Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)

2007-11-01 / 11. szám

16. oldal mym paksi atomerőmű 2007. november Új verziója készült a PassPort programnak NAÜ-munkaülés a KGYK-ban Mikor még be sem fejeződött az In­dus PassPort rendszer adaptációja, máris itt az újabb, jobb verzió. Első bemutatója szűk körben csak a beve­zetőknek szólt (2006. november 29.). Második alkalommal a látogatóköz­pontban az újdonságok, a még be nem vezetett modulok nagyobb nyilvános­ságot kaptak 2007. október 4-én. Az Indus Asset Suite (IAS) fejlesz­tése már több éves múltra tekinthet vissza; képességeiről, funkciói­ról mendemondák keringtek, s az egészet a titkok fátyla lepte. Az első bemutatón az új képer­nyőformátumokon (HTML) volt a tő hangsúly, melyek látványban jobban megfelelnek a kor igénye­inek. Sajnos, amit nagyon vártunk - az adatbázis és a programok - nem kerültek átdolgozásra, ami a futásidőt, hálózatterhelést változ­tatta volna kedvező irányba. A két bemutató közötti időben a program fejlesztőjénél is változások történtek. A jobb piaci érvényesülés miatt egyesült az Indus és az MDSI 2007. április 2-án egymilliárd dollár magántőkével. Az új cég neve, a Ventyx dinamikusabban hat. A cég székhelye Atlantában van. Második alkalommal egy egész napos tájékoztató, részletekbe menő programbemutató végig kollegiális hangnemben zajlott a rendkívül fel­készült Blake Wiggins fejlesztési igazgató jóvoltából. A kvalifikációs adatokat tartalmazó modul mellett a projektkövetési modul lényeges ré­szeit, funkcióit láthattuk. Az idő rö­vidsége miatt a projektkövetésben nem volt alkalom részletekbe menni, ezért egy alkalmas későbbi időpont­ban további bemutatóra nyitottak a Ventyx szakemberei. Sokat megtudhattunk az új képer­nyőformátum (XML-HTML) szer­keszthetőségéről. Nagyon szimpati­kus, viszonylag könnyen átprogra­mozható, tetszetős képernyőket mu­tatott a távoli Amerikából a téma legnagyobb szaktekintélye. Amin változtatni kellene még: • Ha egy új mezőt akarok a képer­nyőre tenni - ami még nem volt eddig, akkor a Cobol forrásprog­ramhoz kell nyúlni. • A tranzakciók alatt a képernyőn kétszer is egy státusz-csík jelenik meg, és jelzi, hogy a hálózaton las­sanjönnek az adatok. • Az általunk módosított képernyők nem transzformálhatok át az új for­mátumra. • Az alkalmazást nem lehet elkötele­zettség nélkül megtanulni — elő­ször meg kell venni, az ár része a tanfolyam. Zsoldos Ferenc szerint már látszik a fény az alagút végén. -gyulai-Most már biztosan tudjuk... Most már biztosan tudjuk, miért és hogyan rozsdásodik a vas, milyen lépésekben ké­szül a műtrágya, miért lesz tisztább a kipufogógáz, ha az autó katalizátoros, milyen folyamatok játszódnak le a jövő energiatermelőjében és moteljában, az üzemanyag­cellában. Mindezt a biztos tudást Gerhard Erii, német kémikus­nak köszönhetjük, aki rendkívül precíz eljárásokkal kutatta ki a szilárd felszí­neken végbemenő kémiai jelenségek mibenlétét. Hetvenegyedik születés­napjára kapta életművéért a Nobel-díjat. A modem felületkémia tudománya 1960-tól bonta­kozott ki, és a félvezetőipar­ban kidolgozott különböző vákuumtechnológiáknak kö­szönhetően fejlődött ki. A módszer eredményeinek kö­szönhetően magyarázatot kaphatunk a légköri ózonréteg pusztu­lására - azokra a fontos folyamatokra, amelyek egy kicsiny jégkristály felü­letén zajlanak le a sztratoszférában —, talán még be is foltozhatjuk. -gyulai-Amitől az adattároló képesség megnőtt Az óriás mágneses ellenállás (GMR) felfedezéséért (1988) Nobel-díj járt 2007-ben a jelenséget először értel­mező, leíró, egymástól függetlenül dolgozó két kutatónak (Albert Fért - francia, Peter Grünberg - német). Az eredeti cikket 3500-an idézték a témához kapcsolódó különböző tu­dományos munkákban, ami önma­gában is hatalmas eredmény. A jelenséget már 150 évvel ez­előtt leírta Lord Kelvin. Ő két fém, a vas és nikkel esetében külső mágneses tér hatására az anyag el­lenállásának néhány százalékos megváltozását észlelte. A friss No­­bel-díjas kutatók érdeme, hogy vas és króm fémpárok 50-60 rétegű szendvicsszerkezetében, alacsony hőmérsékleten ezt a hatást 50%-ra növelték. A rétegek 3 atomnyi vas­tagságúak (8-12 Angstrom). Grünberg azonnal felismerte felfedezése gya­___ korlati jelentőségét, és szabadalmaz­tatta azt. A winchesterek olvasófejé­ben alkalmazták, s ez tette lehetővé, hogy sűrűbben írt, kisebb mágne­­sezettségű jeleket is visszanyerhes­senek a lemezek felületéről. Ki hinné, hogy a winchester típu­sú adattárolók már több mint 50 éve léteznek? Az elsőt az IBM 1956. szeptember 4-én jelentette be, egy mázsa súlyú, 5 MB kapacitású volt a Random Access Memory Accoun­ting and Control (RAMAC 305) egység. Az író-olvasó fej még in­dukciós elven működött. Ennek a technikának a fejlesztése hamar fizi­kai korlátokba ütközött. A képen lát­ható, maholnap az üzletekbe kerülő egység akár 1 terabájtos is lehet.-gyulai-2007. október 15-19. között került sor a Nemzetközi Atomenergia­ügynökség (NAÜ) munkaülésére a Karbantartó Gyakorló Központ­ban (KGYK). A téma ezúttal a PR1S (Power Reactor System), azaz az erőművek teljesítményi, termelé­si, illetve kiesési adatbázisa volt. A NAÜ képviseletében a témát Jiri Mandula úr vezette, a meghívott elő­adók pedig: Milan Cihlar Csehország­ból, Mehdi Daval Franciaországból és Stephen Saunders az Egyesült Álla­mokból. A résztvevőket Pekárik Géza műszaki igazgató köszöntötte, és sike­rekben gazdag, dolgos hetet kívánt. A munkaülés első napján egy átfo­gó tájékoztatást kaptak azok is, akik eddig nem ismerték a PRIS rendsze­rét, illetve bemutatták a tavalyi évben bevezetett „Tervezési karakteriszti­kák” fontosságát az adatbázisban. Az adatbázis a kezdeti CD-ről törté­nő elérése óta nagy változáson esett át, mivel pár éve már online adatbevitel­lel lehet feltölteni az adatbázist, és e­­mailek segítségével szinte azonnali problémamegoldásra is van lehetőség. A héten kiemelkedő szerepet ját­szottak a szekcióülések, melyeken aktív körülmények között lehetett megtapasztalni a rendszerkezelési nehézségeket. A felmerülő kérdése­ket, jobbító javaslatokat megvitattuk. Az amerikai Stephen Saunderstől megfelelő tájékoztatást kaptunk a benchmarking fontosságáról, a sza­bályairól, kultúrájáról. Leber Ferenc osztályvezető segít­ségével szerda délután atomerőmű­látogatásra volt lehetőségünk, ahol sok kérdés merült fel, főleg a teljesít­ménynöveléssel kapcsolatban. Csütörtökön a KGYK-ban volt al­kalmunk körbenézni, és inaktív körül­mények között találkozni a főberen­dezésekkel. Ezért nagy köszönet jár Wolf Gábornak, aki megszervezte, és természetesen Sitkéi Bélának és Nagy Péternek, akik levezették, majd ren­delkezésre álltak a sok felmerülő kér­dés megválaszolásában. A hetet a hagyományokhoz híven a cégvezetés által szponzorált borkós­tolóval egybekötött vacsora zárta Szekszárdon. A résztvevőkkel jó han­gulatban, oldottan beszélgettünk, és kóstolgattuk Vörös Antal által össze­válogatott borokat. Pénteken fájó szívvel vettük tudo­másul, hogy hamar elrepült ez az egy hét, de szakmai szempontból haszno­san telt. Szükségét érezzük a gyako­ribb munkaülések összehívásának, így már mindenki nagyon válj a, hogy a következő évben Jiri Mandula mi­kor küldi a meghívást a konferen­ciára. A NAÜ új kezdeményezéseit mutatták be magyar szakemberek A Magyar Nukleáris Társaság (MNT) szervezésében a Nemzetkö­zi Atomenergia-ügynökségben (NAÜ) dolgozó magyar szakemberek tar­tottak tájékoztatást munkájukról, a NAÜ aktuális tevékenységéről a nukleáris biztonság terén 2007. ok­tóber 11-én az Országos Atomener­gia-hivatalban (OAH) Budapesten. Dr. Pázmándi Tamás, az MNT elnö­ke, örömét fejezte ki, hogy egyre szoro­sabb a kapcsolat az ügynökség­nél dolgozó magyarok és az MNT között, és a paksi atom­erőmű korábbi vezetői, dr. Vá­mos Gábor és Vincze Pál, vala­mint az Atomenergia-kutató In­tézet (AEKJ) szakembere, dr. Zombori Péter vállalták a tájé­koztató megtartását. Vámos Gábor, a NAÜ üzem­viteli biztonsági osztályának (OSS) tanácsadója az OSS új kezdeményezéseit és tevékeny­ségének aktuális információit mutatta be. A hagyományos és nukle­áris biztonság igazgatósága (NSSD) és a nukleáris energia igazgatóság (NED) közötti munkamegosztás elve az ellenőrzés, illetve a támogatás. Az OSS biztonsági vizsgálati szolgáltatá­sai az OSART, valamint új kezdemé­nyezésként a PROSPER és IRS (Ese­ményjelentő Rendszer) vizsgálatok. Az 1983 óta folyó OSART-prog­­ramban 141 vizsgálatra került sor az üzemeltetés biztonságának ellenőrzé­sére. Útmutatója, fontosabb megálla­pításai, a jó gyakorlatok kiadásra ke­rültek. A tapasztalatokat 1991-ig visszamenőleg az OSMIR adatbázis tartalmazza. Ma már a vizsgálatok fe­le a fejlett nukleáris programmal ren­delkező államokban zajlik. A vizsgálatoknál újdonságot jelent az igénylő által rugalmasan kialakítható ellenőrzési területlista. Az öt rögzített vizsgálati területhez (menedzsment, üzemvitel, karbantartás, mérnöki háttér, sugárvédelem) a továbbiak választha­tók (pl. vegyészet, oktatás, hosszú távú üzemeltetés, balesetkezelés stb.). A partnert előre felkészítik a misszióra - amely módszer önvizsgálatra is alkal­mas -, és utótámogatást (tapasztalatcse­rét, előadásokat) is biztosítanak. A PROSPER vizsgálatok az ön­vizsgálatot ösztönzik, és azok ered­ményességét ellenőrzik. Cél a problé­mák azonosítása, értékelése, javítása tíz OPEX területen. 2000-től kezdve hat ilyen vizsgálat történt. Ezt a lehe­tőséget az erőművek jobban is ki­használhatnák, hiszen történnek nem kívánt események. A paksi elhárítási munka jó példája volt a magas szintű nemzetközi összefogásnak. Az IRS 7 kategóriában vizsgálja az eseményeket. Fontos tanulságokat lehet levonni, amelyeket tanulmányokban és háromévente az úgynevezett „Kék könyvben” foglalnak össze. A fejleszté­sek között van a webalapú elérés. Vincze Pál, a NAÜ atomerőművi igazgatóságának tudományos munka­társa az integrált irányítási rendsze­rekről, a kapcsolódó NAÜ biztonsági szabványokról (alapelvek, követel­mények, irányelvek) beszélt. A biz­tonsági szabványokat a legmagasabb NAÜ-vezetői szinten hagyják jóvá. Jelenlegi aktualitás a Biztonsági Sorozatok keretében 1996-ban ki­adott 50-C/SG-Q atomerőművi mi­nőségbiztosítási szabvány felülvizs­gálata. Az ok az új minőségirányítási fejlemények, a kihívásoknak való megfelelés, az ISO 9001:2000 szab­ványhoz való igazítás igénye. A cél: integrált, egységes, koherens irányí­tási rendszer annak érdekében, hogy az adott szervezet célkitűzései elér­hetők legyenek. Az új rendszerben a középpontban a biztonság szerepel, általa a vezetés minden vetülete, működése, kapcso­lódásai átláthatók. Az elsődleges biz­tonsági felelősség az üzemelte­tőé, alapelv a biztonság szinten tartása, növelése. Biztosítani kell a szükséges feltételeket, erőforrásokat. A változásokat, szervezeti módositásokat szisztematiku­san kell irányítani, hogy ne ér­je káros hatás a biztonságot. A biztonságra hatással levő ki­szervezett folyamatokat is el­lenőrizni szükséges. A létesít­mények és tevékenységek min­den elemét integrálni kell. Az új rendszer a GS-R-3: Irányítási rendszerek követelményei. Felhasz­nálja és kiegészíti a korábbi doku­mentumot, jobban összhangban van az ISO-val. A további munkát folya­matos fejlesztés, új és felülvizsgált út­mutatók, a tagállamoknak nyújtott tá­mogatás, tanácsadás jellemzik. Zombori Péter, a NAÜ radiológiai és veszélyhelyzeti nukleáris központ (IEC) munkatársa a központ tevékeny­ségéről számolt be - akárcsak egy nap­pal korábban a Magyar Szakújságírók Egyesülete és az OAH munkatársainak Bécsben. A központ feladata, segíteni a tagállamoknak fejleszteni saját felké­szültségüket, amelynek érdekében az IEC konkrét tanácsadást biztosít, vala­mint folyamatosan finomítja előírásait és fejleszti gyakorlati megoldásait. A kérdések után személyes beszél­getésekkel folytatódott az érdekes és hasznos, nukleáris biztonsági szak­mai tájékoztató. -Hadnagy Lajos-

Next

/
Oldalképek
Tartalom