Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-07-01 / 7. szám

2008. július 15 3k. mym paksi atomerőmű S' Uj tűzoltóautó Faddon A 115 éves múlttal rendelkezőFaddi Önkéntes Tűzoltóegyesület ünnepsé­get rendezett 2008. június 7-én azon alkalomból, hogy az egyesület új gépjárműfecskendőt kapott. A jármű Fadd német testvértelepülé­se, Grosshartau közreműködésével a németországi Hemmingenből ér­kezett, amit a faddi önkormányzat ked­vezményes áron, mintegy 1 millió forin­tért vásárolt meg. így mostantól már sok­kal korszerűbb és fejlettebb technikával rendelkező jármű szolgálja a település ön­kéntes tűzoltóinak munkáját.- Igyekeztünk megfelelő módon, tisz­telt vendégeink körében, színes műsorral gazdagítva megünnepelni e jeles ese­ményt - adott tájékoztatást id. Soponyai Mihály, az egyesület elnökhelyettese.-Ünnepi beszédével Fülöp János polgár­­mester nyitotta meg a rendezvényt, majd ezt követően a jármű megszentelésére és megáldására került sor. A továbbiakban Csőglei István ny. tű. ezredes, a Tolna Me­gyei Tűzoltószövetség örökös tiszteletbeli elnöke emlékezett meg a tűzoltókról és szólt jelenlegi helyzetükről. Jeles esemé­nyét képezte az ünnepségnek, amikor Fü­löp János polgármester átadta az új tűzol­tóautó kulcsait Baross Gábornak, a Faddi Önkéntes Tűzoltóság parancsnokának. Az ünnepség keretében vehette át 25 éves szolgálati ideje után járó szolgálati érmét id. Heronyányi László és Komáromi Sán­dor. Itt hangzott el továbbá, hogy a megyei tűzoltónapon Tóth Zoltán 30 éves szolgád érem elismerésben, Molnár János tárgyju­talomban részesült. Az ünnepség másnap is folytatódott, amikor is a diák, ifjúsági, női és férfi csa­patnak rendezett fogadást az egyesület. A júniusi megyei tűzoltóversenyen mindannyian szép eredménnyel szere­peltek, a diáklányok, a nők és a férfiak harmadik, az ifjúsági fiúk második he­lyezést értek el. Az új tűzoltóautó átadá­si ünnepségének színvonalas, sikeres le­bonyolítása a szervezők munkáját dicsé­ri, akik a gazdag kulturális műsor mellett a résztvevők vendégül látásáról is gon­doskodtak.- Lovásziné Anna -Tolnai és faddi karatékák Európa-bajnoki sikere Külföldön vendégszerepei a Vadrózsa Népi Együttes Kiválóan szerepeltek a JKA korosz­tályos Európa-bajnokságon a paksi atomerőműben dolgozó kollégáink gyermekei, a faddi Bogárdi Mónika és a tolnai Kiszli Viktor. Báli Ervin edző tanítványai május végén két arany- és egy értékes bronzéremmel lettek gazdagabbak. ájus 24-25. között a Magyar JKA Karateszövetség képviselte ha­zánkat a csehországi Prágában "endezett 5. JKA korosztályos Európa­­lajnokságon. A prágai részvételt szö­vetségünk válogatottjának hosszas fel­készülése előzte meg, ahol kiválasztás­­'a kerültek a versenyzők. Megyénkből i Faddi Sportegyesület Karate­­»zakosztályának két ifjú sportolója ke­­ült be az utazó csapatba, amely egyéb­ként negyvenöt versenyző, négy bíró és két válogatott edző volt - tájékoztatott fali Ervin edző, a magyar válogatott ku­­nite (küzdelem) szakág segítője. Az első napon az egyéni versenyszám­! k, míg a második nap a csapatverseny­­zámok kerültek lebonyolításra. A tizen­­it éves korosztályban indult tolnai Kiszli Tktornak ez volt az első nemzetközi vá­­ogatottbeli szereplése egyéni és csapat­­cüzdelemben. Viktor több mérkőzésen keresztül kiváló formában versenyzett, és lejutott a legjobb négy közé. Itt a magyar sapattársávai (Németh Marcell, a későb- i ezüstérmes) küzdött a döntőbe jutá­sért, ahol Viktor maradt hosszabbításban alul, így ő az előkelő harmadik helyen végzett! A tizennégy éves korosztályú höl­gyek között induló faddi Bogárdi Móni­ka - aki tavaly aranyéremmel tért haza az Eb-ről - szintén jó formában küzdött. Négy mérkőzésen keresztül veretlenül jutott el a döntőig, ahol ellenfele előző mérkőzésen elszenvedett sérülésétől nem tudott kiállni, így Mónika mérkő­zés nélkül ismét aranyéremmel térhe­tett haza! Másnap a csapatversenyszámban Vik­tor megnyerte a mérkőzését, ám csapat­társai vesztettek, így sajnos nem jutottak tovább. Bogárdi Mónikáék 13-15 éves korosztá­lyú csapata idén négy mérkőzést vívott, a döntőben pedig a tavalyról ismert orosz csapattal álltak szemben. A magyar lá­nyok (Bogárdi Mónika, Schvacz Kitti, Esik Szandra és Horváth Diana) hozták a for­májukat és 2 :0-ás győzelemmel, arany­éremmel zárták a napot, így Mónika be­gyűjtötte immáron a második aranyér­mét. Legvégül, de nem utolsó sorban, mind­két Tolna megyei versenyzőnk az MVM PAKSI ATOMERŐMŰ, a CSALÁDJAIK és a FADDI SE támogatásával jutottak el er­re a jelentős nemzetközi eseményre, ahol méltó módon szerepeltek. Szerkesztőségünk nevében gratulá­lunk, és további sok sikert kívánunk! Sipos László A dunaszentgyörgyi néptánccsoport tavaly ősszel kapott meghívást Zü­richből a 2008. július 9-19. között lezajló V. World Choir Games (Világ Kórusjátékok) elnevezésű kórusfesz­tiválra, melyet kétévente rendeznek a világ különböző helyszínein. A rendezvény érdekessége, hogy kó­rusok versenyéről van szó, de a programot sok egyéb stílust és műfajt képviselő együttes műsora is színesíti. 2008-ban legalább nyolcvan ország képviselteti magát az osztrák há­zigazda, Graz városában. A szervezők által biztosított szállást a mi csoportunk is igénybe veszi, az utazáshoz autó­buszt béreltek. Mindezek finanszírozá­sához a szükséges anyagi fedezet támo­gatásokból kapott részéért nagyon há­lásak, jól eső érzés számukra, hogy több támogatójuk (Pusztabir Kft., PADOSZ, Paksi Atomerőmű Zrt., Mezőgazdasági Szövetkezet Dunaszentgyörgy, Oláh Sándor, Dr. Csötönyi Sándor, Tolna Me­gyei Önkormányzat Közgyűlése, Zsíros Sándor, Közúti Építő és Szolgáltató Kft.) is akadt. A külföldi szervezőkkel való idegen nyelvű kapcsolattartásban és a promóciós anyag elkészítésben Rácz Lajos is közreműködött. Ez az alkalom kiváló lehetőséget ad a vadrózsáknak tánctudásuk bemutatá­sára és másik csoportokkal való kap­csolatfelvételre. Bár ezen a fesztiválon meghívott vendégként fognak szerepel­ni, nem versenyzőként, mégis komoly megmérettetést jelent, hogy több hely­színen, több időpontban is helyt kell áll­niuk. Az együttes vezetői és a táncosok is nagy várakozással tekintenek az uta­zás elé. Ilyen nagyméretű eseményen még nem vettek részt, bár a 13 éves fennál­lásuk alatt volt részük nemzetközi és hazai közönség előtt egyaránt szere­pelni, s több kiváló elismerésben is ré­szesülni (arany-, és ezüstminősítések, aranydiploma, stb.). A fesztivál tíz nap­jából a július 9-12-ig tartó időszakban tartózkodik az 52 tagú együttes két csoportja Grazban. Koreográfiájuk né­gy fő részből áll: Palóc, Magyarbődi, Bogyiszlói és Kalocsai táncok. A fellé­pések alatt (hagyományaikhoz híven) a Bartina Zenekar kíséri a táncosokat. Ezen a világtalálkozón kerülnek bemu­tatásra kibővített ruhatáruk legújabb darabjai is. A fellépőket az együttes ve­zetője, Lisztmájer Henrikné és néhány szülő kíséri, hogy zökkenőmentessé tegyék számukra a részvételi előké­születeket. Az itthoni felkészülési idő alatt Huszárikné Böröcz Zsófia a szokásos­nál több próbát tartott a táncosoknak, ráadásul a produkció egyik része, a Magyarbődi táncok teljesen új, erre az alkalomra betanított koreográfia alap­ján kerül előadásra. Gyöngyösiné Nyúl Petra 00 Örökségünk és folytatása... Közgyűlés a Szakújságírók Egyesületénél )nnö június 5-én ló órai kezdettel tUUÖ. került sor Dunakömlődön Irivik Lászlóné magángyűjteményének legnyitójára. Az Örökségünk és folytató­ja elnevezésű gyűjteményt Erzsikéék csa­­ídi házának udvarán létesített épületben mutatták be a szép számban összegyűlt özönségnek. A régi használati és emlék­­írgyak megtekintését Lovászi Zoltánná pszerkesztő-helyettesünk köszöntője lőzte meg, amelyben kiemelte, hogy pél­­aértékűnek tartja a közösségért való cse­­ikvést, a hagyomány, a régi értékek meg­yéséért való munkálkodást. Hrivikné rzsike nemcsak beszél erről, hanem bndkívül sokat tesz is érte falujában, 'unakömlődön. A gyűjteményből a kézi­­tunkákat illetve az egyedülálló vasaló­­yűjteményt külön kiemelte. Anna kedves szavait Bodó Katalin dunakömlődi faluház vezető beszéde kö­vette, aki Hrivikné Erzsiké kitartó mun­kával és odaadással elért eredményeiről beszélt, s az elmúlt években közösen vég­zett tevékenységükről. Az ezután követke­ző színes műsor-összeállításban hallhat­tuk házigazdánk verseit, harmonikán ját­szó gyermekeket, valamint láthattunk több helyi és paksi csoport tánc-, twirling és botforgató műsorát. A gyűjteményt Mayer Mihály megyés püspök áldotta meg, s Kovács Sándor ön­­kormányzati képviselő mondott köszön­tőt, üdvözölve a régi korok emlékeinek megőrzése és a hagyományok továbbvite­le céljából létrejövő kezdeményezést. Végül a megjelentek szíves vendéglá­tásban részesültek. Gy. N. P. A vállalati, a tudományos és a mű­szaki újságírók egyetlen szervezete ma a Szakújságírók Egyesülete, amely június 19-én tartotta beszá­moló közgyűlését. Ezen az elnökség beszámolójában külön kiemelte az OAH-val és a Paksi Atomerőmű Zrt.-vel megva­lósított együttműködésük jelentőségét. Az egyesület Nukleáris Újságíró Szak­osztálya, együtt az Atomerőmű lap munkatársaival, évek óta tanulmá­nyozza, tudományosan és objektiven ismerteti a nukleáris energetika, az atomenergia békés felhasználásának kérdéskörét. E célból pédául tavaly lá­togatást tettek a Nemzetközi Atom­energia Ügynökségnél, a Bátaapátiban épülő Radiaktív-hulladék tárolónál, az Agroster Besugárzó Rt.-nél, legutóbb Pakson tájékozódtak az atomerőmű szakember utánpótlásáról, s ellátogat­tak a helyi Energetikai Szakközépis­kolába is. Az egyesület a jövőben is olyan prog­ramot valósít meg, amely elősegíti, hogy a szakújságírók magas szakmai színvonalon tárgyalhassák cikkeikben a gazdaság, a termelés, a technikai fej­lődés fontos kérdéseit. Továbbra is el­ismeri az üzemi, műszaki,- tudomá­nyos lapcsalád legjobb tagjait ahhoz hasonlóan, amint legutóbb Bronz-Toll Díjjal jutalmazta az Atomerőmű lapot, a Mól Panorámát és a Neumann János Számitógéptudományi Társaság Mi Új­ság című lapját. K. F. Görbe-tükör Munkamániás férfiak Hajótörés Egy tervezőiroda vezetője hajótörést szenvedett, és egy lakatlan szigeten kö­tött ki. Immáron fél évet éldegélt kóku­szon és kókusztejen. Egész nap a ten­gert kémlelte. Egyszer csak egy csónak­ban kikötött egy gyönyörű nő. Nagyon megörült, és így köszöntötte a jövevényt:- Remek, végre valaki megment!- Sajnos én is egy hajótörött vágok, a másik szigeten lakom - válaszolta a hölgy.- Milyen szerencsés, hogy eljutott e sziget­re, talán megpróbálhatnánk eljutni innen.- A csónakot én építettem. A nap járásá­ból kiszámítottam, legalább két hétre va­gyunk a legközelebbi lakott szárazföld­től, és ennyi ivóvíz nem fér a csónakba. Biztos régen volt már társasága. Nincs kedve átjönni hozzám? - kérdezte a „talpraesett” hölgy. Át is eveztek a másik szigetre. A hajótö­rött barátunk teljesen le volt nyűgözve, egy kikövezett út vezetett a csodálatos bungalóhoz.- Iszik valamit? - kérdezte a nő.- Köszönöm nem, elegem van a kókusztejből.- Ugan! Van saját lepárlóm. Egy pohár italt? A férfi döbbenten leült, majd kortyolgat­ni kezdte a kiváló italt.- Gondolom, szívesen megborotválkoz­na, amíg én átöltözöm. A megszólalni sem tudó menedzser át­ment a fürdőszobába, ahol két kiélezett kagylót talált. Mire megborotválkozott, a csinos nő mindössze néhány liánba öltö­zötten fogadta.- Gondolom, régóta egyedül van... - simítot­ta hátra hosszú szép és ápolt haját a höl$.- Igen - felelte bizonytalanul a férfi.- Biztosan szeretne olyasmit csinálni, amit már régen nem tehetett.- Nem mondja komolyan! A számítógé­pén megnézhetem a leveleimet? Villamosszék Koholt vádak alapján, bűnszövetkezet­ben elkövetett kémkedés vádjával kit hölgyet és két férfit ítéltek villamossín általi halálra az Amerikai Egyesült Álla­mok egyik államában. A kivégzés napján az első hölgyet beültették a székbe, majd a fegyőr megkérdezte tőle:- Mit kíván mondani az utolsó szó jogán?- Budapesten, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemjogi karán végeztem, és tu­dom, hogy az abszolút igazság velem van, így az megfog menteni a biztos haláltól! Meghúzták a kart, de nem történt semmi. A megdöbbent fegyőrök úgy látták, hogy az abszolút igazság tényleg megvédte a jo­gászt, így azonnal szabadon engedték... Rövidesen hozták a férjét, tőle is meg­kérdezik, hogy kíván-e valamit mondani az utolsó szó jogán. Az elítélt megigazí­totta nyakkendőjét, majd közölte:- Budapesten, a Marx Károly Közgazda­ságtudomány Egyetemen végeztem. Biz­tosan tudom, hogy az én halálom nem segítené elő az amerikai makroökonómiai egyensúlyt, ezért hiszem, hogy a szabad­piaci törvények végül is megmentenek. Meghúzták a kart, de ismét nem történt semmi. A fegyőrök bizonyságot kaptak a pénz hatalmáról, így a közgazdászt is elengedték... Kihozták a harmadik elítéltet, neki is fel­tették a szokásos kérdést, aki bátran vá­laszolta:- A Pázmány Péter Tudományegyetemen végeztem, őszintén hiszek Istenben, és tudom, hogy megfog védeni a haláltól! Meghúzták a kart, de megint nem történt semmi. A fegyőrök saját szemükkel láthat­ták, hogy Isten tényleg megvédte a fiatal hölgyet, azért őt is szabadon engedték... Végül behozták a cellájából negyedik el­ítéltet is, aki szintén megkapta a lehető­séget, az utolsó szó jogát. Ifjú kollégánk jól körülnézett, majd ferde mosollyal az arcán odavetette:- Budapesten, a Műszaki Egyetem Villa­mosmérnöki Karán végeztem, és úgy lá­tom, hogy amíg azt a dugót nem dugják be, itt ma nem lesz kivégzés! Sipos László

Next

/
Oldalképek
Tartalom