Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-06-01 / 6. szám

Európai Uniós nagykövetek az atomerőműben

Az Európai Unió (EU) soros elnökségét ellátó Cseh Köztársaság nagykövete, Jaromír Plísek meghívására az EU tagállamainak Magyarországra akkreditált nagykövetei látogattak az erőműbe május 13-án.

A vendégeket Gerse Károly, az MVM Zrt. vezérigazgató-helyettese, Süli János, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója valamint Tari Gábor, a Mavir Zrt. vezérigazgatója fogadták. A vendégek tájékoztatót kaptak az atomerőmű teljesítménynövelési és üzemidő-hosszabbítási projektjének jelenlegi állásáról, tájékozódtak az atomerőmű bővítés-előkészítésének lépéseiről, valamint a magyar villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési terveiről.

A tájékoztatókat követően a vendégek üzemlátogatáson vettek részt.

Új blokkok a paksi atomerőműben

Siófok, június 3-4.

A fenti címmel rendezett nagy érdeklődéssel kísért - több mint 200fő - tudományos tanácskozást Siófokon az Energiagazdálkodási Tudományom Egyesület (ETE), amely ebben az évben ünnepli megalakulásának 60. évfordulóját.

A kétnapos konferencia első napjának délelőttjén Bakács István ETE-elnök megnyitószavai után dr. Poós Miklós (KHEM) "Atomerőmű-bővítés a magyar energiapolitikában" címmel tartott előadásában a hosszú távú gondolkodás szükségességét hangsúlyozta, amely szem előtt tartja az ellátás biztonságát, a versenyképességet és a fenntarthatóságot, de megtartja sokszínűségét. Nincs egyféle megoldás, többfajta erőműre van az országnak szüksége, köztük atomerőműre is.

A következő előadó Mártha Imre, az MVM Zrt. vezérigazgatója volt, aki az új atomerőművi blokkok tervezett építésével kapcsolatban fejtette ki véleményét. A Magyar Villamos Művek (MVM) cégcsoport van olyan erős, hogy egyedül meg tudja valósítani a paksi atomerőmű bővítését, de nagyon sokan kopogtatnak az ajtaján, hogy beszállhassanak, mondta Mártha Imre. A vezérigazgató kifejtette,

Országok közötti rangsor 2008-ban

a teljes üzemidőre vetített teljesítménykihasználási tényező (TKT) alapján

Sorrend

Ország Kumulatív TKT (%)

1.

Dél-Korea

86,3

2.

Finnország

86,0

3.

Svájc

83,9

4.

Belgium

83,4

5.

Magyarország

83,3

6.

Spanyolország

83,1

7.

Németország

79,6

8.

Tajvan

77,5

9.

Csehország

77,1

10.

USA

73,3

11.

Svédország

72,5

12.

Japán

70,6

13.

Kanada

69,8

14.

Franciaország

69,7

15.

Oroszország

63,1

16.

Egyesült Királyság

57,6

17.

India

52,4

forrás: NEI2009. április

hogy a cégcsoport saját forrásból meg tudja valósítani a beruházást, melynek összköltségét 900 milliárd forintra becsülik. Nincs szükség állami hitelre, költségvetési forrásra. Viszont az új atomerőműnek állami tulajdonban kell maradnia, mert így jobban elfogadja a lakosság, nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon is. A jelenlegi gazdasági környezet nem befolyásolja terveiket, nem szabad, hogy visszafogja a válság ezeket az elképzeléseket, sőt ilyenkor kell rálépni a gázra, mivel az építőipari vállalkozók nyomott áron vállalnak munkát, olcsóbban lehet építőanyaghoz jutni. Az MVM ezért gyorsítja beruházásait, mondotta Mártha Imre vezérigazgató. Mint fogalmazott, a cégcsoportnak az a dolga, hogy minél nagyobb profitot termeljen, eközben ügyel a kényes egyensúlyra, a versenyjogi szabályokat nem kívánja átlépni. Úgy gondolják, ez egy nagyon jó üzlet, ezért szeretnének minél nagyobb részt kihasítani belőle, mondta az új paksi blokkok építéséről. Törekvésük nincs ellentmondásban azzal, hogy olcsó legyen a paksi áram, sőt éppen ezt a célt szolgálja, mert a legfontosabb, alacsonyan tartani a termelési költségeket, az a fölötti hasznot lehet osztani akár alacsony ár formájában a lakosság felé, akár osztalékként az államkaszszába.

Süli János, a Paksi Atomerőmű Zrt. (PA Zrt.) vezérigazgatója volt a következő előadó, aki beszámolt arról a kutatómunkáról, amely eredményének összegzése alapján az országgyűlés hozzájárult az új blokk(ok) építését megcélzó előkészítő munkák megkezdéséhez. Ezt a hatalmas előkészítő munkát a Teller-projekt keretében végezték el az ország különböző tudományos kutató-, oktató- és kivitelező intézetek és intézmények, valamint az MVM és a PA Zrt. szakembereinek bevonásával. A Teller-projekt feladatát teljesítette, célját elérte, a folytatás egy másik projekt feladata lesz, amelyet rövid időn belül megalapítanak, mondta Süli János.

Dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia-hivatal (OAH) főigazgatója az atomenergiával kapcsolatos intézményi rendszerek helyzetéről adott tájékoztatást. Körképet mutatott be a világ jelentősebb nukleáriserőmű-kapacitással rendelkező országaiban lévő nukleáris hatóságok feladat- és létszámnövekedéséről. Szólt a nukleáris hatóságok szoros együttműködésének fontosságáról, az újonnan

építendő blokkokkal szemben támasztott nagyobb biztonsági követelményekről.

A biztonsági követelmények szigorodását a következő előadó is megerősítette. Végh János, az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetének (KFKI) munkatársa ismertette a szóba jöhető blokktípusokat. A többi előadóval egybehangzóan azt mondta, nyomottvizes reaktort érdemes építeni Pakson, mert erről a típusról vannak tapasztalatok, hiszen a működő blokkok is üyenek, és a ma épülő blokkok 81%-a is ebbe a típusba tartozik. Kifejtette, hogy a harmadik generációs reaktoroknak számos előnye van a korábbiakkal szemben.

Elsősorban a nagyobb biztonság jellemzi őket, de hatékonyabbak is. Ezeket 60 évre tervezik, húsz napnál rövidebb az átrakási idő, 90%-nál nagyobb a teljesítménykihasználás, kevesebb a hulladék, kevesebb üzemanyagot használnak ezek a reaktorok és jobban is hasznosítják, sorolta az előnyöket az előadó. A szakember elmondta, hogy világszerte nagy az érdeklődés az atomenergia iránt. Az előrejelzések szerint 2020-ra megkétszereződhet az atomenergiát használó országok száma, 2030-ra pedig megduplázódhat az atomerőmű-kapacitás a földön.

A konferencia délutánján négy reaktortípus részletes bemutatására került sor. A hallgatóság arról a négy típusról kapott tájékoztatást, amelyek közül a Paksra tervezettet kívánják kiválasztani. Ezek a típusok a következők: AP-1000, EPR, AES 2006 és az ATMEA 1.

A szakmai konferencia második napján szó esett egyebek mellett a nukleáris energia társadalmi megítéléséről. Az Accenture Kft. ügyvezetője, Bacsó Tibor egy húsz országot érintő felmérés eredményeit vázolva elmondta, egyértelműen kiderült, hogy csökkenteni kell a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, továbbá érezhetően javul az atomenergia megítélése, amelyet tudatos, világos és határozott kommunikációval lehet javítani. A szakértő kifejtette: az atomerőmű támogatottsága világszerte lassú, de határozott emelkedést mutat. Ennek az atomenergiától független okai vannak, nevezetesen a globális felmelegedés, az olaj és a gáz bizonytalan kínálata. Magyarországon a megkérdezettek 60%-a támogatná az atomerőmű bővítését. A nem támogató 40% úgy nyilatkozott, megmásítaná álláspontját, ha a kétségeit bizonyos kérdésekben eloszlatnák. Ilyen például a hulladék elhelyezése. A megkérdezettek túlnyomó többsége - 72% - állította magáról, hogy nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel. Bacsó Tibor aláhúzta: az atomenergia pozitív megítélésének záloga a biztonságos üzemeltetés és a kommunikációs munka fejlesztése.

Folytatás a 2. oldalon