Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)
2007-06-01 / 6. szám
4. oldal myrii paksi atomerőmű 2007. június Energetikával kapcsolatos kérdések az EU-ban Távinterjú Herczog Edit EU-parlamenti képviselő asszonnyal- Milyen fontos, az energetikával kapcsolatos események történtek az utóbbi időben az Európai Parlamentben és a Bizottságban?- Az Európai Bizottság, illetve az Európai Parlament ipari és energiaügyi bizottsága az elmúlt másfél év alatt kiemelten kezelték az energiát, hiszen most van kialakulóban az európai energiapolitika. 2006 során az Európai Bizottság előterjesztése nyomán az Európai Parlament részletes politikai állásfoglalást készített a leendő európai politikával szemben támasztott elvárásairól. Széles intézményközi és nemzetközi konszenzus alakult ki az unióban arról, hogy közös energiapolitikára van szükség ahhoz, hogy hosszú távon meg tudjuk oldani az energiaellátás biztonságát, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése révén a klímaváltozás megfékezését, valamint az energiaszektor hatékony, versenyképes és fenntartható működését, amely az egész európai társadalom jólétét és a gazdaság teljesítményét is meghatározza. Az állam- és kormányfők márciusi csúcstalálkozóján 2020-ra négy számszerű célkitűzést fogalmaztak meg: az energiahatékonyság 20%-os fokozása, a szén-dioxid-kibocsátás 20%-os csökkenése az 1990-ben mért szintekhez képest, a megújulok piaci részesedésének 20%-ra emelése, valamint a bioüzemanyagok piaci részesedésének 10%-ra fejlesztése.- Mi a tapasztalata, változott-e az atomenergetika megítélése Brüsszelben a globális klímaváltozás egyre növekvő számú tudományos bizonyítékai és az energiaellátás biztonságának megteremtésére irányuló EU- törekvés erősödésének hatására?- Mindenképpen számottevő eredményként kell elkönyvelnünk, hogy mind az Európai Bizottság, mind az Európai Parlament úgy foglalt állást, hogy a meglévő infrastruktúrákra és kapacitásokra, a megkérdőjelezhetetlen európai szakértelemre, az energetikai és környezeti hatékonyságra tekintettel a nukleáris energiának igenis van jövője az unióban, s ezt márciusi ülésén az Európai Tanács sem kérdőjelezte meg. Kétségtelen, hogy 2004-es csatlakozásunkkor az unióban egy két évtizedes status quo-vdX találtuk szembe magunkat: a nukleáris energia egyfajta tabu volt, amelyről a különböző politikai erőkön belül sem lehetett feltétlenül egyértelmű többséget találni, se pro, se kontra. A tizenkét új tagállam 2004-es és 2007-es csatlakozásával az atomenergia iránt toleráns államok érzékelhetően többségbe kerültek, de az európai politikában az atomenergia sokkal nagyobb mértékben értékelődött föl, mint amenynyit a támogatók és ellenzők puszta statisztikai létszámadatai indokolnának. Valódi minőségi változás következett be, hiszen minden intézménynek el kellett ismernie, hogy a nukleáris energia olyan hozzáadott értékeket hordoz, amelyeket sem az európai versenyképesség, sem a szociális kohézió, sem a környezeti fenntarthatóság jegyében nem lehet nélkülözni. — Véleménye szerint a hosszú távú magyar energiastratégiában van-e helye újabb atomerőmüvi blokk építésének?- Ha azzal számolunk, hogy a mobilitás és az információs társadalom érájában az energiafogyasztás nem csökken, csak hatékonyabb lesz, és ha feltételként szabjuk, hogy az energiának mindig megfizethetőnek kell maradnia a legszerényebb háztartások számára is, akkor nem férhet kétség ahhoz, hogy az energiaszerkezetünk hosszú távú tervezésekor költséghatékony és nagy teljesítményű energiaforrásokra is szükségünk lesz. Az atomenergia ezeknek a követelményeknek megfelel, és környezetvédelmi szempontból is komoly erény a szénmentessége. Ha pedig hozzávesszük azt is, hogy az élettartam-meghosszabbítás lejárta után a négy paksi reaktor utódlásáról, kapacitásuk pótlásáról is gondoskodni kell majd, akkor húsz-harminc éves távlatban nagyon is van helye újabb blokk építésének. És ezt nemcsak az Atomenergia Jövőjéért Európai Fórum elnökeként, hanem mindenek előtt háromgyermekes magyar családanyaként gondolom.- Mi a véleménye, mennyire fontos a hatékony és korrekt tájékoztatás az atomenergiával kapcsolatosan? Milyen fokú nyitottságot vár el az európai közvélemény és a politikusok a nukleáris létesítményektől?- Mind a társadalom, mind a politika elvárja a teljes nyitottságot, az iparnak pedig érdeke is ezt biztosítani, hiszen minden más eljárás fenntartásokat, kételyeket, félelmeket, s végső soron bizalmatlanságot szülne. Meggyőződésem, hogy az európai politikai színtéren elért felértékelődést leginkább az ipar nyílt és szakszerű kommunikációja segítette elő. Franciaország példáját hoznám fel, ahol már több ízben sikerült kimutatni, hogy az atomenergia közvélemény általi megítélésében sokkal nagyobb kárt okoz egy elhallgatott üzemzavar utólagos kiderülése, mint egy jól kommunikált óvintézkedés vagy egy rendellenesség azonnali felfedése, a lakosság tájékoztatása és a következmények szakszerű, gyors és nyilvános elhárítása. Még szemléletesebb talán saját személyes példám: országgyűlési képviselő voltam, mikor bekövetkezett a paksi 2. reaktor mellé telepített tisztítótartály üzemzavara. Mindaddig vegyészmérnökként semleges állásponton voltam az atomenergiával kapcsolatban, nem foglalkoztam vele különösebben. Ami számomra akkor a legmeggyőzőbb volt, az a paksi szakemberek felkészültsége, szakmai hozzáértése, és egyenes, őszinte kommunikációja. És ha az atomenergia magyarországi társadalmi elfogadottságának adataiból indulok ki, akkor úgy érzem, nem vagyok egyedül ezzel a véleménnyel.- Nemrégen tagja volt az Európai Energiafórum delegációjának, amely Paksra is ellátogatott. Mi volt a véleménye a küldöttség tagjainak a tapasztaltakról?- Egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy rendkívül meggyőző és nagyon jól szervezett szakmai programon vettek részt. Giles Chichester brit EP-képviselőtársam, az EP ipari és energiaügyi bizottságának korábbi, illetve az Európai Energiafórum jelenlegi elnöke azt mondta, hogy az évek során számos atomerőműben járt, de először Pakson találkozott olyan bemutatóreaktorral, amelyet testközelből, sőt belülről is meg lehet tekinteni. Azzal tisztában kell lennünk, hogy a magyar nukleáris szakértelem, illetve az atomkutatási, a képzési háttér és infrastruktúra európai mércével mérten is kiemelkedő, és már nem egy ízben keltette föl nyugati tagállamok szakembereinek, politikusainak, vállalatvezetőinek érdeklődését. Érdemes ebbe befektetni és tőkésíteni, mert kifejezetten nagy - és növekvő — a nemzetközi érdeklődés a Magyarországon kínálkozó oktatási, képzési és kutatási lehetőségek iránt. Dr. Szerbin Pável - Hutera Erzsébet I. Nemzetközi Ifjúsági Parlament 2007 - Graz Paksiak képviselték EU-s szinten a megyét Hazánk EU-csatlakozásának 3. évfordulójával egyidőben rendezték meg Ausztriában, Stájerország tartományi fővárosában, Grazban az I. Nemzetközi Ifjúsági Parlamentet. A közel 60 résztvevő Ausztria, Magyarország, Szlovénia, Horvátország és Olaszország különböző régióiból és megyéiből érkezett a második legnagyobb osztrák városba. Magyarországról hat dunántúli megye (Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Tolna, Baranya) képviseltette magát. Köztük volt Tolna megye is, mivel Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke elfogadva a stájer meghívást, két paksi fiatalt kért fel, hogy képviseljék szűkebb régiónkat eme rangos ifjúságpolitikai eseményen. Ennek megfelelően Szucsán Szintia, a Vak Bottyán Gimnázium 11. évfolyamos tanulója és Hanoi János, a Tolna Megyei Közgyűlés Ifjúsági és Sportbizottságának tagja három eseménydús napot tölthetett el Grazban. A paksi fiatalok kiutazását a megyei önkormányzat, elszállásolásukat és teljes ellátásukat a fogadó város finanszírozta. Az ifjúsági parlament megszervezése kiváló lehetőséget kínált a fiataloknak egyrészről arra, hogy az európai szintű politika témaköreivel foglalkozzanak, másrészről, hogy kapcsolatba lépjenek más kultúrkörök fiataljaival. A résztvevő fiatalok lehetőséget kaptak továbbá arra is, hogy a stájer politika és az Európai Parlament képviselőivel társalogjanak a stájer tartományi parlament üléstermében, megismerhessék egymás véleményét, s ebből következően egy petíciót fogadjanak el az Európai Parlament felé. NucNet hírek a nagyvilágból ■^^^Tha Wtorkf» Nuclear News Agency Az üzemidő-hosszabbítások hatalmas haszonnal járhatnak Az Európai Unión belüli atomerőművek nagy részének üzemidő-hosszabbítása öt euróval is csökkentheti MW-onként a villamosenergia-előállítás költségét. Az üzemidő-hosszabbítások letörik a villamosenergia-árakat, és hatalmas gazdasági hasznot hozhatnak - mondta Guy Doyle energetikai közgazdász egy atomenergetikai konferencián Prágában. „A meghosszabbított üzemidő két évtizednyi haladékot is ad a döntések meghozatalára, és más beruházási légkört teremt, ami segíthet az új nukleáris beruházásokban - az új technológiákkal és szabályozással együtt.” Ahoszszabbítás további előnye, hogy a villamosenergia-termelés így kb. egynegyedébe kerül az új építésű erőművek termelésének, és hosszabb időtávra oszlik el a leszerelési költségek kifizetése is. „Ahol lehetséges és kívánatos, a legtöbb ország 60 évre hosszabbítja az atomerőmüvi blokkok üzemidejét.” Egyesült Királyság: az atomenergia része a jövő energiatermelési formáinak Alistair Darling brit kereskedelmi és ipari miniszter szerint az atomenergiának szerepelnie kell az ország jövőbeli energiaellátásában. A miniszter szerint nem lehet lemondani a nukleáris energiatermelésről, mivel egyrészt hasznos a klímaváltozás elleni küzdelemben, másrészt biztosíthatja, hogy országa ne az importált gáztól és kőolajtól függjön.- Amennyiben nem adunk lehetőséget az atomenergia további alkalmazásának, nem érhetjük el a széndioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó céljainkat, és azt kockáztathatjuk, hogy nem lesz elegendő energia a szükségletek kielégítésére - mondta a miniszter a BBC-nek. Arra a kérdésre, miszerint igaz-e, hogy akár nyolc új atomerőművet is építenének az elkövetkező tizenöt évben, a miniszter nem adott egyértelmű választ: „Nem tudok konkrét számról, amit tudok, hogy megfelelő energiakoktélra van szükség.” Véleménye szerint a megújuló energiaforrásokkal az a probléma, hogy - ugyan igen előnyösek abból a szempontból, hogy szén-dioxid-mentes források - például nagyon hideg vagy nagyon meleg napokon nem fúj a szél, ami komoly gondot jelenthet. Ez az a helyzet, amikor a nukleáris energia biztosíthatja az alapkapacitást. mint azt már évek óta teszi, mondta. Tony Blair miniszterelnök korábban azt nyilatkozta, támogatja az öregedő atomerőművek lecserélését. 2006 novemberében úgy nyilatkozott: az országnak ismét foglalkoznia kell az atomenergiával, mert sem a klímaváltozás elleni küzdelem céljainak elérése, sem az energiaellátás biztonsága nem lesz megoldható nélküle. A 2006 júniusában megjelent kormányzati energiapolitikai áttekintés arra a következtetésre jutott, hogy új atomerőműparkra, mint alapvető elemre lesz szükség az Egyesült Királyságjövőbeli energiatermelésében. Gordon Brown pénzügyminiszter, aki Tony Blair utóda lesz a miniszterelnöki székben, legutóbb a Zöld Szövetség (Green Alliance) előtt tartott beszédében azt mondta, széles körű konzultációra lesz szükség az új nukleáris befektetésekről, és fejleszteni kell az új blokkokra vonatkozó, engedélyezést megelőző folyamatot is. Forrás: NucNet -M.F.-
