Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-03-01 / 3. szám

16 mym paksi atomerőmű 2008. március Túraterv 2008 Az ASE Természetjáró Szakosztálya a Demeter Egyesülettel közösen ösz­­szeállította a 2008. évi programter­vezetét. A két egyesület ez évben is sok túrát és rendezvényt szervez, melyekre a tagokon kívül szívesen látnak minden érdeklődőt, hiszen „a láb mindig kéznél van”. Az eseménynaptárról a hagyomá­nyos kis füzet is megjelent, melyet a tagok a szokásos módon „szerez­hetnek” meg. A részletes programkiírások min­den esetben megjelennek az egye­sületek honlapjain: tura.ase.hu és www.dmtr.hu. Bor Barna kijutott Pekingbe! Két ASE-s már biztosan indul a Játé­kokon. Mészáros Anett (70 kg) után újabb sportoló képviselheti az Atom­erőmű SE-t és a várost a XXIX. Nyári Olimpiai Játékokon. Bor Barna, a +100 kg-osok mező­nyében már hetek óta ott állt a biztos indulás elérésének kapujában. Prá­gában március első hétvégéjén végre sikerült belépnie ezen a kapun, miu­tán 7. helyével immár annyi pontot szerzett a kvalifikációs sorozatban, hogy a még hátralévő Európa-bajnok­­ságon már nem előzheti meg őt a még elfogadhatónál több rivális. Barna tehát kivívta a pekingi rész­vétel jogát, immár névre szóló pekin­gi repülőjeggyel a zsebében utazhat az öt-karikás rendezvény előtti utolsó nagy erőpróbára, a lisszaboni Eb-re. Sikeréhez tiszta szívből gratulálunk, és eredményes, valamint sérülésektől mentes olimpiai felkészülést kívá­nunk neki - az olimpián pedig minél sikeresebb szereplést! Ugyanettől messze került Braun Ákos. Az ASE 73 kilósa egyetlen idei versenyén sem ért el helyezést, ese­tében még egy esetleges Európa-baj­­noki cím sem jelentene feltétlen indu­lási lehetőséget. A cselgáncsozóinkon kívül a kajakos Boros Gergely (K-I, 500 m), illetve a magyar mezőnyből kimagasló Kozmann György - Kolonics György kenu páros utazhat Pekingbe, amennyiben a válogatókon erre jogosító helyen zárnak. Nagy siker lenne mindenesetre, ha három (négy?) élsportolónk is kijut­na a kínai fővárosba! -ve­rr Ocsénybe várják a repülés szerelmeseit Éppen tíz éve, a Névjegy rovatban mutatkozott be a Paksi Városi Mo­dellezőklub országos hírnevet szer­zett versenyzője Kovácsik László, az autómodellsport többszörös ma­gyar bajnoka. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, így most a PA Zrt. reak­tor-karbantartó osztály csoportve­zetője immáron Őcsénybe hívja a repülés szerelmeseit. Kollégánk büszke a faliújságjára kitett Légialkalmassági Tanúsítványra, amely lehetővé teszi önmaga és másik két társa számára, hogy sa­ját készítésű repülőgépükkel szár­nyaljanak az égen. Hogyan jött az új hobbi, a repülés? - kérdeztem immár az őcsényi repülő­téren.- Az „új” hobbi valójában egy régi hobbi. Még tizenhat évesen Nyíregyhá­zán kerültem kapcsolatba a repüléssel. Ott és akkor öt évig repültem vitorlázó­­gépeken, de ezt a továbbtanulás, majd a munkakezdés miatt abba kellett hagy­nom. Több év kihagyás után az egyik barátom - aki egy ultrakönnyű Zodiac tí­pusú repülőgép építésére szánta el ma­gát - hívott el Ocsénybe. A korábbi kel­lemes emlékek és az új élmények után, immáron négy éve, hogy „itt ragadtam”. A repülőgép-vezetői kiképzést elvégez­ve, majd levizsgázva már én is önálló­an repülhetek. Hogyan folytattad a repülést? - kér­deztem a 6602-es lajstromszámú, több mint fél év munkával készült re­pülőgép mellett.- Annyira megtetszett a repülésnek ez a módja, hogy hárman összeállva egy kanadai tervezésű, fémszerkezetű ultra­könnyű repülőgép építésébe kezdtünk. E csodálatos kilátást biztosító buborékka­­binú masinánkkal 2005 óta több mint ezer felszállást és közel hétszáz repült órát teljesítettünk. Ez a típus nagyon megbízható konstrukció, habár az alsó­szárnyas kiképzés nagyobb odafigyelést igényel, de a mozgékonyság, a rugalmas viselkedés és a látvány mindezért kárpó­tol. A gépet egy négyhengeres 80 LE-s boxermotor hajtja, mely 200 km/h uta­zósebességet biztosít. A fedélzeten a leg­korszerűbb navigációs eszközök segítik a tájékozódást. A beépített válaszje­ladónk segítségével pedig biztosított a légi forgalomban való helyünk, a légi irá­nyítók tájékoztatást kapnak gépünk ma­gassági és sebességadatairól is. Milyen lehetőségek vannak Őcsényben?- Három szakosztály működik a klub­ban. A már említett - a hobbi célú és gaz­daságosan üzemeltethető - ultrakönnyű repülőgép vezetése mellett a néma csendben sikló vitorlázógépekkel és a hagyományos, nagyobb méretű és telje­sítményű motoros gépekkel is megis­merkedhetnek a kilátogatok. MUyen feltételek szükségesek a repü­léshez?- Az ultrakönnyű gépek vezetéséhez nem kell különösebb orvosi engedély­re gondolni. Aki rendelkezik személy­gépkocsi-jogosítvánnyal, az alkalmas az UL-repülőgép vezetésére is. Csak a vi­torlázó- és a motoros gépek vezetésé­hez van előírva a pályaalkalmassági vizsgálat, de azt is tudja teljesíteni egy, az egészségére vigyázó ember. Az el­méleti képzést és gyakorlati ismerete­ket biztosító - egyénekre szabott - tan­folyamokat folyamatosan és párhuza­mosan indítjuk, így opümális esetben két hónap elteltével el lehet jutni a vizs­gára kész állapotig. Mit jelent számodra a repülés?- A repülés nekem a teljes kikapcso­lódást jelenti. A repülés egy békés, ma­gányos sport. Amikor a gép futóműve elszakad a földtől, egy másik világba érkezik az ember. Egy nagyon szép, na­gyon őszinte, érintetlen világba. Két­ezer méteren, mikor kinézek a kabinból és látom magam körül az apróra zsugo­rodott és mégis határtalan világot, egy­szerre helyükre kerülnek a dolgok, és eltűnnek a napi gondok. Az egy-másfél órás repülés után minden nagyon rend­be tud jönni. Nincs két egyforma repü­lés, folyamatosan változik a levegőben minden, csodálatos érzés a tájat fentről szemlélni, új dolgokat észrevenni és fel­fedezni! A bővebb információt igénylők szá­mára Kovácsik László szívesen bemutat egy videofilmes prezentációt a Tájékoz­tató és Látogatóközpontban, illetve személyesen vár minden érdeklődőt Őcsényben. Sipos László Sítalálkozó Szlovákiában A 25. Villamosenergia-ipari sítalálkozót rendezte meg a mártai erőmű 2008. február 6-10. között a szlovákiai Táléban. A jubileumi ta­lálkozón egy kis ünnepség is lezaj­lott, ahol köszöntötték a találkozók szervezésében kiemelkedően tevé­kenykedő sporttársakat. Az első találkozót 1980-ban tartották Mátraszentistvánban. Ezt követően vál­tozó helyszíneken - Galyatetőn, Jezer­­skón, Bánkúton, Ausztriában és az utóbbi időben Táléban - rendezték meg a találkozókat. A hóhiány miatt nem volt minden évben ilyen verseny, így le­hetséges, hogy az idei évben került sor a jubüeumi 25. találkozóra. Mi paksiak az első találkozókon nem vettünk részt, az érmet szerzett első versenyzőnk Sza­bó Pál volt, aki 1996-ban ért el második helyezést. Az eredményeket illetően megkell jegyezni, hogy a mátrai erőmű­ben versenyszerű síegyesület működik, így az érmek és a helyez ések nagy ré­szét rendszeresen ők nyerik. Ami a mi helyezéseinket illeti, az elmúlt években egyéniben Szabó Pál kilenc, Feil Béla kettő, a seniorcsapatunk (Szabó Pál, Feü Béla, Varjú Béla, Kemenes László, Skach Lóránt) pedig nyolc első helye­zést ért el. Ezeken kívül természetesen sok második és harmadik helyezésünk is volt. Ezeket az eredményeket a 90-es évek elején, közepén értük el, az utolsó első helyezésünket 1999-ben. Az azóta eltelt időben csak néhány érmet vagy helyezést nyertünk. Az idei sítalálkozón a szlovákiai Tálé­ban tizenhatan vettünk részt. A síelést és a versenyeket nagyrészt műhóval bo­rított pályákon rendezték, ennek elle­nére ideálisak voltak a körülmények. A találkozóra mintegy négyszáz résztvevő érkezett, akik közül körülbelül három­százötvenen a versenyre is beneveztek. Ennyi résztvevőt elhelyezni sem egysze­rű, de a szervezők ezt is remekül meg­oldották. Mint ahogy a versenyt is ma­gas színvonalon, profi körülmények kö­zött rendezik. Az idei versenyen hosszú idő után ismét sikerült egy első helye­zést elérnünk, Skach Lóránt a Senior III korcsoportban megnyerte a futamot. Varjú Gábor a felnőtt kategóriában har­madik, a csapatversenyben a Varjú Gá­bor - Feü Kornél - Varjú Béla összetéte­lű csapat pedig a hatodik helyet szerez­te meg. Az abszolút eredményeket te­kintve Varjú Gábor az igen értékes ne­gyedik helyen végzett. A társaságok ver­senyében hetedik helyen végeztünk. Az iparági verseny eredménye alap­ján hirdetjük ki a házi győztest, amin csak a PA Zrt. dolgozói vehetnek részt. Ez alapján első helyezett Varjú Gábor, a második Varjú Béla, a harmadik Hor­váth János sporttársunk lett. Fények és a művészet Rendkívüli kiállítást láthattak a paksi érdeklődők Ódryné Hor­váth Krisztina kiállításán, melyet a VMK könyvtárgalériájában ren­deztek február hónapban. A kiállítás a Lámpák címet viselte, és az érdekessége abban állt, hogy egyedi módon ötvözte az elektromosság hatá­sát a művészi élménnyel és a termé­szetből származó tárgyak egyszerűsé­gével, szépségével. Olyan művészi al­kotásokat mutatott be, melyek az elekt­romosság révén megújulva keltek élet­re. A lámpák mást mutattak önmaguk­ban, és mást bekapcsolva, fényhatás­sal. Nemcsak kerámiából, üvegből ké­szültek ezek a „világítótestek”, hanem a legkülönfélébb természetes anyagból, egy darab zsákszövetből, de a termé­szet valódi anyagaiból is, például fából, akár uszadékfából. Ódryné Horváth Krisztina kiállítá­sai eddig is sok szépet, különleges él­ményt nyújtottak. A lámpákkal ismét meglepte közönségét. A múlt év nya­rán egy új helyzettel szembesült, kü­lönleges ötlettel keresték meg. Felkér­ték, hogy lámpákból állítson össze egy kiállítási anyagot. Bár első hallásra kissé idegen volt számára, mégis fog­lalkoztatta a gondolat. Az eredmény pedig mindenkire nagy hatást tett. Ä paksi kiállításon különösen jól mutat­tak a lámpák, rendkívüli módon, szé­pen érvényesültek a fényhatások. Lovásziné Anna

Next

/
Oldalképek
Tartalom