Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-12-01 / 12. szám

2008. december atomerőmű 9 Korszerű vezetői ellenőrzési módszer a WANO ajánlásával A Paksi Atomerőmű Zrt. és a WANO (Atomerőműveket Üzemeltetők Világ­­szövetsége) együttműködésének kere­tében 2008. november 19-21. között Pakson került megszervezésre a fel­adatközpontú vezetői ellenőrzések­nek - mint a WANO gyakorlatában már széleskörűen alkalmazott mód­szernek-a bemutatása. A program si­keres végrehajtásához az oktatási fő­osztály biztosított megfelelő körülmé­nyeket a KGYK-ban. Az újszerű vezetői ellenőrzések bemutatását a WANO moszkvai központjának koordináto­ra, Anatoly Chukharev szervezte, be­vonva a WANO párizsi központjának két tapasztalt szakemberét, Alain Huchet és Manfred Haferburgot. A paksi atomerőmű részéről 14 fő vett részt az elméleti és gyakorlati ismere­teket is magában foglaló képzésen. A feladatközpontú vezetői ellenőrzé­sek és visszacsatolások elméleti hát­terét a WANO párizsi központjának két szakembere ismertette. Már az első előadás során meghökkentő adattal állt elő az egyik előadó, miszerint az ember különböző tevékenységei során átlagban óránként ötször hibázik. A vezetői ellen­őrzések és bejárások alapvető céljának ezért az emberi hibák csökkentésének kell lennie. Az üzemzavarokhoz vezető rossz gyakorlatok megszüntetésére haté­kony ellenőrzési módszer az elvégzendő feladatra koncentráló vezetői odafigyelés. Az előadók felhívták a figyelmet, hogy a nem megfelelő munkavégzési gyakorla­tok felszámolása csak úgy lehet hatékony, ha abban egyaránt részt vesznek a társa­ság felső vezetői és középvezetői - beleért­ve a munkacsoportokért felelős műveze­tőket, valamint ha az ellenőrzések az ér­zékeny területeken rendszeresek. A fel­adat-végrehajtások vezetői ellenőrzései­nek, megfigyeléseinek az alapja, hogy a vezetők tisztában legyenek a társasági el­járásrendi szabályokkal, a műszaki elő­írásokkal és a biztonsági szabványokkal. Csak jól felkészült vezető képes érvénye­síteni a szabályokon alapuló rendet. Fontos része volt az újszerű ellenőrzé­si módszer bemutatásának, hogy a fel­adat-végrehajtás ellenőrzésére a területre kivonuló vezető a területen tapasztalt té­nyeket (de csak a tényeket, a személyes benyomások ugyanis mindig szubjekti­vek, és emiatt objektiven nem értékelhe­tők) gyűjtse össze és jegyezze fel. Az elő­adók az erőmű területén végrehajtott gya­korlati bemutatókon külön felhívták a fi­gyelmet, hogy a feladat végrehajtásával kapcsolatos pozitív és negatív tények is kerüljenek rögzítésre. Micsoda különb­ség: eddig csak a javítandó és intézkedést igénylő eltérésekre fektette az ellenőrző vezető a hangsúlyt! Mennyivel befogadób­­há válnak a munkavégzők, ha a helyszí­ni ellenőrzés során a vezető (a főnök) nemcsak elmarasztal, hanem dicsér is. A párizsi kollégák véleménye az, hogy a helyszínen összegyűjtött pozitív és nega­tív tényeket a helyszínen dolgozókkal meg kell ismertetni. Abban az esetben, ha sú­lyosabb szabályszegést tár fel az ellenőr­zés, a feladatot vagy tevékenységet meg kell állítani, és azonnali intézkedést kell kezdeményezni. A tapasztalt előadóknak arra is volt módszerük, hogy különböző dolgozói magatartásformák esetén milyen kommunikáció alkalmazása a hatásos. A szisztematikusan végrehajtott ellen­őrzések pozitív és negatív tényeit adatbá­zisba kell gyűjteni. A tényeket trendelem­zéssel kell értékelni. Fontos, hogy egy jel­lemző eltérés megállapításához nagy számban álljanak (esetenként húsz-har­minc) megalapozó tények a rendelkezés­re. Az egyedi eltérésekre nem kell azonnal átfogó intézkedéseket hozni. A megfogal­mazott eltérések az alátámasztó tényekkel együtt, (amelyeket megalapozhatnak a munkavégzésre vonatkozó fényképek vagy más hivatalos dokumentumok) mint javítandó területre tett javaslat kerüljön átadásra az érintett felelős vezető felé. Összegezve, a bemutatott új feladatköz­­pontú ellenőrzési módszer alkalmazása javíthatná a társaság eredményességét olyan kiemelt fontosságú területeken, mint a három utas kommunikáció alkal­mazása az utasítások kiadásánál, az ösz­­szetett feladatok előtti eligazítások haté­kony végrehajtása, valamint a munkahe­lyi balesetek megelőzése a karbantartási tevékenységek végzése során. Lakatos Gábor A WANO feladatközpontú ellenőrzési módszeréről a képzés résztvevői közül Puskás László minőségbiztosítási osztály­­vezető és Leber Ferenc reaktor osztályve­zető véleményét kérdeztük. Miben nyújtott új ismereteket ez a képzés? Puskás László: Három szempontból is újat nyújtott a képzés. Először is az ellenőrzési szintek tekintetében. Nálunk a vezetői ellenőrzé­sek végrehajtóit a vezérigazgató-helyette­sektől a szervezeti egység vezetőkig hatá­roztuk meg. A WANO javaslata szerint ezt a kört a végrehajtásban közvetlenül résztvevő munkairányítókkal, helyszíni koordinátorokkal célszerű kiegészíteni, mivel ők azok, akik testközelből, leggyak­rabban találkoznak a végrehajtás valósá­gával. Másodszor, új elem lehet a vezetői fo­lyamatos ellenőrzések mellett kampá­nyok szervezése, amikor egy-egy témára, problémakörre fókuszálva végzik el a ve­zetők a helyszíni bejárásokat. Végül pedig azt a javaslatukat eme­lem ki, amellyel az ellenőrzések admi­nisztrálását lehetne csökkenteni. A WANO szakértői ráirányították a figyel­met arra, hogy a problémák kapcsán a helyszínen adott azonnali, közvetlen visszajelzések sokszor eredményeseb­bek, mintha minden esetben jelentős adminisztrációval járó javító intézkedé­seket kezdeményeznénk. Természete­sen statisztikai jelleggel ezeket a figyel­meztetéseket is szükséges rögzíteni, mert a feldolgozásukból kapott trendek alakulásából a fejlesztő, megelőző célú intézkedések a tényleges problémákra fókuszálhatok. A statisztikai feldolgo­zásban rejlő lehetőségeket igazolta a képzés ideje alatt összegyűjtött észrevé­telek alapján feltárt egyik problémakör. Nevezetesen a WANO szakértők a je­lenlegi munkautasítás-tervezési gya­korlatunk kapcsán rámutattak arra, hogy az elvégzendő munkára vonatko­zó kockázatokat megjelenítjük ugyan a MUT-on, de a kockázatok kezelési mód­jára vonatkozóan nem jelenik meg rele­váns információ. A WANO képviselői megerősítettek bennünket abban, hogy a vezetői helyszí­ni bejárásoknál nemcsak a hibakeresés a fontos, hanem a munkavégzőkkel való kommunikáció és ösztönzés is. A helyszí­ni vezetői ellenőrzések fő célja valójában a szervezeti és biztonsági kultúra építése. Ha a területen dolgozók rendszeresen azt tapasztalják, hogy a vezetőik odafigyel­nek arra, hogy betartják-e a szabályokat, ez már önmagában egy jelentős ösztönző erő a számukra. Leber Ferenc: A megismertek segítenek ráfókuszálni arra, hogy milyen működési problémá­ink vannak, és hogy ne csak a műszaki problémákkal foglalkozzunk, hanem eze­ket megfelelő keretek között elemezzük is. Ez a kulcsszó az újfajta megközelítés­ben: a helyszíni ellenőrzés során tapasz­taltakat részletesen elemezni szükséges, és megoldásokat adni a kiküszöbölésük­re, elhárításukra. A megismert módszer további újdonsá­ga, hogy kiemeli az ellenőrzött személyek helyszíni oktatását - de nem a kioktatását. Ez a coachinghoz hasonló tevékenység új­szerű a vezetői ellenőrzéseknél: eszerint a vezető a helyszíni ellenőrzés során erő­sítse meg a munkavállalók feladatvégzé­se során megfigyelt a pozitívumokat, és emellett hívja fel a figyelmet arra, hogy melyek a negatív jellemzők. Eddig ennyi­re hangsúlyosan nem emeltük ki annak a szükségességét, hogy a negatív tapasz­talatok mellett a pozitív jellemzőket is ki­emeljük a munkavégzés helyszínén. Hogyan látja a megszerzett ismeretek erőmű-szintű alkalmazásának lehe­tőségét? Puskás László: Teljes mértékben használhatóak ná­lunk is a WANO szakértők ismeretei, ta­pasztalatai. Fontos felismerés volt szá­momra, hogy a korábbi szabályozási rendszerben használt EL1-BIZT-05-05 szá­mú eljárásrend szinte teljes mértékben összhangban volt a WANO mostani javas­lataival. Most az IOP002 A társaság ope­ratív irányítása folyamat szabályozza ezt a kérdéskört, jelenleg kevésbé részlete­sebben rögzítettek a vezetői helyszíni el­lenőrzésekkel szemben támasztott társa­sági elvárások, nagyobb mozgásteret biz­tosít az érintetteknek. A megszerzett el­méleti és gyakorlati ismeretek nagy segít­séget jelentenek az éppen kidolgozás alatt álló adatbázisunk kialakításához, elfogad­tatásához és reményeim szerint mind szé­lesebb körű felhasználásához. Leber Ferenc: Erőmű szinten nagyon jól lehet alkal­mazni a képzés során megismert újfajta megközelítést, az üzemviteli, a karban­tartói és a biztonsági szervezetek számá­ra egyaránt. Minden összevetve, hogyan érezte magát a képzésen? Puskás László: A képzést összességében hasznosnak értékelem, javasolni tudom minden ellen­őrzésben érintett vezető részére. lóleső kihívás volt számomra, hogy a program angol nyelven zajlott, így lehetőséget nyílt a szakmai nyelv gyakorlására is, és a WANO-s kollégák személyében is nagy­szerű embereket sikerült megismernünk. Leber Ferenc: Mindig jól érzem magam, ha szakmai továbbképzésre nyílik lehetőségem. Erre itt meg volt minden lehetőség: a trénerek jól felkészültek voltak, a résztvevők aktív hozzájárulásával, a vélemények ütközte­tésével igazi műhelymunka alakult ki. Különböző vélemények jelentek meg pél­dául a három utas kommunikáció alkal­mazásával kapcsolatban, amelyet a gya­korlati életben nem minden esetben alkal­mazunk. lobban oda kell figyelnünk arra, hogy a vezénylés és az utasítás jellegű kommunikációban tudatosan alkalmaz­zuk ezt a módszert. A WANO képzés jó példája volt an­nak, hogyan lehet jó hangulatban, sok humor mellett, nagyon jelentős témát feldolgozni. Ignits Miklósáé Egy kortyintás a vízből November közepén egy eddig nem al­kalmazott technológiát próbáltak ki a szakembereink: a 2. blokki pihen­tető medencében Sipping vizsgálatot végeztek 60+1 üzemanyag kazettán. Amikor néhány hónappal ezelőtt először hallottam a tervekről, megpróbáltam utá­nanézni, mi is az a "Sipping"... Találtam is mindenfélét, pl. szippantást, mintavé­telt, sőt még "sipping-rum"-ot is, azaz "ko­­rtyolgatós rum"-ot. Aztán teltek a napok és én már megfe­ledkeztem a "Sipping"-ről, amikor az erő­mű ebédlőjében az asztalunkhoz odavi­­harzott Szabó lános, a gépész karbantar­tás technológiai osztály vezető berende­zés mérnöke.Szia Anna! Most sippin­­gelünk a 2. blokkon, gyertek be holnap megnézni a vizsgálatot!" Az invitálást saj­nos nem tudtam elfogadni, de megkér­tem a kedves kollégát, hogy feltétlenül tá­jékoztasson a történtekről. És pár nap múlva Szabó János lelkesen mesélt a vizsgálat élményeiről:- Az üzemidő során igen ritkán előfor­dulhat, hogy a reaktorban lévő urán­pasztellákat tartalmazó cirkóniumc­söveken - a váltakozó igénybevételek mi­att - mikro- vagy makró-repedések kelet­kezhetnek, amelyeken keresztül radioak­tív gázok "szökkenhetnek" ki a reaktor vi­zébe. A gázok jelenlétét a primerköri víz­ben az ellenőrző rendszer azonnal jelzi, tehát hamar megtudjuk, hogy a reaktor­ban "lyukas", vagy a szakzsargon szerint "inhermetikus" kazettánk van. Az atom­erőmű létesítésekor már beépítettek blok­konként 4-4 db KGO tokot a pihentető me­dencébe, de ezeket nem használjuk. A '90-es évek elején rendszerbe állították a Siemens gyártmányú KWU-Sippinget, amellyel csak a reaktorban vizsgálhatjuk a kazettákat. De a kíváncsi ember tovább gondolkodik: meg kellene vizsgálni, hogy a 2-es blokki pihmedben, a 2003-ban "mo­satáson" átesett kazetták közül nincs-e véletlenül olyan, amelyik a mechanikai igénybevételek hatására "kilyukadt"? így aztán szerződést kötöttünk a német Höfer & Bechtel céggel a 2. blokki pihmedben lé­vő, mosatáson átesett kazetták inher­­metikussági vizsgálatára. Az átrakógépre telepített analizáló berendezéssel az át­alakított kazetta megfogó szerszámon ke­resztül a vizsgálandó kazettából vizet tu­dunk szippantani, kortyolni, - tehát sip­­pingelni! -, amiből vákuum-tecnikával ki­nyerhetjük a jelzésértékű gázt. A 2. blokkon lévő átrakógépre a német céggel közösen telepítettük a berende­zést. A vizsgálatot a nukleáris üzemanyag osztály szervezte-menedzselte, közremű­ködő volt a Sipping-Team, a végrehajtók sokaságát pedig nehéz volna felsorolni. Említésre méltó, hogy az egy hétig folyó, napi tíz órán át tartó vizsgálat olyan üte­mezetten, gördülékenyen zajlott, mint amilyent az ember a munka tervezése­kor elképzel! De ehhez mindenki hozzá­tette a magáét, így a Höfer & Bechtel GmbH. jelenlévő igazgatója, aki mérnöké­vel együtt szerelt, az átrakógép operáto­rok, a reaktor karbantartók, a dozimetrikusok és a dekontaminálók. A lényeg, a nagy hír: nincs a 2-es blok­ki pihentető medencében lévő mosatott kazetták között egy sem, amelyik inher­metikus!!! És ahogy lenni szokott, Murphy sem adta fel. Az utolsó napon, amikor befeje­zésként az egyik imitátorkazettával még elvégeztünk egy kontrollmérést, és az át­rakógéppel az operátorok elindultak le­tenni a kazettát, és egyszer csak azt lát­tuk, hogy a mintavételi szívócső-tömlő rá­csavarodik a kontrollmérést biztosító "hosszú puská"-ra! No, megállt az átrakó­gép, meg az ész is: hát ilyen nem lehet! De láttuk, hogy lehet, csak nem tudtuk, ho­gyan. Aztán kiderült, hogy a vizsgálat vé­gén a Sipping rendszer szivattyúját már leállították, így a vízáram nélküli "üres" tömlő megpróbált felvenni egy összeteke­­redett állapotot, de ügyes manőverrel egyik kollégánk kiakasztotta az elcsám­­pázó szívócső-szakaszt a hosszú rúd mö­gül. Szerencsénkre ez volt az egyetlen meglepetésünk az egész vizsgálat során. Hát igen! János élménybeszámolója egyértelműen arról tanúskodik, hogy a 2- es blokki átrakógépes sippingelés rendkí­vül érdekes és izgalmas munkafolyamat, technológiai újdonság volt. Mi mást is le­hetne erre mondani: Szép volt fiúk! Lovásziné Anna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom