Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-06-01 / 6. szám

2009. június 3- ríiyih paksi atomerőmű-Kalocsa, Kertvárosi Általános Iskola, 1. helyezett. Géderlaki Általános Iskola, 2. helyezett. ATOMFIZIKA KISDIÁKOKNAK Az atomerőmű Látogatóközpontjában nyolcadik éve zajló Nukleáris Vetélkedő elindítója és fő szakmai szervezője dr. Szűcs József a Pécsi Tudományegye­tem Fizikai Intézetének nyugalmazott oktatója. A jó hangulatú és kellően izgalmas vetélkedő után a múltról és a jövőről kérdeztem a tanár urat. Tanár Úr! Hogyan indult ez a program? Ez egy nagyon régi ötletnek a megvaló­sulása. A CERN-ben (Svájcban) jártam egy tanárokból, szak­emberekből álló kül­döttséggel 1994-ben, és a küldöttség tagja áts Balázs is, TLK akkori vezető­je. Abban az időben az egyetemi oktató munkám mellett próbálkoztam kisisko­lásoknak tanítani az atomfizika alapjait. Ez a kezdeményezés Kováts Balázst is ér­dekelte, így történt, hogy a Látogatóköz­pont támogatásával még abban az évben meg is jelent egy iskolai segédletem "Ato­mokról, sugárzásokról, magenergiáról alapfokon" címmel (Azóta négy kiadást élt meg.). Aztán egy jó ötlet szervezeti kere­tet is adott ennek a tervnek, mégpedig úgy, hogy a TEIT települések fizikatanára­inak közreműködésével oktatási kísérletet indítottunk az általános iskolák 7.-8. osz­tályos tanulói körében. Az elmúlt évek alatt milyen tapasztalatokat szerzett? Már sokszor és sok helyen megfogal­maztam, hogy az alapfogalmakat - atomok, atomenergia, atomreaktor stb. - a 12-14 éves gyerekek megtudják tanulni ugyanú­gy, mint más egyéb fizikai fogalmakat Mé­lyebb összefüggéseket természetesen nem szükséges ezen a szinten tanítani, de in­dulásnak elég, ha az alapfogalmakkal meg­ismerkednek a tanulók, amelyek később az életük során ismerősként csenghetnek vissza. így elérhető, hogy ne idegenkedve, hanem pozitív motivációval közeledjenek az atomenergetika témájához. Ez a korosztály külön élményt jelenthet? Igen, mert ez a fiatal korosztály sokkal érdeklődőbb, mint a mai egyetemisták többsége, tisztelet a kivételnek. Az egye­temisták már meg vannak "fertőzve" az iskolai fizikaoktatással, és sok csak kény­szer pályának tekinti az egyetem ilyen irányú szakjait. Sokkal nagyobb érdeklő­dést tapasztalok az általános iskolások körében. Az értelmi fejlettségük pedig olyan szinten van, hogy nagyon jól lehet velük megfelelő szinten és módszerekkel ezt a területet művelni. A vetélkedő korábbi résztvevői közül ta­lálkozott-e egyetemistaként valakivel? A pécsi egyetemen még nem. Pontosan a napokban gondoltam erre, mikor ké­szültem a versenyre, hogy fel kellene ku­tatni a korábbi sikeres résztvevők továb­bi életútját. Ehhez a tanárok tudnának se­gítséget nyújtani, majd megkérem őket, legyenek segítségemre ebben is. Elvileg lehetnek ilyen egyetemisták, hiszen már nyolc év eltelt, akár végzősök is lehetnek köztük. Nagyon szeretném, ha találnánk ilyen (volt) gyereket. Mi lehet a haszna vagy a tétje ezeknek a versenyeknek? Úgy látom az atomenergia egyre jobban előtérbe kerül a világon és nálunk Magyar-Paks, Bezerédj Általános Iskola, 4. helyezett Kalocsa, Belvárosi Általános Iskola, 6. helyezett Dunaszentbenedeki Általános Iskola, 3. helyezett Gerjeni Általános Iskola, 7. helyezett Fotók: BodajkiÁ. országon is. A paksi reaktorok üzemidő­hosszabbítása, teljesítmény növelése és a tervezett erőmű bővítés mind erre utal. A lakosság és a felnövekvő ifjúság atomener­giával kapcsolatos ismereteit mindenké­pen növelni kell. (Ez Teller Ede üzenete is.) Igaz ugyan, hogy az Országgyűlés támo­gatta a bővítés előkészületeit, de ne felejt­sük el Ausztria esetét, ahol az elkészült atomerőművet zárták be egy népszavazás után. A népszavazás visszájára fordíthatja a terveket, különösen akkor, ha a szavazók az értelem helyett az érzelmekre hallgat­nak. Ezek a nukleáris vetélkedők a gyere­kek értelmét csiszolgatják. Hogyan tovább? Szeretném kiszélesítem ezt a kört, a 13 TEIT település közül most heten voltak itt a az idei vetélkedőn, jó lenne ha a többi te­lepülés iskolái is a jövőben rendszeresen bekapcsolódnának a kísérleti oktatásba, azt Uszódi Általános Iskola, 5. helyezett követő megmérettetésbe. Másrészt pedig régiós szintre kellene bővíteni a vetélke­dőt: Tolna és Baranya néhány iskoláját is meghívni erre a versenyre. Ezek a verse­nyek arra is alkalmasak, hogy a fizika tan­tárgyat egy kicsit megkedveltessék a tanu-Fizikaverseny a TLK-ban Immár nyolcadik alkalommal került sor az erőmű körüli TEIT-es települések kisiskolá­sainak fizikaversenyére. A Paksi Atomerő­mű Zrt. és a Pécsi Egyetem együttműkö­dése alapján a térségben tanuló általános iskolás diákok a 7. és 8. osztályban speci­ális, nukleáris ismeretekkel kiegészített tankönyvből sajátíthatják el az izgalmas tudnivalókat. A részvénytársaság ezen kezdeményezése pozitív fogadtatásra ta­lált a tanárok körében is, hiszen diákjaik többlettudással indulhatnak neki középis­kolai tanulmányaiknak. Az ötlet kitalálói és megvalósítói minden évben számon kérik a diákoktól a tanulta­kat. Nem volt másként idén sem, a május 22-én rendezett versenyen hét csapat mérte össze tudását A diákok Dunaszentbenedekről, Géderlakról, Kalo­csáról, Úszódról, Gerjenből és Paksról ér­keztek. Természetesen a felkészítő taná­rok is elkísérték a kétórás versenyre a ne­bulókat. Izgalmas kérdéscsoportot állított össze Szűcs József egyetemi tanár: nukleáris to­tó, igaz-hamis állítások ütköztetése, élet­rajzok elemzése, gyors adatgyűjtés a TLK tablóiról, évszámok ismerete tette próbára a diákok tudását A zsűrinek (Németh Irén, Szabó Béla, Varga József) nem volt könnyű dolga, mivel jól felkészült csapa­tok versenyében kellett eredményt hirdet­nie. Újra csupán néhány pont választotta el az első három helyen végzett csapato­kat egymástól A végeredmény: újfent I. helyezést ért el a Kertvárosi Általános Iskola csapata (Kalo­csa), a II. helyen a Géderlaki Általános Is­kola, a III. helyen a Dunaszentbenedeki Ál­talános Iskola hallgatói végeztek. A részt­vevők kisebb ajándékban részültek, a győztes diákokat és felkészítő tanáraikat értékes díjakkal jutalmazta a részvénytár­saság. Gratulálunk a diákoknak és tanáraiknak! Varga József lókkal. Erre napjainkban különösen nagy szükség van, amikor a tanuló ifjúság nagy része elkerüli a természettudományos és műszaki pályákat. Ráadásul a gyerekek fo­gékonyabbak a modern dolgokra mint pél­dául a hagyományos tananyag egyszerű gé­peire és más szokásos tananyagrészekre Ez bizony elsősorban a pedagógustól függ. Igen, ezzel egyetértek, mert ha van egy lelkes (megszállott) pedagógus, ak­kor a leghátrányosabb helyzetű iskolá­ban is szép sikereket lehet elérni. Erre jó példák Hegyi János (Gerjen), Petrik Jó­zsef (Géderlak), Vajdáné Sebestyén Júlia (Dunaszentbenedek) és a többi falusi fi­zikatanár, akik évről-évre sikeresen sze­repelnek gyerekeikkel a vetélkedőn. Ezért én mindent megteszek, segítek fel­készülni és igyekszem nekik elismerést is szerezni itt a TEIT-en belül és az orszá­gos szakmai körökben egyaránt. Nyugdíjas, de mégis igen aktív. Még részben visszajárok az egyetem­re, ahol a levelezős tanár szakosokat ta­nítom. Egy ilyen oktatási program, ahol a kisdiákokban szunnyadó értelmet és lelkesedést fel lehet korbácsolni, pedig nagyon izgat, mert egész életemben az­zal a témával foglalkoztam hogy, miként lehet az atomfizikával, a nukleáris tech­nikával kapcsolatos társadalmi hozzáál­lást, attitűdöt pozitívan megváltoztatni. Jó egészséget és további sikereket kí­vánok! Köszönöm! Ez, mind minden máshoz feltétlen szükséges.-Beregnyei-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom