Atomerőmű, 2010 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2010-08-01 / 8-9. szám
6 2010. augusztus - szeptember paksi atomerőmű Dr. Katona Tamás egyetemi címet kapott A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Karának dékánja ez év júniusában "címzetes egyetemi docenssé" nyilvánította dr. Katona Tamást, a Paksi Atomerőmű Zrt tudományos tanácsadóját Az elismerés mögött hosszú évek odaadó munkája áll. A BME részéről az egyetemi cím adományozásával értékelték azt a készséges hozzáállást szakmai tudást tapasztalatot mely dr. Katona Tamás egyetemi oktatásában megnyilvánult Katona Tamás 1973-ban a Moszkvai Energetikai Egyetemen szerzettdiplomát 1983-iga Központi fizikai Kutatóintézetben tudományos munkatársként dolgozott 1983-ban került a paksi atomerőműbe. Előbb a műszaki fejlesztési osztály vezetője, majd a beruházási igazgatóság általános műszaki főmérnöke, később pedig műszaki fejlesztési főmérnök lett. 1992-ben a műszaki igazgatóság általános műszaki főmérnökévé nevezték ki. Ezen beosztásában, 1995. január 1-jén befejeződött erőműves pályájának az a szakasza, amikora mindennapi operatív feladatok sokaságában, az "életsűrűjében" élt, azóta tudományos tanácsadó. 2002-ben megkapta az atomerőmű Céggyűrű kitüntetését Tanácsadóként számos új dolgot kezdeményezett, s indított el az együttműködő munkatársak részvételével. A teljesítménynövelés, az üzemidő-hosszabbítás és az új blokkok építése kapcsán neve számos területen ismertté vált 1986 óta meghatározott szerepet játszott erőműves pályáján a külső hatásokkal szembeni biztonság, a földrengésbiztonság vizsgálata. Leginkább ez a téma, kiegészítve a tervezés alapvető kérdéseivel, jelenti a kapcsolódást a felsőoktatáshoz, aminek eredményeként a BME címzetes egyetemi docenssé nyilvánította. Az elmúlt 15-20 évben rendszeresen tartott előadásokat különféle tantárgyak keretébe illesztve a Pécsi Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a földrengésbiztonság, a tervezési, külső hatásokkal szembeni biztonság témájában. A Műegyetem tantárgyfelelős oktatói úgy látták, hogy Katona Tamás készséggel vállalja az előadásokat, az új felkéréséket, s a diplomatémák vezetését is, s elismeréssel értékelték ezt a hozzáállást Több mint tíz éve államvizsga-elnöki tisztet lát el a Gépészmérnöki Karon. Katona Tamás úgy értékeli, mindez nem egyedi, hanem része egy sokoldalú tevékenységnek, amivel a szakirányú felsőoktatást társaságunk támogatja, hiszen a cég több mérnöke, szakembere segíti az oktatást, tart előadást az egyetemeken. Katona Tamás elmondta, életét alapvetően három kedvelt elfoglaltság tölti ki. Az egyik az atomerőműves munkája, a másik a tudományos és oktatói tevékenység, a harmadik pedig, a hobbi, a vadászat. Számára a munkahelyi feladat nem teher, s nem formális munkaidős kötelezettség, aminek végeztével jöhet a ház körüli barkácsolás vagy a kertészkedés, más kikapcsolódás. A változatosságot a további műszaki, oktatási feladatok jelentik. Amellett, hogy cikkeinek, előadásainak száma meghaladja a 150-et, több könyvfejezetet írt hazai és külföldi kiadású könyvekhez. Publikációival aktív szereplője a nemzetközi tudományos közéletnek. Oktatói tevékenységet főképp itthon folytat, de számos alkalommal tartott előadást a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által rendezett külföldi szemináriumokon, műhelyekben. Nagyon fontos számára a nemzetközi műszaki tudományos közéletben való részvétel, de ezt is mindenekelőtt a paksi atomerőmű adta lehetőségnek, következésképp a saját szerepét az atomerőmű képviseletének tekinti. Munkájához, sikereihez hozzásegíti a családi háttere is. Felnőtt gyermekei közül, építőmérnök fia egy nagy váltás után, jelenleg az aucklandi egyetemen tengerbiológiát tanul. Lánya egy svájci áramszolgáltató barcelonai kereskedelmi kirendeltségénél dolgozik. Felesége nagy türelemmel biztosítja számára a munkájához szükséges nyugodt körülményeket Katona Tamás számára az oktatás nagyban érzelmi vonatkozású. Úgy véli, az éveken át önként és rendszeresen vállalt oktatási tevékenységét ismerte el az egyetem, amit nagy örömmel fogadott. Bár előadásait tartalmilag továbbra is ugyanúgy tervezi, azok ezután érzelmileg más hátteret kapnak. Lovásziné Anna A működési fedezet növelését célzó érdekeltségi rendszerről „Bízom munkatársaim kreatív, újító, ugyanakkora nukleáris biztonság elsődlegességét szem előtt tartó gondolkodásában” A PA Zrt. 2010. évi üzlet- és fejlesztéspolitikáját jóváhagyó közgyűlés a működési fedezet növelését célzó új érdekeltségi rendszer anyagi fedezetének biztosításáról döntött. Erről kérdeztem július végén a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatóját, Süli János urat.- Vezérigazgató úr, mit jelent ez az új érdekeltségi rendszer?- Úgy gondolom mindenki előtt ismert, hogy az MVM-cégcsoport jövedelmezősége az elmúlt években milyen kedvezően alakult. Ehhez a mi részvénytársaságunk is jelentős mértékben hozzájárult, elsősorban a Gazdasági Hatékonyságnövelési Program keretében végrehajtott intézkedésekkel. Olyan további hatékonyságnövelésre, ami az önköltség növekedését ellensúlyozza, és tulajdonosi vagy vezetői eszközökkel megvalósítható lenne, jelenleg nem látunk módot. Ugyanakkor a cég vezetésének megítélése szerint vannak még az atomerőműben olyan feltáratlan lehetőségek, amelyekkel tovább növelhető a rendelkezésünkre álló működési fedezet, természetesen a nukleáris biztonság magas szinten tartása mellett.- Müyen lehetőségekre gondoljunk?- A részvénytársaság kiváló szakemberekből áll, akik nagyon jól ismerik az atomerőmű működési folyamatait, látják, hol vannak olyan tartalékok, lehetőségek, amelyek kiaknázásával és realizálásával jelentős megtakarítás, eredmény érthető el. E munkatársainktól várunk javaslatokat, kezdeményezéseket; egyrészt egyedi fedezetnövelő intézkedésekre, amelyek költségcsökkentésre, megtakarításra irányulnak, másrészt, amelyek az üzleti terven felüli többlettermelésre ösztönöznek. A munkavállalói kezdeményezések, javaslatok ösztönzésére kidolgoztunk egy érdekeltségi rendszert, vagyis a javaslatok alapján megvalósult intézkedések tényleges eredményéből nemcsak a részvénytársaság vagy a cégcsoport részesülhet, hanem az abban résztvevő munkavállalók anyagi ösztönzését is biztosítja. Ez azt jelenti, hogy a működési fedezet növelését célzó érdekeltségi rendszer működtetésére, - a közgyűlés döntése szerint - a rendszerben résztvevő munkavállalók jutalmazására 2010. évben 300 millió Ft ösztönző keret áll rendelkezésre. Ez maximált összeg, amely 3 milliárd Ft fedezet növelő megtakarítás, illetve ennek megfelelő mértékű többlettermelés biztosításával érhető el.- Milyen munkavállalói kört érint az új ösztönzési rendszer, és milyen szempontok szerint lehet javaslatokat tenni a működési fedezet növelését célzó intézkedésekre?- A részvénytársaság minden, nem premizált munkavállalójára kiterjed az új érdekeltségi rendszer. Kidolgoztunk egy végrehajtási utasítást, amely részletesen tartalmazza a fedezetnövelő intézkedéssel kapcsolatos eljárás rendjét, az intézkedési terv kidolgozásával, tartalmával, jóváhagyásával, az intézkedési tervek megvalósulásának ellenőrzésével és ajutalom kifizetésének folyamatával kapcsolatos szabályokat. A részletes szabályozást nem ismertetném, de mindenki számára elérhető a társasági portálon, illetve további információ és segítség kérhető a szakterületi vezetőktől. Én bízom munkatársaim kreatív, újító, ugyanakkor a nukleáris biztonság elsődlegességét szem előtt tartó gondolkodásában, és kérek mindenkit, hogy éljen az új érdekeltségi rendszerben rejlő lehetőségek kihasználásával. Mindannyiunk közös érdeke a lehető legmagasabb termelési eredmény elérése, amelyhez jelentős mértékben hozzájárulhat a működési fedezet növelését célzó érdekeltségi rendszer hatékony működtetése. László A. Zoltánná Szakmák az atomerőműben Az építészeti területen művelt szakmák május és július közötti bemutatása után most a turbina- és forgógép-karbantartó osztályon tettünk látogatást. Odor Ervin osztályvezetőtől megtudtuk, hogy az itt dolgozók feladata a gőzturbinák, primer és szekunderköri forgógépek, a dízelgép, vízkivételi mű, technológiai szellőzés, installációs szellőzés, technológiai szivattyúház és vízelőkészítő üzem, ill. a hidrogénfejlesztő, nitrogénállomás és tárolóüzemek, kompresszorállomások és hűtőgépház gépészeti berendezéseinek karbantartása, javítása és egyéb lakatos-szerelő tevékenységek elvégzése. Külső üzemi karbantartások- Györki László művezető A PA Zrt. turbina- és forgógép-karbantartó osztály külső üzemi karbantartó művezetői egység vezetője segítségével társaságunk egyik fontos, az üzemmenetre és a biztonságra is jelentősen kiható tevékenységét, a külső üzemi karbantartó szakembereink munkáját mutatjuk be.- Mióta vagy erőműves dolgozó?- 1984. június 5-én nyertem felvételt a céghez, az armatúra-karbantartó osztályra. 2000-ben átszervezés révén a művezetői egységünk így került a forgógép-karbantartó osztályra. 2009-ben, illetve 2010- ben egy profiltisztítás és összevonások után alakult ki a jelenlegi feladatkörünk és működési rendünk. A művezetői egységünk szakterülete kiterjedt és összetett, így 1-4. blokki dízelgenerátorok, hűtőgépek és hűtőgépházi berendezések, kis- és nagynyomású kompresszorok, hidrogénfejlesztő, nitrogénlefejtő állomás, berendezések működésével kapcsolatos egyes nyomástartó edények mellett megkaptuk a dozimetriai és hidrogén-utánégető rendszerek gázfúvóit, valamint a KKÁT-ben az fko karbantartási szakterületét teljes terjedelemben. 2010. évben a vízvegyészeti művezetői egységgel való összevonásunk eredményeként a karbantartási szakterületünk a vízkiviteli mű és a vegyészeti berendezésekkel is kiegészült.- Miért szereted ezt a felelősségteljes munkát?- Megoldáscentrikus gondolkodásmódot igényel a széles körű tevékenységi körünk. Folyamatos tanulást, odafigyelést kíván a berendezések működésének ismerete, a meghibásodások okainak megismerése, hibaelhárítása. Igyekszünk jó kapcsolatot tartani az üzemeltetővel, a berendezésmérnökökkel, valamint a többi karbantartó szervezet és a külsős cégek, gyártók szakembereivel a közös céljaink elérése, a minőségi munkavégzés érdekében. Nagyon is kedvemre valók a változatos, a megújuló és szakmailag összetett feladatok. Biztos jövőképünk van, ami megnyugtat.- Milyen emlékezetes feladatokat sikerült végrehajtani?- Nap mint nap vannak eseményeink, melyek változatossá teszik életünket. Idetartozik például ez évi 4. blokk főjavítási időszakában szükségessé vált 40QD01-es dízelgenerátor komplett cseréje, melyet a blokk karbantartási idejének a tartása végett hétvégén kellett végrehajtani. A nagynyomású kompresszorok ki lettek cserélve, ahol említésre méltó, hogy a gyártói eltérések felszámolásában, pld. az olajelhordásból adódó meghibásodások kijavításában sikerült eredményesen közreműködnünk.- Karbantartó lakatosként kezdtél, majd csoportvezető, később technológus, három éve pedig művezetőként dolgozol, ugyanis kollégáid elismerik munkádat. Milyen a kapcsolatod velük?- 1984 óta végigjártam a ranglétrát, rengeteg tapasztalatot szereztem, így úgy érzem, könnyen szót tudok érteni a munkatársaimmal. Tapasztalatból tudom, akkor tudok naprakész lenni, ha fizikailag is részt veszek a karbantartási, főjavítási munkálatokban, valamint a kollégák előtt álló problémák megoldásában is eredményesen csak így tudok segíteni. Idén öt fiatal, tehetséges új munkatársat kaptunk, melyek felkészítését, betanulását a nagy szakmai tudással, tapasztalattal rendelkező munkatársaimmal közösen végezzük. Véleményem szerint a jó színvonalú betanításuk nagyon is meghatározza a jövőnket.- Hobbid?- Pakson kertes családi házban lakom. Szeretek kisebb-nagyobb ház körüli felújítási és szerelési munkákat is végezni. Jól érzem magam otthon a szűk családi körben.- Család?- Nejem Pakson, a Bóbita Bölcsődében csecsemőgondozóként hosszú évek óta dolgozik. A 26 éves fiam a BME-en logisztikusként végzett, majd harmadik éve gazdálkodási menedzser ismereteket tanul. Sikerült elhelyezkednie az Elmű-nél. Lányom 24 éves, az Óbudai Egyetemen gazdálkodási menedzser ismereteket tanul, várhatóan a PA Zrt. Tájékoztató és Látogatóközpontban lesz gyakorlaton, és jövőre fog végezni.- További eredményes munkát kívánok szerkesztőségünk nevében! Sipos László A Paksi Atomerőmű Zrt. az elmúlt év végén minden munkavállalóra kiterjesztett Teljesítmény- És Kompetenciaértékelési Rendszert (TKR) vezetett be. Közeledünk a 2010. évi értékelő megbeszélések időszakához, ennek kapcsán beszélgettem Demeter Károlyné humánpolitikai főosztályvezető asszonnyal.- Milyen megfontolás alapján döntött a cégvezetés a minden munkavállalót érintő TKR bevezetéséről?- A részvénytársaságnál végzett munkatársi vélemény-és elkötelezettségvizsgálatok és a nyugdíjba vonuló munkavállalókkal készített kilépési interjúk eredményeiben is hangsúlyosan megjelent, hogy a munkavállalók igényelnék a rendszeres, érdemi visszajelzést felettesüktől, és az egyéni teljesítményen alapuló, differenciált ösztönzést. A minden munkavállalóra kiterjesztett rendszeres vezetői értékelés bevezetésével egyrészt eleget kívánunk tenni ezeknek a munkavállalói elvárásoknak, másrészt pedig bővíteni szeretnénk a vezetők moüvációs eszközeit.- Az első évi értékelés eredményei alapján milyen tapasztalatok, következtetések vonhatók le?- Véleményem szerint a teljesítményértékelésnek altkor van értelme, ha az érté-Ismét értékelünk... Teljesítmény- és kompetenciaértékelés - 2010 kelés eredményéhez közvetlenül kapcsolódik valamilyen ösztönző elem. Ezért a rendszer bevezetésekor célul tűztük ki, hogy az értékelés eredménye jelenjen meg a következő évi alapbérfejlesztés és az eseti jutalom mértékének megállapításánál. A 2010. évi bérmegállapodás ezt a célkitűzésünket támogatta, hiszen 1%-os differenciálási keretet biztosított a 2009. évi TKR-eredmények figyelembevételéhez. Elemzésünk szerint a differenciálási keret felhasználása és a TKR-eredmények között nagyon szoros összefüggés nem látható, aminek oka részben az alacsony differenciálási lehetőség, másrészt pedig ez volt az első alkalom, amikor a bérfejlesztés során a TKR-eredményeket figyelembe lehetett venni, és ennek vezetői gyakorlata még nem alakult ki. Annak érdekében, hogy a vezetők valóban élni tudjanak a differenciált ösztönzés lehetőségével, és nagyobb arányú összefüggés legyen az alapbérfejlesztés és a TKR-eredmények között, fontosnak tartom ennél jelentősebb, 4-5%-os differenciálási keret biztosítását. A következő évek bérmegállapodásai során erre kell törekednünk. Ugyanakkor mindenképpen eredménynek tekintem, hogy sikerült a teljesítményértékeléshez kapcsolódó differenciálási és további 1,2%-os év végi jutalmazási keretet biztosítani a vezetők számára, amit a 2010. évi értékelés eredményeinek figyelembevétele során használhatnak fel.- Mikor lesz a 2010. évi teljesítmény- és kompetenciaértékelés időszaka és várható-e változás az értékelési szempontokban az előző évihez képest?- A TKR-eredményekhez kapcsolódó év végi jutalmat a november havi bérrel december 10-én szeretnénk kifizetni, ezért az értékelési időszak az idén 2010. október 1-jétől október 20-ig tart. Az elmúlt évben bevezetett TKR alkalmazását véleményem szerint kedvezően fogadták mind a vezetők, mind a munkatársak. A működési tapasztalatok és a szakmai szervezetek véleménye alapján jelenleg nincs szükség a tartalmi elemek módosítására. Ugyanakkor egy teljesítményértékelő rendszer működésének megítéléséhez többéves alkalmazás, a rendszernek a felmerülő gyakorlati igényekhez történő folyamatos igazítása, finomítása szükséges. Ezért fontosnak tartom a TKR folyamatos értékelését és a működtetésben nagyon fontos szerepet betöltő vezetők és érintett munkavállalók véleményének megismerését, az észrevételek érdemben történő figyelembevételét. Ezért arra buzdítok minden munkatársat, hogy a teljesítményértékeléssel kapcsolatos észrevételeivel, esetleges javaslataival keressen meg bennünket. László A. Zoltánná
