Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-06-01 / 6. szám

2 2009. június &- mym paksi atomerőmű­njszt közgyűlés A szervezet alapszabályának meg­felelően tisztújító közgyűlést hir­dettek Budapesten, a Bank Center Konferencia termébe május 14-ére. Az adott időpontban a tagok közül csak kevesen gyűltek össze, így még nem voltak határozatképesek, fél órával halasztották az: ülést. A várakozás perceit töltötte ki Mohos Zoltán, aki a 2005-ben alakult Nay N Go Kft sikertörténetét tárta elénk. Ők idő­ben kezdtek el foglalkozni a témával, fel­ismerve a piaci, alkalmazói igényeket. Termékük a közkedvelt iGo navigációs programcsalád (tavaly tavasszal a CeBIT díjnyertese). A hírnév hamar szárnyára kapta őket, sorra jelentkeztek a gyártók. Már mintegy 70 készüléktípuson mű­ködik programjuk, mert jobb, szebb, tö­mörebb, mint a konkurenciáé. Már négy generáció van kinn a piacon, őszre lesz kész az ötödik. Mindössze 250 főt foglal­koztatnak cégüknél. A konkurenciához hasonlóan beépí­tették az érdekes helyek, hasznos pon­tok (POI) megjelenítését a térképeken. Ezek lehetnek nevezetességek, építmé­nyek, múzeumok, bevásárló közpon tok, gyógyszertárak, mozik nyitva tar­tással, jegyárakkal, műsorokkal együtt. Egy kirándulás előtt ezek több­nyire ingyen letölthetők. A közlekedé­si gyakorlatnak megfelelően időben fi­gyelmeztet, hogy az útvonaltervnek megfelelően merre soroljon a vezető. Újdonság, hogy a telepített sebesség­ellenőrző pontokat, az egyes útszakasz­ok sebességkorlátozását is tartalmazzák a térképeik. A program számítja a pilla­natnyi sebességet és túllépés esetén fi­gyelmeztet, ha a funkció be van állítva. Lesz teherautós változat is, ahol a súly­­korlátozást is kezelik hasonlóképpen. Támogatja programjuk a speciális közle­kedési információs rádióadások (TMC) adatai szerinti útvonaltervezést, útvonal módosítást is. Sajnos a hírek bejelenté­sek alapján kerülnek be az adásba 5-30 perc elteltével, s mire tudomásunkra jut, már rég ott araszolunk a dugóban. A halasztott közgyűlésen Péceli Gá­bor, elnök beszámolójában elmondta, hogy a társaság rendkívül aktív. Hu­szonhárom szakmai és több területi szervezete van. A társaság aktív szere­pet vállal a digitális írástudás elterjesz­tésében (ECDL), a digitális esélyegyen­lőség (DE!) megteremtésében. Több rangos rendezvényt szerveztek, me­lyek közül nem egy világraszóló, mint pl. az ETAP 2008 programozói konfe­rencia. Megdicsérte Alföldi István ügy­vezető igazgatót buzgalmáért, szívóssá­gáért, példamutató elhivatottságáért. A közhasznúsági beszámolóból kitűnt, hogy aktivitásnak köszönhetően a terve­zett 48 mFt hiány helyett szinte ugyan­ennyi nyereség keletkezett. Az idei terv is óvatosan tervezte a bevételi oldalt és taka­rékosan a kiadásokat Az ellenőrző bizott­ság elnöke nyilatkozott, hogy a szabályok­nak megfelelő a társaság gazdálkodása. Ez után került sor a tisztújításra, mi­vel letelt az előző vezetőség mandátu­ma. Havass Miklós a jelölőbizottság el­nöke röviden bemutatta az aspiránso­kat. Benedek Balázs már két ciklusban volt alelnök - most ő nem választható újra, a többiek újraválaszthatók. Kü­­lön-külön beszavaztuk a listára jelölte­ket, majd titkosan szavaztunk: • Dr. Péceli Gábor, egyetemi tanár, BME rektora - elnök • Bedő Árpád, szoftverfejlesztő, • Dr. Hanák Péter, BME adjunktus, • Tóth Ferenc, szoftverfejlesztő, • Nagy Miklós, Nemzeti Információs Inf­rastruktúra Fejlesztési Intézet igazgatója • Dr. Varró Dániel, BME docens - alelnö­­kök - a felelősségi köröket egymás közt osszák meg. • Dr. Herdon Miklós, Debreceni Egyetem, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar egyetemi docense, tanszékvezető, • Dr. Inzelt Péter, MTA SZTAKI igazgató • Dr. Száva Lajos, CHAMPIGNON Union Kft. gazdasági tanácsadó-felügyelő bizottság - maguk közül választanak elnököt. Munkájukhoz sok sikert kívánunk! gyulai S' Uj blokkok a paksi atomerőműben Folytatás az első oldalról. Őri István, a Green Capital független kör­nyezetpolitikai kutatóműhely vezetője a magyar energiaszektor villamosenergia­termelésének életciklus-elemzésének eredményét ismertette. A különböző energiahordozók környe­zetre gyakorolt hatását vizsgálták, és ar­ra a megállapításra jutottak, hogy az atomenergia versenyképes, az egyik leg­inkább fenntartható és legkedvezőbb megoldás. Mint mondta, összességében, de a legkritikusabb területet, a globális felmelegedési potenciált tekintve az atom­energia a legkedvezőbb a nap és a bio­massza mellett. A másik oldalon a hulla­dékégetéssel nyert energia és a fosszilis tüzelőanyagok állnak a legnagyobb szennyezési mutatóikkal. Udvardi Attila, a GKI kutatásvezetője egyebek mellett az árkérdést elemezte a siófoki konferencián. Elmondta, hogy az atomenergia jelenleg 38%-kal olcsóbb az átlagárnál, 52%-kal kedvezőbb az ára a többi magyar erőmű áránál. Az elemzé­sek szerint ezek az arányok a jövőben sem változnak, tette hozzá az előadó. Gönczi Péter, az ETV-Erőterv Zrt. mű­szaki igazgatója arra a kérdésre kereste a választ, hogy a magyar átviteli hálózat be tudja-e fogadni az új paksi blokkokat. A válasz igen, még akkor is, ha a szóba jöhető legnagyobb reaktorokat helyezik üzembe. Természetesen szükség lesz fej­lesztésekre, de ezek nagyságrendekkel elmaradnak attól, mintha más telephe­lyen építenék az új blokkokat. Romenda Tamás, az ETV-Erőterv Zrt. szakembere a környezetvédelmi és te­lephelyengedély megszerzéséhez veze­tő göröngyös és időt emésztő utat vázol­ta fel, azt is megemlítve, hogy jó lenne, ha kiemelt beruházási státuszt kapna az építkezés. Csanádi András, az atomerőmű gazda­sági szakembere, aki a Teller-projekt gaz­dasági és pénzügyi kérdéseinek kidolgo­zásában vállalt kulcsszerepet, "A létesíté­si stratégia, pénzügyi tanácsadó feladat­­kiírása" címmel vázolta fel azt a szerte­ágazó feladatot amely az új projekt kere­tében fog testet ölteni. Cserháti András, az ETE atomerőmű­­ves szakosztályának elnöke, a Teller­­projet egyik kulcsembere, a szállítói tenderezés műszaki előkészületeiről nyújtott tájékoztatót cseh és finn pél­dák alapján. A kétnapos konferencia üzenete ket­tős, részben megnyugtató, hiszen a mű­szaki megoldások a legmagasabb biz­tonsági igényeket is kielégítik és a pénz­ügyi keretek előteremthetőek, részben viszont bizonytalanságot kelt a vázolt engedélyeztetési eljárásokban rejlő, a nem szakmai érvek megjelenésének le­hetősége miatt. A paksi atomerőmű bővítése közös ügyünk Kiegészítési javaslat MVM Zrt.-PA Zrt. kiadványhoz A 60 000 példányban 2009. április havában megjelent kiadvány tömö­ren, a laikus közönség számára is érthetően foglalja össze a bővítés in­dokait és a tervezés legfőbb műsza­ki-gazdasági irányelveit. A mintaszerű PR-munka a már eddig el­végzett, széles körű vizsgálatokon alap­szik, amelyek tükrözik a világtendenciák és hazai tapasztalatok eredményeit. Az értékes összefoglalást szeretném né­hány javaslattal kiegészíteni, amelyek egyrészt a projekt megvalósításának in­dokait bővítik, másrészt a tervezés szem­pontjait szélesítik. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy még a kiadvány nyomtatása idején, 2009 márci­usában az országgyűlés elfogadta - a vil­­lamosenergia-rendszer távlati fejlesztésé­hez szükséges forrásbővítés részeként - új atomerőmű-blokkok létesítését a paksi atomerőmű telephelyén és határozatában engedélyezte a bővítés tervezését. Ezen fontos tény közlése mellett, az atomerőmű-bővítés előnyei között java­solom az alábbi kiegészítéseket figye­lembe venni: 1. A VER 2025-ig szükséges, a selejte­zést is pótló új erőmű teljesítőképesség­bővítése nem szab határt a megújuló energiákat hasznosító gazdaságosan megvalósítható mennyiségnek. Az atom­erőmű-bővítés tehát ezt nem korlátozza. Sőt a Duna vízerejét hasznosító fajszi víz­lépcső az eddigi hatósági elképzeléseken felüli kb. 1 TWh többlet-megújulóenergiát ad. Ugyanakkor biztonságosabbá teszi az erőmű hűtővízellátását és csökkenti a mesterséges hűtés beruházási költségeit. A további tervezési munkáknál javas­lom felhasználni a "Duna vízlépcsői és Magyarország" című rövid tanulmányo­mat (pl. Elektrotechnika, Atomerőmű), valamint a napokban elhunyt dr. Mosonyi Emil professzor végrendeletének is te­kinthető "A vízgazdálkodás jövője" című cikkét (pl. Mérnökújság). 2. Európában a villamosenergia-ipar je­lenlegi tervezési gyakorlata a villamos művek beruházásánál nem veszi figye­lembe az externális költségeket, amelyek pl. a projekt környezetvédelmi hatásai mi­att válnak szükségessé, és vagy a többi fo­gyasztó, vagy az állami költségvetés fize­ti meg az adóbevételekből. Egyedül az atomerőműveket kötelezi törvény a radio­aktív hulladékok elhelyezését és a selej­tezett reaktorok semlegesítését fedező já­rulék fizetésére, amely Pakson kb. 1,5 Ft/kWh többletönköltséget jelent. Ezen a méltánytalan gyakorlaton kí­vánt változtatni dr. Voss stuttgarti pro­fesszor tanulmánya, amelyben az EU szá­mára kidolgozott módszere a külső költ­ségeket is figyelembe veszi az UCTE- tagországok távlati erőmű-építési tervei­nél. A tanulmányt ismertettem több ma­gyar energetikai folyóiratban. (Pl. MVM Közleményei, Energiagazdálkodás) Eszerint 2025 táján az atomerőművek termelési költsége mutatja a legkisebb önköltséget, a foto-villamosenergia ma­rad a legdrágább. Időszerű téma a szélerőművek erőlte­tett telepítése, amely elsősorban a ban­koknak jó üzlet, mivel a kötelező átvételi árak mellett beruházásuk 7,5 év alatt megtérül, ha csak magát a szélerőművet számítják. Figyelmen kívül hagyják, hogy szélcsend idején fosszilis erőművet kell a rendszerirányítónak beindítani, hogy ne kelljen a fogyasztókat korlátozni. Közép-Európában mindem MW szélerő­­mű-kapacitáshoz emiatt kb. 0,8 MW tar­­talékerőmű-teljesítményt kell biztosítani. A Voss-tanulmányban emiatt a szélerő­mű önköltsége 5-ször nagyobb, mint az atomerőműé. 3. Téves az a nézet, hogy 4-5000 MW erőmű egy helyen telepítve túl nagy a magyar VER számára. Hadászati szem­pontból nem jelent lényegi különbséget, ha két 2500 MW-os erőművet telepíte­nénk, mivel - az elvégzett vizsgálatok sze­rint - megfelelő telephelyek egymástól alig 100 km távolságban találhatók. Az átviteli hálózat pedig a paksi csomópont­tal már ma is alkalmas 4000 MW tovább­vitelére, és az elhatározott hazai és nem­zetközi bővítésekkel (Pécs, Eszék stb.) már 2020-ban is alkalmas lenne 1600 MW-os blokk üzemzavari kiesésének, stabilitásbomlás nélküli elviselésére. Ezen feltételezésre a MAVIR által már ed­dig végzett hálózati vizsgálatok is meg­bízható alapot adnak. Európában ma is zavartalanul működ­nek ilyen nagyságú erőművek 400 kV fe­szültségű átviteli hálózaton is. Megerősí­ti terveinket a finnek hasonló elképzelése is. A magyar VER nem egyedül működik, hanem tagja az UCTE VER Egyesülésnek, amely szinkronüzemben működtet 530 000 MW beépített erőművi kapaci­tást, és az egyidejű csúcsterhelés már 2007-ben meghaladta a 430 000 MW tel­jesítményt. Úgy vélem, hogy a javasolt kiegészíté­sek további érveket adnak mind a hatósá­gok, mind a közvélemény számára, ezért javasolom azok figyelembevételét mind a tervezésnél, mind a PR-munkában. Budapest, 2009. 05.15. KerényiA. Ödön Újabb erőműprojektbe szállt be az MVM Jövő év végén fog üzembe lépni az az új 2x58 megawatt névleges teljesítmé­nyű gázturbinás csúcserőmű nelynek alapkövét május 22-én Mártha Imre, az MVM vezérigazgatója, Demján Sándor, a Euroinvest elnöke és Né­meth Frigyes, a Bakonyi Erőmű vezér­­igazgatója rakta le Ajkán, a Bakonyi Erőmű Zrt. telephelyén. A 70 millió eurós beruházási projektben a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. 50,1 százalék, míg az Euroinvest Zrt. tu­lajdoni köréhez tartozó társaságok 49.9 százalékban tulajdonosok. Az Euroinvest tulajdonában lévő Ba­konyi Erőmű ajkai telephelyén 1943 de­cemberében kezdődött meg a villamos­­energia-termelés, mely jelenleg szén, il­letve biomassza-bázison folyik. A befek­tetők közös beruházásaként megvalósu­ló új 2x58 megawattos blokk a hazai vil­lamosenergia-rendszerben eddig hiány­zó csúcserőműként fog üzemelni. A vár­hatóan 2010 végén üzembe kerülő erőmű magas hatásfoka és üzemmódja révén a környezet terhelésének jelentős csökke­nését fogja eredményezni. A létesítmény nagymértékben javítja a hazai energia­rendszer szabályozhatóságát a csúcsigé­nyek kielégítésével, így az új erőmű üzembe lépésével előnyösen módo­sul a hazai erőműpark igénybevé­tele. A projekt rendelkezik létesíté­si és környezetvédelmi engedéllyel, az erőmű főberendezéseit a CEN­­TRAX szállítja, a beruházás fővál­lalkozója a GEA ÉGI. Az erőmű leg­fontosabb főberendezése a két 58 megawattos Rolls Royce gázturbi­na, melyek a jelenlegi legkorsze­rűbb technológiát képviselik, ezt a géptípust eredetileg a legújabb ge­nerációs repülőgépek számára fej­lesztették ki, ezért különösen ma­gas hatásfokúak és rendkívül nagy meg­­bízhatóságúak. A blokkok képesek lesz­nek álló helyzetből 10 perc alatt teljes terheléssel üzemelni. Mártha Imre, az MVM vezérigaz­gatója többek között azt emelte ki, hogy a megvalósuló erőmű jelenleg az egyet­len olyan, folyamatban lévő energetikai beruházás, amely teljes egészében ma­gyar tulajdonosi háttérrel rendelkezik. A projekt révén hazánkban egyedülálló technológiai színvonalat képviselő be­rendezések épülnek, melyek a biztonsá­gos és kedvező árú áramellátást szolgál­ják, valamint a piacképes, exportálható és keresett áram-termék révén a tulajdo­nosok részére a beruházás megtérülését is biztosítják. Demján Sándor, az Eu­roinvest elnöke pedig azt hang­súlyozta, hogy a magán és álla­mi szektor összefogásának eredményeként az állami válla­latoknál megszokottnál takaré­kosabban, gazdaságosabban és versenyképesebben tudják majd az energiát előállítani, amiben a Bakonyi Erőmű szakemberei­nek az elmúlt több mint fél év­százados villamosenergia-ter­­melési gyakorlat alapján ko­moly tapasztalatuk van. Mayer György

Next

/
Oldalképek
Tartalom