Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-08-01 / 8-9. szám

10 2010. augusztus - szeptember Lezárult a jelöltállítási időszak, ezúttal csak a szakszervezetek él­tek jelöltállítási jogukkal A 2010. szeptember 22-23-án meg­tartandó választásokon az aláb­bi 13 személy indul a három he­lyi szakszervezet színeiben. Riger Ferenc raktáros, mktározási osztály -Az Üzemi Tanácsnak korábban nem voltam még a tagja, de már több alkalommal indultam jelöltként a választáson. Most az ADÉSZ jelölt a feladatra, melyet örömmel elfogadtam. Fon­tosnak tartom, hogy mindhárom szakszervezet képviseltesse magát ebben a testületben, a teljes mun­kavállalói állomány lefedettségé­nek biztosítása érdekében. Nem el­hanyagolható az sem, hogy a vá­lasztás eredményéhez kötődik a szakszervezetek reprezentativitá­sa. Jó kollektív szerződés pedig csak úgy köthető, ha mindannyian részt veszünk annak megalkotásá­ban. Megválasztásom esetén az Üzemi Tanácsban bármilyen, a ké­pességeimnek megfelelő, feladatot elvállalok. Tőke János vezető mér­nök, rend­szertechnikai osztály Az Üzemi Tanácsba 1996-ba ke­rültem be póttagként, azóta folya­matosan részt veszek a testület munkájában. Az ÜT-n keresztül teljes a munkavállalók képviselete és néhány, a munkavállalók szá­mára fontos területen nélküle a munkáltató egyedül nem hozhat döntéseket. Fontosnak tartom a munkaválla­lói érdekek minél hatékonyabb ér­vényesítését. MÉSZ Lengyel József vezető elek­­trikus, villa­mos üzemvi­teli osztály A 2007. évi válasz­táskor kerül­tem az Üze­mi Tanács-ADESZ atomerőmű Üzemi tanácsi választás 2010 ba. ÜT-tagnak lenni úgy gondo­lom, megtiszteltetés. A mun­­kaválallalók bizalmat szavaztak nekünk, hogy képviseljük az ér­dekeiket. Tevékenységünk lényeges eleme a munkáltatóval történtő együtt­döntés és a véleményezés gyakor­lata. Fontosnak tartom a jóléti ingat­lanok és pénzeszközök felosztásá­nak, felhasználásának ellenőrzését is. Célkitűzésként azt fogalmaz­nám meg, hogy mielőbb megvaló­suljon az ÜT tevékenységének és elért eredményeinek jobb kommu­nikációja a munkavállalók felé. Molnár Lajos primer köri főgépész, re­aktor osztály 2007-ben vá­­lasztottak meg az Üze­mi Tanács tagjává. Ve­zérelvem a jobbító szán­dék, sokszor elég egy "pici" finomí­tás, hogy a többségnek megfelelő döntés szülessen. Fontosnak tartom a cégvezetés és a dolgozók közti egyeztetést, amelyhez az Üzemi Tanács is hoz­zájárul. Megoldandó feladataink sorából fontosnak tartom kiemelni a pri­mer köri tapasztalatok megjelení­tését, például a spec.büfé választé­kának bővítését, az árképzés kiala­kítását, a buszmenetrend változta­tását, a vbkj-rendszert érintő tár­gyalásokat. Az előző ciklusban, úgy gondo­lom, sikerült csökkenteni a nappa­losok és a műszakosok közti érdek­­ellentétet. Továbbra is célom ezen munkálkodni a jövőben is. Vitéz Tibor EIK-szolgálat­­vivő, üzemvi­teli osztály 2007 szep­temberétől vagyok az Üzemi Ta­nács tagja. Elsődleges célom, hogy legjobb tudásom szerint képvisel­jem kollégáimat. Fontosnak tartom munkaválla­lóink érdekeinek védelmét, a mun­kahely és a j övedelem biztonságát, a folyamatos keresetnövekedést, a szociális biztonságot, a munkafel­tételek folyamatos javulását. Mindezek mellett szeretném ki­hangsúlyozni, hogy a dolgozók vé­leményének érvényesítését is rend­kívül fontosnak tartom a társasági döntések meghozatalakor. Padosz Angyal Zsu­zsanna pénz­ügyi előadó, pénzügyi és számviteli osztály 1998 óta vagyok tagja az Üzemi Ta­nácsnak, ez a 12 év a szép emlékeim közé tartozik. Közösségi embernek tartom ma­gamat, és szükségem is van arra, hogy lehetőséget kapjak ilyen jelle­gű feladok elvégzésére. Az érdekképviselet számomra mindig fontos volt, és az is marad. Ennek egyik formája az Üzemi Ta­nácsbem végzett munka, ezért vál­laltam most is a jelölést. A munka­ügyi kapcsolatok fontos és megha­tározó része az Üzemi Tanács. Munkatársaimat foglalkoztató kér­désekre közösen keressük a vá­laszt, ebben fontos szerepe van az ÜT-ben megszerzett információk-Bakó Tibor csoportveze­tő, dokumen­táció-kezelési osztály Korábban nem voltam tagja az Üze­mi Tanács­nak, megtisz­­teltetésnek érzem a jelölést, azt hogy az egyéb területen végzett munkám alapján itt is gondoltak rám. Véleményem szerint az ÜT fel­adata, hogy a szociális-jóléti eszkö­zök és erőforrások elosztásában olyan alternatívákat dolgozzon ki a vezetés részére, amely mindkét fél számára megfelel. Ebben szeret­nék munkálkodni, eredményeket elérni. Sok legfontosabb és leglé­nyegesebb területet ki lehetne emelni, amely a munkatársaink szeme előtt van, melyet ismernek és fontosnak tartanak. Ilyen pl. a vbkj is. Minden feladat az adott pil­lanatban fontos és lényeges, akkor kell megtalálni rá a lehető legjobb megoldást is. Célom, hogy munkatársaink előtt ismertebbé tegyem az ÜT sze­repét, mivel azt hiszem, a kommu­nák és tudásnak. nikáció területén vannak a legna­gyobb hiányosságok. A megfelelő színvonalú és kétoldalú informá­cióáramlással az ÜT munkája is hatékonyabb lehet. Fenyvesi Csaba üzemviteli technológia vezető, külső technológiai osztály 2004-ben kerültem az Üzemi Ta­nácsba, és az­óta folyama­tosan a tagja vagyok. A többéves tagság eredménye­ként most már világosan látom az ÜT feladatait és elérhető eredmé­nyeit. Úgy érzem, hogy ebben a munkában hasznosan tudok részt venni. Az ÜT a jóléti célú pénzeszközök minél hatékonyabb felhasználásában és a jóléti célú intézmények minél hatékonyabb kihasználásában segíti a munkál­tatót a munkavállalók érdekeinek figyelembevétele mellett. A segít­séget azáltal biztosítja, hogy a munkavállalók igényeit a lehető legalaposabb felmérés után a munkáltató felé továbbítja, és te­vékenyen részt vesz a pénzeszkö­zök és ingatlanok felhasználásá­nak döntési folyamatában. A leg­fontosabb, hogy a már megszer­zett eredmények továbbra is meg­maradjanak. Célom, hogy az eddig megszer­zett tapasztalatomat minél hatéko­nyabban tudjam az ÜT munkájá­ban hasznosítani. Harmatit Péter turbinagé­pész, turbina osztály Tavaly szeptember­ben kerültem a PA Zrt.-hez, korábban a Vértesi Erő­mű Zrt.-nél tagja voltam az Üzemi Tanácsnak, valamint a Koordinációs Bizottság­nak. Nagyon fontosnak tartom az ÜT és a szakszervezetek együttműkö­dését, melyek egymást kiegészít­ve, különböző jogosítványaik mi­att, nagyban segítik a munkaválla­lók érdekképviseletét és fokozzák annak hatékonyságát. Az ÜT azért is fontos, mert a munkáltatóval írásbeli üzemi meg­állapodást köthet, amely a munka­­vállalóknak szélesebb körű jogo­kat biztosít. Továbbá személyi és gazdasági ügyekben is jut neki bi­zonyos közreműködő szerep. Minden munkavállalót buzdíta­nék az ÜT-választáson való részvé­telre, mert a választás eredményé­hez kötődik a szakszervezetek rep­rezentativitása, ez a KSZ-kötési jo­gosultság szempontjából érdemle­ges. Megválasztásom esetén sze­retnék hasznos tagja lenni az ÜT- nek, felhasználva tudásomat a munkavállalók érdekében. Lukácsi Tibor szakterület­instruktor, technológiai oktatási osz­tály 1995 óta dolgozom az erőműben, megfordul­tam a kar­bantartás (6 év) és az üzemvitel te­rületén (7 év) is. Két éve a techno­lógiai oktatási osztályon dolgozom mint szakterület-instruktor. Ebben a ciklusban voltam először tagja az Üzemi Tanácsnak, most indulok másodszor a választáson a Padosz jelöltjeként. Fontosnak tartom az Üzemi Ta­nács létét, mert a mai életben ki kell használni minden törvény ad­ta lehetőséget, hogy a munkahe­lyünkön a jóléti és a szociális hely­zetünket stabilizáljuk, sőt javítsuk. Oláh József vezető beren­dezés mér­nök, irányí­tástechnikai műszaki osz­tály A 90-es években tag­ja voltam az első munka­­védelmi bizottságnak, ahol az új ér­dek-képviseleti szerv munkahelyi működésének alapjait raktuk le az akkori bizottsági tagokkal együtt. Ezután a Padosz színeiben indul­tam az üzemi tanácsi választáso­kon, először 1998-ban. Ennek a tes­tületnek jelenleg is tagja vagyok. A jelöltek kiválasztásakor nagy hang­súlyt fektettek a munkavállalalói elkötelezettségre. Én személy szerint fontosnak tartom ebben a dühöngő kapita­lizmusban, hogy minden érdek­­képviseleti tag elkötelezett legyen a kollégái felé. Most ugyan nin­csenek nagy konfliktusok a mun­kaadóval, de ez nem volt mindig így. Továbbra is ébernek kell ma­radnunk, mert ki tudja, mit hoz a holnap. Szántóné Dr. Mónus Edit, az Üzemi Ta­nács elnöke, humán igaz­gatóság Az Üzemi Tanácsnak 2001 óta va­gyok a tagja. Az első évek­ben elnökhelyettes voltam, 2007. július 1-jétől a testület elnökeként dolgozom. Számomra a munkavál­lalók bizalmát és megbecsülését je­lenti az ÜT-tagság, hiszen ez egy választott tisztség. Munkám során mindig megpróbálok tenni a mun­kavállalókért és lehetőségeimhez mérten segíteni a kollégáknak. Az ÜT tevékenységei közül a leg­fontosabbnak a szociális, jóléti in­gatlanokkal (üdülők, büfék, étte­rem) és pénzeszközökkel (vbkj) kapcsolatos feladatokat tartom. Ezek megőrzése és a legkedvezőbb hasznosítási feltételek elérése el­sődleges célunk. Megválasztásom esetén a követ­kező ciklusban a megkezdett mun­kát szeretném folytatni. Trábertjános üzemeí tetésvezető, radioaktív­­hulladék-ke zelési osztály 6 éve tevé­­kenykedem az Üzemi Ta­nácsban. Kö­zösségi em­berként belülről vagyok motivált az igazságosság keresésében, kép­viseletében. ÜT-tagságom azért fontos, mert így szervezett formában jeleníthe­tem meg szűkebb-tágabb környe­zetem munkavállalóinak érdekeit. Az ÜT meghatározott kérdések­ben, együttdöntési jogosítványa ré­vén hatékonyan tud igényeket, ér­dekeket képviselni. Ez józan komp­romisszumok révén a tulajdonos és a munkavállalók érdekeit egy­aránt szolgálja. A közeljövőben még inkább fontossá válik a mun­kabéke megőrzése, hiszen ez a hát­térfeltétele az erőműbővítés meg­valósulásának, amely a térség fej­lődésének, gyermekeink, unoká­ink munkalehetőségének, boldo­gulásának záloga. Megválasztásom esetén az álta­lános munkában való aktív részvé­tel mellett továbbra is elsősorban az ellenőrzött zónában dolgozók ér­dekeinek képviseletére fogom he­lyezni a hangsúlyt. Gyöngyösiné Nyúl Petra Egy mérnök gondolatai a 25 éves paksi beruházók találkozójáról Az Erőmű-beruházási Vállalat 1950-ben történt megalakulása után sorra építette a hazai erőműveket, s közben az "Erbe-s iskola" egymás után nevelte ki az építész, gépész, villamos és üzembe helyező szak­embereit. Az energiaínség az egyre nagyobb egy­ségteljesítményű, majd a nukleáris erő­művek kifejlesztését tette szükségessé. Ez utóbbi esetben részben a Műegyetem oktatói, részben a gyakorlatban tevékeny­kedő Erbe-s mérnökök jártak az élen mind elméleti, mind gyakorlati tudásban. így érkeztünk el az 1969-es évhez, ami­kor is Paks határában elkezdődhetett az építés (felvonulással, tereprendezéssel stb.) - ami néhány év szünet után - aztán nagy erővel beindult. Az Erbe-nél megalakult a Paksi Főmér­nökség, a kijelölt szakemberek lelkese­déssel, derekasan helytálltak az építkezé­seknél, a kihívásokkal szembenézve nem ismertek lehetetlent. A kivitelezők hadát kézben tartva épült a nagy mű. A fiatal lelkesedés, a más erőműveknél szerzett tapasztalat itt jól jött, sikeresen oldottuk meg a feladatok garmadát, hogy aztán 1985-ben az első blokk/reaktor üzembe kerülhessen - legnagyobb örömünkre. Az azóta eltelt 25 év nem tűnt el nyom­talanul: ráncosabbak, őszültek lettünk, gyermekeink, unokáink születtek, nőttek fel és sokan közülünk már a nyugdíjas éveiket töltik. Az élet zuhatagos "felvizeiróT" a nyu­­godtabb "alvizekre" zsilipeltünk - de bol­dogan tekintünk a nagy műre, szívesen gondolunk a hős időkre! Ilyenkor egy kicsit büszkén gondolok arra is, hogy a mi generációnk tanúja és tettestársa volt a XX. század nagy találmá­nyainak, példaként említem a 750 kV-os távvezetéket, az 1000 MW-os turbógép­csoportot (blokkot), transzformátort, gáz­turbinákat stb. De nemcsak az energetika területén voltak új, világraszóló találmányok, ha­nem a szuperszámítógépek, világháló, te­lekommunikáció, űrkutatás, legújabban a nanotechnika területén mutatkoznak új­donságok, csodálatosabbnál csodálato­sabb találmányok, eredmények! Visszakanyarodva a 25 éves jubileumi találkozásunkra igazán jó érzés volt régi, ismerős munkatársak, barátok körében felidézni a régi szép időket, egy kicsit visszafiatalodva a fehér asztal mellett el­feledni napjaink gondjait, bajait. Jó volt látni, hogy az erőmű 25 év után is szépen, takarosán néz ki, fejlődött, és várhatóan bővülni is fog a közeljövőben. Kellemes meglepetés volt a meghívás a jubileumi találkozóra, hogy nem feledkez­tek meg az utódok rólunk, a nagy mű el­indítóiról. Köszönjük a tartalmas progra­mot, a meleg vendégszeretetet mind a szervezőknek, mind a paksi atomerőmű­nek! További sikereket, biztonságos üzem­vitelt és mielőbbi erőműbővítést kívánunk Nektek! Hamvai László Erbe-s nyugdíjas osztályvezető Budapest, 2010. június A Padosz-tagok szlovéniai útja A Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszerve­zete szakmai kirándulást szervezett a főbizal­mi testület tagjai számára. 2010. augusztus 13-17-ig egy közel harmincfős társaság tar­tózkodott Szlovéniában. A szlovén ágazati szakszevezeti vezetők, Franc Dolar (Szlovén Energiaipari Dolgozók Szakszer­vezetének elnöke), Kopinja József (SDE- elnökhelyettes) és munkatársaikszíves invitálá­sára egy munkaebédre is sor került. Ennek so­rán a vendéglátók és a paksi kollégák is bemu­tatták szakszervezetüket, azok működési mo­delljét A két csoport tagjai az elért eredmé­nyekről, a gazdasági-politikai viszonyokról, a szakszervezetek előtt álló feladatokról, lehető­ségekről konzultáltak. Mindkét fél közös célja egy hosszú távú, egymás munkáját segítő, ba­ráti kapcsolat kialakítása ésannakfenntartása. A paksi utazók idejük fennmaradó részében Ljubjanában és a környékbeli településeken jártak, ahol megtekintették a helyi nevezetes­ségeket. Gyöngyösiné Nyúl Petra

Next

/
Oldalképek
Tartalom