Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2010-08-01 / 8-9. szám

FOTÓK: LOVÁSZINÉ 2010. augusztus - szeptember mym paksi atomerőmű Osztálytabló Osztálytabló rovatunkban ez alkalommal az üzemviteli igazgatóság karbantartás-irányítási osztályának munkatársait mutatjuk be. Bárdos Zoltán osztályvezető- Tanulmányaidat mikor és hol végez­ted? Mióta vagy a Paksi Atomerőmű Zrt alkalmazottja?- 1990-ben vé­geztem a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmémöld Kará­nak energetikai mér­nöki főiskolai szakán, itt Pakson. Ugyanebben az évben helyezkedtem el pályakezdőként az atomerőműben.- Milyen állomásokon keresztül vezetett az út a karbantartás-irányítási osztály élére?- Az üzemvitelen, a turbina osztályon kezd­tem el turbinagépészként dolgozni. Akkori vezetőim segítőkész, pozitív hozzáállásának köszönhetően évek alatt nyílott meg számomra az út: turbinaoperátori, turbina-főgépészi, majd blokkügyeletesi beosztások következtek. A leg­nagyobb változást a 2008-as év hozta számomra, amikor is kineveztek a karbantartás-irányítási osztály élére. Bár ez az osztály a legtöbb szerve­zet által elismert, központi szerepet tölt be, még­is szerencsés voltam, mert a sok hányattatáson keresztül ment osztályt az előttem dolgozó veze­tők a helyes hányba terelték, alakították. Ennek köszönhetően én már egy jól működő gépezetbe „csöppentem”.- Feladataidat tekintve mi tölti ki a munka­idődet?-Az atomerőmű valamennyi karbantartási fel adatát irányítjuk egyrészt a tervezés szintjén: főja­vítási tervek, az ahhoz szükséges csomaglogikák összeállítása, ütemtervek készítése, szükség ese­tén egyeztetések lefolytatása, a betervezett mun­kák átnézése-jóváhagyása, heti operatív feladatok ütemezése. Másrészt pedig a végrehajtás operatív irányítási szintjén: a műszakosaink segítségével a munkautasítások forgalmazása és a konkrét, aktuális feladatokhoz szükséges személyzet be­­mozgatása. Összetett és kétségkívül kiemelkedő feladat a négy blokk főjavításainak megszerve­zése és irányítása. Minden feladathoz az erőmű műszaki szervezeteinek üzemviteli, műszaki, lé­tesítmény-fenntartási és a biztonsági igazgatóság­nak összehangolt műveletei szükségesek Ezek az egyenrangú partnerek, a saját feladataikat magas szinten végzik ugyan, de egymás munkájáról ke­veset tudnak. Ezért szükséges az egyensúly, az összhang megteremtése, mivel csak így teljesít­hetők sikerrel a karbantartási feladatok- Családodról mesélnél?- Büszkeségeim: a feleségem, 12 éves kisfiam és édesanyám. Ők teremtik meg számomra az erős háttérországot, a gyökereket, amely nélkül az ember nem találja a helyes utat- Szabadidődben mivel foglalkozol szíve­sen?- Hobbim, szeretett foglalatosságom a néprajz. Bátran elmondható, hogy olyan nemzet szülöt­tei vagyunk, amelynek népi kultúrája talán a világon a legsokszínűbb és legszebb. Ezért el­végeztem Budapesten a Népi Mesterségek és Művészetek Iskolájának faműves szakát, és leg­kedvesebb időtöltésem a fafaragás. Bármennyi is legyen a feladat, erre mindig szakítok időt- Köszönöm az interjút! Süliné Goda Edit Elvira önálló mérnök- Tanulmányaidról mondanál néhány szót? Mióta dolgo­zol az erőmű berke­iben?- A Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán végeztem. Ez az első munka­helyem. 30 évvel ezelőtt, 1980-ban nyertem fel­vételt az Erőmű Beruházási Vállalathoz. A blokkok építése kapcsán az üzembe helye­zéshez, ezen belül is az irányítástechnikára kerültem. 1985-ben a PAV teljes egészében átvette az Erbe-től a beruházással kapcsola­tos munkákat, mi akkor a férjemmel úgy dön­töttünk, hogy Pakson maradunk, így azóta a PA Zrt. „színeiben” dolgozunk. 1986 körül, a tervezett bővítés kapcsán alakult meg az a határidő-tervezési osztály, ahova én is át­kerültem. A beruházások előkészítésének, tervezésének, kivitelezésének ütemezésével foglalkoztunk, a BECHTEL-től átvett tervezési módszer segítségével. A többszöri átszervezés ellenére - voltunk már a beruházási főosztályon, műszaki igazga­tóságon, üzemviteli igazgatóságon - osztályunk nagy része együtt maradt, jelenleg a karbantar­tás-irányítási osztályon dolgozunk.- Mostani beosztásodat tekintve önálló mérnök vagy. Hogyan képzeljük el a mun­kádat?- A karbantartás-irányítási osztály az üzem alatti és főjavítási munkák koordinálásával foglalkozik. Az én főbb feladataim közé tar­tozik: a főjavítások értékelésének elkészítése, a különböző szervezetektől a főjavítás értéke­léséhez szükséges anyagok begyűjtése, meg­szűrése, összeszerkesztése, valamint az OAH felé való továbbítása. A darukoordinálások- a reaktorcsarnoki és gépházi daruk - fog­laltságainak, karbantartásainak figyelemmel kísérése, továbbá egész éves ütemtervük elké­szítése. Ezeken kívül pedig az éppen aktuális műszaki feladatok koordinálása, ügyintézése, folyamatábrák készítése, eljárásrendek aktua­lizálása is a munkám részét képezik.- Családodról mesélnél pár szóval?- A férjemmel együtt végeztünk az egyete­men, és a nagyobb lehetőségek reményében érkeztünk Paksra 1980-ban. Két gyermekünk van: lányunk az MVM Informatika Zrt.-nél dolgozik modulgazdaként, fiunk pedig az IBS-en (Nemzetközi Üzleti Főiskola) végzős hallgató.- Hobbid? Szabadidődben mivel foglalkozol szívesen?- Mivel családi házban lakunk, és egy ku­tyánk is van, mindig adódik hasznos időtöl­tésre alkalmas feladat a ház körül. Ezenkívül szívesen utazok és olvasok. Van továbbá egy hétvégi házunk Madocsán, a Duna-parton, ahol nagyon szeretünk a barátainkkal ösz­­szejönni, bográcsozni, grülezni, kártyázni. A gyermekeink is gyakran meglátogatnak ben­nünket, így a készülődés is leköti a felesleges energiáimat.- Köszönöm az interjút! T.-P.A.M. Kurucsó Sándor karba nta rtás-vezető- Hogyan kerültél az atomerőműbe? Milyen utat jártál be a jelenlegi beosz­tásodig?- 1981 őszén va­lamelyik napilapban karbantartói munka­kör hirdetésére talál­tam, amely kíváncsivá tett és jelentkeztem. r Az akkori munkaügyön, máig sem tudom mi­ért, a fogadó hölgy nem az állást hirdető karban­tartórészre irányított, hanem az akkor kalorikus üzem néven ismert szervezethez, Sztrida Ferenc üzemvezetőhöz. Mivel a kíváncsiság rövid idő alatt elhatározássá vált bennem, hamar megál­lapodtunk Ferivel. Nagyon kedvezőnek találtam azokat az ígéreteket, lehetőségeket, melyet az elbeszélgetésen kaptam. Ezek későbbiekben va­lóra is váltak így 1981. november 10-én PAV-os turbinagépész tanoncként kezdtem meg erőmű­ves pályafutásomat Sok szakirányú tanfolyam elvégzésével és gyakorlat megszerzésével 1986- ban blokkügyeletesi vizsgát tettem, és ebben a munkakörben dolgoztam 1993-ig. Ebben az év­ben keresett meg Eck József és Zsoldos Ferenc karbantartás-vezető munkakör felajánlásával. Mivel az ezzel járó feladat üzemvitelt érintő ré­sze már ismert volt számomra, hisz több éven át a főjavításokon karbantartó blokkügyeletes be­osztásban dolgoztam, és még fogékony voltam a kihívásokra, elvállaltam. Nagyban befolyásolt a döntésben a nappalos munkarend, mert egyre nehezebben viseltem az éjszakai műszakokat- Mi a feladatod, miért tartozol felelősséggel a karbantartás-irányítási osztályon?- Leállások rendszerszintű tervezésének a stratégiai célok betartása melletti irányítása. Leál­lások alatt a karbantartási, üzemviteli műveletek irányítása, összehangolása. Ezekkel összefüggő folyamatok fejlesztése, hatékonyságnöveléséhez szükséges megoldások keresése, kivitelezése.- Hogyan mutatnád be nagy vonalakban a karbantartás-irányítási osztály történetét mint az osztály egyik legrégebbi munkatár­sa, aki egyben hosszú ideje vezető beosztású is? Melyek azok a legfontosabb változások, amelyeken a szervezet keresztülment a kez­detek óta?- Létrejöttének szükségességét csak azok­tól, köztük Faragó Pétertől tudom, akik az első főjavítások tervezését, irányítását kezdték. Ha­mar világossá vált előttük, hogy ezen bonyolult technológiai-szervezeti összefüggések csak egy speciálisan kiképzett csapattal kezelhetők. Ez a felismerés annyira jó volt, hogy ezen alapgon­dolatokat szem előtt tartva a jelen időszakig megállta a helyét Visszatekintve a szervezeti átalakulások, irányítási módszerek sora vál­tozott, de az osztály létjogosultságát, szerepét a folyamatban nem lehetett megkérdőjelezni. Ahogy a folyamatok változtak az osztály funk­ciója is folyamatosan alakult finomodott és az ehhez szükséges létszám, valamint szervezeti egységünk struktúrája is. Az idők folyamán ezek a változások sokszor okoztak vezető váltást az osztály élén és a cégen belüli más-más fő szer­vezeti egységhez sorolást is. Nem volt egyszerű feladat ezeket úgy megélni, hogy közben a kar­bantartás-irányítási osztállyal kapcsolatos elvá­rások teljesítve legyenek, hogy ne sérüljenek a termelési biztonsági célok, és megmaradjon az elfogadottságunk a velünk kapcsolatban álló em­bereknél, valamint szervezeteknél- Melyek az osztály átfogó szakmai célkitű­zései? Milyen paraméterek teljesülése vagy nem teljesülése jellemzi az osztály eredmé­nyességét?- Cél az olyan leállási tervek összeállítása, melyek végrehajthatóak, mindenki számára érthetőek. A tervezéstől a végrehajtásig benne szerepet játszóknak világos érthető feladatok cé­lok bemutatása. Az ehhez szükséges fórumok eszközök hatékony használata. Minimalizálni a hangulatot rontó konfliktusokat, úgy hogy a hibák megoldásra kerüljenek. A legfontosabb mérőszám, amely az eredményességet jellemzi, a leállások megvalósult átfutási ideje. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy rendszerszintű terve­zési hiba még nem késleltette a tervezett időre történő végrehajtást. Ha nem tervezett munkát kell beilleszteni, mindig a legoptimálisabb be­avatkozással próbáljuk a tervet a végrehajtás alatt is módosítani és kommunikálni. Ennek eredményessége a leállást követő értékelések­ben kerül megfogalmazásra, melyet nyugodtabb időszakban megfelelő higgadtsággal állítunk ös­sze, mindenki véleményét figyelembe véve.- Aki csak kívülről látja a karbantartás-irá­nyítási osztály munkáját, azt gondolhatná, hogy igazán csak a karbantartási időszak jelent leterhelést a számotokra. Mennyire van ez így? Milyen feladataitok vannak a karbantartási időszakon kívül?- Valóban lehet ilyen gondolata bárkinek, aki távolabb van az üzemtől, de ez nem így van. A főjavításokra szánt 150-170 napon túl rengeteg munkát ad az üzemközben végezhető karban­tartások, próbák előkészítése összehangolása. Néhány számmal mutatnám be, hogy „a leálláso­kon túl is van élet”. Mindenki által ismert, hogy minden feladat végzése munkautasításra (műt) történik. Ezzel a dokumentummal ugyanannyi feladata van a folyamatban résztvevőknek főja­vítási, illetve üzem közbeni munkák esetén is. Éves szinten kb. 40 000 „műt” készül főjavítás­ra és 30 000 „műt” üzem közbeni feladatokra. Ezekből a számokból tisztán látszik, hogy nem sok üresjárat van. Mindezen túlmenően szin­te az egész évben munkát ad a leállási tervek előkészítése, tervezése, engedélyeztetése, amire külön csapatunk van.- Van-e valamilyen üzenet, amit a jelen be­mutatkozás apropóján, az Atomerőmű újság által is közvetíteni kívánsz az atomerőmű munkaközössége felé?- Közel harminc év alatt, végigélve a válto­zásokat tudatosult bennem, hogy ezt a művet csak úgy lehet a legbiztonságosabban és legha­tékonyabban működtetni, ha az ebben szerepet vállalók magukénak érzik azt- Marad-e elég idő a családra? Mivel foglal­kozol a szabadidődben?- Egyértelműen igen, hiszen ezt szerintem az egyénnek kell akarnia. Mivel családi házban la­kunk, itt akad feladat, de szeretem a társaságot a vidám együttléteket és erre is megtalálom a szükséges időt. Prancz Zoltán Nagy Miklós csoportvezető 1983-ban jött az erőműbe dolgozni, miután befejezte ta­nulmányait a Repülő Műszaki Főiskolán.- Mely területen dolgozott korábban?- A reaktor osztályra vettek fel primer köri gépész munkakörbe, majd később főgépészként dolgoztam ugyanitt- Milyen utat kellett megtenni jelenlegi be­osztása eléréséig? Milyen képzéseken vett részt?- A képzések hosszú sorát el kellett végezni: alaptanfolyam, reaktortechnika tanfolyam, pri­mer köri gépész tanfolyam, házi, azt követően önálló munkára jogosító (társasági jogosító) vizsga, primer köri gépész, majd primer köri főgépészképzés, végül reaktoroperátori és tur­­binagépész-tanfolyam.- Bemutatná röviden a napi tevékenységét?- A „főjavítások” és „hop” (heti operatív mun­kák) tervezésének ma is működő rendszerét, függetlenül a szervezeti átalakításoktól Faragó Péter építette fel (honosította) a Finnországban működő rendszert alapul véve. A heti operatív munkák tervezésére, koordinálására ő készített fel, amit 1988-tól egy 3 fős csapat segítségével megszakítás nélkül végzek.- Mutassa be, kérem röviden a családját!- Feleségemmel, Nagy Zsuzsannával, aki a képzési központ vezetője 1983 óta élünk együtt Kettő gyermekünk van: Miklós 2009 augusztusa óta a PA Zrt. dolgozója mint primer köri gépész, Veronika az általános iskola 5. osztályát kezdi most szeptemberben.- Szabadidejét mivel tölti legszívesebben?- Elsősorban a családdal töltöm az időm nagy részét, e mellett a ház körüli teendők ellátásával foglalkozom. Szeretek vitorlázni is. Gyöngyösiné Nyúl Petra Frast Gábor főtechnológus- Mi a „tanult” fog­lalkozásod? Hogyan kerültél az atomerő­műbe?- 1987-ben Pé­csett, a Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskolában érettségiztem, majd magasépítési techni­kusi képesítést sze­reztem. Munka mellett a karbantartás-irányítá­si osztály dolgozójaként informatikus mérnök lettem. 1988 februárjában a Paksi Építőipari Szövetkezettől sikerült felvételt nyernem a Paksi Atomerőmű Vállalathoz.- Milyen szakmai utat jártál be a cégen belül a jelenlegi beosztásodig?- 1988T>an a beruházási igazgatóság építé­szeti főmérnökségre kerültem műszaki ellenőr­ként 1990 végén átkerültem a beruházásterve­zési és elemzési iroda, határidő-tervezési osz­tályra mint határidő-tervező. A soron következő szervezeti átalakítás során a munkatársaimmal együtt átkerültünk a beruházási főosztályra, majd onnan a karbantartás-irányítási osztályra. Többszöri szervezeti átalakításokat követően az üzemviteli igazgatóságon határidő-tervezőként dolgoztam. 2009. január 1-jétől főtechnológus­ként látom el a munkahelyi feladataimat- Mi a munkád főtechnológusként? Hogyan illeszkedik a feladatköröd a karbantartás­­irányítási osztály tevékenységi körébe?- Feladatom az üzem alatti és a főjavítás alatti munkák koordinálása. Az üzem alatti munkák rendszerszintű ütemezését a „hop” munkák tervezésének keretein belül végezzük. Talán a főjavítás alatti munkák ütemezhetősége egy kicsit bonyolultabb, hosszabb előkészítést igényel. Össze kell hangolni a főjavítás alatti karbantartási feladatokat, az elvégzendő felújí­tási, átalakítási és beruházási munkákat. Ez széles körű egyeztetést kíván meg, ami bonyo­lult és elég időigényes, ezért különösen ott ne­héz megoldani ezt a problémát, ahol a két blokk főjavítása között kevés idő áll erre rendelkezés­re. jelentési, értesítési kötelezettségünk is van az OAH NBI felé - az NBSZ szerint - mint pl. főjavítási terv, visszaindítási engedélykérelem, értékelések összeállítása, időbeni megküldése, illetve a főjavítások, valamint a normál üzem során bekövetkező változások (tfk), módosulá­sok kezelése és jelentése. Foglalkozom még a munkautasítások forgalmazásával kapcsolatos feladatok összehangolásával. Feladatom még az Integrált Vállalatirányítási Rendszer (AS6) osztályunk által használt moduljainak prob­lémamentes üzemeltetése, fejlesztése és ezen feladatok koordinálása.- Melyek azok a tényezők, illetve körülmé­nyek, amelyek a leginkább befolyásolják a munkád eredményességét? Mennyiben játszik szerepet a jó szakmai és emberi kapcsolat a közvetlen kollegákkal és a más szervezetek munkatársaival?- A szakmai felkészültség, a jól szervezett kollektív munka és az idő a legfontosabb té­nyezők, amik döntően befolyásolják a jó és eredményes munkát. Úgy gondolom, hogy lényegesen meghatározza a közösség munká­jának hatékonyságát és eredményességét, ha mind a szakmai mind az emberi kapcsolatok megfelelőek.- Mik a közelebbi és a távlatibb szakmai célkitűzéseid?- Szeretem azt, amit csinálok, szeretnék itt fejlődni és dolgozni továbbra is. Viszont van még egy vágyam is. Pályafutásom kez­detén a berig-es időkben, beleízlelhettem az akkori tervezett bővítési, valamint a befo­­korszakból a kisebb beruházási munkákba. A jövőben az erőmű bővítése hasonló, ha nem nagyobb kihívások elé állíthatja az erőmű munkaközösségét, amiben szívesen vállalnék feladatokat.- Mi a hobbid, mivel foglalkozol a szabad­idődben?- Pakson születtem és a Dunán nőttem fel, így érthető a Duna és a horgászat iránti szeretetem. Sokat járunk a családommal csó­nakázni, kirándulni, strandolni. A fiammal- mióta nagyobb lett - eljárunk horgászni, csak a szabadidőnket nehéz egyeztetni, mivel ő nyáron ér rá jobban, én pedig akkor - sajnos- kevésbé, ezért kevesebb időt tudunk áldozni a horgászatra, mint amennyit szeretnénk. A víz, vízpart szeretete annyira bennünk él, hogy ha elmegyünk máshova kirándulni, nyaralni, ott is a vízpartot keressük. Szeretjük a társaságot, így találkozókat szoktunk szervezni a családdal és a barátokkal (sajnos ezek a találkozók egyre ritkábban jönnek össze), ilyenkor általában egy közösen elkészített ebéd vagy vacsora mellett hosszabb beszélgetésekre is jut időnk. Prancz Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom