Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)

2007-11-01 / 11. szám

2007. november mym paksi atomerőmű 15. oldal Energiaügyek az EU-ban Távinterjú Olajos Péter európai parlamenti képviselővel- Képviselő úr, korábbi tevékenységével kap­csolatosan érdeklődik az energiaügyek iránt, vagy ennek más okai vannak?- Mérnökként, politikusként, környezetvé­delmi szakemberként korábban is foglalkoztam energiával, azonban 3 évvel ezelőtt, amikor kollégáim az Európai Parlamentben megvá­lasztottak az energiáért és közlekedésért felelős alelnöknek a Fenntartható Fejlődés Intergroup­­ban, mindennapossá vált az életemben az ener­giaügyekkel való foglalatosság.- A globális klímaváltozással kapcsolatos te­vékenység koordinálására az EU parlamentje egy ideiglenes bizottságot (CL1M) hozott létre, melynek Ön is tagja. Mi a csoport feladata, kapcsolódik-e ez a munka az energetikához?- A bizottság feladata a parlamenten belül egy közös platform létrehozása, azaz hogy vég­re közös hangon szóljunk a klímaváltozás ügyében Európában. Ami pedig a kapcsolódást illeti, ma a C02-kibocsátás legfőbb oka a fosszi­­lisenergia-felhasználás, legyen szó a háztartá­sok fűtéséről, közlekedésről, villamosenergia­ellátásról vagy bármi egyébről.- A globális klímaváltozás egyre növekvő számú tudományos bizonyítékai és az energia­­ellátás biztonságának megteremtésére irányuló EU-törekvés erősödésének hatására érződik-e valamilyen változás az atomenergetika megíté­lésében az EU-parlamentben?- Az elmúlt években határozottan erősödött Európa-szerte az atomenergia támogatottsága. Ennek több oka is van, azonban kétségtelenül a két legfőbb ezek közül az atomerőművek C0,­­kibocsátás-mentessége, valamint a sokkal na­gyobb ellátásbiztonság. Bár az unió az uránt szinte 100%-ban importból kénytelen beszerez­ni, azonban mind a beszerzési források diverzi­fikáltsága, mind pedig az ismert készletek mennyisége sokkal kedvezőbb, mint az olaj vagy a gáz esetében.- Az utóbbi időben nagy vita zajlott a hazai sajtóban a paksi atomerőmű üzemidő-hosszab­bításáról, és a növekvő energiaigények miatt újabb blokkok létesítése is felmerült. Eljutottak ezek a hírek Brüsszelbe? Mi a személyes véle­ménye?- Több tagország is foglalkozik hasonló lé­pések megtételével, így a hír önmagában nem szenzáció. Azt hiszem, több fontos döntést meg kell hoznia a politikának az elkövetkezendő években, őszintén, felvállalva a konfliktusokat, ha valóban tenni akar a klímaváltozás ellen. A jelenlegi technológiai ismereteink szerint nem nélkülözhetjük az atomenergiát amennyiben társadalmaink egyre növekvő energiaigényét ki akaijuk elégíteni, mégpedig oly módon, hogy az egyben ne növelje a légkörbe jutó C02 mennyiségét. Fiiszem, hogy nincs oly messze az a kor, amikor mondjuk a napból érkező ener­gia önmagában elég lesz energiaigényeink fe­dezésére, azonban ma még ezt nem tudjuk megoldani.- Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter népszavazást rendezne az új reaktorblokkok épí­téséről. Az Eurobarometer felméréseiből tudjuk, hogy az EU-tagországok között Magyarorszá­gon az egyik legnagyobb arányú az atomenergia elfogadottsága a lakosság körében. Ön szerint indokolt a népszavazás kezdeményezése?- Örülnék, ha erről társadalmi vita folyna. Oly kevés fontos dolgot beszélünk meg. Fon­tos, hogy az emberek megértsék az összefüggé­seket, hogy be tudjuk őket is vonni a problémák megoldásába. A társadalom aktivitása nélkül ugyanis nincs kiút. Ma energiánk felét elpaza­roljuk, ami takarékossággal, egy kis odafigye­léssel nagymértékben csökkenthető lenne. Már­pedig ezek nélkül nem lehet fenntartható ener­giagazdálkodásról beszélni. Sőt ma még igazi versenyről sem beszélhetünk az energiapiacon. Egyfajta irányított verseny van, ahol az állam számtalan helyen beavatkozik. Sajnos ma még sokszor a rossz oldalon. Hogy egy példát mond­jak: több mint 100 mílliárddal támogatja a kor­mány évente a fosszilis energiahordozókat (lásd gázártámogatás), míg mondjuk energiata­karékosságra alig 1-2 milliárdot költ. Azonban ez már hamarosan a múlté.- Köztudomásúan Ón támogatja a megújuló energiaforrások ügyét. Ön szerint elég rugal­mas, környezettudatos és vagyonos a magyar fogyasztó ahhoz, hogy megfizesse a megújuló energiák magasabb árait?- Az Európai Unió miniszterelnökei tavasz­­szal Brüsszelben döntöttek, és az ott elhatáro­zott vállalásokat (az üvegházhatású gázok kibo­csátásának 20%-os csökkentése, a megújuló energiaforrások 20%-os részesedésének elérése az energiafelhasználásban és a primerenergia­felhasználás 20%-os csökkentése az energiaha­tékonyság fokozása révén 2020-ig) Magyaror­szágnak is teljesíteni kell. Azaz ma már nem az a kérdés, hogy mennyi megújulót enged meg a pénztárcánk, hanem hogy miként tudjuk a vál­lalásokat a leggyorsabban és a legkölt­­séghatékonyabbán teljesíteni. Napjainkban már zajlik a harmadik ipari forradalom, melynek középpontjában a zöldenergia áll; az, aki előbb fog rendelkezni a szükséges technológiával, az nagy haszonra és előnyre tehet szert. A kérdés tehát az, hogy lemaradunk vagy a változások élén haladókkal tartunk.- Képviselő úr, köszönjük, hogy a rendelkezé­sűnkre állt.-Dr. Szerbín Pável - Hutera Erzsébet­- azaz megvalósulási bemeres lezerszkenner alkalmazásával A szkenner fogalmát, a lapszkennert mindenki ismeri. A szkenner térbeli alkalmazása merő­ben más és új dolog. Ahol térbeli lézerszken­ner hatékonyságát és hasznosságát megtapasz­talták, ott kétség sem fér az alkalmazás szük­ségességéhez. A megvalósulási bemérések az alapját képe­zik a műszaki létesítmény üzembe helyezésé­nek, üzemeltetésének, valamint a karbantartás során szükségessé váló rekonstrukciós és kor­szerűsítési munkáknak. Az építészetileg és gépészetileg készre sze­relt állapotot rögzítő megvalósulási bemérést, illetve dokumentációt nevezi a szakirodalom „As Built” állapotnak, amely az indigóval másolt szabadkézzel rajzolt bemérési jegyző­könyvtől kezdve a tervlapon a tervi adatok fölé írt megvalósult adatok vagy a terven „A kivitelezés a tervi adatok szerint történt” megjegyzés adatai a dokumentációtárban. Az erőmű építésének időszakában csak korláto­zott, nem teljes körű geometriai megvalósu­lási bemérésről lehetett szó. Ebben a helyzetben a valós megvalósulási bemérésekre alapozott üzemeltetési, karban­tartási munkatervezés nem, vagy erősen kor­látozottan biztosítható. Bármely építészeti vagy technológiai átalakítást, beavatkozást, helyszíni szemlék és bemérések előzik meg. Amit a 25-30 évvel ezelőtti bemérési tech­nológiák nem engedtek meg, azt ma jobb ered­ménnyel végezhetjük el a lézerszkenner alkal­mazásával. A szkenner tökéletesen leképezi a mért környezetet fényképszerűén, 3 dimenziós numerikus, geometriailag kiértékelhető adato­kat szolgáltatva a valós állapotról. A lézerszkennerek ipari alkalmazása 5-10 éve terjedt el a gyakorlatban, fő alkalmazási i területe az ipari létesítmények megvalósulási bemérése. A mai korszerű műszerek 150-300 ezer pont/sec sebességgel mérnek, a látószögük 310-320 fokos, a mérési pontosságuk ± 2-5 mm. A mérés eredménye egy pontfelhő (1,5-2 millió pont) álláspontonként, ahol a pontok 3 dimenziós, x, y, z koordinátákkal, valamint a pontra vonatkozó szín- vagy intenzitási adattal rendelkeznek. Nagy terek több álláspontból készült felvételei egymáshoz fuzhetők, majd a helyi tervezési rendszerben ismert geometriai referenciapontokkal a létesítmény tervezési koordináta rendszerébe illeszthetők. Bonyolultabb feladatokhoz a pontfelhő mo­dellezésére van szükség, amikor 3D-s geomet­riai primitívekkel helyettesítve vektorge­­ometrikusan ábrázoljuk a teret a CAD-es ter­vezőprogramokhoz. Az ismertetett technológia alkalmazása előnyös és gazdaságos olyan területeken, ahol bonyolult nehezen vagy korlátozottan megközelíthető technológiarendszerek üze­melnek, hagyományos mérési módszerekkel nem, vagy csak részlegesen mérhetők. A di­gitális formában felmért adatok tervezési, karbantartási alapadatként szolgálnak az üze­meltetés vagy műszaki változást igénylő ter­vezési feladatokhoz. Az adatok bárhol, bár­mikor felhasználhatók, megtekinthetők és publikálhatók. Mivel a felmérés komplett, minden szakte­rület megtalálhatja benne a számára hasznos adatot, információt. Azzal, hogy a szakterüle-IT*=-----3 » ■áHH'»! : tek által legyűjtött tematikus adatok egy geo- | metriai forrásból származnak, megvalósulhat | az adatkonzisztencia, amely a mai szakterületi | nyilvántartási rendszerek között nincs meg. | A lézerszkenneres felmérés az émo geodézi- | ai csoport feladataként 2006-ban megkezdő- \ dött. A feldolgozás folyamatban van, de a | http://srv-gis01/3dmeres/2blokk/ címen elér- | hetők a 2. blokki mérések 3D-s megjelenítés- | ben. A felmérést természetesen folytatni kell | kiterjesztve további technológiai helyiségekre, | az üzemeltetési, karbantartási és nem utolsó | sorban az üzemidő-hosszabbítási igények fi- | gyelembevételével. -Steinbach Antal- | _____________ A paksi atomerőmű munkavédelmi szakembereinek és munkavédelmi képviselőinek látogatása a mohi atomerőműben Az atomenergia kutatása és felhasz­nálása terén Szlovákia és Magyaror­szág kapcsolatai szorosak. A hosszú idejű együttműködés során gyakor­lattá vált a mohi és a paksi atomerő­mű szakembereinek kölcsönös láto­gatása. A találkozók alkalmával meg­vitatják problémáikat, illetve tapasz­talatokat cserélnek a működtetéssel és a biztonsággal kapcsolatosan. Igv került sor október 10-12. között a munkavédelmet érintő üzemlátoga­tásra a mohi atomerőműbe. Mohi (Mochovcej: lerombolt ma­gyar falu Szlovákiában, a Lévai já­rásban. A település helyén építették fel az atomerőművet. A falu lakossá­gát (718 fő) 1979-ben telepítették ki a befogadásukra megépített lévai, nyit­­rai panelházakba és a környékbeli falvakba. A régi idők emlékét az üze­melő blokkok árnyékában a reformá­tus templom és a temető őrzi. Ma­gyarország legközelebb eső lakóte­lepülései az erőműtől légvonalban 30-35 km-re fekszenek. Az utazó a Garam-völgyébe érve már messziről láthatja az erőmű hűtőtornyaiból fel­szálló gőzfelhőket. Az erőmű: a paksi erőműéhez ha­sonlóan nyomott vizes, vízhűtésű re­aktorok üzemelnek. Az ellenőrző és irányító rendszerét a Siemens építette be a legkorszerűbb elvek szerint. Hű­tővizét a Garam folyó biztosítja, me­lyet szivattyúkkal juttatnak el az erő­műbe. A szlovák villamosenergia­ipar 66%-a az olasz ENEL, 34%-a az állam tulajdonában van. Működő blokkok: az 1. blokkot 1998. 10. 29-én, a 2. blokkot 2000. 02. 28-án helyezték üzembe. A már építészetileg és gépészetileg előreha­ladt 3. és 4. blokk várhatóan 3-4 éven belül kezdheti a termelést. A Paksról induló csoport vezetője Csordás Jenő a munka- és tűzvédel­mi osztály vezetője volt:- Milyen képviselettel és céllal in­dultatok a tapasztalatcserére?- A kiutazó csoport 3 fő munkavé­delmi szakemberből és 5 fő munkavé­delmi képviselőből tevődött össze. Ez is igazolja, hogy a munkavédelmet il­letően jól működik a megelőzés terén a kapcsolat a munkáltató és a munka­­vállalók képviselői között. A jó együttműködésnek köszönhető ennek az utazásnak a megvalósulása is. Kü­lönböző konferenciákon és fórumo­kon, valamint más munkáltatóknál szerzett hazai szakmai tapasztalatok­nak nagy szerepük van a fejlődésünk­ben. De fontosnak tartjuk, hogy kül­földön üzemelő erőmű munkavédelmi tevékenységét is megismetjük. A láto­gatás egyik céljaként azt jelöltük meg, hogy megismerjük az ott érvényes munkavédelemi szabályozásokat és azok közvetítésének gyakorlatát. — Milyen volt a fogadtatás, és mi valósult meg a tervezett programból?- A fő kérdéseket előre megküld­tük, megkönnyítve a fogadó felkészü­lését. Igazából most is a kötetlen be­szélgetésekből jutottunk a legtöbb in­formációhoz. Az erőműben Lubomir Krenicky biztonságiigazgató-helyet­tes fogadott bennünket, aki bemutatta az erőmű szervezeti felépítését, vala­mint munkatársait, akik velünk töltöt­ték a három napot. Köszönjük türel­müket, hiszen ők kísértek bennünket a célterületek látogatására, és vála­szoltak kérdéseinkre akár az éjszaká­ba nyúlóan is. Az üzembe tervezett programot túl is teljesítettük a szabad­idő rovására. Bevezetésként az infor­mációs központban kaptunk tájékoz­tatást az erőmű történetéről, jelenéről és a jövőbeli feladatokról. Az általunk kijelölt üzemi területeket kisebb cso­portokba osztva jártuk be. Látogatást tettünk a gépházban, tájékozódtunk a blokkvezénylőben, irányítástechni­kai, villamos és gépműhelyekben. A baleset- és tűzmegelőzési osztá­lyon betekinthettünk egyes jogsza­bályokba és az erőmű belső szabályza­taiba. Láthattuk, hogy mennyiben kü­lönböznek az egyes rendelkezések ér­telmezési és gyakorlatban való alkal­mazásai a miénktől. A folyamatos pár­beszéd (magyar nyelven) azonnal ma­gyarázatot adott az oda-vissza kérdé­sekre. A látottak jó hatást gyakoroltak ránk. A pozitív tapasztalatokat össze­foglalóba sűrítjük, és átnyújtjuk az uta­zást támogató biztonsági igazgatónak.- A munkavédelmi képviselet ré­széről Nagy Lajostól kérdezem, hogy mivel egészítené ki az előzőeket?- Nekünk munkavállalóknak is ér­dekes volt tapasztalni a különbözősé­geket a munkavédelem gyakorlatá­ban. A szakszervezeti vezetőkkel va­ló találkozás során megismertük problémáikat és a munkavállalók közreműködésének módját a munka­­védelemben. A hozott információkat átadjuk képviselőtársainknak, hogy egyformán hasznosíthassuk a munka­­védelmi képviselői tevékenységünk során. -Szabó Béla-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom