Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-07-01 / 7. szám

14 2008. július Könyvajánló Informatika Ellenőrzési Kézikönyv Életünk számos momentumát átszö­vik az információs társadalom (it) esz­közei, módszerei és ismeretei. Az it­­rendszerek szakmai kontrollja azon­ban nem valósulhat meg a felkészült minőségügyi felülvizsgálatok, vala­mint a biztonsági kockázatok kivédé­se nélkül. Az információ-ellenőrök nemzetközi szervezete (Information Systems Audit and Control Asso­ciation - ISACA) már 1967-es meg­alakulása óta a máig érvényes külde­téssel jött létre, melynek lényege, az informatikai ellenőrök munkájában használható, általánosan elfogadott elvek hiteles, naprakész, nemzetközi rendszerének kutatása, fejlesztése, az eredmények közzététele és terjesz­tése. Az ISACA hazai tagszervezeté­nek célja, a jelzett küldetés szem előtt tartásával minél szélesebb körben valósuljon meg hazánkban is az infor­matikai ellenőri szakma professzio­nális kiterjesztése. így nem véletlen, hogy az ISACA Hu (www.isaca.hu) gondozásában jelent meg az Infor­matika Ellenőrzési Kézikönyv, avagy Gyakorlati tanácsok az informatikai kontrollok működtetéséhez c. szak­könyv. Egy jó hír az informatikus kollé­gák számára: a sikeres regisztrációt követően az ISACA Hu Board térítés­­mentesen, postai úton fogja küldeni az ajánlott 110 oldalas A5 méretű ki­adványt. Ráulel at ISACA Hu AUktetétéöól: "Mindennapi életünket átnövik az Információs társadalom eszközei, módszerei és Ismeretei. A rendszerek tárgyilagos szakmai kontrollja a télkészült auditálás éa a biztonsági kockázatok kivédése nélkül nem valósulhat meg " Informatika Ellenőrzési Kézikönyv avagy GYAKORLATI TANÁCSOK AZ INFORMATIKAI KONTROLLOK MŰKÖDTETÉSÉHEZ A teljesség igénye nélkül a tartalom: - Független informatikai ellenőrzés, - A kockázatok menedzselése, - A szabá­lyozás szerepe, - A feladatok és fele­lősségek elhatárolódásának áttekin­tése, - Az informatikai nyilvántartások vizsgálata, - A dokumentáltság vizs­gálata, - A jogosultságmenedzsment vizsgálata, - A fejlesztés, - A tesztelés, - A változáskezelés, - A rendkívüli helyzetek kezelése, - A külső szolgál­tatók menedzselése, - A naplózás el­lenőrzése, - Az oktatás és az it-bizton­­ságtudatosság. Az ISACA Hu vezetőség tagjai, Kimer Attila, a PSZÁF informatikai felügyele­ti főosztályának vezetője és Pichler Attila, a Raiffeisen Bank Zrt. it­­auditora mint a kézikönyv szerzői, va­lamint Fésűs Zoltán, a PSZÁF infor­matikai felügyeleti főosztályvezető in­formatikai főfelügyelője mint a kiad­vány lektora a gyakorlati ellenőrzési tapasztalataik alapján számba vették az informatikai kontrollok legalapve­tőbb és legfontosabb kérdéseit. Hasznos ötleteket adnak a kockáza­tok és a hiányosságok kezelésére, a minőségirányítási tevékenység, ezen keresztül a hatékonyság fejlesztésére is. A szerzők számos esetben hangsú­lyozzák és bizonyítják a kontrolltuda­­tos szemléletmód gyakorlati hasznát, valamint ráirányítják az informatikai szakemberek figyelmét a jelenlegi legfontosabb üzleti prioritásokra: az irányításra, a kockázatmenedzselésre és a jogszabályi megfelelésre. Sipos László-----------------------------------------------mym Újra van paksi csoportja az Energiagaz­dálkodási Tudományos Egyesületnek Alakuló ülés érdekfeszítő szakmai előadásokkal Az előző számunkban hírt adtunk az Energiagazdálkodási Tudomá­nyos Egyesület (röviden ETE) paksi csoportja újjáalakításának kezde­ményezéséről. Jelenleg már múlt időben számolha­tunk be az eseményekről: 2008. júni­us 23-án, a Paksi Atomerőmű Zrt. iro­daépületének földszinti tanácstermében, szép számú érdeklődés mellett (mintegy nyolcvan fő részvételével), megtartották az (újjá)alakuló ülést. A jelenlévők között az Atomfórum elnöke és a Magyar Nuk­leáris Társaság elnöke, valamint több, az atomenergetikához kötődő, de különbö­ző profilú cég vezetője is helyet foglalt. A rendezvényt Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. műszaki vezérigazgató­helyettese nyitotta meg, felidézve többek között az ETÉ-hez fűződő emlékeit. Az ETE részéről Bakács István elnök szólt a megjelentekhez. Köszöntőjében egyebek mellett elmondta, hogy az ETE felépítése kettős: egyfelől területi szervezetei van­nak, másfelől pedig szakosztályai, ame­lyek adott szakmákat képviselnek. A megalakuló paksi csoport esetében egy­szerre érvényesül mindkét funkció, hi­szen az ETE területi képviselete mellett a Nukleáris Szakosztályt is meg fogja teste­síteni. Az elnök kiemelte még, hogy az ETE taglétszáma növekvő tendenciát mu­tat, ami igen örvendetes a szakmai és tu­dományos műhelyek széles választéká­nak hátterén. Ugyanakkor az ETE még­sem rivalizál az egyéb szakmai civil szer­vezetekkel, hanem - eltérő profilja foly­tán - azok kiegészítője kíván lenni. Az idé­zett szellemes meghatározás szerint: „Az ETE területe a generátorkuplungtól kife­lé van.” A köszöntőket követően került sor - Wiegand Győző elnökhelyettes levezeté­se mellett - a tulajdonképpeni megalaku­lásra és a tisztségviselők megválasztásá­ra. A jelenlévők egyhangúlag elfogadták az ETE paksi csoportjának és Nukleáris Szakosztályának újjáalakítását, valamint a csoport elnöki és titkári posztjára jelölt személyeket. Az elnöki poszt betöltésére dr. Gadó lános, az AEKI igazgatója, a tit­kári teendők ellátására Cserháti András, a PA Zrt. műszaki főtanácsadója kapott megbízást. A megválasztott tisztségvise­lők rövid felszólalásukban megköszönték a bizalmat, kifejezték elkötelezettségüket a paksi csoport aktivizálása és a feladatok pontos meghatározása iránt, továbbá el­mondták, hogy nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a kommunikációra és a csoport tevékenységének népszerűsítésére. Szót kért még dr. Zettner Tamás, az ETE tisz­teletbeli elnöke és Kováts Balázs az egy­kori paksi csoport elnöke. Röviden kife­jezték az újjáalakulás feletti örömüket, és gratuláltak, egyben sok sikert kívántak az újonnan választott tisztségviselőknek. A rendezvény második felében két színvonalas szakmai előadás hangzott el. Elsőként dr. Molnár László, az ETE el­nökhelyettese és Energiastratégiai Szak­osztályának elnöke beszélt az Európai Unió energiapolitikájáról, részletesebben is kitekintve a nukleáris energiával kap­csolatos kérdésekre. A teljesség igénye nél­kül a következő gondolatokat emelhetjük ki: Az EU energiapolitikájának három alappillére a versenyképesség, a környe­zetvédelem és az energiaellátás-biztonság. Mindezek terén súlyos kihívások jelent­keznek: az EU tagállamok energiafüggése politikailag bizonytalan területektől, a kör nyezetvédelemre irányuló, rendkívül je lentős ráfordítások beépülése az EU ter mékeinek árába, ami által világviszonylat ban romlik azok versenyképessége, emel lett a környezetvédelmi ráfordítások ered ményessége sem egyértelmű. (Ellentmon dó megállapításokra vezethet ennek kap csán például az újabban elterjedő bioüzc manyag-termelés és az élelmiszerára] emelkedése közötti - morális vetületet seri nélkülöző - összefüggések elemzése.) Te vábbi jellegzetes probléma, hogy a tagá lamok eltérő sajátosságaiból fakadóan eg sor fontos kérdésben szögesen eltérő á láspontok alakultak ki. Tipikusan ilyen ti rület például a nukleáris energiához val viszonyulás (lásd Németország és Francia ország szembenállását). Mindezek össze; zéseként az előadó azt a konklúziót foga mazta meg, hogy nem lehet az EU kaj csán közös energiapolitikáról beszélni, é szkepticizmusának adott hangot a tekinte ben, hogy az kialakulhat-e a közeljövőbe] A második előadást Cserháti Andrá, az ETE paksi csoportjának frissen megy: lasztott titkára tartotta, "Az atomenergi tika jövője Pakson" címmel. Ugyancsa címszavakban összegezve szó esett £ atomenergia-felhasználás világszeri emelkedő tendenciájáról, Magyarorszé növekvő energiaigényének fedezésére ezen belül egy új atomerőmű építéséne lehetőségéről, az ezzel kapcsolatos m szaki, gazdasági, jogi, társadalmi és kor munikációs szempontokról, valamii Paksnak az ország más régióival szemb ni előnyeiről. A rendezvény annak megismétlésév zárult, hogy az ETE paksi csoportja mi den érdeklődőt vár a sorai közé. PmnczZoltc Ajándék a könyvtárból Ismét Pakson a Profi-kupa Tolna megyei alkotók antológiáit Gutái István, a Pákolitz István Váro­si Könyvtár igazgatója az üzemtör­téneti gyűjteményünknek ajándé­kozott néhány szakfolyóiratot, köztük az Energia és Atomtechnika 1988-89-es évi számait A folyóirat sajnos már megszűnt, ugyanúgy ahogyan a PAV Közlemények. (Van aki még emlékszik a Vinnay Pista bá­csi által szerkesztett lapra?) A lap meg­szűnések következményeként az atom­­energetikának nincs szakmai folyóirata. Ennél már csak az a szomorúbb, hogy a szakemberek nem is érzik a hiányát, vagy ha egyesek hiányolják is, "tenni nem tö­rekszenek". Manapság nagyon nehéz ki­könyörögni egy-egy szakmai cikket a szak­emberektől. A Magyar Tudomány egyes számaiban né-, ha-néha megje-1§ lenik egy tanulmány az atom­­energetika területéről, ám ez nem pótolja a megszűnt szakmai folyóiratokat. Egyébként az Ener­gia és Atomtechnika számait az Energia­gazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) adta ki, amelynek a paksi csoportja júniusban alakult újra az atomerőműben. A gyűjteménybe került lapszámokban, "Az első atomerőművünk" címmel dr. Petz Ernő szerkesztette rovatban igen ér­dekes tanulmányok jelentek meg. Már a rovat címe is önmagáért beszél, hiszen a szerkesztő és a tanulmányok írói maguké­nak tekintették az atomerőművet. Ez volt a híres neves Csikócsapat szellem, ame­lyet ma már igen nehéz érzékelni, pedig egy újabb Csikócsapatra igen csak szük­sége lenne az atomenergetikának. Aki bővebb információra tart igényt, a lapszámokat kikölcsönözheti a Látogató­központ Üzemtörténeti Gyűjteményéből. Beregnyei M. A főfoglalkozású létesítményi tűzoltó­ságok között immár tizenegy éve zaj­ló kispályás labdarúgó-bajnokságot az idei évben ismét Pakson tartották. Az Atomerőmű Tűzoltóság által 2008. június 6-án az ASE Sportcsarnokban rendezett XI. Országos Profi-kupán négy csapat vett részt, a százhalombattai FÉR Tűzvédelmi Szolgáltató Egyesülés, a tiszaújvárosi Tűz­oltó és Műszaki Mentő Kft, az atomerő­műben szolgálatot teljesítő Atomix Kft. Tűzoltási és Kárelhárítási Szakágazata és meghívott vendégként a Paks Város Hiva­tásos Önkormányzati Tűzoltóság csapata. A kupa - mint ahogy már számos alka­lommal - ismét az Atomerőmű Tűzoltó­ság játékosaihoz került, akik úgy szerez­ték meg az első helyet, hogy mindenkit le­győztek. A legtöbb gólt lövő játékosnak já­ró különdíj is az atomerőmű csapatához került, amit Mikolics Tibor négy góllal ér­demelt ki. Paks Város Hivatásos Önkor­mányzati Tűzoltóságának csapata - mint versenyen kívüli vendégcsapat - külön­­díjban részesült. A csapatfelkészítője Szendi József volt, tagjai: Fink Péter, Kepics László, Gyön­gyösi Tamás, Kovács István, Lacza János, Lengyel Miklós, Major István, Mikolics Tibor, Szabó Tamás, Szili Lajos. Mikolics Tibor gólkirány, az atomerő­­műves csapat csatára az első Profi-kupa óta mindegyiken játszott.- Az elmúlt évek során minőségében változott a játék. A kezdetben még bizto­san nyertük a versenyeket, és igaz, hogy most is elsők lettünk, de már érezhető volt, hogy több az erős ellenfél. Észreve­hetően jobbak lettek a csapatok, és sok helyütt fiatalítottak is. Én sokáig futbal­loztam nagypályán, az Atomerőmű NB II. csapatában is játszottam, manapság pe­dig hetente kétszer-háromszor aktívan futballozom baráti társaságban. Szendi József amellett, hogy az erőmű­ves fiúk csapatvezetője, a Profi-kupa pak­si lebonyolítását is felvállalta.- Minden évben más rendezi a kupát, az idei évben ránk került a sor, és mi öröm­mel vállaltuk. Csapatunk összeállításánál elsődleges szempont volt, hogy olyan já­tékosaink legyenek, akik korábban is fut­balloztak, és most is aktívan sportolnak. Ez a csapat kisebb változásokkal már 11 éve együtt játszik, és évente egy-két fut­­ballkupán is megméretik magukat. Ko­rábbi években az atomerőmű által rende­zett Villamos napon is játszottak. Az, hogy csapatunk zömé­ben megnyerte azt a kupát amin elindult, az köszönhető a tűzol­tóságnál működő kép­zési rendszernek, benne a sportfoglalko­zásnak. Az atomerő­mű tűzoltóságán külö­nösen nagy jelentősé­ge van az erőnlétnek, a fizikai szintnek, hi­szen hogy valaki telje­sítse a tőle elvárt fel­adatot, ahhoz megfele­lő fizikummal kell rendelkeznie.- Lovásziné Anna -Immár a 14. alkalommal jelent meg Kézjegy Tolnai Toliforgatók Klubja áll életre keltett verseket, prózai írások és képzőművészeti alkotásokat bemuta megyei kiadvány. A Kézjegy 14. Tolna megyei alkotók a tológiája évről évre egyre több, idén neg venfőnyi toliforgatót mutat be. Nagy öl műnkre ez alkalommal is találkozhatui benne az atomerőműben dolgozó k munkatársunk, Gyöngyösi Ferenc Sipos László egy-egy munkájával. Gyöngyösi Ferenc, mintegy a versír lényegét foglalja össze, amikor a követi zőket írja a könyvben: "Néhány csupa: gyönyörű szó, mond­hat annyit - vagy még KÉZJCgy 14 többet -, mint egy hosszú filozófia tanul­mány. "Csak" megkell keresni ezeket a mez­telenül szép szavakat. A baj csak az, hogy ez tanulni sehol sem le­het." Az antológiában Üres falak, Mindenhez későn van már az Ilyenkor (groteszk a kedvenc étel ti teleiére) című versei olvashatók. Sipos László bemutatkozó soraiban r gáról mint "egy sportszerető mérnök örök álmodozó" vall. Az antológiáb megjelent Szenvedélyt nélkülöző rei szer című írásában egy elgondolkodt és tanulságos álombéli történet felidé sével világít rá az egyensúly, az összht fontosságára, az érzelem és értelem h móniájára, hétköznapi küzdelmeink, \ senyfutamaink vélelmezett kudarcair háttérbeli okaira. Az antológia igen színes, gazdag ké mutat Tolna megye toliforgatóiról, h minden korosztály megtalálható benne, alkotók a legkülönbözőbb módon öntik mába gondolataikat A kiadványt idén dr. Drescher J. At tik Gyöngyösi Ferenc szerkesztette, az illusz dókat Czirok Ferenc készítette. LAr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom