Atomerőmű, 2009 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2009-04-01 / 4. szám

2009. április mym paksiatomerőmű 11 2009. március 10-én az Energetikai Szakkollégium (ESZK) szakmai cso­portja üzemlátogatáson járt a paksi atomerőműben, a Karbantartó Gyakor­ló Központban (KGYK) és a Kiégett Ka­zetták Átmeneti Tárolójában (KKAT). Az ESZK 2002 októberében alakult az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesü­let (ETE), a Magyar Elektrotechnikai Egye­sület (MEE) és a Magyar Energetikai Társa­ság (MET) támogatásával, gépész- és villa­mosmérnök hallgatók együttműködésé­ben. Az egyesület elsősorban az ifjúság energetikai ismereteinek, tudományos és szakmai tájékozottságának bővítését, az energetikai szakmai kultúra terjesztését tűzte ki célul. A szakmai tapasztalatszerzés keretében az ESZK nem először járt Pak­son. Ez alkalommal 36, többnyire egyetemi hallgató és fiatal mérnök jött "atomerőmű­vet látni", de szenior vendégek között meg­említendő dr. Bódizs Dénes és Kaszás Ist­ván. A paksi látogatást az ESZK részéről Vö­rös Balázs és Hadnagy Júlia szervezte. A Tájékoztató és Látogatóközpontban (TLK) - némi családi "összefonódással" - Had­nagy Lajos fogadta az ESZK csoportját. A TLK tárlatának fokozatosan mélyülő szak­maisága egyre több kérdést vetett fel a láto­gatókban. Az érdeklődés főleg az energiael­látásra, az atomerőmű biztonságára, az üzemanyagra, a hulladékkezelésre irányult. A 4. blokki látogatófolyosóról megfigyelt blokkvezénylőben, reaktorcsamokban, vala­mint a turbinacsamokban tapasztaltak már a technológia méretei és bonyolultsága mi­att is elismerést váltottak ki a vendégekből. A KGYK-ban Sitkéi Béla vezette körbe a látogatókat. Az, hogy a reaktor elemeit kör­bejárhatták, a fő-keringtetőszivattyút (ik­sz) és a szabályozó és biztonságvédelmi (szbv) alkatrészeket megtapogathatták, a gőzfejlesztőbe bebújhattak, valóban rendkí­vüli élményt jelentett a fiatal szakemberek­nek. Egymás után igyekeztek igazán érez­ni, megcsodálni a nukleáris technikát, és csak úgy záporoztak a berendezések funk­ciójára, működésére vonatkozó kérdések. A gyors, "katonás" ebéd után Sződi Im­re kalauzolta el az ESZK-csoportot az Ra­dioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kft. látogatóközpontjában, és adott tájékozta­tást munkájukról. Az RHK Kft. által üze­meltetett KKÁT-ban Fazekas Károly és Szász Tibor kísérte el a vendégeket, be­mutatva a kiégett üzemanyag kezelésé­nek részleteit. A kérdések ezen a téren is komoly érdeklődést jeleztek. Az energetikai szakkollégisták a tartal­mas, hosszú nap végén fáradtan, de elé­gedetten utaztak vissza Budapestre. Bíz­ni lehet benne, hogy ők a korszerű nuk­leáris technikát értő, esetleg az energeti­kát művelő fiatal szakemberek lesznek. HyL Energiahatékonyság, energiatakarékosság Az energiaellátási előadássorozat újabb állomásához érkezett. A Ma­gyar Tudományos Akadémia Ener­getikai Bizottsága a fenti összefogla­ló címmel tartott újabb előadásokat az Akadémia II. emeleti Nagytermé­ben 2009. március 26-án. Az Akadémia nevében Gyulai József fi­zikus, tudományos osztályvezető üdvö­zölte a megjelenteket és elnökölt az első szekcióban. Dr. Zágoni Miklós, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium frissen kinevezett osztályvezetője az energiatakarékosság te­rületén végzendő állami szabályozásról és ösztönzésről beszélve elmondta, hogy bár vannak terveink, tavaly elfogadott energia­­politikánk (2008-2020), célkitűzéseink, rö­vid távú nemzeti cselekvési terveink, a vég­rehajtásához sajnos nincsenek hatékony eszközök. A legnagyobb potenciál az ener­gia végfelhasználói közül a lakosság, azon belül pedig a fűtés, mely 65%-a a teljes fo­gyasztásnak. Jelentős csökkenést a hőszige­teléssel és a nyílászárók cseréjével lehet el­érni, mint ahogyan ezt kiemelten támogat­ják is. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázati konstrukciói számtalan lehetőséget biztosítanak ezzel kapcsolatban. További tartalékok vannak az önmérsékletben is, ha megelégednénk kevésbé meleg, kevesebb fűtött helyiség­gel. Dunaújvárosban egy 42 lakásos panel­házat energetikailag teljesen felújítottak - 85% energiát spórolhattak meg. A beruhá­zás 15 év alatt térül meg. Dr. Jászay Tamás, a BME nyugalmazott professzora szerint elfogadható költségek mellett kell energiát termelni - "a kőkor­szaknak nem azért lett vége, mert elfo­gyott a kő". Az energiatermelés hatásfo­ka átlagban 30%. Ha takarékoskodunk, akkor az előállítás energiaszükségletét is megtakarítjuk. Energiahatékonysági mu­tatókat dolgoztak ki országonként, ipar­áganként. A pazarlóbb technológiákat olyan országokba telepítik, ahol az elő­írások hiányában ez még végezhető. Kereskedelmi vámokkal kellene az ilyen termékek forgalmát korlátozni. Az A fajlagos ipari energiafelhasználás országos átlaga a legjobb ismert és használt ipari technológia százalékában kifejezve Petrol-kémia Ammónia Vas és acél Cement Papír és cellulóz Belgium 155 138 128 128 115 Németország 141 123 125 110 Dél-Európa 140 120 Hollandia 145 122 122 108 118 Egyesült Királyság 162 140 150 135 119 Japán 118 138 120 USA 164 245 161 135 145 Finnország 116 Svédország 142 Dél-Korea 127 105 Franciaország 155 125 Lengyelország 235 170 Kína 225 145 India 155 120 Európai Unió célkitűzése a fenntartható­ság, a versenyképesség és az ellátásbizton­ság érdekében az üvegházhatást okozó gázkibocsátást 20%-kal csökkenteni, az energiafelhasználáson belül a megújuló energiák felhasználásának részarányát 20%-ra növelni, az energiahatékonyságot 20%-kal növelni kell 2020-ig. A professzor véleménye szerint nem kellene részen­ként szigorúan ragaszkodni a számérté­kekhez, hanem egy összköltség mini­mumra kellene törekedni. Az energiataka­rékosság érdekében az elektromos készü­lékekre a következő feliratot kellene elhe­lyezni: "Ez a készülék energiát fogyaszt, klímaváltozást okoz, veszélyezteti a jövő nemzedéket. Ha teheti, ne használja!" Dr. Boross Norbert, Elmű-EMÁSZ kom­munikációs és szabályozásmanagement igazgatója szerint a komfortot szeretjük, az előállítóját nem. Az energia ára folya­matosan emelkedik az energiaigénnyel együtt. A légi közlekedés és a szárazföldi szállítás használja fel szinte az olaj egé­szét - lehet, hogy az emelkedő ár a legjobb ösztönző a takarékosságra? Bár a cég az energiakereskedelemben érdekelt, ener­giatakarékossági programján keresztül a lakosság, a kis- és nagyvállalatok takaré­kos energiafelhasználását segíti elő taná­csokkal (Energia Suli, Fizibusz, Energia-toe I rriió R (2005) Lóg'közlekedés Szárazföld közlekedés Nerrfómes anyagok gy. Vegyipar* Fent eldolgoz as áetrriszer- ós dohányipar Mezógazdasag Gépgyártás Faipar Pap r ipar Bányászat Járrrűgyártas Textil- és bőripar Vízi közlekedés Olaj ■ Gáz 4 Egyéb persely, Energia audit). Világításkorszerű­sítéssel, légtechnikai rendszer átalakítás­sal elérhető megtakarítások: iskoláknál 500 eF^/év, bevásárlóközpontoknál 20-30 mFp'év, de a háztartásonként! 10% meg­takarítás is jelentős összeg. Lontai Zoltán, az ÉGI irodavezetője megállapította, hogy az energiahatékony­ság növelése a fenntartható fejlődés alap­pillére lehetne, de ismerethiány, tévhitek és a megszokott, kényelmes életmód mi­att nem használjuk ki. Sajnos volumen­korlátos rendszerben élünk mind forrás (kimeríthető fosszilis tüzelőanyagok), mind kibocsátás (üvegházhatás - klíma­­változás) oldalon. A kibocsátást a termé­szet csak 30-40%-ban tudja megkötni. Az energialánc (bánya, erőmű, elosztó háló­zat, eszköz, igénykielégítés) egy hatásfok­lánc is egyben, mely zömmel technoló­giafüggő, de az igénykielégítés kulturális kategória, viselkedésfüggő. Ürge-Vorsatz Diana, a Közép-Európai Egyetem professzora az energiahatékony­ság szerepét az éghajlatvédelemben vizs­gálta. Az energiahatékonyság az egyik legfontosabb eszköz az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésé­re. A vizsgálatok szerint a legnagyobb energiafogyasztók a lakások. Ha lehetősé­günk van átalakítani aktívról passzív ál-10 A Mátrai Erőmű hatásfok-növelő átalakítása három szakaszra bontható A modernebb erőműtechnika Erőműpark: Folyamatos felújítás, bővítés rr A kereskedelmi megvalósítás <20°5 I 2005-2007 Uj 400 MW„, Előtét gázturbinák beépítése, hűtés javítása blokk építése és CCS - CO,-leválasztás és -tárolás 2012-2015 400 MWm„6 új lignitblokk építése CCS. C02-mosó és CO,-tárolás lapotúra, az energiaszükséglet 90%-át megtakaríthatjuk. Fodor Pál, a BorsodChem Zrt. fejleszté­si főmérnöke vállalatának energiahaté­konysági tevékenységét mutatta be. Mi­közben az energetikai fejlesztéseknél mindvégig a termelés, a termékszerkezet volt előtérben a termékek energiahánya­da csökkent. A különböző gyártások ösz­­szekapcsolásával (PVC, Isocianat, klór, HCl konverzió) az elektromos energia­­igény 45%-ára csökkent. Hűtőtornyok, hű­tések veszteségfeltárásával és átalakításá­val is sok energiát spóroltak meg. A ter­melés folyamán számtalan anyagátadási pont van, melyek összehangolása nem kis feladat még számítógép, szerverpark segítségével sem a gazdaságos gyártás ér­dekében. Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. ve­zérigazgatója a hatásfokjavító átalakítá­sok eredményeit ismertette. Folyamatos felújításokkal és bővítésekkel (előtét gáz­turbinák, hűtés átalakítás) elérték, hogy az erőmű hatásfoka 5%-kal nőtt az 1990- es állapothoz képest. Ha a természetes öregedéssel járó teljesítménycsökkenést is figyelembe vesszük, 7% a javulás. Egy új 400 MW teljesítményű, 42% hatásfokú blokkot építenek a 200 MW-os blokk fel­újítása helyett, mely a lignit mellett 10% biomasszát is eltüzel. A COMeválasztást 2027-ig megoldják, és Visonta térségében visszasajtolják két földalatti tárolóba, me­lyek kapacitása 100 évnyi üzemet tesz le­hetővé. Ipari park is épül az erőmű köze­lében, mert a pernye cementgyártáshoz és gipszkartongyártáshoz is kiváló. Itt épül a biomassza előállító üzem és egy zöldolajgyár is. Dr. Szerdahelyi György, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium osztályvezetője az EU-előírásokat, sza­bályzatokat ismertette. A kávészünet utáni szekción dr. Aszódi Attila, a MTA Energetikai Bizottságának el­nöke, a BME Nukleáris TecJinikai Intézet igazgatója elnökölt és a kérdezőket is mode­rálta. Sok érdekes hozzászólás közül: • Energiatakarékossági szempontból könnyebb karosszériát (alumínium) akartak gyártani a jelenleg elter­jedt (vas) helyett. Az összes előnye ellenére 15-20 év alatt térülne meg a megtakarított üzemanyagból, így nincs energiahatékony­ság-növelés. • Miért csak a CCE-ki­­bocsátásról beszélünk, az intenzív művelésű mező­­gazdasági területek, er­dők megkötik aCO-t-ezt miért nem preferálják? gyulai A PA Zrt. területén végre­hajtott Kiegészítő Jegyző­könyv szerinti biztosítéki ellenőrzés A nukleáris fegyverek elterjedésé­nek megakadályozásáról szóló szer­ződés, az úgynevezett Atomsorompó Szerződés következtében létrejött biztosítéki egyezmény kiegészítése­ként jött létre a Kiegészítő jegyző­könyv, melynek szövegét a Nemzet­közi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) Kormányzótanácsa 1997. májusában fogadott el azzal a szándékkal, hogy a meglévő biztosítéki rendszert ha­tékonyabbá tegye. A Kiegészítő Jegy­zőkönyv - azáltal, hogy további jo­gokkal ruházza fel a NAÜ-t - elősegí­ti, hogy a NAÜ fel tudja tárni a be nem jelentett nukleáris anyagokat és tevékenységeket is. A Kiegészítő Jegyzőkönyv alapján a NAÜ részletesebb adatszolgáltatást kér az államok nukleáris, illetve azzal kapcsolatos tevékenységéről; továbbá hozzáférést kérhet a teljes körű bizto­sítéki egyezmény hatálya alá nem tar­tozó létesítményekhez és helyszínek­hez is. Az adatszolgáltatás kiterjed a nukleáris üzemanyagciklussal össze­függő távlati tervezésre, kutatásfej­lesztési, gyártási és export-import te­vékenységekre, valamint a telephe­lyekre és az azokhoz kapcsolódó hely­színekre vonatkozó adatokra. A telep­hely leírások tartalmazzák a telephe­lyen található minden épület, helyi­ség funkcióját és általános leírását. A hagyományos biztosítéki rend­szerben alkalmazott nukleáris mérés­­technika mellett olyan új technikák és módszerek alkalmazásai is helyet kapnak a NAÜ ellenőrzési tevékeny­ségében, mint műholdfelvételek, kör­nyezeti minták kiértékelése, valamint telephely térképek és épületleírások ellenőrzése. Az adatszolgáltatások valódiságát a NAÜ, Euratom és az OAH képviselői rendszeres időközönként ellenőrzik. Fontos azonban megjegyezni, hogy a NAÜ az OAH-t és a PA Zrt. biztosíté­kokért felelős szervezetét csupán 2 órával az ellenőrzés megkezdése előtt értesíti. Ez azt jelenti, hogy a biztosí­téki szervezetnek maximum két óra áll rendelkezésre, hogy megszervez­ze az ellenőrzés sikeres végrehajtását (belépési engedélyek, területgazdák­kal történő kapcsolatfelvétel, doku­mentációk és helyszínrajzok előké­szítése stb.) 2009. március 10-én a NAÜ, Eura­tom és az OAH képviselői a PA Zrt. te­rületén a Kiegészítő Jegyzőkönyv sze­rinti telephely leírással kapcsolatos adatszolgáltatás ellenőrzését hajtot­ták végre. Az ellenőrzés kiterjedt a szúrópróbaszerűen kiválasztott 0018-as számú hűtőgépházra, 0204- es számú II. dízelgépházra, a 0303-as számú tárgyi eszközök raktárára és 0007 egészségügyi és laborépületre. Az utóbbi helyen a forrókamra sorról és a szellőző gépház szűrősoráról környezeti mintavétel is történt. Az ellenőrzésen szerzett tapasztalatok feldolgozását, valamint a környezeti minták kiértékelését követően a nemzetközi szervezetek tájékoztat­ják az érintetteket az ellenőrzés ered­ményéről. Pásztor Csaba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom