­óta élek-halok ezért a sportért. Még ezen belül is mániám lett a síoktatás. Ma a klub 7 vizsgázott sítúravezetővel dolgo­zik, évente 4-5 nagy túrát szervez, közel 150-200 fő résztvevővel. Mivel nyáron is kell mozogni, ezért sokat bringázunk. A természetjárókkal már a 13. megyét fe­dezzük föl a nyeregből. Pár éve van egy új hobbim is, a társas tánc. Sajnos botfü­lem van és falábam, de ennek ellenére a feleségemmel nagyon szeretünk ebbe a társaságba járni. Simon Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom