Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-05-01 / 5. szám

14 2009. május mym paksi atomerőmű-A Merlin rendezvénysorozatán az atom­energia és az éghajlatváltozás elleni harc összefüggéseiről beszélgetett egymással április 20-án Ürge-Vorsatz Diana a Közép Európai Egyetem docense, a nemrég No­­bel-díjat kapott Éghajlatváltozási Kor­mányközi Testület (IPCC) munkatársa és Kardos Péter, az Energia Klub szakértője. Ennek megfelelően azzal a várakozással ültünk be a terembe Kovács Antal térségi kapcsolatok szakértővel, hogy a legmaga­sabb fokú elismerésnek megfelelő magas tudományos színvonalú, megalapozott és elfogulatlan érvrendszerrel lesz alkal­munk megismerkedni és itt aztán biztos, hogy magunk is tanulhatunk, ami soha­sem árthat. Az egyik meghívott nem kevés késése miatt csúszott a kezdés, mint később kide­rült ez nagymértékben behatárolta a kötet­len vita lehetőségeit. A moderátor kérésé­re Ürge-Vorsatz Diana kezdett, bevezetés­ként mintegy lehűtendő talán indokolatla­nul felfokozott várakozásainkat kijelentet­te, hogy valószínűleg mindenben egyet fog érteni beszélgetőpartnerével az EK mun­katársával (első pofára esés). Ezután meg­tudtuk, hogy már javában és visszafordít­hatatlanul tombol a globális éghajlatválto­zás amit jelenleg a saját bőrünkön is ta­pasztalunk: az aszályok, viharok, szélsősé­ges időjárási jelenségek gyakoriságának megnövekedése, agresszív növény- és ál­latfajok (pl. parlagfű) előretörése mind a 0,7-0,8 Celsius-fokos melegedésnek kö­szönhető. Ha ma hirtelen sikerülne me­gálljt parancsolni az üvegházgázok (ühg) kibocsátásának, az éghajlatváltozást ak­kor sem tudnánk már teljesen megállítani. A legrosszabb forgatókönyv szerint a fel­­melegedés századunk második felére már elérheti az 5-6 Celsius-fokot is. Ennek kö-MERLIN ENERGIA CAFÉ Klímakutató: nem kell atomenergia, tüzeljünk inkább gázt! vetkeztéhen Magyarországon számítha­tunk a klíma mediterrán irányba tolódásá­val - a csapadékos telet évről évre száraz, forró nyár követi majd - de minden rossz­ban van valami jó: szép hosszú őszeink lesznek. A csapadék éves mennyisége nem lesz számottevően kisebb, de eloszlása drasztikusan megváltozik: télen kapjuk majd a javát, nyáron viszont rendszeresen számíthatunk aszályra - ha összevetjük ezt a saját tapasztalatainkkal megállapíthat­juk, ez tényleg így van. Ezután Kardos Péter vette át a mikro­font, aki elmondta, hogy szerinte nem is a globális éghajlatváltozás az emberiség legnagyobb megoldandó problémája, ha­nem a fenntarthatatlan fejlődés (az euró­pai közvélemény nem egészen osztja ezt a véleményt, a szegénység, az élelmiszer- és vízhiány után a legkomolyabb problé­ma a globális klímaváltozás1). Sokkal több erőforrást használunk fel, mint ami ren­delkezésünkre áll, az éghajlatváltozás pe­dig ennek következménye: az ipari forra­dalom óta 40 százalékkal nőtt a légkör CCk-koncentrációja. A jövőben fenntart­ható módon kell használnunk a bolygó erőforrásait, erre pedig a legmegfelelőbb mód a megújuló energia felhasználása és mindenekelőtt az energiahatékonyság; az atomenergia nem lehet megoldás. Felve­tített egy oszlopdiagrammot, amely a kü­lönböző energiatermelési módok ühg ki­bocsátás-megtakarításának bekerülési költségét volt hivatott ábrázolni. Ennek hitelességét még beszélgetőpartnere is kétségbe vonta, mert a kapcsolt széntüze­lés jobb mutatókkal szerepelt, mint az energiahatékonyság (!). Jómagam szóvá tettem, hogy az ábrán nincs feltüntetve az adatok forrása és csak az atomenergiá­hoz van rendelve egy intervallum (vagy statisztikai hiba?), innentől nem lehet tudni, a többi energiaforrás adata a mini­mum, maximum vagy átlagértékeket je­lenti-e, így az ábra az atomenergia kieme­lése miatt tendenciózus, összehasonlítás­ra és következtetések levonására teljes­séggel alkalmatlan. Utólag magamban megfogalmazott véleményem szerint az ábra simán megbukna egy egyszerű egye­temi diplomavédésen. Ürge-Vorsatz Diana visszavéve a szót kijelentette: az európai kutatás-fejleszté­si támogatások mindössze 5 százalékát fordítják a megújulókat használó techni­kák tökéletesítésére, míg 40 százalékban az atomenergia részesül (utánanéztem, 2007-ben a 7. keretprogramban 114 M€ jutott a fisszióra, 203 M€ a fúzióra és 138 M€ egyéb energiaforrások kutatására, utóbbi tartalmazza a megújulókat, nem tudom milyen arányban). Át kell alakíta­ni ezeket az arányokat, hogy olcsóbbá és versenyképesebbé tehessük a környezet­­barát zöld energiát. Ezzel tulajdonképpen az érdemi beszél­getés a klímaváltozásról befejeződött és el­kezdődött az atomenergia szokásos csép­­lése. A rendezvény hátralévő kb. 80%-ban mindenről volt szó, csak az atomenergia szerepéről a klímaváltozás elleni küzde­lemben nem (harmadik pofára esés). így szóba került a föld urántartalékainak nagy­sága, a magyar villamosenergia-hálózat szerkezete amelyet állítólag az egyenlete­sen termelő atomerőművi termelésre ter­veztek, az atomenergia gazdaságtalansá­­gának kérdései, az erőmű felépítésének "gigászi" költségei és lehetetlensége piaci alapon, a radioaktív hulladék elhelyezésé­nek költsége, a kiégett fűtőelemek elhelye­zésének megoldatlansága, stb. Mindezek miatt természetesen az atomenergiáról azonnal le kell mondani, sőt, mint kidé-Éves CCh kibocsátás (Mt C/év) országonkénti bontásban az 1950-2003. közötti évek átlagában (forrás: http://www.sigmaxi.org/). riilt az atomenergia az USA-ban máris ha­lott. A fenti témák felvetése egy éghajlatvé­delmi rendezvényen legalábbis furcsa volt, annál is inkább, mert ezen kérdések mind­­egyikének külön rendezvény lett szentel­ve a Merlin-sorozatban, a témában szakér­tők bevonásával. Záróakkordként elhangzott: Magyaror­szágon nem új erőművekben kellene gon­dolkodnunk, hanem energiahatékonyság­ban. Ha Magyarországon sikerülne csök­kenteni az energiafelhasználást a fűtés­ben, a kisebb igények mellett felszabadu­ló földgázt - amely Ürge-Vorsatz Diana sze­rint a „legtisztább” fosszilis energiahordo­zó - erőművekben elégetve villamosener­­gia-termelésre lehetne fordítani, ezért nem kellene atomerőmű sem. Puff neki! Mindez egy klímaszakértő szájából (negyedik pofára esés, hiába, en­nyi a magyar igazság). Konstatáltam, tény­leg nem buta közmondás: cipész maradjon a kaptafánál. A rövidre sikeredett vitában Pázmány Tamás még tett egy tétova kísér­letet, hogy érdemi síkra terelje a beszélge­tést, mi azonban látva a helyzet reményte­lenségét szedtük a sátorfánkat és elindul­tunk haza. Ürge-Vorsatz Diana mentségére szolgál­jon ő később elmondta: a beszélgetésre va­ló felkérést mint Energiahatékonyság és Klímaváltozás témát fogadta el; szó sem volt arról, hogy az egész bújtatott atomvi­ta. Ennyit a tárgyilagosságról és egyenlő mércéről. Aki akar utánanézhet az IPCC klímaváltozási kiadványainak2,3,4 és a kü­lönböző energiatermelési módszerek szén­dioxid kibocsátás megtakarításának5 forrá­sokkal megjelölt anyagokban. 1 - http://ec.europa.eu/public_opinion/ archives/ebs/ebs_300_full_en.pdf 2 - http://www.ipcc.ch/pdf/assessment­­reporl/ar4/syr/ar4_syr_spm.pdf 3 - Szerbin Pável: Az éghajlatváltozást emberi tevé­kenység okozza! Atomerőmű, 2007 február. 4 - Szerbin Pável: Szembeszállva a klímaváltozás­sal. Atomerőmű, 2007 június. 5 - http://www.foratom.org/index.php9optiorF com_docman&task=search_result&ltemid=123 Szerbin Pável Az Energetikai Szakközép Iskola Kollégiu­ma újabb lehetőséggel szolgál a diákok és Paks lakosai számára. Havonta egyszer fantasztikus élményben lehetett részünk az eddigi zenés esteken. Élményeiről, ta­pasztalatiról kérdezem Bodroghalmi Lász­lót, nevelőtanárt. Laci, honnan származik a hangversenyek ötlete? A koncertsorozat megrendezésének öt­lete onnan származik, hogy zenélek, és mostanában versmegzenésitéssel is foglal­kozom. Különböző fesztiválokon és egyéb rendezvényeken, korábban pedig az orszá­gos dalos találkozónkon megismertem olyan zenekarokat, akiknek ez a profiljuk. Ezen ismeretségek révén arra gondoltam, hogy a pályázat nagyszerű alkalom arra, hogy zenés estek megszervezésével az iro­dalmat a dalokon keresztül közelebb hoz­zuk a növendékekhez. A pályázat megírásakor tíz alkalmat ter­veztünk meg, azonban azzal kellett szembe­sülnünk, egyéb okoknál fogva, hogy keve­sebb pénzösszeget kaptunk a vártnál. En­nek következtében módosítottuk az eredeti szándékunkat, így nyolc est kerül megren­dezésre egy év alatt. A koncertsorozat meg­közelítőleg lefedi a tanítási hónapokat, kö­vetkezésképp, minden hónapban egy-egy zenekar tud bennünket meglátogatni. Az első hangversenyen Keresztes Nagy Árpá­dot hallhattuk Zsámbékról, aki egy ének­Kollégiumi koncertsorozat |— ^ —m | r / val hozta Heidi Györgyöt, aki a „Kis Csillag’ mondó kobzos, lantművész. Ot követte a bu­dapesti Tonett zenekar, akik kicsit könnye­debb műfajú versmegzenésítéseket adtak elő, majd a Pécsi Dutar együttes egzotiku­sabb dalai kápráztattak el bennünket Nem­rég Berzevici Zoltán előadását láttuk, aki Veszprémből érkezett. Ő vendégként magá­nevű zenekarban is játszik - hallhattunk is tőlük egy-két Lovasi-szerzeményt. A jövő­ben ellátogat hozzánk még Zalaegerszegről Borsos Miklós a lányával, majd a nyári szü­netvégeztével a győri Hangraforgó együttes és a fővárosi székhelyű Strófa Trió nevű tár­sulat A legutolsó rendezvény vendége még bizonytalan. Az első két koncertet az Energetikai Szakközépiskola Kollégiumának klubjá­ban tartottuk meg, majd sikerült a Városi Művelődési Központtól elkérnünk a nagy­klub termet költségmentesen havonta egy­szer az estek időtartamára. Ennek a ked­ves gesztusnak a viszonzásaképpen úgy láttuk jónak, ha meghirdetjük szélesebb körben is az előadásokat, tehát az érdeklő­dőket szeretettel várjuk a következő estek­re, melyeknek az időpontjáról az inter­neten, illetve plakátokon keresztül értesül­hetnek. Nehézségként leginkább a rendelke­zésünkre álló keret ás az igényeinknek, el­várásainknak az egyeztetését tudnám megemlíteni elsősorban, másodsorban pe­dig az időpontok egyeztetését. Rendkívül nehéz színvonalas előadóművészeket kis fellépti díjért találni napjainkban. Szá­munkra felettébb fontos volt az előadók műsorainak a minősége, hiszen adni sze­retnénk ezekkel az estekkel a diákoknak egy kis plusz értéket, amit a későbbiek­ben remélhetőleg hasznosítani is tudnak majd. Ennek a megszervezésénél jött jól a személyes kapcsolat, hiszen ha ismeret­lenként kértem volna fel az előadókat eny­­nyi összegért egy-egy fellépésre, nem biz­tos, hogy elvállalták volna. Szerencsére si­került a rendelkezésünkre álló pénzösz­­szegből is elhívni azokat, akik ezen a mű­fajon belül ma elismertek. A rendezvénysorozat által színesebbé tudtuk tenni a kollégium kulturális életét illetve a gyerekeknek szóló programok pa­lettája is bővült ez által. Mi egy műszaki szakközépiskola vagyunk, és a humán ér­deklődés sokkal kevésbé van jelen, mint például a gimnáziumban, hiszen ott alap­vetően humán érdeklődésű diákok tanul­nak. Nálunk a növendékek távolabb áll­nak az irodalomtól, azt viszont nem en­gedhetjük meg, hogy annyira távol kerül­jenek tőle, hogy esélye se legyen az életük­ben való részvételre. így felszabadultabb közegben, ingyenesen élvezhetik a versek és zenék találkozásának élményét havon­ta egy alkalommal. A visszajelzések alap­ján még a kezdetben szkeptikus diákok többsége is az idő múltával elkezdett fel­oldódni, és átadni magát a zenék varázsá­nak. így mindnyájan nagy várakozással nézünk a következő zenés estek elébe. Jó szívvel ajánlom mindenkinek az elkö­vetkezendő koncerteket. Laci, neked pedig köszönjük a lehetőséget! Prokob Ágnes Hamarosan indítják Kína első gyorsneutronos reaktorát A legfőbb berendezések technológiai létesítése és a beszabályozás már megtörtént a kísérleti gyorsreaktornál. A nátriumhűtésű, medence tí­pusú reaktor jelentős orosz segítséggel épült a Peking mellett található Atomenergia-intézet te­rületén. Ez a szervezet végzi az alapvető kutatási feladatokat a nukleáris tudomány és technoló­gia területén. A főberendezések közé tartoznak a reaktor biz­tonsági rendszerei, a hőcserélők, az üzemanyag cseréjét végző és a szabályozóeszközök - sorolta fel az építés mérföldköveként említett eseményt kommentáló orosz Afrikantov OKBM cég képvi­selője. A létesítmény légtömörségét is sikeres­nek minősítették az ellenőrzést követően. A re­aktort májusban töltik fel nátriummal, összesen 260 tonna lesza primer köri csővezetékekben. A TVEL által gyártott üzemanyagot júliusban vagy augusztusban rakják be, az indítási ciklus befe­jezését 2009 végére tervezik. A reaktor hőkapacitása 65 megawatt lesz, a villamos tel­jesítmény 25 MW körül várható. A 600 MW-os elektromos teljesítményt adó pro­totípus üzembe lépését 2020-ra tervezik, de körvonalazódik egy 1500 megawattos változat is, 2030 körüli indítással. Az orosz-kínai nukleá­ris együttműködést irányító bizottság szorgal­mazza egy 800 MW-os egység megépítését, amely leginkább a Belojarszk-4 néven ismert, jelenleg egyetlen működő gyorsreaktorhoz ha­sonlítana. (A szakirodalom szerint a Belojarszk- 3 működik(600 MW), az említett 4. blokk 2012- ben indul - a fordító megjegyzése.) A leginkább elterjedt reaktortípusoktól eltérően, a gyorsne­utronos üzemű reaktorok aknázzák ki legjobban az uránkészleteket, mivel több üzemanyagotter­­melnek annál, mint amennyit fogyasztanak. Ezt úgy érik el, hogy a gyorsneutronok segítségével kiégetik az urán/plutónium-oxid (MOX) üzem­anyagot, amelyet egy uránból készített köpeny vesz körül, amiben pedig valamivel több plutóni­um keletkezik az elhasznált mennyiségnél. A MOX-hoz szükséges plutónium forrása pedig az a folyamat, amelyneksorán a könnyűvizes reak­torok üzemanyagát reprocesszálják. MOX-üzemanyagot kap az Ohma erőmű A Japán Villamosenergia-ipari Fejlesztési Társa­ság (J-Power) megállapodást írt alá a Global Nukleáris ÜzemanyagTársasággal (GNF-J) MOX- üzemanyag szállításáról az építés alatt lévő Ohma Atomerőmű számára (Aomori tarto­mány). A gyártás az Areva cég Melox nevű alvál­lalatánál történik majd, Franciaország déli ré­szén. A szükséges plutóniumot a La Hague feldolgo­zóüzem fogja biztosítani, ahol - többek között - Japánból származó elhasznált üzemanyagot is reprocesszálnak. A blokk továbbfejlesztett forra­lóvizes egység lesz, teljesítménye 1380 MW kö­rüli, a munkálatokat 2008 májusában kezdték meg. Az üzemanyag betöltése 2013 decembe­rében várható, az indítást 2014 novemberére tervezik. Mivel a J-Power tisztán MOX-üzemanyagot kíván használni a reaktorban, némi módosításra lesz szükség az eredeti műszaki tartalomhoz képest. A reaktivitás és a hőtani tulajdonságok eltérő volta miatt az új típusú üzemanyag használata megnövelt befecskendezési teljesítményt igé­nyel a biztonsági rendszerek részéről, kiegészítő biztonsági szelepek szükségesek a gőz ledobá­­sára, a szabályozórudak neutronelnyelő képes­ségét meg kell növelni és automatizálni kell az üzemanyagot kezelő berendezéseket is a sze­mélyzet dózisának csökkentése érdekében. Az 1978 és 2003 között üzemelt Fugen kísérleti re­aktor (ATR típus volt) már használt MOX-ot, de az Ohma kizárólagosan ezzel fog üzemelni. El fogja fogyasztani a japán forrásból előállított MOX egynegyedét, ennélfogva jelentősen hozzájárul Japán "pluthermal" politikájának megvalósítá­sához. Az Elektromos Társaságok Szövetségé­nek szóvivője azt nyilatkozta, hogy mind a kilenc tagszervezetük szeretné használni az új üzem­anyagot 2010-től kezdődően (várhatóan 16-18 reaktorban). A felhasználandó plutónium meny­­nyisége mintegy hat tonna éves szinten. A Ja­pán számára szükséges feldolgozást jelenleg Franciaország és Nagy-Britannia végzi. A jövő­ben kívánják üzembe venni a Rokkashóban épí­tés alatt lévő telephelyet, hogy az országon belül oldják meg a feldolgozást. A MOX elterjedését jellemzi, hogy számos országban (Belgium, Franciaország, Németország és Svájc) is hasz­nálatban van már, és általában a töltet egyhar­­madátteszi ki. Bizonyos blokkoknál ez 50 száza­lékra is növelhető, és a modern tervezési megol­dások ezt 100 százalékra is felhozhatják. Intézkedések a nukleáris csempészet ellen Új-Zéland - az Egyesült Államokkal kötött egyez­mény keretében - 350 ezer amerikai dollárt for­dít sugárzás-ellenőrző monitorok telepítésre Ka­zahsztán határain annak érdekében, hogy meg­állítsák az illegális tevékenységet. Hillary Clinton és Murray McCully külügyminiszterek írták alá a két ország együttműködéséről szóló megállapo­dást, amelynek keretében fokozni szeretnék a nukleáris anyagok biztonságát Cél a nukleáris fegyverekben és a "piszkos bombákban" való felhasználás magakadályozása. A két ország már 2007 óta foglalkozik az ukrán határ műsza­ki biztonságának növelésével is, jelen megálla­podás ennek folytatása. A hidegháború befejezése óta, illetve a 2001. szeptember 11-ei eseményeket követően az Egyesült Államok folyamatosan próbálja megelőzni a nukleáris anyagok, technológiák és a szakértelem ellenőrizetlen elterjedését a terrorizmus megakadályozása érdekében. Forrás: INuclearPlace Varga József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom