Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-11-01 / 11. szám

2008. november 13 mym paksi atomerőmű Az immunrendszer és a személyiség szerepe a rák kialakulásában A szervezetünkben kóros sejtek szinte állandóan keletkeznek. Az ép, stabil működőképes immunrendszer már keletkezésük pillanatában felfedezi, semlegesíti és elpusztítja ezeket. Nem mindegy, hogy milyen számban és mi­lyen gyakorisággal keletkeznek ezek a kóros sejtek. A halmozott rákkeltő ha­tásnak kitett egyéneknél nagyobb számban és gyakrabban keletkeznek kóros sejtek, tehát immunrendszerük is nagyobb terhelésnek van kitéve. Mindaddig azonban, ameddig im­munrendszerük állja a sarat, nem alakul ki a rák. Ha azonban az im­munrendszer legyengül vagy gátlás alá kerül, a kóros sejtek megtelepsze­nek, és igen gyorsan osztódásnak in­dulnak. Ennek következtében néhány hónap múlva megjelenik a rák. A stressz fontos szerepet játszik a szervezet védekezőképességének meggyengülésében. A rák kialaku­lását megelőző fél-másfél évben a beteg ál­talában súlyos problémákkal küzdött, ne­hezen megoldható stresszhelyzetekkel került szembe. A leggyakoribb a házas­társ vagy más közeli hozzátartozó halála. Hasonlóan súlyos veszteségként élhető meg az állásvesztés, nyugdíjazás vagy akár az anyaszerep elvesztése is, amikor az utolsó gyermek is kirepül a fészekből. Azt, hogy a veszteségélmény és a rák kialakulása között a kapocs az immun­­rendszer gyengesége, több vizsgálat is bi­zonyította. Ha a veszteség nagyon mély, és feldolgozása nehézségbe ütközik, ez idő alatt kialakulhat a rák. A rákos beteg ti­pikus reakciója ezekre a stresszhelyze­tekre az volt, hogy elveszítette minden re­ményét és feladta a küzdelmet. Ez a fajta érzelmi állapot indított el azután egy sor további pszichés reakciót, amelyek el­nyomták a test természetes védekezőké­pességét, és elősegítették az abnormális sejtek keletkezését és szétterjedését. A daganatos betegek élettörténetében számos közös vonás fedezhető fel. Gyako­ri, hogy a beteget fiatalkorában meglehe­tősen súlyos trauma érte. Az okok között szerepel az egyik szülő korai halála, vá­lás, csonka család vagy csak a szigorú szülők érzelemszegény, távolságtartó, el­utasító magatartása. Az Is előfordul, hogy a szülők munkavállalása, túlterhelése okozta azt, hogy nem volt idejük gyerme­kük érzelmi igényeit kielégíteni, a gyer­mek magányosnak, elhagyatottnak érez­te magát. Az is jellemző, hogy a rákbete­gek gyermekkorukban szinte kivétel nél­kül "jó gyerekek" voltak. Kamaszkoruk­ból általában hiányzik a lázadás, szülők­kel való szembefordulás. Felnőtt korban azután a beteg létre tu­dott hozni egy tartalmas, jó kapcsolatot vagy hivatásában találta meg élete értel­mét. Hatalmas energiákat fordít a kapcso­latra vagy az életét kitöltő szerepre. Tar­talmas, teljes életet él, de élete értelme, sőt önértékelése is ettől a kapcsolattól vagy szereptől függ. Ha a kapcsolat megsza­kad vagy a szerep véget ér - halál, válás, nyugdíjazás, gyermekek elköltözése stb. miatt - akkor a beteg élete értelmét, a sze­mélyiségét összetartó központi értéket vesztette el. Ha az egyén nem lát lehető­séget arra, hogy változtasson a cselekede­teit meghatározó szabályon, csapdában érzi magát, tehetetlen, reményvesztett. A rák kialakulását elősegítő személyi­ség az úgynevezett "C" (cancer prone) sze­mélyiségszerkezet. A C típusú személyi­ségjói szocializált: konfliktuskerülő, kör­nyezetével harmóniában él. Képtelen ne­met mondani, igyekszik mások igényei­nek, elvárásinak mindenben megfelelni. Képes harcosan kiállni mások érdekei­ért, de saját igényeinek kifejezésére kép­telen, mert azt nem tartja helyénvalónak. Saját érdekeit mindenkor alárendeli má­sok - családja, barátai, kollegái, vállalata - érdekeinek. A betegek számára nagy nehézséget je­lent negatív érzelmeik kinyilvánítása. Nagy szükségük van rá, hogy környeze­tük jónak lássa őket; és az, hogy ők is jó­nak tarthassák önmagukat. Ez elenged­hetetlenül fontos önbecsülésük fenntartá­sához. Ha azonban a beteg nem adhat sza­bad folyást érzelmeinek, ha túl sok ener­giába kerül a pozitív énkép védelme, ak­kor a test nem rendelkezik elegendő élet­erővel ahhoz, hogy legyőzze a fenyegető betegséget. Az immunrendszer legyen­gül, s végül szabaddá válik az út a ráksej­tek szaporodása előtt. Ha úgy érzi, hogy mentális problémáit megosztaná, de nem tudja hova fordul­jon, keressen meg a 20/9442-009-es tele­fonon, és jöjjön el az Egészségközpontba (ESZI volt főiskola épülete, 203. terem) szerda délelőttönként az életmód-tanács­adásomra. Dr. Vöröss Endréné egészségfejlesztő mentálhigiénikus Orosz veteránok Pakson Október 22-én a Paksi Orosz Klub egyesület Orosz háborús veteráno­kat látott vendégül. Anatolij Zagornij-al a küldöttség egyik tagjával beszélgetek. A jogi tudományok doktora, a moszkvai Jogi és Vezetési Egyetem rektora vagyok. A Nagy Honvédő Háború az apáinkon ke­resztül érintett meg minket. Én akkor 6 éves voltam. Harcolni Afganisztánban harcoltam. Nagyon fontos a történelem. Ma nem szabad az embereket szétválasztani ellen­ségre és nem ellenségre. Ma gyorsan nő a háborús veteránok elismertsége ha­zánkban. Létezik a veteránokról szóló tör­vény, amely őket 4 csoportra osztja: a Nagy Honvédő Háború, a hadi tevékeny­ségek, a munka és a honvédelmi szolgá­lat veteránjaira. Elismertségük fokozato­san nő. Ez a csoport azért jött Magyaror­szágra, mert tagjai részt vettek a Nagy Honvédő Háborúban, Magyarország fel­szabadításában. Biztos tudják, a viszo­nyok korábban nem voltak egyértelműek, A mai nap viszont nagyon kellemesen meglepett minket, vendégeket a szerve­zők részéről irántunk mutatott meleg fo­gadtatás. Van közöttünk olyanok, akik éppen Magyarországon vettek részt a há­borúban. Itt van egy főnővér, aki 82 éves. Most mi Hajdúszoboszlón, Budapesten és Pakson jártunk. Elmondhatom, hogy itt volt részünk a legmelegebb fogadtatásban. Még Budapest is kevésbé tetszett: ez bizo­nyára a 2 milliós nagyváros jellegzetessé­ge. Paks családias. És ha lehet mondani, ér­ződik a közös magyar-orosz családiasság is. Fontos a város létét biztosító atomerőmű is. Úgy gondolom, itt nincsenek különbsé- | gek a nemzetek között. WollnerPál [ Beszámoló a Vállalkozók Európai Parlamentjének első üléséről A Vállalkozók Európai Parlamentje (European Parliament of Enter­prises, EPE) 2008. október 13-án tar­totta első ülését Brüsszelben az Eu­rópai Parlament plenáris üléstermé­ben. A parlament összehívásának célja az volt, hogy az európai uniós döntéshozatali folyamatba a kis- és középvállalkozások "testközelből" nyerhessenek betekintést, képvisel­ve, kinyilvánítva ugyanakkor véle­ményüket, álláspontjukat az aktuá­lis gazdasági, gazdaságpolitikai problémák, döntések kapcsán. A Vállalkozói Parlament fő szervezője az idén fennállásának 50. évét ün­neplő Európai Kamarák Szövetsége (Eurochambres) volt, a magyarországi szervezési feladatokat a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara (MKIK) látta el. Az EPE ülésére minden ország az EU-parla­­mentí képviselőinek számával megegye­ző számú küldöttet delegálhatott, így Ma­gyarországot 21 fő képviselhette a ren­dezvényen. A delegációt Parragh László, az MKIK elnöke vezette. Az egyes megyei kamarák 1-1 fő küldöttet delegálhattak, így a Tolna Megyei Iparkamara megkere­sésére megyénkből a paksi atomerőmű jelölhette küldöttjét a Vállalkozók Európai Parlamentjébe. A paksi atomerőművet, il­letve Tolna megyét vezérigazgató úr dön­tése alapján Csanádi András gazdasági igazgató képviselte. A 45 európai országból (27 EU- tagország és 18 megfigyelő európai or­szág) érkező több mint 750 vállalkozó minden gazdasági szektort és vállalati mé­retet képviselve közvetítette az EU 23 mil­lió vállalkozásának érdekeit. A magyar képviselők összetétele is rendkívül sok­színű volt, a divattervező kisvállalkozástól a stabil, évtizedes múltú családi vállalko­zásokon át a nagyvállalatokig (CIB Bank, Bosch, paksi atomerőmű) változatos mére­tű és tevékenységi körű vállalkozások de­legálták a magyar EPE-képviselőket. A vil­lamos ipar területéről is számos képvise­lő érkezett: a Vattenfall, a Siemens, a CEZ, illetve a román Electrica képviselői is a résztvevők között voltak. A szakmai program keretében 13-án délelőtt a magyar delegáció képviselői ta­lálkoztak a magyar európai parlamenti képviselőkkel. A képviselők kifejtették véleményüket a délutáni EPE-ülésen meg­vitatandó témákkal kapcsolatban, így a nemzetközi kereskedelemmel, a klíma­változással és a demográfiai változások­kal kapcsolatos témákban volt lehetőség az aktuális problémák megvitatására. A parlamenti ülést közvetlenül megelő­zően lehetőségünk volt részt venni az Eu­rópai Néppárt magyar frakcióülésén, ahol a magyar néppárti képviselők mellett a szomszédos országok magyar anyanyelvű néppárti képviselői is részt vettek. A 13 órakor kezdődő parlamenti ülést az Európai Bizottság elnöke, Jósé Manuel Barroso nyitotta meg. A résztvevők első­sorban a folyamatban lévő pénzügyi vál­ságról tárgyaltak. Az EPE-tagok szavaza­taikkal szemléltették, hogy a pénzügyi pi­acokon érzékelhető krízis hullámai a vál­lalati szektorra is elkezdtek kiterjedni: a résztvevők 66 százaléka kénytelen felül­vizsgálni befektetési terveit, és 50 száza­lékuk találkozott már szembe szigorúbb hitelfeltételekkel - a válság korai szaka­szának ellenére is. A pénzügyi helyzet mellett a vállalko­zók vitákat folytattak a mai Európa három kulcsfontosságú kérdéskörével kapcsolat­ban is: a nemzetközi kereskedelemről, a klímaváltozásról és a demográfiai változá­sokról is. Az egyes témaköröket követően az EPE tagjai 3-3, előre meghatározott kérdésben szavazással nyilváníthatták ki véleményüket. A három témakör közül a paksi atomerőmű szempontjából kiemel­kedő jelentőségű volt a klímaváltozás kér­désköre, melynek kapcsán a hozzászólá­sok, illetve az országok többsége a nukle­áris energia, illetve az atomerőművek sze­repét hangsúlyozta. Andris Pielbags az EU energiaügyi biztosa bevezetőjét köve­tően Csehország, Spanyolország, Svédor­szág a nukleáris energia fontosságát hangsúlyozta a klímavédelmi célkitűzé­sek kapcsán, Magyarország a hagyomá­nyos energiaforrások hatékonyabb fel­­használásának fontosságára hívta fel a fi­gyelmet. A témakörrel kapcsolatban sza­vazásra bocsátott három kérdés közül ki­emelendő a következő kérdés: "Az EU- nak folytatnia kellene-e az üvegházhatást károsító gázok kibocsátási célelőirányza­tainak csökkentését, még ha más na­gyobb gazdaságok nem is tesznek így?" A szavazatok megoszlása ebben a témában (44% "igen", 49% "nem") jól mutatja azt a félelmet, miszerint az EU kibocsátási kor­látokkal kapcsolatos egyoldalú szigorítá­sa az európai gazdaságot versenyhátrány­ba juttatná, miközben mindez valószínű­leg nem is lenne elég a klímaváltozás problémájának megoldására. Csanádi András, gazdasági igazgató Szentpétervári szakemberek Pakson 2008. október 20-án 12 fős oroszországi atomerőműves delegáció látogatott Pak­­sra. A program egy háromhetes szakmai út része volt, melynek keretében a sza­kemberek több európai ország atom­erőműveit, nukleáris szakmai, tájékoz­tatási és szociális létesítményeit látogat­ták meg. Céljuk az volt, hogy információt szerezzenek a helyi üzemeltetési tapasz­talatokról, valamint az atomerőművekben végzett humán fejlesztési és tájékoztatási tevékenységről. A csoportot Szentpétervár melletti ipari kisvárosban, Szosznovij Borban található Leningrádi Atomerőmű tájékoztatási os­ztályának vezetője, Szergej Averjanov vezette. A pétervári szakembereken kívül a csoport tagjai között voltak a Kalinyini Atomerőmű munkatársai főleg nukleáris biztonsági, tájékoztatási és humán területről, valamint Ljudmila Krimcova, az Energoatom Konszern irányítási os­ztályának vezető mérnöke és Vlagyimir Csudakov, a Bilibinói Atomerőmű moszk­vai képviseletének vezetője. A csoportot elkísérte a helyi sajtó két munkatársa is. A delegáció Pakson először a Tájékoztató és Látogatóközpontot (TLK) tekintette meg, majd az atomerőmű 4. blokkjára látogat­tak. A vendégeket ezután Süli János üzemviteli igazgató és Mittler István főosztályvezető, a TLK vezetője fogadta. Az orosz szakemberek tájékoztatást kaptak a paksi atomerőmű üzemeltetési tapaszta­latairól, eredményeiről, terveiről, a tájékoz­tatási tevékenységről. Kíváncsiságukat a paksi vezetőknek feltett rengeteg kérdés mutatta. A vendégekkel dr. Varga-Sabján László törzskari igazgató is találkozott a tiszteletükre adott vacsorán. Averjanov úr elmondta, hogy nagyon szívélyes fogadtatásban volt részük, és igazán sok hasznos tapasztalatra tettek szert Pakson. Süli János jelezte, örömmel mutatták be az atomerőműben folyó üzemeltetési és fejlesztési tevékenységet. Varga-Sabján László hozzátette, hogy a Paksi Atomerőmű Zrt. kész a további tapasztalatcserére, együttműködésre. A pétervári, kalinyini, moszkvai sza­kemberek október 6-án indultak otthon­ról. Az ötlet a Leningrádi Atomerőműben (LAE) született, melynek szoros kapcso­latai vannak a finn Loviisa és a brit Heysham városok atomerőművével. A személyautókkal közlekedő csoport járt Finnországban, Dániában, Néme­tországban és Csehországban, de Bécs­­ben a Nemzetközi Atomenergia-ügynök­séget is meglátogatták. Balatonfüred és Paks után október 21-én reggel Lengyelországon keresztül a balti ál­lamokba indultak tovább. Az orosz atom­erőműves delegáció tagjai a háromhetes útjuk során összegyűjtött tapasztala­tokat otthoni munkájuk során kívánják hasznosítani, de a további együttműkö­désre is nyitottak. Hadnagy Nehéz másokra is gondolni? Előző számunkban kifogásoltuk egyesek parkolási szokásait, ám falra hányt borsó­nak tűnik az erőlködésünk, hiszen na­ponta készíthető hasonló fotó. Kedves kol­légák! Próbáljunk már másokra is gon­dolni, amikor beállunk a parkolóba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom