Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)
2007-01-01 / 1. szám
10. oldal Paksi Atomerőmű Zrt. 2007. január Látogatóban Gaál Györgynél Karácsonyi verseny a múzeumban Immár hagyományosnak mondható az a verseny, amelyet idén szeptemberben immár ötödször hirdetett meg a Városi Múzeum. A kiírás fő szempontja, hogy az valamiképpen kapcsolódjon a karácsonyi ünnepkörhöz. Nem volt ez másként 2006-ban sem. Ezúttal karácsonyi díszekkel lehetett részt venni a megméretésen. A határidőig - december 6- áig - összesen 36 pályamű, ezen belül 41 alkotás érkezett be. A múzeum felhívása összesen mintegy százhetven embert mozgatott meg, s köztük — amint azt Váradyné Péterfi Zsuzsanna igazgató elmondta - immár nem egy ismerős, visszatérő versenyző neve is felbukkant. Szinte minden korosztály képviseltette magát a résztvevők között: a tizenéveseket leszámítva az óvodásoktól a nyugdíjasokig minden korcsoport kedvet érzett arra, hogy tehetségét és szorgalmát kamatoztassa. Ezek után álljon itt a győztesek neve, illetve osztálya! Gyerek egyéniben Ulbert Mónika lett a győztes, míg gyermekcsapatban a Bezerédj Általános Iskola 2/a és a szintén bezerédj-s 4/b osztály végzett a megosztott első helyen. A felnőttek között sem tudott dönteni a zsűri. Itt Dávid Lászlóné és Szentesi Alajosné kapott győztesnek járó ajándékkosarat és oklevelet. Hir még a múzeummal kapcsolatban, hogy a Pulszky Társaság kismúzeumi tagozata az idén alapított Poroszlai Ildikó-emlékérmet a paksi Városi Múzeumnak adományozta. A 2006. november 16-án átvett díjat a közgyűjtemény a tárgyi emlékek gyűjtéséért, őrzéséért, a tudományos munkában és a közművelődésben kifejtett magas szintű tevékenységéért kapta. -vöröss-Gaál György 1984. szeptember 1-jével nyert felvételt a Paksi Atomerőmű Vállalathoz, raktárosi beosztásba. Gépésztechnikusi képzettséggel hamar elsajátította az új beosztással járó teendőket. Igyekvő, szorgalmas munkatársnak tartották kollégái és vezetői. Negyvenkét éves munkaviszony után, 1993. december 29-vel vonult nyugállományba. Tolnai otthonában kerestem fel, hogy az erőműben eltöltött évekről, a szép vagy esetleg kevésbé kellemes emlékeiről beszélgessünk.- Több mint tíz éve vagy nyugdíjas, és a pihenésen kívül mivel töltőd az idődet?- A nyugdíjas évek talán még jobban „peregnek”, mint amikor dolgoztam. Családi házban lakunk a feleségemmel, és a ház körül mindig akad tennivaló. Asszony lányunk itt helyben, szintén családi házban lakik, ott is besegítek a házkörüli munkába. Feleségem szintén nyugdíjas, rendszeresen járunk gyógyfürdőbe.- Milyen gyakran látogatod a háziorvosodat?- Szerencsére ritkán találkozom vele. Három évvel ezelőtt hirtelen jött a baj! Gyors orvosi segítséggel - műtéttel - hamar meggyógyultam. Azóta az egészségi állapotommal nincs semmi baj.- Egyébként hogyan kerültél az erőműbe?- A Tolnai Selyemgyárban dolgoztam technikusként több mint 15 évig. Sok volt a munka a pénz viszont kevés. Biztosabb megélhetés után kellett néznem, így kerültem Paksra, az erőműbe. A belépésemet illetően pontosítok, először 1981. augusztus 1-jével nyertem felvételt a rendészeti osztályra, portási munkakörbe. Folyamatos műszakban dolgoztam, sokat kellett túlórázni, nagyon fárasztó volt, szerettem volna más munkakörben dolgozni. Abban az időben nem volt lehetőség az áthelyezésre, ezért 1982 szeptemberében leszámoltam. Két évvel később „visszacsaltak”. Örömmel jöttem, mivel a szívem visszahúzott. Nem bántam meg, hogy visszajöttem. Nagyon jó kollektívában dolgoztam a raktározási osztályon, igyekeztem a munkámat is jól végezni.- Vannak szép emlékeid?- Az erőműben eltöltött évek mind azok. Mindenki tette a dolgát, a központi raktárba beérkező anyagokat szakszerűen tároltuk, a kiadásuk pedig felelősségteljes munkát igényelt. Felejthetetlen emlékeim közé tartozik a nyugdíjas-búcsúztatásom. Az osztályról négyen mentünk egyszerre nyugdíjba. Szép volt, és egyben nehéz is elköszönni a szeretett kollégáktól, akikkel hosszú éveken át együtt dolgoztunk, segítettük egymást mindenben.- Vannak rossz emlékeid?- Talán a kezdés. Jó lett volna 1981 - ben a raktározási osztályon kezdeni.- Nyugdíjasként jártál-e az erőműben ?- Régen, talán 7-8 évvel ezelőtt három alkalommal bementem a volt kollégákat meglátogatni. Megragadva a lehetőséget, itt szeretném elmondani, hogy nagyon nagy öröm volt számomra - sok nyugdíjas társaimmal együtt - amikor nyugdíjas-találkozóra kaptam meghívót. Jó volt találkozni régi kedves ismerősökkel, volt munkatársakkal.- Család?- Szerető feleségemmel közel ötven éve boldog házasságban élünk. Két lányunókánk van, 17 és 22 évesek, a nagyobbik már menyasszony.- Köszönöm a beszélgetést, további jó egészséget kívánok neked és kedves családodnak! -MJ.HELYESBITES A decemberi számunk 10. oldalán megjelent „V. Nukleáris Technikai Szimpózium - Paks’’ című cikk utolsó mondatának a fele lemaradt. Az ominózus mondat így helyes: „Tehát az a feladatunk, hogy a tehetséges hallgatókat orientáljuk a mi területünk felé." Az olvasóktól és dr. Aszódi Attilától elnézést kérünk a befejezetlen mondatért. Kováts Balázs Lussonium-díjas A paksi Iparos Kör által tavaly alapított kitüntetést 2006-ban Kováts Balázs, a paksi atomerőmű térségi kapcsolatáért felelős vezető mérnök kapta. A Lussoniumdíjat a civil szervezet közgyűlése olyan személynek ítéli oda, aki sokat tesz a városért, elősegíti elismertségét. Egy éve ezt a díjat Bencze Barnabás nyugalmazott tanár vehette át. Kovács Sándor, az Iparos Kör elnöke elmondta: az 1998 óta működő szervezet azért tartotta fontosnak a díj létrehozását, hogy általa is vissza tudjanak valamit adni a városnak. Általa a civil szféra is megmutathatja magát, s bár arról határozni, ki kapja a kitüntetést, nagyon nehéz, mégis úgy gondolja: akárcsak tavaly, úgy idén is jól döntött a közgyűlés. A díjátadás előtt filmbejátszásokat láthatott a szépszámú közönség. Ezekben több, Kováts Balázzsal napi kapcsolatban álló, Pakson egyaránt elismert ember méltatta a díjazottat. Mittler István, Balázs egykori helyettese — aki ma már kommunikációs főosztályvezetőként a Kováts Balázs által éveken át irányított látogatóközpontot vezeti - kiemelte: már középiskolai, később pedig szakdolgozati témákban kérte és kapta Balázs segítő pártfogását. Később - 2003-ban - pedig helyetteseként fajsúlyos feladatok (pl. nyílt nap megszervezése) megoldásában számíthatott arra, hogy ha szükséges, segítséget kaphat főnökétől. Szívből jövő, őszinte szavakkal beszélt Kováts Balázsról Gárdái György is. A Gastroblues Fesztivál atyja mindig számíthatott az atomerőmű segítségére, amiben Balázsnak múlhatatlan érdemei voltak. A borkultúra népszerűsítéséért végzett munkáját Gárdái György mellett Módos Ernő is kiemelte. A méltatások és a díj átvétele után az ünnepelt lépett mikrofonhoz. „Most aztán kiszidólozták a nem létező glóriát a fejem körül” - mondta a rá oly jellemző szerénységgel. „Csak tettem a dolgom, hol kedvvel, hol kötelességből, s nem gondoltam arra, hogy ezért egyszer majd valamilyen díjat kapok. Különösen azért értékes ez a kitüntetés nekem, mert nem valamiféle politikai hullám, hanem civilek döntése áll mögötte. így év vége felé eljön az előre gondolkodás,'.a fogadkozás ideje. Fontos, hogy tudjunk egy kicsivel többet, szebbet tenni, s ebben a munkában igyekezzünk a többieket is magunkkal húzni” - osztotta meg ars poeticáját Kováts Balázs, aki Mark Twain gondolatait magáévá téve zárta ünnepi beszédét: „Add meg minden napnak az esélyt arra, hogy az lehessen a legboldogabb nap”. Az estet az Adagio együttes koncertje tette még hangulatosabbá.-Vöröss Endreszinte tavaszias időben az Ürgemezőn tett sétát a Mikulás vezette. Közben a gyerekeket játékos feladatok várták: az erdőben a túraversenyeken használt bójákat kellett megkeresni. Ajutalom itt is csokoládé volt. A kellemes sétát a kisebb, 4-5 éves gyerekek is teljesíteni tudták. A túrát követően az Atomfitt Centrumban kerül sor - szintén a szokásoknak megfelelően - az ASE Természetjáró Szakosztály és a Demeter Egyesület rövid évértékelésére. Az évközben megtett kilométerek alapján szerzett pontokat ismertették, majd a legjobbak egy emblémával ellátott pólót kaptak a Mikulástól. Az évet a zsíroskenyérparti zárta. -Wollner Pát-TÚRA A MIKULÁSSAL A DEMETER Egyesület és az ASE Természetjáró Szakosztálya a többéves hagyományokhoz híven december 9-én túrát szervezett az Ürgemezőn - a túrát maga a Mikulás vezette. A túrázni vágyók Pakson a Művelődési Ház parkolójában reggel 9 órakor találkoztak. A népes gyereksereg és az őket kísérő felnőttek az Ürgemezőn a strand előtt találkoztak a Mikulással. Itt a verset, éneket előadó kicsiknek és nagyoknak a Télapó zsákjából elővett édességgel kedveskedett. A 20 éves a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület Paksi Csoportja Az atomerőműben, illetve Pakson dolgozó harmincöt mérnök és technikus húsz éve, 1987. január 22-én alapította meg a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (közismert nevén: HTE) Paksi Csoportját. A HTE küldetése egy mondatba tömörítve: az információs társadalom kialakulása és fejlődése érdekében egymással együttműködő és összefonódó távközlés, műsorszórás, számítástechnika, informatika, elektronika, elektronikus média területén működő kutató, fejlesztő, gyártó, szolgáltató, üzemeltető, alkalmazó műszaki, gazdasági és jogi, továbbá oktató szakemberek, valamint szervezetek autonóm közössége. A HTE-nek ma már kétezernél is több egyéni tagja van, akik szakmájuk elismert és képzett képviselői, valamint több mint száz jogi tagja, közöttük egyik a Paksi Atomerőmű Zrt. A jogi tagok között egyaránt található ipari, kereskedelmi, szolgáltató, kutató-fejlesztő tevékenységet végző cég és kisvállalkozás, oktatási és egyéb intézmény.- Péter Lajos villamosmérnököt, a helyi csoport hat éve választott elnökét és Törjék Ferenc oki. villamosmérnököt, a csoport titkárát, cégünk híradástechnikai osztályának csoport- és üzemvezetőjét az egyesület tevékenységéről, a paksi eredményekről és a célokról kérdeztük. P. L.: - Céljaink elérése érdekében részt veszünk a szakterület műszaki, gazdasági és társadalmi kérdéseinek vizsgálatában, továbbítjuk a szakértők összevont véleményét más tudományos, szabályozási, ipari és oktatási szervezetekhez és intézményekhez. Kapcsolatot tartunk a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Hírközlési és Informatikai Tagozatával, így részt veszünk e testület szakértői, és létesítménytervezői minősítő munkájában. Figyelemmel kísérjük a hazai és nemzetközi trendeket, eredményeket, és kapcsolatot tartunk más szakmai egyesületekkel a közös célok kialakítása érdekében. A tudományos, műszaki és gazdasági ismeretek és tapasztalatok átadása érdekében szervezünk konferenciákat, céges bemutatókat és ezekről tájékoztatást is adunk. A havonta megjelenő Hírlevél információt szolgáltat aktuális eseményekről, programokról és az egyesületi életéről. A havi folyóiratunk (Híradástechnika) lehetőséget ad az eredményeink közzétételére, bemutatására is. T. F.: — Dr. Prónai Gábor, a HTE ügyvezetőjétől és Szabó József, a paksi atomerőmű volt vezérigazgató-helyettesétől még 1986 végén kapta Sipos László, a hírközlési osztály akkori vezetője azt a felkérést, hogy az atomerőmű területén, ill. Pakson a híradástechnikával foglalkozó szakembereket szervezze be az egyesületbe, és közösen hozzuk létre a helyi csoportot, melynek első három évében ő volt a szakmai vezető. A tájékoztató előadásainkon az érdeklődő kollégák számára ismertettük a korszerű híradástechnikai eszközöket és új távközlési szolgáltatásokat. A progresszív bemutatkozásaink eredményeként több tervezési, szakértői megbízást is kaptunk, ami lehetővé tette a tanulmányútjaink finanszírozását. Két kiemelkedő, Paks fejlesztésében jelentős tervezési munkánk említést érdemel: a lakótelep szélessávú kábeltelevíziós rendszerének terve, valamint Paks távközlés-fejlesztési terve. Jólesik visszagondolni több sikeres külföldi szakmai tanulmányútra: a hannoveri CeBIT-ekre, a müncheni Systems-re, a párizsi biztonságtechnikai szakkiállításra, valamint a szlovák, német, osztrák, svájci és szlovén erőművekben és egy milánói telefongyárban tapasztaltakra.- Melyek a közeljövő egyesületi céljai? P. L. és T. F.: - A továbbiakban is rendszeresen részt veszünk a központilag szervezett konferenciákon, szakmai tanulmányutakon, hogy a távközlési és informatikai piac intenzív fejlődésének legújabb információi a lehető leggyorsabban eljussanak Paksra is. Az így begyűjtött tudást eddig is jól tudtuk hasznosítani az atomerőműben a távközlési fejlesztéseink során, és reméljük, a jövőben is megadatik ez a lehetőség.-Sípos László-