Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)
2008-12-01 / 12. szám
8 myín paksi atomerőmű 2008. december Távlatok az energiagazdálkodásban Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) tudományos ülést tartott Pécsett 2008. november 13-án. Áttekintették az energiaigények alakulását, kielégítésének lehetőségeit a nagyvilágban, a régióban és hazánkban a következő 20- 50 év távlatában. A tanácskozáson központi szerepet kapott az atomenergia, annak kedvező ellátás-biztonsági hatásai, gazdasági versenyképessége és klímavédelmi tulajdonságai. Arangos rendezvényen Bakács István, az egyesület elnöke köszöntötte az egybegyűlt szakmai közönséget. A világtrendekre és az új hazai energiapolitikára utalva nagyon időszerűnek ítélte a hazai atomenergetika továbbfejlesztését. Leszögezte, hogy mindezt nem a megújuló energiafajták rovására, hanem azok mellett kell végezni, mivel igazán nagy és olcsó termelőkapacitásokat rájuk nem lehet építeni. A továbbiakban levezető elnökként is közreműködve konferálta fel az előadásokat. Kovács Pál (OECD NEA, Párizs) szervezete közelmúltban elkészült tanulmányára alapozta előadását a jövő energiahelyzetéről, mely 2050-ig mutatja az utat és a tagországok atomenergia iránt megújult érdeklődésére adja meg a tudományos válaszokat. így az energiaigény a jelenlegi duplájára nő, miközben a Föld eléri lakosságeltartó képességének határát (9 milliárd fő). Nem az energiafajták versenyeztetése, hanem az együttes alkalmazása lesz a meghatározó - még így is felmerül, elég lesz-e? A létkérdésnek számító üvegházhatású CO^-kibocsátást a jelenlegi szint negyedére kell mérsékelni, ami csak atomreaktorok építésével és üzemeltetésével lehetséges. Az új típusok sokkal jobban kihasználják az urán energiáját. A 3. majd idővel 4. generációs erőművekből akár évi 50 erőmű üzembe helyezése sem elképzelhetetlen. Az urán politikailag stabil területekről szerezhető be, és kitermelésekor a feltárt vagyon 54%nál tartható a kilónkénti 40 dolláros árszint. Csőm Gyula professzor hozzászólásában egyebek közt megjegyezte, hogy a technológiák rohamos fejlődése lehetővé teszi majd a kisebb urántartalmú ércek feldolgozását is, melyek már a felszínen vannak letakart meddőhányókban. Kubitsch Róbert (KPMG) bemutatta a Közép- és Kelet-Európa régiójára nemrég megjelent nukleáris kitekintésüket, mely a legújabb eleme a villamos energiára, gázra majd megújulókra korábban készített hasonló köteteik sorozatának. Az impozáns kiadványban az atomenergia technológiája, az atomenergia iránti kereslet, az atomenergia ellátási lánca, a blokkok hálózatra csatlakoztatása, a beruházási és termelési költségek, a biztonság, a közvélemény viszonyulása és végül rövid országonkénti helyzetismertetések kaptak helyet. Az angol nyelvű változat mellett magyarul is ki fogják adni. Katona Tamás (Magyar Atomfórum Egyesület) szenvedélyes előadásában feltette a kérdést, hogy vajon az atomenergia reneszánsza vagy korszakváltása következik-e? Hosszasan taglalta az új nukleáris felfutást és várható előnyeit, de kitért bizonyos korlátokra is. A tervek megvalósításához felkészült mérnökök tömege, nagy gyártókapacitások kellenek (pl. a japánok lassan kizárólagos reaktortartály-gyártóvá lépnek elő és már négyéves sorban állás van náluk). Ma a legerősebb fék a keletkező radioaktív anyagok kérdésköre, de ennek súlyossága és mértéke egyaránt eltúlzott (pl. az USA mind a 104 atomerőművének 40-60 év alatt termelődő összes kiégett üzemanyaga elférne egy focipályán, kb. 7 m magasságban megrakva). Ő is utalt a pénzügyi krízis nyomán kialakult helyzetre. Végh lános (MTA KFKI AEKI) megállapította, hogy a növekvő energiaigények kielégítésére és az elöregedő erőművek kiváltására nem elég a meglévő atomerőművek teljesítményének növelése és üzemidejének hosszabbítása. A jövőben építendő hazai blokkokhoz 3. generációs, modern, máshol már engedélyezett és kipróbált nyomottvizes típusú, közepesnagy méretű atomerőmű jöhet számításba. Műszaki és biztonsági alapon összevetette a hazai igényeket és a piaci kínálatot. Több konkrét típust és szállítót jelölt meg (az amerikai AP1000, a francia-német EPR, az orosz AES-2006, valamint a még nem teljesen kész, de nagyon reményteli francia-német-japán ATMEA1). Gönczi Péter (Erőterv ETV) szintén felhívta a figyelmet, hogy erőműparkunk nagyon elöregedett, rövidesen 7000 MW-nyi kapacitás pótlásáról kell gondoskodnunk. Kimutatta, hogy 2015 után a tervezett kis- és nagyerőművek mellett szükség lesz a jobbára "zsinórban" termelő és terheléskövetésre egyaránt képes atomerőművekre is. Az új erőművekből a villanyt az átviteli hálózat távvezetékeivel biztonságosan el kell juttatni a fogyasztókig. Lehetséges telephelyek a már korábban megjelölt Tiszavasvári-Hajdúnánás, Tiszasüly-Tiszagyenda, de főleg Paks. Az elemzések szerint ugyanis a távvezetéki kapcsolat szempontjából a legolcsóbb, legkedvezőbb a paksi bővítés. Rámutatott arra, hogy a paksi telephely hálózati biztonsága az elmúlt időszak fejlesztéseinek köszönhetően példamutató, ami új csomóponti állomással még tovább fokozható. Nagyobb blokkok (1600 MW) olcsóbban termelnének áramot, mint a kisebbek (600 MW), de kiesésük nagyobb tartalékok beépítését teszi szükségessé, ami járulékos beruházás. Hálózati szempontból a közepes (1000 MW körüli) blokkok a legkedvezőbbek, de a nagyokat sem kell kizárni, mert a tartalékokat egyre inkább nemcsak az országon belül, hanem részben - kölcsönösségi alapon - a szomszédoknál is ki lehet alakítani. Ördögh Miklós (SOM System) az engedélyezési eljárások útvesztőjébe engedett bepillantani. Mintegy 300 jogszabály, ezen belül 70 törvény, 65 kormány- és 80 miniszteri rendelet szabályozza ezt a területet. Megállapította, hogy atomerőmű a mai jogi környezetben is engedélyeztethető. Felemlítette ugyanakkor a nehézségeket is: sokszor nem tisztázott teljesen a több szálon futó engedélyezési eljárásban Radiotoxicitás —Kiégett üzemanyag — Kiégett Oa U, Pu nélkül —Kiégett üa U, Pu és aktirudák nélkül — természetes urán —Kiégett üa U, Pu. aWinidák. Te, Cs. Sr nélkül a beadványok tartalma (sok az átfedés), sorrendje, időszükséglete sem. Nem halasztható a jogi háttér egyes elemeinek korszerűsítése. Hózer Zoltán (MTA KFKI AEKI) a radioaktív hulladékok és kiégett üzemanyag kérdéskörét világította meg. A kis és közepes aktivitású hulladék felezési ideje jellemzően 30 év alatt van, és komolyabb sugárárnyékolást nem igényel. A kiégett fűtőelem nagy aktivitású, de csak akkor minősül hulladéknak, ha már lemondtak későbbi felhasználásáról. Térfogata csekély, alapvetően nehézfémekből áll. Utóéletét két részre lehet bontani: az átmeneti tárolóban még passzív hűtést igényel, később végleges tárolóba helyezhető. A végleges geológiai tárolók mély sóbányák, gránittömbbe vagy nagyon stabil agyagos talajba fúrt alagutak. A nagy aktivitású hulladékok rendszerint hosszú felezési idejűek is. Az üzemanyagciklus nyílt, ha a kiégett üzemanyagot hulladékként végleges tárolóba helyezik. Zárttá úgy tehető, ha a kiégett üzemanyagot újra feldolgozzák, egy vagy több lépcsőben kivonják belőle a még hasznosítható, további üzemanyag gyártására alkalmas anyagokat. Fejlesztés alatt vannak továbbá olyan összetett eljárások és eszközök, amelyekkel a hosszú felezési idejű hulladékból rövidebb felezési idejű anyag lesz (ezt egyszerűbb eltemetni). A zárt üzemanyagciklus megvalósításához tehát idővel szükség lesz gyors neutronokkal működő reaktorokra, esetleg később a keletkezett hulladékokat "átalakító" berendezésekre. Egyszerűbb fajta reprocesszálás után gyártott MOX üzemanyag (ami kevert urán- és plutónium-oxid) már évek óta van. Bíztató amerikai kezdeményezés a GNEP (többféle reaktor + biztonságos újrafeldolgozás) 25 tagországgal, melyhez hazánk is csatlakozott. Az előadók sok új ismerettel gyarapították tudásunkat és erősítették meg az atomenergia hosszú távú békés felhasználásába vetett hitünket. Szinte egyöntetűen sürgették a parlamenti támogatást az új atomerőmű-létesítések indításához. Az ETE paksi csoportja jelentős részt vállalt a sikeres tanácskozás megszervezésében. gyulai Egyik legjobb női munkahely - Céggyűrűsünk: Szőke Larisza Az eddigi cikksorozatokban egy-egy női munkahelyi kollektíva került bemutatásra. Á Céggyűrű kitüntetések kapcsán fontosnak tartottam, hogy a jutalmazott kolléganőket is megkérdezzem. Elsőként Szőke Lariszával indítom az interjúsorozatot, aki a nukleáris üzemanyag osztály vezetője. Fontosnak tartom azonban ezzel a témával kapcsolatban megemlíteni, hogy mi jellemzi a hazai női vezetőket, s hogyan tükröződik ez jelen esetben.- Egy felmérés alapján a hazai vezető nők szerint a kitartás, az érzelmi intelligencia és a szakmai kapcsolatok határozzák meg leginkább egy karrier sikerességét. A magyar nők részvételi aránya az ügyvezetésben a második legmagasabb, előkelő helyen áll továbbá a pénzügy, a marketing és a beszerzés területe. Am elmarad az átlagtól a női vezetők aránya a termelésben, és nagyon kevés nő tölt be vezető pozíciót a kutatás-fejlesztés terén. Az tapasztalható, hogy a nők iskolai végzettsége fokozatosan emelkedik, és egyre inkább nő annak is a lehetősége, hogy vezetői pozícióba bekerüljenek. Általában elmondható, hogy egy nő, ha azt akarja, hogy a férfi munkatársai egyenrangú félként befogadják, kezdetben (első 1-2 év folyamán, vagyis amíg munkája terén látható eredményt nem produkál) állandóan bizonyítania kell. El kell felejtenie a nőies viselkedést, de igazán nem veheti fel a férfias magatartást sem, mert a férfiak ezzel szemben is elutasítókká válnak. Hazánkban a család és a karrier kérdésében, a nők nem igazán adják fel az egyiket a másikért. Műszaki területen az egyelőre pedig ritkának számít, hogy valaki csak a karrierjének szentelje az életét. Céggyűrűvel kitüntetettünk esetében ne egyedülálló, karrierista nőt képzeljen maga elé az olvasó, hanem egy nagyon céltudatos, kitartó, elszánt és kellően magabiztos hölgyet. S hogyan sikerült szert tennie beosztására? Természetesen szakmai elismertségének köszönhetően. Hogyan kezdődött a pályafutásod, milyen főbb témákkal foglalkozol?- A Moszkvai Energetikai Egyetem elvégzése után 1983. június 4-én az Erbénél kezdtem, itt szereztem meg az üzembe helyezési tapasztalatokat. A 2. blokk indítása alatt a hidrogénégető rendszer üzembe helyezése jó alap volt az elméleti hőfizikai tanulmányaim gyakorlatban történő hasznosítására, és jó lehetőségem nyílt a berendezések megismerésére is. 1986-ban az első gyermekem születését követően gyesről visszatérve a reaktor osztályon folytattam a munkámat. Az erőműhöz köthető üzemeltetési tapasztalatokat igazából itt a tapasztalt kollégák támogatásával szereztem meg, amely óriási segítséget nyújtott a további szakmai pályafutásom során. 1997-ben a rendszertechnikai osztályon a ZÜHR rendszerek felelőseként dolgoztam. A biztonságnövelő intézkedések magvalósításának keretén belül lehetőségem nyílt az átalakítások kapcsán a tervezési fázistól a megvalósításon keresztül egészen az üzembe helyezésig a folyamatokban való aktív közreműködésre. 2002-ben az üzemidő-hosszabbítási projektben fontos és kiemelt feladatom a teljesítménynövelés (tn) munkáihoz kapcsolódó műszaki tevékenységek megindítása volt, majd 2003-tól kezdődően a tnalprojekt vezetőjeként tevékenykedem. 2006 nyarán a nukleáris üzemanyag osztály vezetésére kaptam megbízást. Mindezen feladatokon túlmenően a tokozott üzemanyag hosszú távú kezelését végző team vezetése további kihívás volt számomra. Milyenek a jövőre vonatkozó szakmai terveid, célkitűzéseid? Érezted-e hátrányát valaha is annak, hogy női vezető vagy?- Az atomerőmű volt az első munkahelyem, és bízom benne, hogy hosszú távon is megtalálnak a fontos műszaki feladatok. jelenleg a vezetésem alá tartozik egy osztály és két team, ahol többségben férfiak dolgoznak, de női vezetőként még soha nem éreztem ennek a helyzetnek hátrányát, a munkámat elismerik. A munkaidő leteltével viszel-e a haza munkát?- Az erőműben dolgozik a férjem is, aki sokéves tapasztalattal és ismeretekkel rendelkezik az üzemvitel területén. Számunkra otthon is közös téma a munkahely, sokat konzultálunk a problémákról, megoldandó feladatokról. Azonkívül sok dokumentumot otthon szoktam olvasni, de nem érzem úgy, hogy ez extra feladat lenne, inkább az életem részének tekintem. Két fiunk van, Viktor Budapesten dolgozik, Péter végzős gimnazista. A gyerekek olyan környezetben nőttek fel, hogy az atomerőmű mindig pozitív fogalom volt a számukra, ennélfogva érdeklődnek az erőmű iránt és támogatják az atomenergiát. Az általános kitekintés és az interjú alapján az a benyomásom támadt, hogy Larisza a nőkre jellemző vezetési stílussal rendelkezik, amelyet talán úgy lehetne jellemezni, hogy férfias vezetési stílus, megfűszerezve nőies elemekkel. Abszolút nőies megjelenés jellemzi, ami erős érdekérvényesítő karakterrel társul. Mindezeken túl az Ő esetében létrejött az a mindnyájunk által talán titkon vágyott érzékeny egyensúly a család és a karrier között, amely megfelelő családi hozzáállás és támogatás nélkül elképzelhetetlen. Gratulálunk és további sok sikert kívánunk a munkájához! -ott-
