Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)
2007-06-01 / 6. szám
2007. június mym paksi atomerőmű 3. oldal Építmények, épületek öregedéskezelése Előző cikkünkben a gépésztechnológiai berendezések esetére bemutattuk, hogy az üzemidő-hosszabbítás nukleáris biztonsági engedélyezéséhez miként s milyen eredménnyel végeztük el az öregedéskezelési programok felülvizsgálatát. Most az építmények, épületek öregedéskezelési programjainak felülvizsgálatáról, az abból eredő módosító, javító intézkedésekről szólunk. A követendő logika és eljárás itt is ugyanaz, mint a gépészeti rendszerelemek, komponensek esetében. Az üzemidő-hosszabbítás engedélyezésének teijedelme ezen a területen is az ABOS 1-3 osztályba tartozó épületeket és építményeket, valamint azokat a biztonsági osztályba nem sorolt szerkezeteket öleli fel, amelyek tönkremenetele biztonsági funkciót veszélyeztet. Már ezen a ponton kiütköznek a szakterületi sajátosságok, hiszen az ABOS-besorolás technológia szempontú, az épületek és építmények pedig - eltekintve az önálló biztonsági (1) funkcióval rendelkező konténmenttől - „csak” megfelelő környezeti körülményeket biztosítanak (o funkció). Ebbe, ha akarjuk, beleérthetjük az épületek azon alapvető funkcióját, hogy megfelelő térbeli elrendezést, elválasztást, tűzgátakat stb. biztosítanak a technológiai rendszerelemeknek. Tudni kell, hogy épp ezért a kihorgonyzások és az átvezetések, sőt a kábeltálcák is tartószerkezetek, s emiatt általában az építmények, épületek tág értelembe vett kategóriájába tartoznak. Még az a jó, hogy egyébként nem kell sokat gondolkodnunk a teljedelem további szűrésénél, hiszen az épületek, építmények passzívak és hosszú élettartamúak, bár legtöbbjüket rekonstruálni, felújítani lehetséges, de cserélni aligha. Komoly problémát jelent, hogy az épületek, építmények mint komplex szerkezetek - technológiai analógiával élve rendszerek - szerkezeti elemeit, rendszerelmeit sem funkcionális, sem pedig a lehetséges típusokat tekintve nem határozták meg, nem listázták és nem jelölték alfanumerikus jelekkel. Ez azt is jelenti, hogy az azonos öregedéskezelési programot igénylő, azonos anyagú, azonos környezetben lévő szerkezetek csoportjait (commodity group), amelyek meghatározása a gépésztechnológiai területen oly egyszerűnek tűnt, itt igen nagy nehézségek árán lehet megvalósítani. Pedig nyilvánvaló, hogy például egy bizonyos vasbetontartószerkezet-típus több épületben is megtalálható, sőt a körülmények, az öregedési mechanizmus is azonos lehet, tehát adott lenne, hogy azonos öregedéskezelési programot alkalmazzunk minden ilyen esetre. Valójában a problémának csak egyik felét jelenti az építészeti rendszerelemeket, önálló szerkezeti funkcióval rendelkező épületszerkezeteket nem határoztuk és jelöltük eleddig. Nem kisebb gondot okoz itt is a kezelendő szerkezetek számossága, hiszen némi túlzással, az irodaépület kivételével minden épület, építmény az üzemidő-hosszabbítás engedélyezésének terjedelmébe tartozik. Ez nem véletlen, hanem a WER-440/213 típus organikus fejlesztésének és bonyolultságának következménye. Itt is, mint korábban a földrengés-biztonsági programban, azt tapasztaljuk, hogy ha másért nem, hát a kölcsönhatások okán csaknem minden, önálló tartószerkezeti funkcióval nem rendelkező elem a terjedelmet növeli. Ilyenek voltak a téglafalak a földregés-biztonsági program esetében. Megállapítható az is, hogy a paksi atomerőmű épületei igen komplex, sőt heterogén szerkezetek, kialakításuk, anyaguk, kivitelük, s a biztonsági funkcióhoz való hozzájárulásuk tekintetében egyaránt. A reaktor-főépület ennek igen szélsőséges példáját mutatja. Fentiek előre vetítik, hogy az épületek, építmények öregedéskezelését tekintve - bár évek óta több területen folyt cégünknél rendszeres állapot-felügyeleti tevékenység, s vannak pozitív tapasztalatok más WER-440/213-as erőművekből is -járatlan úton kell elindulni. A mindenkor támaszul szolgáló GALL Report, azaz az USA általános öregedéskezelési tapasztalatait összefoglaló kézikönyv, mindössze nyolc általános öregedéskezelési programot taglal az építmények, épületek területén. Ezek az acélkonténmentek és -burkolatok, az előfeszített vasbeton konténmentek, továbbá a csőtartók, kihorgonyzások stb. műszaki felülvizsgálatának programja, a tömörségvizsgálat, a téglafal-program, a vízépítési szerkezetek programja, a védőbevonatok programja, valamint az összes egyéb szerkezetet és mechanizmust átfogó általános épület-, építménymonitorozási program. Ezzel a nyolc programmal, beleértve még a tervszerű megelőző és korrektiv karbantartások, állapotfüggően ütemezett felújítások programjával bármely PWR-atomerőmű építményeinek, épületeinek öregedése kezelhető, kivéve az abszolút helyi sajátosságok, amelyekre erőmű-specifikus programot lehet kidolgozni, mint például a kémiailag agresszív talaj alapozásra gyakorolt hatásának ellenőrzésére. A felülvizsgálat során felismertük, hogy a mi esetünk számos vonatkozásban specifikus: a fenn említett teijedelmi sajátosság, valamint az egyes szerkezetek komplexitása és szerkezeti, funkcionális sokrétűsége miatt az eddig követett gyakorlat és a PWR-minta adaptálása sem vezet kielégítő eredményre. Az eddigi gyakorlat középpontjában egy mindent átfogó építészeti állapotfelügyeleti program volt, amelyet a paksi felfogásban sajátos helyet elfoglaló integrális és lokális tömörségvizsgálatok, az épületsüllyedés-vizsgálat, illetve a reaktortámasz állapotfelügyeletére tett kísérlet egészített ki. Az átfogó állapotfelügyeleti program magában foglalta számos, a helyi és nemzetközi tapasztalatból ismert és fontosnak tartott öregedési folyamat ellenőrzését, mint például a dekontaminálható bevonatok ellenőrzését. Ugyanakkor épp a mindent általánosan átfogó jellege miatt ez a program nem elégíti ki az előző cikkben már említett, az öregedéskezelési programok megfelelőségét minősítő kritériumokat: a program által kezelt teljedelem pontosan nem specifikált. Az egyes tipikus szerkezetcsoportok, öregedési mechanizmusok, hatások, paraméterek tételesen nincsenek meghatározva. Az öregedési hatások detektálása elnagyolt, a megfelelőségi kritériumok pontos meghatározása hiányzik, a monitorozás és trendelemzés, a megelőző és javító intézkedések, valamint a program minőségügyi aspektusai nincsenek kidolgozva. A megfelelő öregedéskezelési programok attribútumait tekintve hiányosnak, de kiegészíthetőnek találtuk az egyedi programokat is, mint az épületsüllyedés ellenőrzésének programját. Megállapítható volt, hogy a létező gyakorlat következetesen és a teljesség igényével nem kezeli sem az üzemidő-hosszabbítás öregedéskezelési teijedelmét, sem a releváns öregedési hatásokat és azok biztonsági konzekvenciáit A meglévő kevés program egy része bizonyos módosítással átminősíthető, átírható öregedéskezelési programmá, de a szükséges építmény-, szerkezetteijedelmet, és a biztonság szempontjából releváns öregedési hatásokat alapvetően új programok kidolgozásával és bevezetésével lehet kezelni. Az eddig legfontosabb programként kezelt építészeti állapot-felügyeleti program elemeit integrálni kell a megfelelő helyekre az új öregedéskezelési programokba, illetve az ehhez kapcsolódó állapotfüggő karbantartást mint javító intézkedést kell meghivatkozni. Mérlegelve a tapasztaltakat, a terjedelmet, az egyes épületek komplexitását, illetve a nemzetközi (USA PWR) gyakorlatot arra a következtetésre jutottunk, hogy saját utat kell járni, s ki kell dolgozni az épületek és építmények öregedéskezelési programjainak hierarchikus rendszerét. Ebben a programok három szintjét különböztetjük meg: az első szintet, a rendszer alapját az úgynevezett „A” típusú programok képezik, amelyek egy szerkezettípus öregedéskezelését határozzák meg. Az építményeket alkotó szerkezet- és szerkezetielem-típusokra - figyelembe véve az öregedéskezelési csoportok képzésének szabályait, azaz a típus, a biztonsági funkció, az anyag, a környezet, az öregedési mechanizmus és hatás szerinti csoportképzési logikát - dolgoztuk ki az „A” típusú öregedéskezelési programokat. Az „A” típusú programok, az építményeket alkotó szerkezetekre, szerkezetelemekre mint rendszerelemekre vonatkoznak, például alapozások, acélszerkezetek, vasbeton szerkezetek, hermetikus burkolatok. Az „A” típusú programok kidolgozásánál azokat a szerkezeti elemeket vettük figyelembe, amelyek a biztonsági fünkció megvalósításához szükségesek. Létezik az „A” típusú programoknak olyan kategóriája is, amely tipikus, több építmény esetében meglévő mechanizmus, illetve hatás kezelésére szolgálnak, mint például az épületsüllyedés, épületmozgások öregedéskezelési programja. 25 „A” típusú program van. Az üzemidő-hosszabbítás engedélyezési teijedelmébe sorolt építmények, épületek több tipusszerkezeti elemből, rendszerelemből állnak. A szerkezeti heterogenitás és komplexitás miatt a biztonsági fünkció megmaradását és az öregedés hatásainak kezelését több, az adott építményre megfelelően adaptált „A” típusú öregedéskezelési programmal lehet biztosítani. Az adott építményre adaptált „A” típusú programok végrehajtásának konkrét feltételeit, kereteit tartalmazó előírásokat ,3” típusú programoknak nevezzük. A ,3” típusú programokban tekintettel kell lenni arra, hogy az adott ,3” típusú programot alkotó „A” típusú programok öregedéskezelési program végrehajtásának logisztikai szempontjaira is. ,3” típusú program készült a reaktorcsamok, turbinacsamok, a hermetikus burkolat, a konténment vasbeton szerkezete öregedéskezelésére. ,3” típusú program is 25 van. (Az „A” és ,3” típusú programok számának egyezése természetesen véletlen.) Tulajdonképpen meghatározhatunk egy felső szintű, az előző két programtípus feletti programot is. A „C” típusú program egy komplex épület, mint például a reaktor-főépület öregedését és az öregedés biztonsági funkciókra való hatását átfogóan értékeli a „B” típusú, illetve ennek keretében az „A” típusú programokra alapozva. A „C” típusú program tehát az üzemeltető adott területen végzett tevékenységének átfogó értékelése, amelyet meghatározott nagyobb időszakonként kell elvégezni, de mindenképpen szükséges az üzemidő-hosszabbítás előkészítése során végzett általános felülvizsgálat (azaz a jelenleg folyó munka), valamint az időszakos biztonsági felülvizsgálatok keretében. Összességében megállapítható, hogy a jövőben a paksi atomerőmű építményei, épületei öregedéskezelési programjának alapját az „A” típusú programok képezik, a ,3” típusú programok előírják, meghatározzák az önálló fűnkcióval, funkciókkal rendelkező komplex építményekre az „A” típusú programok alkalmazásának módját, feltételeit, a „C” típusú program az öregedés átfogó értékelését szabályozza. Az építmények, épületek öregedéskezelése terén - tekintettel a szakterület sajátos kultúrájára és konvencióira - jelentős hátrányt kellett leküzdeni a gépészeti területhez viszonyítva, ahol a próbák, műszaki felülvizsgálatok, felügyeleti programok rendszere régóta létezik, és a programszervezést a rendszerek, rendszerelemek egyértelmű azonosítása segítette. Az építészeti állapotfelügyelet - bár jelentős hagyományokkal rendelkezik társaságunknál - nem képezhette az új gyakorlat alapját a terjedelem, a szerkezeti komplexitás, bonyolultság, azaz a WER-440/213 specifikumok miatt. Ugyanilyen okból nem volt követhető az USA PWR-gyakorlata. Ehelyett a saját tapasztalatokra támaszkodva, a mintaként kiválasztott USA-gyakorlat szellemében egy teljesen új rendszert hoztunk létre. Ez még akkor is jelentős teljesítmény, ha az alkalmazás során majd nem kevés javítanivalónk akad. Dr. Katona Tamás - Rátkai Sándor - Kovács Ferenc Megújult az MVM és a tagvállalatok arculata (Folytatás az 1. oldalról.) Az új arculat alkalmazása során a leányvállalatok megjelenése a közös embléma mellett feltüntetett egyedi cégnévben tér el egymástól. A kommunikációs stratégiai célokból következik, hogy az arculatváltásban érintett cégek köre megegyezik az új irányítási rendszerbe bevont társaságokéval. Az MVM Zrt., a Paksi Atomerőmű Zrt., az MVM Villamosenergia-kereskedelmi Zrt., az Ovit Zrt., az Erbe Kft., az MVM Kontó Zrt., az MVM Partner Zrt., az MVM Informatika Zrt., a GTER Kft., a Tatabánya Erőmű Kft., a Miskolci Fűtőerőmű Kft., az Észak-Buda Projekt Kft. és a Villkesz Kft., valamint az MVM Adwest képezi az érintett társaságok körét. A választott megoldás tükrözi a jelentős nemzetközi, holdingstruktúrákban működő vállalatok gyakorlatát. Az új MVM-logó - amellett, hogy markáns, jól beazonosítható és megjegyezhető - képi megfogalmazásában jól illeszkedik a legjelentősebb energetikai társaságcsoportok által alkalmazott vizuális trendekhez. Az MVM igazgatóságának döntése értelmében az új arculat bevezetése 2007 júniusában kezdődött meg a cégcsoporton belül. Az új arculat bevezetése két szakaszban történik meg. 2007 júniusában megújulnak az MVM és a leányvállalatok kisarculati elemei - ide tartozik a névjegy, boríték, levélpapír -, valamint az online megjelenések. A teljes arculati megújítás 2007. december 31-ig fejeződik be valamennyi tagvállalatnál. mym paksi atomerőmű XXXII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Sugárvédelmi Szakcsoportja 2007. április 17-19. között rendezte meg XXXII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyamát A hajdúszoboszlói Béke Hotelben lezajlott rendezvényen közel 110 - köztük 20 paksi - szakember vett részt. A tanfolyamon nyolc szekcióban közel 30 előadás és 10 poszteres prezentáció hangzott el. Paksi szerzője, illetve társszerzője 7 előadásnak volt. A szervezők külön szekciót szenteltek a 2. blokki 1. sz. akna helyreállítása műszaki, sugárvédelmi és szervezési kérdéseinek. Az erőműhöz szorosan kapcsolódtak még a sugárvédelmi ellenőrző rendszer rekonstrukciójáról, az üzemidő-hosszabbítás környezetvédelmi engedélyezésének hatósági vonatkozásairól, valamint a paksi atomerőmű katonai terrorfenyegetettségének értékelési eljárásáról szóló előadások. Önálló szekcióban hangzottak el előadások az orvosi terápiás gyakorlatban alkalmazott berendezések, sugárforrások sugárvédelmi, sugáregészségügyi kérdéseiről. A legjobb előadó díját „A paksi sérült üzemanyag betokozása a 2. blokkon” című előadásával Cserháti András kollégánk nyerte. A sugárvédelmi továbbképzés egyben az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Sugárvédelmi Szakcsoport vezetőségválasztó taggyűlésének is helyet adott. A korábbi vezetőség mandátumának lejártával új vezetőséget választott a Sugárvédelmi Szakcsoport tagsága. Az elkövetkezendő négy évben a szakcsoport elnöki feladatait Solymosi József egyetemi tanár, az MTA doktora látja el. A tagság a szakcsoport titkárának Bujtás Tibort, a sugárvédelmi osztály vezetőjét választotta meg. A sugárvédelmi szakcsoport emlékérmét a tagok javaslatait figyelembe véve a vezetőség idén dr. Mócsy Ildikónak és dr. Veres Árpádnak adományozta. A 2006-os sugárvédelmi éves jelentés összefoglalóját az érdeklődők írásban ismerhették meg. A tanfolyam jó áttekintést adott számos gyakorlati témáról, de lehetőség nyílt a sugárvédelem egy-két alapvető kérdéséről is tapasztalatot cserélni. A megválasztott elnökség minden tagjának sikeres munkát kívánunk.
