Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-12-01 / 12. szám

FOTÓK: BODAJKI ÁKOS 2010. december 5 mym paksi atomerőmű Osztálytabló Sorozatunkban ez alkalommal a létesítmény-fenntartási igazgatóság karbantartási főosztálya armatúra és csővezeték karbantartó osztályának munkatársait mutatjuk be. Kindl Ferenc osztályvezető- Amikor jöttem hozzád, azon gon­dolkoztam, vajon van-e olyan ember az atomerőműben, aki tudja, hány ki­lométer csővezeték és azon mennyi ar­matúra, szelep van beépítve?-Utána lehet nézni, de nem hinném, hogy bárki is fejből megmonda­ná. Sok kilométer csővezeték, azon pedig tízez­res nagyságrendű armatúra lehet- Sok bajotok van velük?- Ahogy öregszik az erőmű, úgy a berende­zések is egyre több gondoskodást igényelnek. A csöveknél - a bennük áramló közegtől függően- főként korróziós és eróziós problémák jelent­keznek, az armatúráknál a korrózió mellett a kopás, az öregedés és az ezek hatásaként elő­forduló tartalékalkatrész-hiány okozhat gondot. Ez utóbbi megoldására két út lehetséges; az utángyártás vagy új típus beszerzése. Azért azt hozzá kell tennem, hogy a szerelvényeink döntő többségének állapota nem változott az eltelt 30 év során, biztonságosan ellátják feladatukat- E kis bevezető után nézzük, hogyan is épül fel az osztályotok?- jelenleg 74-en vagyunk állományban, szer­vezetünk két fő egységből áll. Az egyik az ar­matúra-karbantartó üzem, ahol az armatúrák és hajtóművek javítását, karbantartását végezzük. Az üzem három művezetői egységből áll, ezek a primer köri, illetve a szekunder köri armatúrá­­sok, valamint a hajtóművesek. Másik fő egységünk a csővezeték-karbantartó üzem, ahol három kiemelt terület van, a csőve­zetéki MFT-k végrehajtása, a csőszakaszcserék koordinálása és csőtartós munkák, valamint a tömörtelenségelhárítás. Osztályunk főként vég­rehajtással foglalkozik, a műszaki tevékenység majd' teljes egészében a gépész műszaki osztály keretében zajlik, bár mi is besegítünk.- Mióta vezeted az osztályt?- Két éve lesz hamarosan, 2009. január 1-jé­től. Paksi lévén mindig is vágytam arra, hogy az atomerőműben dolgozzak. A középiskolát az ESZI-ben végeztem gépésztechnikusként, majd a főiskola után 1998-Aól dolgozom az erőműben. Az Atomix kötelékében, a Berkó János vezette előkészítési osztályon kezdtem, de 2001 novem­bere óta szervezetileg is a PA Zrt-nél dolgozom. Ebben az időszakban kicsit eltávolodtam a szak­mától, 2008-ig a különféle induló informatikai projektekben - SAP, PassPort - tevékenyked­tem, majd visszakerültem a karbantartási terü­letre, és mint mondtam, 2009januárjától vagyok osztályvezető.- A karbantartás területén jó néhány „öreg róka”, sokat tapasztalt szaki dolgozik. Fia­tal főnökként nem volt nehéz elfogadtatnod magad velük?- Én azt az elvet vallom, hogy nem szabad mindenkit „direktben” irányítani, nem törek­szem erre. Azt gondolom, hogy az idősebbek ki­alakult munkatempóján, munkakultúráján már nem biztos, hogy érdemes változtatni csak azért, mert a fiatalabb koromból adódóan esetleg én másként, más tempóban csinálnám. Főként úgy, hogy az jól, eredményesen működik. Szóval az elvem, hogy hagyjuk egymást „élni”. Tehát amíg mindenki jól teszi a dolgát - és szerencsére ez így van -, addig úgy gondolom, hogy nekem nem kell feltétlenül beleszólnom a dolgokba. Kinevezésem után a kollektíva előtt természe­tesen elmondtam nézeteimet, elvárásaimat, vég­rehajtottam kisebb változtatásokat is, de ezek nem voltak olyan mértékűek, amelyek alapjai­ban rengették volna meg a korábban kialakult viszonyokat. Úgy érzem, hogy mindenki elfo­gadta az új helyzetet, és bátran kijelenthetem, kitűnő a viszonyom az idősebb kollégákkal is.- Azért az idősebbek mellett sok fiatal is dolgozik nálatok.- Elmondhatom, hogy szerencsés vagyok, mert kimondottan jó csapat van itt az osztályon. Nagyrészt lezajlott egy generációváltás, ugyan­akkor a sokat látott, nagy tudású, idősebb kol­légák mellett igen, jelen vannak a fiatalok is, a jó szellemű fiatalok, akik szeretnek és tudnak is dolgozni, érdekli őket a munkájuk. Nézetem szerint kellenek az olyan idősebb szakemberek, akik tapasztalataikat, speciális tudásukat átad­hatják a következő generációnak. Persze szük­ség van egyfajta fiatalos lendületre is, főként, amikor sok, sürgős munka van. Köszönhetően a korábbi vezetőknek is, nálunk ebből a szempont­ból nagyon jó az összetétel, a „csapatszellem”, ebből ptedig csak profitálni lehet Természetesen időnként nálunk is előfordulnak konfliktusok, problémák, de ezek könnyen kezelhetők. Szó­val én csak jókat tudok mondani a társaságról, őszintén mondom, jó itt vezetőnek lenni és sok esetben könnyű is egy ilyen kollektívát vezetni.- Ennyi munka után beszéljünk rólad is.- Nős vagyok, feleségem az MVM Kontó Zrt­­nél könyvelőként dolgozik. 2008. december 4-én született büszkeségünk, a kislányunk. Születése majdnem egybeesett az osztályvezetői kineve­zésemmel, s amikor gratuláltak, én mindig hozzátettem, köszönöm, ám leginkább büszke a kislányomra vagyok, a munkahelyi siker csak a második a „dicsőséglistán”. Igazándiból a család tölti ki szinte minden szabadidőmet, ami időm még marad, azt a családi házunk viszi el. Én az a típusú ember vagyok, aki hétvégén Is megnézi az e-mailjeit hogy mennek a blokkok, de ha olyan esemény van, akkor a készenlétesek is felhívnak. Ezzel együtt igyekszem a munkát és a családi életet különválasztani, ebből nincs is konfliktus, kis családom ezt már megszokta, elfogadja. Medgyesy I Szabadi Adrián technológus mérnök- Látva fiatal korodat, önként adódik a kér­dés: ez az első munkahelyed?- Munkahelyemnek valóban az első, viszont már az ötödik cég dolgozójaként végzem ugyan­azt a munkát Külsősként, a Neutron Kft mun­kavállalójaként kerültem ide még 2003-ban, aztán végigjártam a sort, Atomix, Villkesz, Ovit majd PA Zrt- Hogy tetszik a munkád? Annak idején, amikor kiléptél az iskolából, valami hason­lót képzeltél el?- Igazából nem voltak konkrét elképzeléseim, de jól érzem itt magam, semmiképpen sem csalódtam. Egyetlen ne­hézség van számomra, ez pedig a kora reggeli felkelés. Úgy érzem, ezt - sokak állításával szem­ben - soha nem lehet meg- I szokni. A konkrét napi feladatok mellett hozzám tartoznak a különböző műszaki ügyek előkészítése, a kapcsolattartás a társszervezetekkel, szerződéses partnerekkel és az alkatrészrendelések jelentős része is. Akkori (most már nyugdíjas) kollegámtól, Nász Elemér­től sokat tanultam a műszaki területről, bár ezen feladatok egy része már a gépész műszaki osztályhoz tartozik, de közösen, együttműködve végezzük. Nagyon jó munkakapcsolatban vagyok az ottani kollégákkal is, szóval élvezem a munká­mat, sokrétű, változatos.- Azonos munkahelyen dolgozol édesapád­dal. Neki mekkora szerepe van abban, hogy idekerültél?- Volt benne szerepe ez kétségtelen, de a sport­múltam is sokat segített Az Atomerőmű SE NB Il-es csapatában futballoztam, ahol akkor Blatt Vince volt a szakosztály elnöke, egyben az itteni osztály vezetője is. Ő tudta, hogy energetikus mérnökként végzek a BME Paksi Főiskolai Ka­rán, és hívott dolgozni az erőműbe. Mikor mun­kába álltam, már nem ő volt az osztály vezetője, de mint az előbb is mondtam, nem csalódtam, jó munkahelyre kerültem.- Cégen belül Te vagy a Szabadi Vili fia vagy Szabadi Adrián technológus mérnök?- Úgy gondolom, hogy az utóbbi. Szerencsére édesapám az osztályon belül egészen más terüle­ten dolgozik. Nyilván segített annak idején a be­illeszkedésben, de még abban az időben sem volt az, hogy neki „pátyolgatnia" kellene engem, vagy megvédenie. Persze az idősebbek között vannak olyanok, akik úgy szólítanak, hogy Jós Vili”, de ez egyáltalán nem zavar, sőt tőlük így szoktam meg.- Sok fiatal a jobb boldogulás reményében amint csak teheti, a fővárosba költözik. Ná­lad ez nem is jött számításba?- Én lokálpatrióta gyerek vagyok. Édesapám bölcskei, édesanyám tolnai, egészen kis korom óta Pakson élünk, itt nőttem fel, tanulmányaim is az általánostól a főiskoláig ide kötöttek. Ha jól szá­molom, 12 évet futballoztam az ASE különböző korosztályos csapataiban, itt vannak a barátaim, szóval valóban ezer szállal kötődöm Pakshoz, so­ha nem is terveztem, hogy elmenjek innen.- Munka után mivel töltőd a szabadidődet?- Áprilisban nősültem, feleségem aerobic­edző, igyekszünk sok időt együtt tölteni. Ezen­kívül nagyon szívesen sportolok, leginkább focizom, de nyáron vitorlázom is, a víz közel­ségét mindig is igényeltem. Nagyon szeretek horgászni is, bár sokak szerint ez nem tartozik a sport kategóriába. Medgyesy Szabadi Vilmos technológus- Az osztályon belül melyik szakterüle­tet képviseled?- A Rockwell sza­bályozós csoportnál dolgozom, ott is kezd­tem még 1984-ben, akkor még a Bajnai TSZ dolgozójaként. Különböző szinteken tevékenykedtem, vol­tam karbantartó, vezető szerelő, művezető, mű­szakvezető, több mint egy éve pedig technológus a beosztásom. Nem szakadtam el azonban ko­rábbi területemtől, hiszen továbbra is kötődöm a csoporthoz, még akkor is, ha szervezetileg elkerültem és a munkám egy jelentős része az irodához kapcsolódik.- Nem hiányzik a „vas szaga”?- Szerettem karbantartóként dolgozni, jól meg­voltam. Én inkább gyakorlati ember vagyok, ott lenni helyszínen, megfogni a vasat, dönteni, ha kell, aztán megcsinálni, amit kell. Ebben a tekin­tetben hiányzik a régi munka, az a közeg. Viszont amikor vezető szerelő voltam, az kemény időszak volt, szakmailag, emberileg egyaránt A munka mellett nyolc vagy még több órán keresztül az emberekkel is kellett foglalkozni, az nehéz volt Szerencsére jelenlegi beosztásomban lehetőség van arra, hogy ne csak az irodában, a számítógép előtt ülve töltsem el a munkaidőmet hanem sokat menjek, ott legyek a munkaterületen, a döntések­nél, közvetlen kapcsolatban legyek a szerelőkkel, tehát bár hiányzik a kétkezi munka, azért jól érzem magam mint technológus. Nagy hasznát látom itt annak a sokéves tapasztalatnak, amit kint a munkaterületen szereztem.- Adrián fiad szintén az osztálvomdolgozik mint technológus mérnök. Nem kerülhető meg a kérdés, hogyan viszonyulsz ehhez a helyzethez?- Munkánk nem köt minket össze köz­vetlenül, és ez jól is van így, tehát nincs közöttünk főnök-beosztott viszony. Ez alól egyetlen kivétel van, amikor egyszerre adunk ügyeletet. Ő műszaki, én pedig fizikai ügyeletet adok, ekkor „papíron” én vagyok a beosztott, de ez viselhető, hiszen otthon úgyis én vagyok a főnök. Komolyra fordítva, nagyon örültem, amikor az iskola után nem ment el Paksról és sikerült neki elhelyez­kedni az erőműben. Itt biztos egzisztenciát, értelmes munkát talált.- Tudom, sportos család a tiétek, ahol a lab­da központi szerepet játszott. Hogyan van ez manapság?- Igen, lányom sokáig kosárlabdázott az ASE- ban, fiam pedig ugyanott futballozott, majd más csapatokban is. Régebben a szabadidőm igen nagy részét én is a futballpályákon töltöttem, így aztán mozgalmas családi életet éltünk, ám ehhez a feleségem biztos, nyugodt hátteret biz­tosított számunkra, sokat köszönhetünk neki. Aztán a gyerekek felnőttek - lányomnak három gyermeke van a sport helyett már a családi élet, a munka került előtérbe. Én is lényegesen több időt töltök már otthon, kevesebb a foci. Az utóbbi időkben rákaptam a lábteniszre. A labda ott is adott, és még futni sem kell annyit utána, így 55 évesen már ez is szempont, viszont a moz­gásra szükségem van. Medgyesy Vranyák Péter művezető- Milyen szakmai út vezetett az armatúra- és csővezeték-karbantartó osztály hajtómű­karbantartó művezetői egységének műveze­tői beosztásáig?- Az ESZI-ben végeztem 1991-ben, és még az év szeptemberében felvételt nyertem az erőmű­be. A jelenlegi művezetői egységemnél kezdtem mint karbantartó lakatos. A munka mellett folyamatosan iskolába, tanfolyamokra jártam. Leérettségiztem, majd Pécsen megszereztem a gépésztechnikus szakképesítést. Ezt követően az erőműben minőség-ellenőri, nehézgépkezelői és minőségirányítási megbízott tanfolyamokat végeztem el. Az osztályunkon a vállalkozói mun­kavégzés megjelenése után 2002-ben műszaki ellenőri beosztásba kerültem, majd 2005-ben megbíztak a hajtómű-karbantartás művezetői feladatainak ellátásával. 2008-ban szervezeti át­alakulások történtek. 2010 elejétől ismét műve­zetői megbízást kaptam, de szervezetünk kiegé­szült a működtetős és a műszerész csoportokkal és feladatkörökkel.- Közelebbről milyen berendezések tartoz­nak a művezetőség feladatkörébe?- Az erőmű egész területén (szekunder és primer kör, vegyészet, vízmű) több ezer villamos hajtómű, valamint levegőrendszeri berendezések karbantartását, javítását látjuk el. A műszerész csoport ezen­kívül ellátja a levegőrendszeri berendezések vezériőszekrényeinek és vezérlőegységeiknek javítását-karbantartását is.- Milyen feladatokat takar közelebbről a művezetői munkakör?- Elsősorban a három különböző csoport és szakterület koordinálását és összehangolt munkavégzését jelenti a főjavítási és az üzem­zavari munkavégzések alkalmával, valamint a több fővállalkozói és alvállalkozói csoport munkáinak ellenőrzését, szervezését. Ebben nagy segítséget nyújtanak a karbantartási és műszaki ellenőrök is. Az utóbbi években pedig egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a különböző elöregedett, korszerűtlen hajtóművek és be­rendezések kiváltása, illetve ennek műszaki előkészítése, ügyintézése.- Mennyiben kötődnek a művezetőség fel­adatai álló blokkokhoz?- Nem csak a főjavítás alatt álló blokkokra érvényesek a művezetői feladatok, noha akkor van igazán nagy pezsgés. Az üzemzavari meghi­básodások elhárítása minden szakterületünkön ugyanúgy feladatunk. Hasonlóképp a főjavítá­sok során le- és kiszerelt berendezések javítása, felújítása, tartalékok felmérése, rendelések indí­tása, valamint az előzőekben említett hajtóműki­váltások kezelése.- Mi jelenti számodra a nagyobb kihívást: a munkádnak a szakmai vagy az emberi oldala? Másképpen fogalmazv a: mi a nehe­zebb, műszaki problémákat megoldani vagy emberi konfliktusokat feloldani?- Mindegyik nagy kihívás és mindkettőből akad rendesen. A műszaki probléma megoldása talán azért, mert a munkában és az egy területen eltöltött 20 évnek megvannak a tapasztalatai és van honnan menteni. Jó látni, hogy egy ötlet, elképzelés vagy terv miként valósul meg és működik a továbbiakban jól és előnyösen. Ezek aztán ismét inspirálnak, és új ötleteket adnak. Az emberi konfliktusok megoldása teljesen más jellegű kihívás. A művezetői egységen belüli há­rom szakterületen, illetve osztályunkon belül és a sok kapcsolatban álló társszervezeteken keresztül is előfordul. Szükség van a jó kom­munikációs készségre, próbálok nem elmenni egyetlen probléma mellett sem, és vallom, hogy mindennek az alapja a kölcsönös párbeszéd. Úgy gondolom, mind a műszaki problémákat és az emberi konfliktusokat is megfelelően keze­lem, mert véleményeimet, ötleteimet elfogadva és megvalósulva látom viszont Nagyon jó kol­lektívánk van, amire büszke vagyok.- Melyek a közelebbi és távolabbi szakmai i célkitűzéseid?- Szeretném továbbfejleszteni ezt a műveze- I tői egységet, nagyon sok lehetőség rejlik még I benne. Sok új ötlettel szeretném jobbá tenni a I munkavégzésünket, hozzájárulva az erőmű I hatékonyabb, biztonságosabb működéséhez. I Szívesen foglalkozom az erőmű élettartam-hosz- | szabbításához is hozzájáruló új hajtóművek ki- [ váltásával, tervezésével és előkészítésével.- Mi a hobbid, mivel foglalkozol szívesen a | szabadidődben?-A szabadidő a családomé. A feleségem pák- | si, én dunafóldvári vagyok, a nősülés előtt köl- I töztem Paksra. Három fiúgyermekünk van: 3, I 6, 9 évesek. Rengeteget kirándulunk, utazunk, f velük töltöm minden szabadidőmet Szerencsére | a gyerekek is „megfertőződtek” az utazási szén- t vedélyünkkel. Magyarországon barangolunk I székében, hosszában, de nagyon sok időt töltünk « külföldön is. Két éve vásároltunk egy nagy csalá- I di házat, és jelenleg is újítjuk, alakítgatjuk. Ptnncz Zoltán (

Next

/
Oldalképek
Tartalom