Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2010-08-01 / 8-9. szám
FOTÓK: LOVÁSZINÉ 2010. augusztus - szeptember mym paksi atomerőmű Osztálytabló Osztálytabló rovatunkban ez alkalommal az üzemviteli igazgatóság karbantartás-irányítási osztályának munkatársait mutatjuk be. Bárdos Zoltán osztályvezető- Tanulmányaidat mikor és hol végezted? Mióta vagy a Paksi Atomerőmű Zrt alkalmazottja?- 1990-ben végeztem a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmémöld Karának energetikai mérnöki főiskolai szakán, itt Pakson. Ugyanebben az évben helyezkedtem el pályakezdőként az atomerőműben.- Milyen állomásokon keresztül vezetett az út a karbantartás-irányítási osztály élére?- Az üzemvitelen, a turbina osztályon kezdtem el turbinagépészként dolgozni. Akkori vezetőim segítőkész, pozitív hozzáállásának köszönhetően évek alatt nyílott meg számomra az út: turbinaoperátori, turbina-főgépészi, majd blokkügyeletesi beosztások következtek. A legnagyobb változást a 2008-as év hozta számomra, amikor is kineveztek a karbantartás-irányítási osztály élére. Bár ez az osztály a legtöbb szervezet által elismert, központi szerepet tölt be, mégis szerencsés voltam, mert a sok hányattatáson keresztül ment osztályt az előttem dolgozó vezetők a helyes hányba terelték, alakították. Ennek köszönhetően én már egy jól működő gépezetbe „csöppentem”.- Feladataidat tekintve mi tölti ki a munkaidődet?-Az atomerőmű valamennyi karbantartási fel adatát irányítjuk egyrészt a tervezés szintjén: főjavítási tervek, az ahhoz szükséges csomaglogikák összeállítása, ütemtervek készítése, szükség esetén egyeztetések lefolytatása, a betervezett munkák átnézése-jóváhagyása, heti operatív feladatok ütemezése. Másrészt pedig a végrehajtás operatív irányítási szintjén: a műszakosaink segítségével a munkautasítások forgalmazása és a konkrét, aktuális feladatokhoz szükséges személyzet bemozgatása. Összetett és kétségkívül kiemelkedő feladat a négy blokk főjavításainak megszervezése és irányítása. Minden feladathoz az erőmű műszaki szervezeteinek üzemviteli, műszaki, létesítmény-fenntartási és a biztonsági igazgatóságnak összehangolt műveletei szükségesek Ezek az egyenrangú partnerek, a saját feladataikat magas szinten végzik ugyan, de egymás munkájáról keveset tudnak. Ezért szükséges az egyensúly, az összhang megteremtése, mivel csak így teljesíthetők sikerrel a karbantartási feladatok- Családodról mesélnél?- Büszkeségeim: a feleségem, 12 éves kisfiam és édesanyám. Ők teremtik meg számomra az erős háttérországot, a gyökereket, amely nélkül az ember nem találja a helyes utat- Szabadidődben mivel foglalkozol szívesen?- Hobbim, szeretett foglalatosságom a néprajz. Bátran elmondható, hogy olyan nemzet szülöttei vagyunk, amelynek népi kultúrája talán a világon a legsokszínűbb és legszebb. Ezért elvégeztem Budapesten a Népi Mesterségek és Művészetek Iskolájának faműves szakát, és legkedvesebb időtöltésem a fafaragás. Bármennyi is legyen a feladat, erre mindig szakítok időt- Köszönöm az interjút! Süliné Goda Edit Elvira önálló mérnök- Tanulmányaidról mondanál néhány szót? Mióta dolgozol az erőmű berkeiben?- A Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán végeztem. Ez az első munkahelyem. 30 évvel ezelőtt, 1980-ban nyertem felvételt az Erőmű Beruházási Vállalathoz. A blokkok építése kapcsán az üzembe helyezéshez, ezen belül is az irányítástechnikára kerültem. 1985-ben a PAV teljes egészében átvette az Erbe-től a beruházással kapcsolatos munkákat, mi akkor a férjemmel úgy döntöttünk, hogy Pakson maradunk, így azóta a PA Zrt. „színeiben” dolgozunk. 1986 körül, a tervezett bővítés kapcsán alakult meg az a határidő-tervezési osztály, ahova én is átkerültem. A beruházások előkészítésének, tervezésének, kivitelezésének ütemezésével foglalkoztunk, a BECHTEL-től átvett tervezési módszer segítségével. A többszöri átszervezés ellenére - voltunk már a beruházási főosztályon, műszaki igazgatóságon, üzemviteli igazgatóságon - osztályunk nagy része együtt maradt, jelenleg a karbantartás-irányítási osztályon dolgozunk.- Mostani beosztásodat tekintve önálló mérnök vagy. Hogyan képzeljük el a munkádat?- A karbantartás-irányítási osztály az üzem alatti és főjavítási munkák koordinálásával foglalkozik. Az én főbb feladataim közé tartozik: a főjavítások értékelésének elkészítése, a különböző szervezetektől a főjavítás értékeléséhez szükséges anyagok begyűjtése, megszűrése, összeszerkesztése, valamint az OAH felé való továbbítása. A darukoordinálások- a reaktorcsarnoki és gépházi daruk - foglaltságainak, karbantartásainak figyelemmel kísérése, továbbá egész éves ütemtervük elkészítése. Ezeken kívül pedig az éppen aktuális műszaki feladatok koordinálása, ügyintézése, folyamatábrák készítése, eljárásrendek aktualizálása is a munkám részét képezik.- Családodról mesélnél pár szóval?- A férjemmel együtt végeztünk az egyetemen, és a nagyobb lehetőségek reményében érkeztünk Paksra 1980-ban. Két gyermekünk van: lányunk az MVM Informatika Zrt.-nél dolgozik modulgazdaként, fiunk pedig az IBS-en (Nemzetközi Üzleti Főiskola) végzős hallgató.- Hobbid? Szabadidődben mivel foglalkozol szívesen?- Mivel családi házban lakunk, és egy kutyánk is van, mindig adódik hasznos időtöltésre alkalmas feladat a ház körül. Ezenkívül szívesen utazok és olvasok. Van továbbá egy hétvégi házunk Madocsán, a Duna-parton, ahol nagyon szeretünk a barátainkkal öszszejönni, bográcsozni, grülezni, kártyázni. A gyermekeink is gyakran meglátogatnak bennünket, így a készülődés is leköti a felesleges energiáimat.- Köszönöm az interjút! T.-P.A.M. Kurucsó Sándor karba nta rtás-vezető- Hogyan kerültél az atomerőműbe? Milyen utat jártál be a jelenlegi beosztásodig?- 1981 őszén valamelyik napilapban karbantartói munkakör hirdetésére találtam, amely kíváncsivá tett és jelentkeztem. r Az akkori munkaügyön, máig sem tudom miért, a fogadó hölgy nem az állást hirdető karbantartórészre irányított, hanem az akkor kalorikus üzem néven ismert szervezethez, Sztrida Ferenc üzemvezetőhöz. Mivel a kíváncsiság rövid idő alatt elhatározássá vált bennem, hamar megállapodtunk Ferivel. Nagyon kedvezőnek találtam azokat az ígéreteket, lehetőségeket, melyet az elbeszélgetésen kaptam. Ezek későbbiekben valóra is váltak így 1981. november 10-én PAV-os turbinagépész tanoncként kezdtem meg erőműves pályafutásomat Sok szakirányú tanfolyam elvégzésével és gyakorlat megszerzésével 1986- ban blokkügyeletesi vizsgát tettem, és ebben a munkakörben dolgoztam 1993-ig. Ebben az évben keresett meg Eck József és Zsoldos Ferenc karbantartás-vezető munkakör felajánlásával. Mivel az ezzel járó feladat üzemvitelt érintő része már ismert volt számomra, hisz több éven át a főjavításokon karbantartó blokkügyeletes beosztásban dolgoztam, és még fogékony voltam a kihívásokra, elvállaltam. Nagyban befolyásolt a döntésben a nappalos munkarend, mert egyre nehezebben viseltem az éjszakai műszakokat- Mi a feladatod, miért tartozol felelősséggel a karbantartás-irányítási osztályon?- Leállások rendszerszintű tervezésének a stratégiai célok betartása melletti irányítása. Leállások alatt a karbantartási, üzemviteli műveletek irányítása, összehangolása. Ezekkel összefüggő folyamatok fejlesztése, hatékonyságnöveléséhez szükséges megoldások keresése, kivitelezése.- Hogyan mutatnád be nagy vonalakban a karbantartás-irányítási osztály történetét mint az osztály egyik legrégebbi munkatársa, aki egyben hosszú ideje vezető beosztású is? Melyek azok a legfontosabb változások, amelyeken a szervezet keresztülment a kezdetek óta?- Létrejöttének szükségességét csak azoktól, köztük Faragó Pétertől tudom, akik az első főjavítások tervezését, irányítását kezdték. Hamar világossá vált előttük, hogy ezen bonyolult technológiai-szervezeti összefüggések csak egy speciálisan kiképzett csapattal kezelhetők. Ez a felismerés annyira jó volt, hogy ezen alapgondolatokat szem előtt tartva a jelen időszakig megállta a helyét Visszatekintve a szervezeti átalakulások, irányítási módszerek sora változott, de az osztály létjogosultságát, szerepét a folyamatban nem lehetett megkérdőjelezni. Ahogy a folyamatok változtak az osztály funkciója is folyamatosan alakult finomodott és az ehhez szükséges létszám, valamint szervezeti egységünk struktúrája is. Az idők folyamán ezek a változások sokszor okoztak vezető váltást az osztály élén és a cégen belüli más-más fő szervezeti egységhez sorolást is. Nem volt egyszerű feladat ezeket úgy megélni, hogy közben a karbantartás-irányítási osztállyal kapcsolatos elvárások teljesítve legyenek, hogy ne sérüljenek a termelési biztonsági célok, és megmaradjon az elfogadottságunk a velünk kapcsolatban álló embereknél, valamint szervezeteknél- Melyek az osztály átfogó szakmai célkitűzései? Milyen paraméterek teljesülése vagy nem teljesülése jellemzi az osztály eredményességét?- Cél az olyan leállási tervek összeállítása, melyek végrehajthatóak, mindenki számára érthetőek. A tervezéstől a végrehajtásig benne szerepet játszóknak világos érthető feladatok célok bemutatása. Az ehhez szükséges fórumok eszközök hatékony használata. Minimalizálni a hangulatot rontó konfliktusokat, úgy hogy a hibák megoldásra kerüljenek. A legfontosabb mérőszám, amely az eredményességet jellemzi, a leállások megvalósult átfutási ideje. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy rendszerszintű tervezési hiba még nem késleltette a tervezett időre történő végrehajtást. Ha nem tervezett munkát kell beilleszteni, mindig a legoptimálisabb beavatkozással próbáljuk a tervet a végrehajtás alatt is módosítani és kommunikálni. Ennek eredményessége a leállást követő értékelésekben kerül megfogalmazásra, melyet nyugodtabb időszakban megfelelő higgadtsággal állítunk össze, mindenki véleményét figyelembe véve.- Aki csak kívülről látja a karbantartás-irányítási osztály munkáját, azt gondolhatná, hogy igazán csak a karbantartási időszak jelent leterhelést a számotokra. Mennyire van ez így? Milyen feladataitok vannak a karbantartási időszakon kívül?- Valóban lehet ilyen gondolata bárkinek, aki távolabb van az üzemtől, de ez nem így van. A főjavításokra szánt 150-170 napon túl rengeteg munkát ad az üzemközben végezhető karbantartások, próbák előkészítése összehangolása. Néhány számmal mutatnám be, hogy „a leállásokon túl is van élet”. Mindenki által ismert, hogy minden feladat végzése munkautasításra (műt) történik. Ezzel a dokumentummal ugyanannyi feladata van a folyamatban résztvevőknek főjavítási, illetve üzem közbeni munkák esetén is. Éves szinten kb. 40 000 „műt” készül főjavításra és 30 000 „műt” üzem közbeni feladatokra. Ezekből a számokból tisztán látszik, hogy nem sok üresjárat van. Mindezen túlmenően szinte az egész évben munkát ad a leállási tervek előkészítése, tervezése, engedélyeztetése, amire külön csapatunk van.- Van-e valamilyen üzenet, amit a jelen bemutatkozás apropóján, az Atomerőmű újság által is közvetíteni kívánsz az atomerőmű munkaközössége felé?- Közel harminc év alatt, végigélve a változásokat tudatosult bennem, hogy ezt a művet csak úgy lehet a legbiztonságosabban és leghatékonyabban működtetni, ha az ebben szerepet vállalók magukénak érzik azt- Marad-e elég idő a családra? Mivel foglalkozol a szabadidődben?- Egyértelműen igen, hiszen ezt szerintem az egyénnek kell akarnia. Mivel családi házban lakunk, itt akad feladat, de szeretem a társaságot a vidám együttléteket és erre is megtalálom a szükséges időt. Prancz Zoltán Nagy Miklós csoportvezető 1983-ban jött az erőműbe dolgozni, miután befejezte tanulmányait a Repülő Műszaki Főiskolán.- Mely területen dolgozott korábban?- A reaktor osztályra vettek fel primer köri gépész munkakörbe, majd később főgépészként dolgoztam ugyanitt- Milyen utat kellett megtenni jelenlegi beosztása eléréséig? Milyen képzéseken vett részt?- A képzések hosszú sorát el kellett végezni: alaptanfolyam, reaktortechnika tanfolyam, primer köri gépész tanfolyam, házi, azt követően önálló munkára jogosító (társasági jogosító) vizsga, primer köri gépész, majd primer köri főgépészképzés, végül reaktoroperátori és turbinagépész-tanfolyam.- Bemutatná röviden a napi tevékenységét?- A „főjavítások” és „hop” (heti operatív munkák) tervezésének ma is működő rendszerét, függetlenül a szervezeti átalakításoktól Faragó Péter építette fel (honosította) a Finnországban működő rendszert alapul véve. A heti operatív munkák tervezésére, koordinálására ő készített fel, amit 1988-tól egy 3 fős csapat segítségével megszakítás nélkül végzek.- Mutassa be, kérem röviden a családját!- Feleségemmel, Nagy Zsuzsannával, aki a képzési központ vezetője 1983 óta élünk együtt Kettő gyermekünk van: Miklós 2009 augusztusa óta a PA Zrt. dolgozója mint primer köri gépész, Veronika az általános iskola 5. osztályát kezdi most szeptemberben.- Szabadidejét mivel tölti legszívesebben?- Elsősorban a családdal töltöm az időm nagy részét, e mellett a ház körüli teendők ellátásával foglalkozom. Szeretek vitorlázni is. Gyöngyösiné Nyúl Petra Frast Gábor főtechnológus- Mi a „tanult” foglalkozásod? Hogyan kerültél az atomerőműbe?- 1987-ben Pécsett, a Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskolában érettségiztem, majd magasépítési technikusi képesítést szereztem. Munka mellett a karbantartás-irányítási osztály dolgozójaként informatikus mérnök lettem. 1988 februárjában a Paksi Építőipari Szövetkezettől sikerült felvételt nyernem a Paksi Atomerőmű Vállalathoz.- Milyen szakmai utat jártál be a cégen belül a jelenlegi beosztásodig?- 1988T>an a beruházási igazgatóság építészeti főmérnökségre kerültem műszaki ellenőrként 1990 végén átkerültem a beruházástervezési és elemzési iroda, határidő-tervezési osztályra mint határidő-tervező. A soron következő szervezeti átalakítás során a munkatársaimmal együtt átkerültünk a beruházási főosztályra, majd onnan a karbantartás-irányítási osztályra. Többszöri szervezeti átalakításokat követően az üzemviteli igazgatóságon határidő-tervezőként dolgoztam. 2009. január 1-jétől főtechnológusként látom el a munkahelyi feladataimat- Mi a munkád főtechnológusként? Hogyan illeszkedik a feladatköröd a karbantartásirányítási osztály tevékenységi körébe?- Feladatom az üzem alatti és a főjavítás alatti munkák koordinálása. Az üzem alatti munkák rendszerszintű ütemezését a „hop” munkák tervezésének keretein belül végezzük. Talán a főjavítás alatti munkák ütemezhetősége egy kicsit bonyolultabb, hosszabb előkészítést igényel. Össze kell hangolni a főjavítás alatti karbantartási feladatokat, az elvégzendő felújítási, átalakítási és beruházási munkákat. Ez széles körű egyeztetést kíván meg, ami bonyolult és elég időigényes, ezért különösen ott nehéz megoldani ezt a problémát, ahol a két blokk főjavítása között kevés idő áll erre rendelkezésre. jelentési, értesítési kötelezettségünk is van az OAH NBI felé - az NBSZ szerint - mint pl. főjavítási terv, visszaindítási engedélykérelem, értékelések összeállítása, időbeni megküldése, illetve a főjavítások, valamint a normál üzem során bekövetkező változások (tfk), módosulások kezelése és jelentése. Foglalkozom még a munkautasítások forgalmazásával kapcsolatos feladatok összehangolásával. Feladatom még az Integrált Vállalatirányítási Rendszer (AS6) osztályunk által használt moduljainak problémamentes üzemeltetése, fejlesztése és ezen feladatok koordinálása.- Melyek azok a tényezők, illetve körülmények, amelyek a leginkább befolyásolják a munkád eredményességét? Mennyiben játszik szerepet a jó szakmai és emberi kapcsolat a közvetlen kollegákkal és a más szervezetek munkatársaival?- A szakmai felkészültség, a jól szervezett kollektív munka és az idő a legfontosabb tényezők, amik döntően befolyásolják a jó és eredményes munkát. Úgy gondolom, hogy lényegesen meghatározza a közösség munkájának hatékonyságát és eredményességét, ha mind a szakmai mind az emberi kapcsolatok megfelelőek.- Mik a közelebbi és a távlatibb szakmai célkitűzéseid?- Szeretem azt, amit csinálok, szeretnék itt fejlődni és dolgozni továbbra is. Viszont van még egy vágyam is. Pályafutásom kezdetén a berig-es időkben, beleízlelhettem az akkori tervezett bővítési, valamint a befokorszakból a kisebb beruházási munkákba. A jövőben az erőmű bővítése hasonló, ha nem nagyobb kihívások elé állíthatja az erőmű munkaközösségét, amiben szívesen vállalnék feladatokat.- Mi a hobbid, mivel foglalkozol a szabadidődben?- Pakson születtem és a Dunán nőttem fel, így érthető a Duna és a horgászat iránti szeretetem. Sokat járunk a családommal csónakázni, kirándulni, strandolni. A fiammal- mióta nagyobb lett - eljárunk horgászni, csak a szabadidőnket nehéz egyeztetni, mivel ő nyáron ér rá jobban, én pedig akkor - sajnos- kevésbé, ezért kevesebb időt tudunk áldozni a horgászatra, mint amennyit szeretnénk. A víz, vízpart szeretete annyira bennünk él, hogy ha elmegyünk máshova kirándulni, nyaralni, ott is a vízpartot keressük. Szeretjük a társaságot, így találkozókat szoktunk szervezni a családdal és a barátokkal (sajnos ezek a találkozók egyre ritkábban jönnek össze), ilyenkor általában egy közösen elkészített ebéd vagy vacsora mellett hosszabb beszélgetésekre is jut időnk. Prancz Zoltán
