Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-05-01 / 5. szám

2009. május 13- mvm paksi atomerőmű-Megújul az atomerőmű etikai kódexe Az atomerőmű etikai kódexét 1994-ben al­kották meg, illetve adták ki először. A követ­kező évben kisebb módosítást hajtottak vég­re a normarendszerében. 1998-ban az etikai kódex tartalmával lényegileg azonos köz­­megegyezés jött létre a munkavállalók és a társaság között. A legutóbbi kiadásra 2004- ben került sor. Ekkor a társaság előtt álló új stratégia célok elősegítése érdekében új hu­mánstratégia kidolgozása vált szükségessé. Ennek keretében a korábbi etikai norma­­rendszer felülvizsgálata is megtörtént. A je­lenleg a Humán Igazgatóság honlapján ol­vasható tizennégy oldalas dokumentum olyan fejezetcímek alatt tárgyalja a munka­hellyel, munkavégzéssel kapcsolatos etikus magatartás elveit, mint például "Felelős­ség", "Együttműködés", "Információk", "Összeférhetetlenség", "Részvénytársasági hírnév", "Közélet, politika, helyi közösséggel való kapcsolat". Ezek mellett tájékoztatást nyújt az etikai jellegű észrevételek esetén követendő eljárásról, rendelkezik az etikai ügyeket kezelő 5 fős etikai bizottság felállí­tásáról, valamint az etikai jellegű bejelenté­seket tevők védelméről is. Az etikai kódex 2004. évi kiadása óta el­telt öt év alatt ismét megérett a helyzet a fe­lülvizsgálatra. Természetesen nem arról van szó, mintha az alapvető etikai elvek megvál­toztak volna az elmúlt időszakban. Ellenke­zőleg: a tervezet nagyon is épít ezeknek az elveknek a fundamentális jellegére, sűrűn változó viszonyaink között is fennálló változ­­hatatlanságukra. Mert ha az alapvető erköl­csi normák nem is, az a külső és belső fel­tételrendszer, amelynek közepette az atom­erőmű munkaközösségének sokrétű tevé­kenysége zajlik, annál inkább változik. A megújult etikai kódex tervezete kifejezetten abba az irányba szándékozik elvinni a kö­zölni kívánt üzenetek súlypontját, misze­rint társaságunk céljai elkötelezett munka­társakkal és tisztességes munkával valósít­hatók meg, továbbá az elkötelezettség és a tisztesség állandó és megbízható alap mind­azoknak a gyakori és sokrétű változások­nak közepette, amelyek társaságunk életét kísérik. Talán a fentiekből is kitűnik, hogy a meg­újult etikai kódex elsősorban nem erkölcsi paragrafusok gyűjteménye kíván lenni, nem az amúgy sem kisszámú meglévő sza­bályozások körét akarja bővíteni. Az etikai elvek többletet jelentenek a különböző tör­vényekben, jogszabályokban, belső szabály­zatokban megfogalmazottakhoz képest (mindamellett, hogy nem mentesítenek azok betartása alól). A munkahelyi etika nem szabályzatok paragrafusaival, hanem tényleges belső értékrendünkkel azonos. Munkahelyi magatartásunk végső mozgatói a mindannyiunk által elfogadott gondolko­dási és cselekvési normák. Magatartásunk akkor etikus, ha nem csupán az írott, de az íratlan szabályokat is betartjuk, s ha nem egyszerűen a szabályoknak, de a szabályok szellemének is meg akarunk felelni. Etikus viselkedés nem külső kényszerből, hanem belső igényből fakad. A tervezet ennek meg­felelően még inkább előtérbe szándékozik helyezni a munkatársak megnyerését és be­vonását - legyen szó akár belső munkatár­sakról, akár az atomerőművel kapcsolatban álló külső szakemberekről. A leendő kiad­vány messzemenően szem előtt igyekszik tartani, hogy stratégiai céljaink eléréséhez a minőségi munkavégzésen keresztül vezet az út, ami viszont a munkatársak személyes elkötelezettségén és lojalitásán alapul. A megújult etikai kódex a vezetői példa­­mutatásra is kiemelt figyelmet fordít, mint­hogy a munkahelyi értékrend, a szervezeti és működési kultúra szempontjából meg­határozó a vezetők hozzáállása és magatar­tása. A vezetők jó vagy rossz példája egy­aránt alapvetően befolyásolja az irányítá­suk alá tartozó munkatársak munkavégzé­sét és elkötelezettségét. Éppen ezért az eti­kai kódex erőteljesen próbálja tudatosítani azt a különösen nagy felelősséget, ami a ve­zetői munkakört betöltő munkatársakra há­rul - azt a felelősséget, ami, mondhatni, a vállalati hierarchiában elfoglalt pozícióval arányosan növekszik. A kódex a nyelvezet terén is újításokkal kíván élni. Egyszerű, közérthető, olvasmá­nyos megfogalmazásokra, az indokolatlan hivatalosság mellőzésére törekszik. Ennek célja, hogy mindenki olvassa és ismerje, és senkit se tántorítson el ettől doktriner nyel­vezet. A tervezetet több munkatársunk is meg­kapta, előzetes észrevételezés céljából. Kivá­lasztásuknál az volt a fő szempont, hogy a belőlük kialakított csoport minél inkább reprezentálja az atomerőmű munkaközös­ségét nem, kor, beosztás és munkakör szem­pontjából. Az ilyen módon első közelítés­ben kapott visszajelzések feldolgozása és az elfogadott észrevételek beépítése megtör­tént. Az etikai kódex további felülvizsgála­ta még folyamatban van. Reméljük, hogy az Atomerőmű újság következő számában már a kódex teljes jóváhagyásáról és közreadá­sáról számolhatunk be. Prancz Zoltán Célkitűzésünk: a pszichológiai kultúra fejlesztése A paksi atomerőmű fontos feladatának tart­ja a munkavállalók testi-lelki egészségének megőrzését, fejlesztését, ezért kiemelt figyel­met fordít a pszichológiai ellátórendszer mű­ködtetésére. A pszichológiai ellátórendszer hatékonyságának növelése érdekében ez év elejétől vállalkozási szerződés keretében Szatmári Szilvia munka- és szervezetpszi­chológus, mentálhigiénés szakember látja el a pszichológia ellátó rendszer működtetésé­vel kapcsolatos feladatokat Erről kérdeztem Szatmári Szilviát. Mielőtt rátérnénk a működtetés területén történt változásokra, kérlek, mesélj egy ki­csit magadról! Gyógypedagógusként majd mentálhigié­nés szakemberként végeztem. 5 évet dolgoz­tam egy felnőtt pszichiátriai betegeket ellá­tó intézményben, ahol különböző lelki prob­lémákkal, betegségekkel küzdő személyek­kel foglalkoztam egyénileg és csoportosan is. Részt vettem az orvosokkal együtt a diag­nózis kialakításában, személyiségfejlesztés­ben és terápiás munkákban. Általános pszichológiai tanulmányaimat követően szakpszichológusi diplomát sze­reztem szervezet-és munkalélektan szakon. 15 évig dolgoztam egy katonai szervezetben, ahol a munkám nagy részét tette ki a kivá­lasztás, valamint az alkalmassági vizsgála­tok végzése. A munkavállalók pszichés kon­dícióinak megőrzését mentálhigiénés foglal­kozáson, gondozáson való részvétel lehetősé­gével biztosítottam. Munkahelyi egészség­­fejlesztési program keretén belül autogén tréninget/feszültségoldó relaxációs techni­ka/ tanítottam. Készségfejlesztő tréningeket szerveztem, és vezettem, például kommuni­kációs készség, empátiás készség, konflik­tuskezelő-készség fejlesztésére. Időközben szexuálpszichológia- és szex­­uálterápiás tanácsadó végzettséget szerez­tem, egyéni klientúrában foglalkoztam sze­xuális problémával rendelkező egyénekkel. 7 éve tanítok Szombathelyen, ma már Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában, különböző pszicho­lógiai jellegű tantárgyakat, önismeretet és különböző készségek fejlesztését célzó sze­mélyiségfejlesztést 2004-től veszek részt a Paksi Atomerőmű Zrt hatósági vizsgára kötelezett munkavál­lalóinak pszichológiai állapotfelmérésében, valamint az Egészségközpontban működő Fogyiklub munkájában. 2008-ban pedig a Humán Igazgatóság női dolgozói részére sze­mélyiségfejlesztő, konfliktus- és stresszke­zelő tréninget vezettem. Melyek azok a területek, amelyek a pszic­hológiai ellátórendszer keretében a tevé­kenységi körödbe tartoznak? jelenleg hozzám tartozik a felvétel előtti, munkakörváltozás előtti és soron kívüli pszic­hológiai vizsgálatok elvégzése, eredmények értékelése, visszajelzése. Kiemelt területe te­vékenységemnek a hatósági jogosító vizsgá­ra kötelezett munkavállalók pszichológiai ál­lapotfelmérésének elvégzése, eredmények értékelése, visszajelzése, a munkavállalók szervezeti egység vezetőinek tájékoztatása a munkavállaló pszichológiai állapotfelméré­sének egyéni eredményeiről, és amennyi­ben szükséges szakmai segítség nyújtása a munkavállaló munkaképességének regene­rálódását, pszichés állapotának javítását cél­zó folyamatban. Emellett tanácsadással foglalkozom, hi­szen bárki kerülhet olyan szituációba élete során, amire még nincsenek megoldási min­tái, és átmenetileg segítségre szorul. Azt lá­tom, hogy nagy az igény a stresszorok keltet­te feszültség levezetésének hatékony mód­szerei megismerésére, ezért több csoport­ban relaxációs technika elsajátítására bizto­sítottunk lehetőséget az Egészségközpont­ban. Szeretnék a munkahelyi vezetőkkel két­oldalú, aktív kapcsolatot kiépíteni, hiszen a cél az egészséges, jó munkabírással rendel­kező munkavállalói állomány megőrzése. Ennek érdekében aktuális probléma esetén a pszichológia eszköz- és módszerrendszeré­vel van lehetőség intervencióra. Mindezek mellett a célom az, hogy a jövőben sikerül­jön kialakítani a részvénytársaságnál egy kompetencia alapú kiválasztási rendszert. Az elmúlt hónapok során vannak-e olyan tapasztalataid, amelyeket megosztanál az olvasókkal? Örömmel tapasztalom, hogy a pszicholó­giai kultúra meghonosítása fogadókészség­re talált a szervezetben. Szeretnék egy köz­­gondolkodásban elterjedt tévhitet tisztázni a pszichiáter és pszichológus tevékenységé­vel, szerepkörével kapcsolatosan. A pszichi­áter orvos, általában gyógyszerrel és jó eset­ben pszichoterápiával segít a hozzá fordulók­nak, a pszichológus nem orvos, bölcsész; a közös bennük, hogy bárki fordulhat hozzá­juk segítségért, ha valamilyen "életbaj" adott időszakban megnehezíti életvitelét, rossz hangulatot, gyötrődést okoz. Ma már egyre többen vallják, hogy nem szégyen pszicho­lógushoz fordulni, hiszen senki nincs sem­mi kritikus helyzet, krízis ellen védve, és a pszichiátriában nincs olyan fogalom, hogy „bolond". Nagy az érdeklődés a segítség igénybevételére, ugyanúgy, mint más szerve­zetben megtalálhatók az egyéneknél magán­életi, és munkahelyi problémák egyaránt A három csoportban lezajlott autogén tré­ninget úgy érzem, későbbi időszakbem újab­bak kell, hogy kövessék, mivel egyre több ember szeretné elsajátítani a feszültségkeze­lés ezen pozitív technikáját Egyéb készség­­fejlesztő tréningekre is megjelent az igény, s azt gondolom, hogy az önismeret gyarapodá­sát célzó tréningek mind a magánéleti, mind a munkahelyi szerepeinkben hasznosak. Természetesen a pszichológiai ellátórend­szer alapkritériumaként megjelenő etikai szabályok betartásával folyik a tevékenység. Miért tartod fontosnak, hogy a munkálta­tók a munkavállalók testi egészségfejlesz­tésén túl törődjenek a mentális egészség­­fejlesztéssel is? A WHO egészségkoncepciója értelmében a testi-lelki-szociális jóllétet kell értenünk az egészség fogalmán. Egyértelmű bizonyíté­kai vannak annak, hogy a testi és lelki mű­ködések kölcsönösen befolyásolják egy­mást. Ha nem tudjuk levezetni feszültsége­inket, ha elégedetlenek vagyunk, ha általá­ban minden területen negatívan gondolko­dunk, kialakulhatnak testi megbetegedé­sek, pszichoszomatikus kórképek. Ezért lé­nyegesnek tartom, hogy a munkahelyi egészségfejlesztési programokon belül komplexen kezeljük a személyiséget. Fon­tosnak tartom, hogy azokon a területeken, ahol ez lehetséges, előzzük meg a betegsé­gek kialakulását, ami gazdasági szempont­ból is előnyt jelenthet egy szervezet számá­ra, mivel ez a befektetés alacsonyabb, mint az esetlegesen hosszú időn át táppénzen le­vő dolgozók finanszírozása, illetve a szerve­zeti kötődés hiányában kialakuló fluktuáció következtében új munkaerő képzésére for­dított befektetés. Ezért fontos, hogy a munkáltató olyan tá­mogató rendszert alakítson ki és működtes­sen, amely hozzájárul a munkavállalók mun­kaképességének fenntartásához, javításá­hoz, támogatást ad a munkahelyi, magánéle­ti konfliktus- és stresszkezeléshez, az egyé­ni és társas készségek fejlesztéséhez, és ösz­­szességében hozzájárul a pszichológiai kul­túra fejlesztéséhez. Milyen időpontokban és hol lehet elérni Téged, illetve milyen módon lehet hozzád bejelentkezni? A részvénytársaságunknál heti rendsze­rességgel, hétfői és keddi napokon végzem a tevékenységemet egyrészt, az atomerőmű te­rületén az MSZO Személyzetfejlesztési Cso­port pszichológiai alkalmasságvizsgálatok végzésére kialakított helyiségeiben (Oktatá­si épület I. emelet), másrészt hétfő délutánon­ként este nyolc óráig az ESZI főiskolai épü­letben lévő Egészségközpontban. A szolgál­tatások igénybevételét a Személyzetfejleszté­si Csoport munkatársai ütemezik, előjegyzé­si időpontot tőlük lehet kérni az 50-09-es te­lefonszámon. A határon kívüli honfitársak az állam fontos részei A magyarországi orosz nyelvű szervezetek III. konferenciáját tartották 2009. április 25-én Budapesten, az Orosz Kulturális Központban (OKK). Magyarországon immár harmadszor rendez­ték meg a magyar-orosz szervezetek országos konferenciáját. A mintegy 50 résztvevőt Igor Szavolszkij budapesti orosz nagykövet és Valerij Platonov, az OKK igazgatója köszöntöt­te. A hazai orosz civil szervezetek Koordináci­ós Tanácsának vezetője, a Paksi Orosz Klub (POK) Egyesület elnöke, Kern Tatyjána az ed­dig elért eredményeket és az aktuális problé­mákat foglalta össze. Elismerésben részesül­tek a magyar-orosz kapcsolatokban kiemelt munkát végzők, így Hadnagy Lajos, a POK tit­kára is. Csepurin, az orosz külügyminisztérium kül­földön élő honfitársakkal foglalkozó igazgató­ságának vezetője elmondta: - Honfitársaink az államnak nem tárgyai, hanem alanyai. Ha határainkon kívül élnek, választhatnak: asszi­milálódnak, hazatérnek vagy integrálódva megőrzik oroszságukat, képviselik hazánkat. Elhangzott, hogy a világ 90 országában - a FÁK államokon kívül - 30 millió orosz él. A kül­­ügy feladata, hogy strukturálja a külföldi orosz diaszpórákat, fenntartsa a kialakult etnikai­kulturális teret és támogassa honfitársait. A budapesti orosz Kereskedelmi Kirendeltség vezetője, Surigin a gazdasági kapcsolatok ígé­retes fejlődését, Nyesztyerov újonnan kineve­zett konzul a vízum- és állampolgársági kérdé­sekkel kapcsolatos aktuális információkat mutatta be. Szó esett még többek között a magyarországi orosz háborús emlékhelyek monitoringjárói, a pravoszláv egyház itteni tevékenységéről, az orosz kultúra és nyelvoktatás helyzetéről. Az elfogadott közös nyilatkozat is az aktuális kér­désekre helyezte a hangsúlyt. Az érdeklődők délután Gogol műveiből összeállított előadást láthattak a helyi színház részéről az író születé­sének 200. évfordulója alkalmából. HyL Modern hegesztő tanműhely épült az Energetikai Szakközépiskolában Sokat panaszkodtak, hogy az iskolák nem az élet, az ipar igényeinek megfele­lő létszámban, minőségben képezik a tanulókat. A végzettek nem tudnak el­helyezkedni, kárba vesztek a tanulással eltöltött évek. Az ESZI-s diákok egy jól felszerelt "elit” iskolába járnak. A felvételi szűrője, az érdekes tananyag, az inspiráló tanítási módszer, a kollégium, a tanulóközösség mind-mind az eredményes tanulás zá­loga. Noha sokan továbbtanulnak érett­ségi után, vannak akik elhelyezkednek, munkát vállalnak, és válogathatnak az ajánlatok között. Lehet-e a jót még jobbá tenni? Az isko­la vezetése az ipari trendek figyelembe vételével, előrelátóan keresett szakmák képzésébe kezd a korábbiaknál na­gyobb hangsúlyt kapó gépész-képzés keretében. A középtávú tervnek megfe­lelően korszerűhegesztő műhelyt építet­tek az iskola területén. A tanműhely kivitelezője a paksi Partner Kft. volt, amely két alvállalkozóval, a Dunacenter Therm és a J és Társai Kft.­­vel dolgozott együtt. A könnyűszerkeze­tes épület kitűzési munkáit 2008. októ­ber végén kezdték és ez év április 29-én a határidő előtt egy nappal - hogy a bal­lagást ne zavarják - technológiai szere­lésre műszakilag átadták. Az impozáns épület Ytong elemekből épült kiszellőz­tetett vörös eternit borítással. Az előre gyártott fa tetőszerkezetet szöglemezek erősítik és fekete hullámpala borítást kapott. Erre szerelték fel a napelemtáb­lákat, mely megújuló erőforrásként se­gít be az épület energiaellátásában. A berendezések beszerelése után az ün­nepélyes avatást június 12-re tervezik - mondta el Szabó Béla igazgató. A be­rendezések között hegesztőrobottal is találkozhatnak a tanulók. Mivel a gépésztanulók száma évfolya­monként megduplázódott, kinőtték az eddigi műhelyeket. A most megépült lé­tesítmény hasznos alapterülete több mint 250 négyzetméter, hat hegesztő­boksz van benne, illetve egyéb munka­helyek, előkészítő helyiségek. A mű­helyben egyéb fémipari tevékenységek gyakorlati oktatása is helyet kap. Jelen­leg körülbelül 120 gépésztanulót oktat­nak öt évfolyamban, de bevezetik a fel­nőtt hegesztőoktatást is az intézmény­ben. Az iskola az MVM cégcsoport és beszállítói által fizetett szakképzési hoz­zájárulásból finanszírozta az építkezést, amelynek költsége ötvenmilliós nagy­ságrendű. A robot közel 15 millió forint­ba került, amelyhez pályázati támoga­tást nyert el az Energetikai Szakközépis­kola. Etessy Gábor, a Partner Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a kivitelezést az tette különlegessé, hogy az energiaellátás­ban ma még nem túl gyakran alkalma­zott környezet és költségkímélő megol­dásokat kért a megrendelő, a melegvíz ellátást napkollektor segíti, a fűtési rendszer pedig hőszivattyús. Ezek a rendszerek - fűzte hozzá Szabó Béla igazgató - lehetővé teszik, hogy az okta­tóműhelyt más szakterületen - például környezetvédelmi szakon - tanuló diák­jaik képzéséhez is használják mérések­re. Jó tanulást! gyulai

Next

/
Oldalképek
Tartalom