Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2009-05-01 / 5. szám
2009. május- mym paksi atomerőmű-OSZTÁLYTABLÓ Anyagvizsgálati osztály Rovatunkban 2000 júliusa óta mutatunk be osztályokat. munkahelyeket és személyeket. A jelenlegi a 93. alkalom, és a 494. főt mutatjuk be. Szabó Dénes osztályvezető m Dénes! Hogyan indult az életutad?- Dorogon születtem, ott nőttem fel, gimnáziumba Esztergomba jártam. Érettségi után a Szovjetunióba felvételiztem a Leningrádi Műszaki Egyetem Kohómérnöki Karára, ahol 1981- ben szereztem diplomát hegesztőberendezések és eljárások szakon. Az egyetem elvégzése után szülővárosomban, a Dorogi Szénbányák bányagépgyártó és javító üzeménél helyezkedtem el és kilenc évig dolgoztam a bányavállalatnál. Hogyan kerültél kapcsolatba az atomerőművel?- Amikor végeztem az egyetemen, a paksi atomerőmű mint lehetőség már ott volt az alternatívák között. A SZU-ban végzettek közül sokan errefelé tendáltak és szívesen is fogadták őket. Lehetőségként én is számon tartottam, de a családom közelébe akartam maradni. A 80-as évek végén a bányászat már kezdett nehéz helyzetbe kerülni, látszott, hogy a perspektíva erősen beszűkül, akkor kezdtem el mérlegelni a váltás lehetőségét. Dolgoztak az atomerőműben volt diáktársaim, és egy évfolyamtársam bátorítására próbáltam meg ide jelentkezni. Dr. Trampus Pétert kerestem meg a felvétel lehetőségét illetően, ám 1990-ben már kezdődött egy létszámstop, így a pozitív eredménnyel záródó elbeszélgetések ellenére nem is sikerült átjönnöm, ezért aztán le is mondtam róla, hogy egyáltalán sikerülhet. De pár héttel később telefonált Trampus Péter: mégiscsak betölthető az üres hely, így kerültem 1990-ben az atomerőműbe. Hová kerültél és mi volt a feladatod?- A reaktorvizsgáló csoporthoz, amely a reaktortartály, a reaktor belső berendezései és a felső blokk program szerinti anyagvizsgálatával foglalkozott. Ahhoz, hogy én is a csoport és az osztály használható és hasznos tagja legyek, nagyon sokat kellett tanulnom. Akkor Trampus Péter vezette az osztályt, Takács Gyula, Farkas Béla és Oszvald Ferenc segítették az operatív és szakmai irányításban. Őket kiváló szakembereknek tartom, nagyon sokat tanultam tőlük. Természetesen nemcsak ők segítettek, hanem a közvetlen kollégáim is, akik a szakma gyakorlati fogásaira megtanítottak. Aztán az évek során megszereztem az anyagvizsgálói minősítéseket is, több roncsolásmentes módszerből 2-es, az ultrahangos és radiográfiai módszerekből 3-as fokozatú minősítésem van. Több évig voltam a reaktorcsoportnak a vezetője, majd 2001-ben új beosztást és feladatot kaptam. Az osztályvezető mérnökeként az anyagvizsgálatok minősítése lett az egyik kiemelt feladatom. Akkor kezdtük el a paksi atomerőműben az anyagvizsgálaü technológiák és berendezések minősítését. Az anyagvizsgálatok végzése mellett több emlékezetes szakmai feladat végrehajtásában is részt vehettem. Ilyen volt a gyártó által a reaktortartályokhoz tervezett külső gépi ultrahangos vizsgálórendszer korszerűsítésére irányuló projekt. Ez egy több évig tartó fejlesztési folyamat volt, és ennek során a projekt keretében bevezetésre került egy korszerű, fázisvezérelt technikát alkalmazó gépi ultrahangos vizsgálati technika, amelyet először a reaktortartályok, majd azt követően a gőzfejlesztők primer kollektorainak gépi ultrahangos vizsgálatára alkalmaztunk. Ez a vizsgálati technika még ma is korszerű, akkor a prototípus utáni gyártást vette meg az erőmű a Siemenstől, vagyis csúcstechnikát vásároltunk. Az olvasók számára mit emelnél ki az osztály tevékenységéből?- Az anyagvizsgálati tevékenység az atomerőművekben hatványozott jelentőséggel bír. Minden ország nukleáris biztonsági filozófiájának fontos eleme az atomerőművi berendezések állapotának monitorozása. Ez azt jelenti, hogy rendszeresen meg kell győződni az adott berendezés üzemelésre való alkalmasságáról. Ezt a célt szolgálják az úgynevezett időszakos anyagvizsgálatok. Ezek terjedelmét, módszerét és követelményeit a hatóság által jóváhagyott dokumentumok rögzítik. Hasonló ellenőrzés szükséges a berendezés új állapotában is, még az üzemelés előtt. Ezeken az ellenőrzéseken túlmenően említhetem még - a teljesség igénye nélkül - az alapanyagok és félkész termékek anyagvizsgálatát, a hegesztési munkapróbák vizsgálatait, illetve a reaktortartályban elhelyezett mintafüzérek anyagvizsgálatát. Ezen vizsgálatok elvégzéséhez roncsolásmentes és roncsolásos módszereket egyaránt alkalmazunk. Ennek megfelelően két laborunk van, a roncsolásmentes és a roncsolásos vizsgáló laboratórium. A vizsgálatok során évente több mint 5000 jegyzőkönyv készül. A 33 fős osztály nem képes saját erőből ezeket a vizsgálatokat elvégezni, ezért külsős alvállalkozók bevonására is szükség van. Igazi kihívást jelentett számunkra, hogy az osztályon 2006- 2007-ben bekövetkezett nagyszámú nyugdíjba vonulás után az elődeink által magas szintre emelt szakmai munka színvonala ne csökkenjen. Úgy érzem, 2009-ben már elmondhatjuk, hogy az ebből a helyzetből fakadó nehézségeket sikeresen le tudtuk küzdeni. Az átmeneti időszak zökkenőmentessé tételében valamennyi kollégánk kivette a részét és becsülettel helytállt. Az előző és a jelenlegi munkahelyed közötti különbségek közül említenél legalább egy lényegest?- Igen! Az atomerőműben késztetés és lehetőség is van arra, hogy a szakemberek bekapcsolódjanak a saját szakmájuknak nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi vérkeringésébe is. Lehetőség van nemzetközi projektekben, NAÜ-s programokban, szakmai konferenciákon való részvételre. Ez a szakmai fejlődés mellett kiváló alkalom a személyes kapcsolatok kialakítására más erőművek és intézmények szakembereivel. Ezek a kapcsolatok a napi munkát is segítik, mert egymástól is sokat tanulhatnak az egy adott szakterületen, de különböző munkahelyeken dolgozó szakemberek. Ez a lehetőség az előző munkahelyemhez képest egy nagy kontrasztot jelentett. Munka után mi jelenti számodra a kikapcsolódást?- Szeretek kirándulni, utazni és zenét hallgatni. Ha a kirándulást sikerül összekötni egy kis gombászással, az külön öröm. Család?- A feleségemmel 25 éve vagyunk házasok. Van egy tizenöt éves lányunk, aki az ESZI-ben tanul a 9. évfolyamon, ügyviteli szakon. m Kuti Krisztina csoportvezető Tősgyökeres tolnai lány vagyok. Szüleim néhány évvel a születésem előtt költöztek Tolnára, és még mai is ott élnek. Tanulmányaimat kereskedelmi vonalon kezdtem. Reklámot és marketinget tanultam, majd a középiskola után a műszaki pályát választottam. Anyagvizsgálatot, majd logisztikát hallgattam a főiskolán. Mikor, és hogyan kerültél az atomerőműbe, ezen belül is az anyavizsgálati osztályra? Anyagvizsgálati tanulmányaim befejezéseként az államvizsgára, mint minden főiskolásnak, nekem is elő kellett rukkolnom egy szakdolgozattal. Egy jó barátom említette, hogy Pakson, az erőműben állítólag jó szakdolgozatot lehet írni. Megfogadtam tanácsát és felkerestem az akkori avo osztályvezetőjét, Takács Gyulát, aki nagyon szívélyesen fogadott, és megadta a lehetőséget a szakdolgozatom megírására. A diplomamunkám megírása során megismerkedtem az osztály tevékenységével, és megtetszett a munka. 2002 júniusában legnagyobb örömömre lehetőség nyílt arra, hogy alkalmazásba kerüljek az osztályon. A reaktor és gépi ultrahang vizsgáló csoporthoz kerültem mint anyagvizsgáló mérnök. Mióta dolgozol csoportvezetőként, és müyen kihívást jelent ez számodra? 2007 októberében kaptam meg a csoportvezetői megbízást. Váratlanul ért a felkérés. Hirtelen sok új feladattal találtam szemben magam, melyek teljesen más jellegűek voltak, mint a korábbi években. A legnagyobb kihívást a szemléletváltás jelentette. A végrehajtás helyett a szervezés került előtérbe. Mesélnél a munkádról? Az időszakos roncsolásmentes vizsgálatok az egész világon kiemelkedően fontos szerepet játszanak az atomerőművek biztonságos üzemeltetésének megalapozásban. Jó érzéssel tölt el, hogy ebben a fontos feladatban kollégáimmal részt vehetek. Fő tevékenységünk a reaktortartályok, gőzfejlesztők hegesztési varratainak időszakos roncsolásmentes gépi ultrahangos anyagvizsgálata. Az ultrahangos vizsgálatok mellett egyéb roncsolásmentes vizsgálatokat is végzünk, mint például folyadékbehatolásos, vizuális vizsgálatokat. Tevékenységünket a Nukleáris Biztonsági Szabályzat irányelvei szabályozzák és az OAH NBI által jóváhagyott keretprogramok, vizsgálattechnológiák alapján kell végrehajtanunk. A vizsgálatok eredményeit a hatóság által jóváhagyott Kritériumgyűjtemény szerint kell elbírálnunk. A technika előrehaladásával a vizsgálatok berendezései egyre bonyolultabbá váltak. Jelenleg már komoly számítógépes elektronikák segítik az ultrahangos méréseinket. A nukleáris biztonság szempontjából kiemelt vizsgálatoknál - ahol jellemző az ilyen komplex gépi vizsgálóberendezések alkalmazása - ma már sok országban, így itthon sem elegendő az a tény, hogy csúcstechnikát alkalmazunk. Azt is bizonyítani, demonstrálni kell, hogy az ilyen rendszerrel végzett vizsgálatot az adott feladatra célirányosan tervezték, a berendezés beállítása, a személyzet felkészültsége megfelelő, mindezek együttesen szavatolják, hogy a vizsgálat képes a kitűzött céloknak megfelelni. Ezt a folyamatot nevezzük vizsgálatminősítésnek. Az elmúlt években több vizsgálatunkat is sikeresen minősítettük a berendezés és a vizsgálattechnológia viszonylatában. Néhány szó a minősítés folyamatáról. Mérnökeink a rendelkezésünkre álló M1:1 próbatestekbe a törésmechanikai számítások alapján mesterséges hibákat terveznek. A kivitelezést követően az éles vizsgálat során alkalmazott ultrahangos berendezéssel megvizsgáljuk (minősítő mérés) a próbatestet. A felvett adatok kiértékelése során a minősítő próbatestbe bemunkált hibákat nagy megbízhatósággal ki kell mutatnunk, ezzel szavatolva azt, hogy képesek vagyunk az előírásoknak megfelelni. Természetesen ez eléggé le van egyszerűsítve, hiszen az egyes folyamatok között komoly mérnöki munka és engedélyezési folyamatok húzódnak. A személyzet minősítése az adott vizsgálati feladatra a következő nagy lépés. Csapatunknak nagy előnyt jelent a KGYK által nyújtott lehetőség. Az ott elhelyezett Ml:l minősítési próbatestek és főberendezések lehetőséget adnak a vizsgálataink valóságos környezetben való demonstrálására. A főjavítási időkön kívül itt végezzük a minősítő méréseket és a különböző tréningeket. A cseh és szlovák atomerőművek szakembereivel együttműködünk, mely kooperáció keretén belül lehetőségünk nyílik a szakmai tapasztalatcserére. Szabadidődet mivel töltőd szívesen? Néhány évvel ezelőtt a férjemmel (aki szintén az erőműben dolgozik mint berendezéstechnikus) vásároltunk egy felújításra váró házat Tolnán, ami rengeteg szabadidőnket felemésztette. Mára már jut idő a pihenésre is. Szívesen kertészkedem és olvasok. Szabadidőnkben szívesen járjuk az országot. Jövőbeli terveid, céljaid? A jövőmet mindenképpen itt az erőműben képzelem el. Bízom benne, hogy megvalósulhat az új blokk(ok) terve. Anyagvizsgálati szempontból sok érdekes feladatot jelentene számunkra. Köszönöm az interjút! T.-P.A.M. Czibula Mihály vezetőmérnök Először Lengyelországban tanult ösztöndíjasként. Miután onnét hazatért, a Budapesti Műszaki Egyetem matematikus-mérnöki szakára járt. Mikor és hogyan került az erőműbe? Két év után úgy éreztem, hogy nem a matematikus-mérnöki a leginkább megfelelő pálya számomra. Helyette Pécsre mentem az ottani egyetemre Település mérnök szakra, itt diplomáztam. Ez lényegesen más volt, mint a matematikus-mérnöki szak. Édesapám vállalkozásában szerettem volna dolgozni település mérnöki végzettségemmel, ő az önkormányzatoknak dolgozott, többek között szerződés és pályázatírással foglalkozott. Azonban az ő halála után még frissen végzett pályakezdőként nem éreztem e területen elég gyakorlattal rendelkező embernek magamat, így nem vittem tovább a vállalkozást. Mindezek után 1998-ban pályázat útján kerültem az erőműbe, az Anyagvizsgálati Osztályra, ahova hét kollégámmal együtt nyertem felvételt. Kezdetben 1 évig Atomixes állományban voltam, majd PA Zrt.-s állományba kerültem. Bemutatná röviden a napi munkáját? Alapvetően anyagvizsgáló mérnök vagyok, jelenleg vezető mérnöki beosztásban, az osztályvezető közvetlen irnyítása alatt dolgozom. A napi munkám két síkon folyik, az egyik a főjavítási időszak, illetve az azt megelőző szakasz. Ez nagyon hajtós, határidőkhöz és ütemtervhez kötött időszak, ekkor minden a karbantartásnak, a főjavításnak, illetve a kapcsolódó anyagvizsgálatoknak van alárendelve. Elsősorban a gőzfejlesztő örvényáramos vizsgálatokon dolgozom, előkészítő szerepem is van ebben. Egy robot végzi a vizsgálatot, s az általa szolgáltatott adatok kiértékelését végzem. Ebben az időszakban a primerkörben kell tartózkodnom, ilyenkor nem rugalmas, hanem 12 órás műszakbeosztásban vagyok. Az év többi részében koordinálok, illetve kapcsolatot tartok külső szakértőkkel, belső szakvéleményeket készítek. Dolgoztam már vizsgálati programokon, valamint technológiák, utasítások kidolgozásában vettem részt Van egy informatikai rendszerünk, ennek fejlesztésével is szoktam foglalkozni, a jegyzőkönyvezési rendszert én készítettem, 9 éve ezt használjuk a munkánkhoz. Most a PassPort verzióváltás van folyamatban, ebbe a projektbe engem is delegáltak. Ennek oka, hogy az anyagvizsgálati jegyzőkönyvek dokumentálására kell majd használni a PassPortot, melyre jövő év elejéig hatósági kötelezettségünk is van. Mit szeret legjobban a munkájában? Kiemelendő területek, események? Szeretem, hogy változatos, a főjavítási időben a vizsgálati területen dolgozom, ettől megkapom azt az érzést, hogy valami produktív dolgot csinálok. A munkám másik oldala inkább íróasztalhoz köt és adminisztratív jellegű. A monoton és kreatív jellegű dolgok váltakoznak, ez teszi az egészet érdekessé. A humán oldalt is ki kell emelni, jó légkörben, jó közösségben jó dolgozni. Volt szerencsém több alkatommal is konferenciákra eljutni, ahol az esetek többségében előadást is kell tartani, előfordul, hogy angol nyelven. Örvényáramos vizsgálatot végzek, ennek az adatait értékelem ki. Néhány kollégámmal egyetemben ASME-minősítésem is van, így más erőművekbe is járunk anyagvizsgálatot végezni, például Amerikában, Szlovéniában. Ezeket komoly vizsgálat előzi meg, tulajdonképpen először minket vizsgáztatnak, mielőtt hozzá foghatnánk a munkához. Az viszont nagyon jó érzés, hogy amit mi tudunk, azt a külföldiek is elismerik és hívnak minket. Mesélne kicsit a családjáról? Van egy kétéves kisfiam. Pakson élünk, családi házban, ott van mindig tennivalónk. Szabadidejét mivel tölti szívesen? Több középiskolai barátom megmaradt, velük szoros kapcsolatot tartok fenn, szabadidőnkben együtt vagyunk. A Dunára szoktunk lejárni, májustól szeptemberig vizi életet élünk baráti-családi körben. Köszönöm a beszélgetést! Gyöngyösiné Nyúl Petra
