Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-08-01 / 8-9. szám

2010. augusztus - szeptember mym paksi atomerőmű 9 Erdélyi és felvidéki magyar egyetemisták szakmai gyakorlata az erőműben A paksi atomerőmű 2010. évi kéthe­tes nyári szakmai gyakorlatára az idén 23 határon túli magyar diák érkezett. Az atomerőmű szakmai gyakorlatra nyúj­tott ösztöndíját pályázat útján nyerhették el a jelentkezők. A résztvevőknek az erdélyi és a felvidéki diákszövetségek által megha­tározott kritériumrendszernek kellett meg­felelniük (tanulmányi eredmény, tudomá­nyos tevékenység, diákszervezeti munka). A szakmai gyakorlat koordinációs feladata­it az oktatási főosztály vezetésfejlesztési csoportjából Ignits Miklósné látta el, őt kér­deztük az idei év tapasztalatairól:- Az ösztöndíjprogram legfőbb célja, hogy a jövő műszaki nemzedékének tagjai közül, a határon túlról is minél többen ismerjék meg a nálunk folyó munkát, hogy megala­pozott véleményt tudjanak róla alkotni. A diákokat a tanult szakirányukhoz legköze­lebb álló erőműves szakterületre helyez­tük el, ebben a szakmai szervezetek veze­tői nyújtottak segítséget, de hozzájárult a speciális ismeretek átadásához az MVMI Zrt, az RHK Közhasznú Nonprofit Kft is. A szakmai gyakorlatok mellett igyekeztünk megismertetni a hallgatókkal városunk ér­tékeit és történelmét, Paks környezetét is. Ennek sikeréhez az okfo-s szervezőcsapat nagyban hozzájárult, melynek tagjai Cso­mós Hedvig, Juhászné Pónya Mónika, Kaluzsnyiné Galajda Györgyi és Bodnár Ró­bert voltak. A szakmai gyakorlat megvaló­sításában minden igazgatóság részt vett, a közreműködő kollégák most is lelkiismere­tesen, elkötelezetten foglalkoztak a diákok­kal. Ezúton is nagyon köszönjük a segítsé­güket! Az első hét elején a hallgatók üzemláto­gatáson vehettek részt, majd a szimulá­torközponttal ismerkedhettek meg. Elláto­gattak a KKAT-hoz, előadást hallhattak az erőmű bővítéséről, a KGYK-ban gyakorlati A PA Zrt. környezetellenőrző laboratóri­uma évek óta rendszeresen segíti a dip­lomázó fiatalokat, és helyet ad számuk­ra szakdolgozatukat elkészítéséhez. A Szent István Egyetem végzős hallga­tójaként a laborban állította össze diplo­mamunkáját Hum Gábor, aki igen érde­kes biológiai összefüggéseket talált a mezőgazdasági növények és egyes ra­­dionuklidok kapcsolatát vizsgálva. Vizsgálatának fő célja volt, hogy az emberi fogyasztásra, illetve a takarmá­nyozásra szánt növényekben lévő mes­terséges és természetes eredetű ra­­dionuklidok milyen arányban vannak jelen az egyszikű kukorica és a kétszi­kű napraforgó - a növényélettanilag kü­lönböző tulajdonságú, de humánegész­ségügyi szempontból viszont közel azo­nos jelentőségű - növények szervezeté­ben és terméseiben. bemutató foglalkozásokon vehettek részt. Látogatást tettek az Atomerőmű Tűzoltósá­gon, megtekintették a TLK-t, terepgyakor­laton voltak a hideg és meleg vizes csator­náknál. A hallgatók szakirányának megfelelő napi szakmai programok után igen válto­zatos kulturális és szabadidős elfoglaltsá­gokon ismerkedhettek Pakssal és környé­kével. Megtekintették a Szentlélek temp­lomot, csapatépítő vacsora és borkóstolás várta őket a Tekézőben és a Sárgödör té­ren, egész napos kiránduláson voltak Pé­csett. Megismerkedhettek Lussonium és Paks történelmével. A második héten Ba­­latonfüreden a rekreációs központ vendé­gei voltak, ahol strandolás mellett sétaha­józáson és vitorlázáson is részt vehettek. Hazautazásuk napján a Parlamentben tet­tek látogatást. A diákok visszajelzései alapján a szakmai programok, Paks és környéke is felejthetetlen élményt hagyott bennük. Egy-két véleményt kiragadva, a diákok így számoltak be erőműves tapasztalataik­ról, szabadidejük eltöltéséről:- Leginkább az tetszett, hogy a gyakorlat­ban láttam működni azokat a nukleáris technológiákat, amikről az egyetemen ta­nultam. Óriási élmény volt a valóságban is A 2009 márciusától szeptemberig ter­jedő időszakban az előre kijelölt mező­­gazdasági művelésbe vont területek ta­lajairól, az azon termesztett növények­ből, a területet körülvevő természetes vegetációból havi rendszerességgel - a vetéstől az aratásig - gyűjtött 108 min­tavétel során 530 mérés született. A szá­mításba vett 348 kimutatási határérték feletti adatból 283 természetes eredetű és 65 mesterséges eredetű radionuklid mérési eredménye került végül kiérté­kelésre. A dolgozat eredménye szerint, a vizsgált kukorica és napraforgó szán­tóföldi növények - elsősorban élettani eredetében találva az okokat - a felszí­vott természetes eredetű 40K esetében, körbejárni azokat a berendezéseket, melye­ket eddig csak könyvekben láttam - mond­ta Pál Ferenc Erdélyből, a Babes-Bólyai Tú­­dományegyetem Fizika Kar tanulója. Bede Lóránd, a Sapienta Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanulója így foglalta össze tapasztalatait:-Nagyon tetszett az itt folyó munka, és az, hogy régi és új technológiákat láthattam együttműködni. A szimulátor, a reaktorvé­delmi rendszer tesztelési lehetőségei, en­nek a kezelése mind nagy élmény volt Sze­retném megköszönni mindenkinek, hogy szakmailag és kulturálisan is fejlődhettünk, rengeteg barátot szerezhettünk, és remé­lem, fenn tudjuk tartam e kapcsolatokat. Kocsor Tibor a Babes-Bólyai Tudomány­­egyetem Kémia és Vegyészmérnöki Kará­ról így nyilatkozott:- Találkoztam számomra újdonságot je­lentő berendezésekkel, ilyen volt például az olajvizsgálatok során használt eszközök nagy része vagy a vízminták iontartalmá­nak a meghatározására szolgáló ionkro­­matográf is. A szabadidős programok közül a péntek esti vacsorát és tekézést emelném ki, ami nagyon jól összekovácsolta a csapa­tot, új barátságok szövődtek.- Pozitívan csalódtam, nem gondoltam volna, hogy ennyi mindent találok Itt, ami a szemtermések vizsgálata során meg­állapítható volt, hogy ugyanazon ter­mesztési és ökológiai körülmények kö­zött a napraforgó kaszattermésében 4- 6-szoros értékkel nagyobb aktivitás­koncentráció volt kimutatható, mint a kukorica szemtermésében. Ezzel szemben a mesterséges eredetű 137Cs - kisebb mértékben ugyan - de inkább a kukorica mintákban halmozódott fel, bizonyítva ezzel fontosabb szervezetta­­ni tápelemek - mint a kálium és a cé­zium - egymás felszívódását akadályo­zó folyamatát. A dolgozatnak nem volt témája, de vizsgálatai megerősítik, hogy a kimu­tatott mesterséges eredetű 137Cs izotóp - a rövid felezési idejű izotópok, illetve a szakirányomhoz kapcsolódik. Nagyon sok szakmailag érdekes dolgot hallottam. Nagyon köszönjük a segítők fáradozásait - mondta Tobák Réka, a Kolozsvári Műszaki Egyetem távközlés szak hallgatója.- Megnyugtató, hogy itt Pakson mennyi­re ügyelnek a biztonságra! Jó volt tapasztalt mérnökökkel beszélgetni arról, hogyan kez­dődött erőműves pályafutásuk, és mivel fog­lalkoznak jelenleg. Láthattuk azt, hogy érde­mes tanulni, mert a későbbiekben ez meg­térül - nyilatkozta Hortai Ferenc, a szlováki­ai Brünni Műszaki Egyetem automatizációs és mérőtechnika szakának hallgatója. A szervezők külön köszönetét monda­nak az idei program szakmai részében leg­nagyobb szerepet vállaló Folyamatirányítá­si Rekonstrukciót Előkészítő Kiemelt Pro­jekt vezetőségének és munkatársainak. Itt dolgozik Márton Örs is, aki tavaly ér­kezett Kolozsvárról az erőmű nyári szak­mai gyakorlatára, és jelenleg a rendszerter­vezés csoportnál dolgozik:-A tavalyi ösztöndíj keretében a reaktor­­védelmi rendszerrel és a térfogat-kompen­zátorba újonnan beszerelt nyomásszabály­zással ismerkedhettem meg. Néhány hó­nappal később állásajánlatot kaptam az atomerőműtől, és úgy döntöttem, elfoga­dom. Nem csalódtam, jelenleg a doktori disszertációmra készülök, ha kérdésem van valamivel kapcsolatban, bárkihez for­dulhatok, mindig szívesen segítenek. Az idei nyári gyakorlatra hozzánk érkezett fi­atalokkal rögtön megtaláltuk a közös han­got, nagyon jó volt a hangulat A diákok egyöntetű véleménye sze­rint mindenki nagyon segítőkész és kedves volt, szakmai ismereteik bőví­tése mellett maradandó kulturális élményekkel is gazdagodtak, és bár­mikor szívesen visszatérnének Paks­­ra, az atomerőműbe. más hasadvány- és korróziós termékek hiányában - nem a paksi atomerőmű­ből származó, hanem feltehetően a kör­nyezetben még a mai napig is kimutat­ható csernobili eredetű cézium. Az eredményeket összefoglalva meg­állapítható, hogy a természetes vegetá­cióval összehasonlítva a mellettük nö­vekvő mezőgazdasági növényeket - a na­gyobb terméshozam érdekében az in­tenzív termesztési technológiákkal ser­kentve - tápelemfelszívó "gépezetekké" nemesítették az elmúlt évtizedek alatt, ezért a természetes 40K tartalom kifeje­zetten magas - néhol 1200-1400 Bq/kg - értékkel akkumulálódott a mezőgaz­dasági növények szöveteiben, mely így a táplálékláncon keresztül takarmány­ként az állattenyésztésben, majd ezt kö­vetően az emberi élelmezésben is meg­jelenik. Hum Gábor MOX-üzemanyag kerül a japán Fukushima-I erőmű 3. blokkjába A Tokiói Elektromos Művek (TEPCO) bejelen­tette, hogy néhány MOX típusú üzemanyagkö­teget kíván betöltetni a most éppen karban­tartáson lévő blokk reaktorába. Yuhei Sato, Fukushima Prefektúra kormányzója augusz­tus 6-án adta meg hozzájárulását az alkalma­záshoz. Habára nemzeti kormány már 1999- ben engedélyezte ennek az üzemanyagnak a használatát a helyi kormányzat részéről egé­szen mostanáig képtelenségnek mutatkozott az egyetértés. Az egy évtizede a telephelyre szállított üzemanyagot eddig víz alatt tárolták. ATEPC0 számos vizsgálatot végzett az elemek épségére vonatkozóan kamerák és szálopti­kás berendezések segítségével. Úgy találták, hogy nincs semmi probléma a felhasználha­tóság területén. Július végén a nukleáris és ipari biztonságért felelős szervezet végzett helyszíni ellenőrzéseket, és elfogadhatónak találta az üzemeltető eredményeit A zóna be­töltése augusztus 21-én veszi kezdetét, ennek során 32 darab MOX-kazetta kerül a reaktor­ba. A blokk indítása szeptemberben várható. A Mitsubishi bevásárol­hatja magát az Árévá ba A francia miniszterelnök, Francois Fiiion júliu­si útján találkozott japán partnerével, Naoto Kannal. Megbeszélésük során jelezte, hogy a francia kormány nagy reményeket fűz ahhoz, hogy a Mitsubishi pénzügyi részesedést is szerez az Areva francia cégben. A két ország között már régóta létezik együttműködés az atomenergetika területén, ennek fejlesztésé­re vonatkozó reményeit is kifejezte a francia kormányfő. Japán részről elhangzott, hogy folytatni kívánják az együttműködést ezen a téren, továbbá a nukleáris biztonság és a fegyverkezés elleni harc területén is. A továb­biakban globális gazdasági kérdésekről volt szó, és a G8 csoport jövő évi csúcstalálkozó­jának előkészítéséről, amelynek Franciaor­szág ad otthont. Zónavizsgálatok a Monju reaktorban Július 22-éig egy húsz lépésből álló tesztso­rozatot hajtottak végre a prototípusnak szá­mító gyorsszaporító reaktorban. Ez a vizsgá­lati sor az indítási procedúráknak csupán az első állomása volt A tizennégy és fél évvel korábban leállított Monju május 8-án érte el kritikus állapotát. A teljesítményt több lép­csőben emelték 0,7 százalékra a két és fél hónap során. Hat speciális elemzést végez­tek el, ezeket sikeresnek nyilvánították és az adatokat nyilvánosságra hozták. A 40 száza­lékos teljesítményt várhatóan 2011-ben éri el a reaktor. A biztonságos működést további próbákkal is igazolni szükséges (az üzem­anyagcsere, a víztechnológia és a gőzrend­szerek berendezései érintettek leginkább), hogy előkészíthessék a folyamatos üzemet Forrás: Japan Atomic Industrial Forum, 2010. augusztus, Varga József Kárpáti Viktor A radionuklidok biológiai hatásairól Kishírek a nagyvilágból BIZTONSÁGOS ATOMERŐMŰVEK, VESZÉLYES ÉTTERMEK A Breakthrough Institute nemrég statisztikákat közölt a halálos energiaipari balesetekről. Az atom­erőművek meglehetősen jól szerepeltek az amerikai adatok összegzése után. De nézzük magukat a számokat: a Deepwater Horizon offshore fúrótorony robbanásakor 11-en vesztették életüket, a Te­xas City BP olajfinomítóban történt robbanásban 15-en, a Connecticut állambeli Middletownban található gázerőmű építésekor 5-en, az Oregon államban levő Sherman megyebeli szélerőműben pedig 1 ember halt meg. Ezzel szemben az Egyesült Államokban az atomerőműves halálos balese­tek száma történelmi szinten nulla (ebbe a katonai felhasználást - pl. atom-tengeralattjárókat-, il­letve a nem nukleáris eredetű erőműves baleseteket nem számolták bele). Jóval veszélyesebb ké­pet fest ugyanakkor az ételmérgezések alakulása: évente 76 millió eset történik az USA-ban, ezek közül 325 000 végződik a kórházban, és nem kevesebb mint 5000 esetben halál a végeredmény. Becslések szerint a megbetegedések 70%-a az emberek otthonán kívül történik, azaz éttermekben, menzákon, élelmiszerboltok salátabárjaiban stb. És ha ez a tragikum még nem lenne elég, az emlí­tett élelmiszerbiztonsági problémák éves szinten több mint 150 milliárd dollárnyi becsült vesztesé­get is jelentenek az országnak. (Forrás: The Breakthrough Institute / U.S. News & World Report/ U.S. Nuclear Regulatory Commission) 11 OROSZ BLOKK ÁLL ÉPÍTÉS ALATT Megkezdődött a rosztovi 4. blokk betonalapzatának kiöntése - jelentette be a Rosenergoatom. A fővállalkozó cég (Nizhniy Novgorod AtomEnergoProekt) igazgatója szerint ez annak a jele, hogy az orosz nukleáris ipar megint belekezd az atomerőművek sorozatos építésébe. Ezt a vélekedést tá­maszthatja alá a tény, hogy a rosztovi építkezést is beleszámítva Oroszországban jelenleg 11 blokk áll építés alatt. A rosztovi erőmű korábban Volgodonszk néven is ismeretes volt, jelentős kavaro­dást okozva ezzel. A Rosenergoatom májusi határozata azonban előírta: az egyetlen használatos név a régió után Rosztov legyen. A 4. blokk egyébként - hasonlóan a hármashoz - WER-1200 tí­pusú lesz majd. (Forrás: World Nuclear News) Simon Zoltán Konzultációs nap az Országos Onkológiai Intézetben A Nukleáris Újságíró Akadémia nyári szü­net előtti utolsó konzultációs napjára a Kékgolyó utcai Országos Onkológiai Inté­zetben került sor. (Emlékeztetőül: az Aka­démiát a Magyar Tudományos, Üzemi és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete szerve­zi, az atomenergia hazai békés felhaszná­lásának objektív és szakmailag megalapo­zott újságírói ábrázolása érdekében.) A té­ma ezúttal a daganatos betegségek gyógyí­tásában alkalmazott legújabb nukleáris el­járások bemutatása volt. Dr. Varjas Géza bevezető előadásban röviden ismertette az ionizáló sugárzások hazai egészségügyi al­kalmazásának kezdeteit, valamint felvá­zolta az országban egyedülálló onkológiai intézmény történetét, azt a folyamatot, ami az 1936-os alapítástól a jelenlegi arculat és felszereltség kialakulásáig vezetett A to­vábbiakban a program három szakterület a sugárterápiái, a nukleáris medicina és a röntgen osztály bemutatásával folytató­dott. Sugárterápiái osztály: Az intézet legna­gyobb méretű és forgalmú osztálya, napon­ta hozzávetőlegesen négyszáz beteg fordul meg itt. A sugárterápia a sebészeti eljárás és a kemoterápia kiegészítő, esetleg alter­natív megoldása. A három említett gyógy­mód közül ez a legkíméletesebb. A klinikai kivizsgálás után ideérkező betegek számá­ra fizikusok és orvosok tervezik meg a be­sugárzási terápiát A sugárnyaláb irányítá­sának geometriai pontossága meghatáro­zó fontosságú az eljárásban, hiszen a su­gárzás ott hat, ahova irányítják, a cél pedig természetesen a kóros sejtek elpusztítása az egészséges szövetek minél kisebb mér­tékű károsodása mellett A besugárzási ter­veket a megfelelő számítógépes felvételek, illetve metszeti ábrák alapján készítik el. Magát a besugárzást - a személyzetet védő megfelelő sugárvédelmi körülmények mel­lett - egész Európában élvonalbelinek szá­mító lineáris elektrongyorsító berendezés­sel végzik. Nukleáris medicina osztály: Az osztá­lyon diagnosztikai és terápiás eljárásokat egyaránt alkalmaznak. A diagnosztikai el­járások során szerv-, illetve szervrendszer­specifikus anyagot juttatnak a beteg szer­vezetébe. A kilépő sugárzás detektálásá­val lehetőség nyílik az adott szerv anatómi­ai feltérképezésére és funkcionális vizsgá­latára. A kóros folyamatot az izotópfelvétel hiánya vagy dúsulása jelzi. A terápiák nagy aktivitású izotópkapszulaként való bevételével vagy infúzióval való beadásá­val történnek. A személyzet sugárvédel­me itt különösen nagy körültekintést igé­nyel, hiszen nemcsak a gyógyításban alkal­mazott anyagok, de a kezelt betegek is su­gároznak. Röntgen osztály: Az osztályon a hagyo­mányos (mint amilyen például a minden­ki által ismert mellkasröntgen) és a mo­dem, speciális eljárásokat is alkalmazzák. Az utóbbihoz tartozik az ún. éren belüli se­bészet, illetve intraarteriális kemoterápia. Ennek során speciális katétert vezetnek be a daganatot vérrel ellátó artériába, és ezen keresztül, célirányosan juttatják a szervezetbe a gyógyszert A módszer ered­ményeként a gyógyszer koncentrációja je­lentősen megnövelhető (pl. a máj esetében ez 400%-os is lehet), vagyis a terápia sok­kal hatékonyabbá tehető. A terápiák mel­lett ezen a részlegen is végeznek nagyfon­tosságú diagnosztikai (pontosan: röntgen­diagnosztikai) eljárásokat. Prancz Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom