Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-04-01 / 4. szám
2. oldal 1976-2006 2006. április Nincs alternatívája a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításának Energiapolitikára van szükség Magyarországon Sem jelenleg, sem a következő 25-30 évben nem lehet kiváltani a paksi atomerőmű működését a magyarországi energiaellátás biztonságának veszélyeztetése nélkül, éppen ezért elengedhetetlen az erőmű üzemidőhosszabbítása, sőt néhány éven belül gondolkozni kell újabb atomerőművi blokk vagy blokkok építésén is - hangzott el március végén, egy budapesti szakmai fórumon. Minden előadó egyetértett abban, hogy megoldhatatlan lenne a hazai energiaellátás biztonságát garantálni a paksi atomerőmű nélkül a következő 25-30 évben, ezért elengedhetetlen az atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása, sőt új blokkok építésén is mielőbb el kell gondolkodni - hangzott el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) működő Energetikai Szakkollégium március 28-ai, „A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása” című fórumán. Az atomerőmű létesítéséhez, üzemeltetéséhez nagymértékben járultak hozzá a Műegyetem szakemberei és jövőjének alakulásában, vagyis az üzemidő-hosszabbítás elvégzésében is komoly munkát végeznek az egyetem oktatói és intézményei - emelte ki megnyitójában dr. Molnár Károly, a BME rektora, aki egyben a Paksi Atomerőmű Rt. igazgatóságának elnöke is. Az atomerőművek világszerte reneszánszukat élik, a nukleáris energiatermelés nélkül például az Európai Unió sem tudná teljesíteni a kiotói vállalás kapcsán kitűzött célokat - jelezte előadásában dr. Gerse Károly, a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgató-helyettese. Mint mondta: az év eleji energiaválság is bebizonyította, hogy Dusnok küldöttsége az atomerőműben „2. Energiastratégiai Konferencia 2006” címmel március 30-31-én Siófokon szervezte meg az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) az energiaipari szakemberek talán legnagyobb hazai szaktanácskozását. A jelentős részvétellel lezajlott rendezvény legfőbb megállapítása, hogy hazánkban korszerű energiapolitikát kell kidolgozni. A rendkívül tartalmas és hasznos tanácskozás témái az ellátásbiztonság, a gazdaságosság és a környezetvédelem köré csoportosultak. A várt egy új piaci modell kialakítására, a piac élénkítésére. Szerinte a teljes liberalizáció már 2007 elején megtörténhet. További fontos szempontok: az ellátásbiztonság, az optimális energiamix, melynek része a paksi üzemidő-hosszabbítás következetes végigvitele is, a klímaváltozás kezelése - többek között az energiahatékonyság javításával az innováció és a közös külső európai energiapolitika, az egységes fellépés. Dr. Robert Dixon (OECD) az USA 2001-ben kihirdetett energiapolitikáját bemutatva elmondta, jelenmagyar energiapolitika célja is ezen szempontok harmonizálása. Mint Bakács István ETE-elnök elmondta, kedvező fejlemények látszanak az új energiapolitika kidolgozása terén. Dr. Molnár László, az Energia Központ Kht. ügyvezető igazgatója is úgy vélekedett, hogy a legjobb pillanatban indítja a szakma az energiastratégiai együttgondolkodást. Mint elmondta, az Európai Unió (EU) elkészült energiapolitikai tervezete (Zöld Könyv) az Európai Bizottság javaslata, amelyet a tagországok még nem fogadtak el. A vizsgálatok szerint az Unió primerenergia-felhasználásában 2030-ig 60-70%-os importfüggőség alakul ki, amit semmilyen energiapolitika nem tud megfordítani. Ezen belül a földgázimport 50%-ról 80%-ra nő nagyrészt az EU-n kívüli országokból. Az új európai energiapolitika bizonyos mértékig irányváltást, a hangsúlyok eltolódását jelzi a kőolajár-növekedés, a földgázellátási zavarok és a megújuló energiákban való csalódás miatt. így az ellátásbiztonság és a hatékonyság a legfontosabb a környezetvédelem figyelembevételével. Hatvani György, a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára is úgy látta, hogy az energiapiac felszabadulása, az éghajlat változása és az ellátás biztosítása okán megérett az idő egy új hazai energiapolitika kidolgozására. A nyár végéig el kell kezdeni a jogalkotási folyamatot, fel kell készülni tős tőkebefektetésekre és innovációra van szükség az iparágban. Ehhez országuk egyértelműen a magántőkét kívánja bevonni az államok és a föderáció szerepének felülvizsgálatával, a lakosság és a vállalkozások együttműködésével. A 2006 februárjában meghirdetett új irányok: az energiafelhasználás javítása a közlekedésben, háztartásokban, korszerű technológiák alkalmazása, a közelkeleti gázimport csökkentése, fejlett szén- és atomerőművek építése. A további előadások és hozzászólások rendkívül sok és érdekes információt tartalmaztak. A szakma többségi véleménye szerint a következő megállapítások tehetők:- a földgázellátásban Magyarországnak tranzitországgá kell válnia- a villamosenergia-import lehetőségeinek szűkülése és a határkeresztező kapacitások helyzete miatt hazai erőmű építésére lesz szükség- a megújuló energiahordozók felhasználására tett vállalásainkat teljesítettük, magas áruk miatt arányuk növelésével nem szükséges terhelni a rendszert, a lakosságot. Vajda György professzor szerint a takarékosság mindenre gyógyír, de az atomerőmű az egyetlen eszköz az ellátásbiztonság növelésére. Összefoglalójában Bakács István aláhúzta: az energiapolitika nem elképzelhető gazdaság- és környezetpolitika nélkül. A piacnyitás elkerülhetetlen, ezért konkrét megoldásokra van szükség. -hadnagymennyire kiszolgáltatott a magyar energiapiac az egyoldalú gázfüggőség miatt, sőt ha ennek alapján vizsgáljuk a kérdést, megállapítható, hogy a legdrágább erőművek alapvetően a gázerőművek. Ezzel szemben az atomerőmű nem bocsát ki környezetkárosító anyagokat, olcsó és biztonságos energiatermelési lehetőség. Az ellátás biztonsága azt indokolja, hogy az üzemidő-hosszabbítás elvégzése után - amely minden szempontból gazdaságos megoldás -, épüljön újabb atomerőmű is Magyarországon. Az atomerőmű biztonságosságát, ezzel együtt az üzemidő-hosszabbítás műszaki megalapozottságát igazolja az is, hogy 1974-ben, tehát még a paksi első blokk megépítése előtt - melyet 1982-ben helyeztek üzembe - olyan biztonsági filozófiai változás történt az orosz nukleáris technológiában, amely igen kedvező volt a nálunk felépített blokkok szempontjából is, hiszen a magyar atomerőmű már ezeknek a változásoknak a figyelembevételével épült meg - emelte ki Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Rt. műszaki vezérigazgató-helyettese. Szerinte az atomerőmű üzemidőhosszabbítása nemcsak azért fontos, mert Magyarország legnagyobb és legolcsóbban termelő erőművéről van szó, hanem azért is, mert nélküle a kiotói vállalásokat sem tudnánk teljesíteni. Az üzemidő-hosszabbítás az erőmű saját forrásából megoldható, sőt a húszéves megnövelt élettartam alatt a tulajdonos részére mintegy 554 milliárd forint profitot termelne az erőmű. Az üzemidő-hosszabbítás engedélyezését együtt kell kezelni az üzemeltetés aktuális kérdéseivel - ismertette dr. Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese, a nukleáris biztonsági igazgatóság vezetője, majd hozzátette: az 1. blokk esetében, amely 1982-ben kapcsolódott az energiatermelésbe 2012-ben jár le az eredetileg 30 évre tervezett évre hosszabbítható majd meg az engedély. Ennek elvégzéséhez 2007- ben kell benyújtania az erőműnek a műszaki dokumentációt. Ezt követően viszont már 2008-ban az üzemidőhosszabbításhoz szükséges terveket is be kell adnia a paksi szakembereknek, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az elbíráláshoz, illetve a hosszabbításhoz szükséges feltételek kidolgozására és elvégzésére. Mindezek után 2011-ben lehet benyújtani az üzemidő-hosszabbítás engedélykérelmét, amely a további húszéves működést megalapozza. Dr. Hegyháti József, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kht. ügyvezető igazgatója mindehhez hozzátette, hogy egy atomerőmű üzemidő-hosszabbításáról nem lehet anélkül dönteni, hogy a radioaktív hulladékok tárolásának kérdését ne oldanák meg. Magyarországon Püspükszilágyiban üzemeltetnek egy radioaktív hulladéktárolót, amely a nem atomerőműves hulladékok tárolására épült. Bátaapátiban a parlament tavaly év végi döntésének értelmében épül a kis és közepes aktivitású hulladékok táro-Dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója végezetül a számba vehető energiaforrásokat - fosszilis, megújuló és nukleáris - elemezve egyértelműen kijelentette, hogy az atomenergiának sem jelenleg, sem a következő évtizedekben nincs, és várhatóan nem is lesz alternatívája Magyarországon. A fosszilis energiahordozók egyre drágábbak, az egyoldalú energiafüggőségünk miatt - amely főleg az orosz földgázt jelenti - pedig rendkívül kiszolgáltatottak vagyunk. A megújuló energiaforrások - víz, nap, szél, biomassza - vagy földrajzi elhelyezkedésünk miatt nem nyújtanak megoldást, vagy rendkívül drágák, még az egyetlen reális lehetőségként számba vehető biomassza segítségével is csak mintegy 300 megawatt villamos kapacitás váltható ki. Ilyen körülmények között tényleg nincs alternatívája a nukleáris energiatermelésnek. A Műegyetem éppen ezért úgy is készül az üzemidő-hoszszabbításra, hogy segíteni tudják a további működéshez szükséges szakember-utánpótlást is — hangsúlyozta végül Aszódi Attila. -Mayer György-A tengelici polgármesteri és jegyzői tanácskozáson üzemlátogatásra hívta meg Kovács József vezérigazgató úr azokat a településeket, amelyek behatóbban érdeklődnek az atomerőmű jövője iránt. Ezzel a meghívással élt Dusnok önkormányzata, és a település polgármesterének vezetésével, több önkormányzati képviselő és néhány lakos részvételével március 30-án erőmű-látogatáson vettek részt. A vendégek részére Kovács József vezérigazgató adott tájékoztatót az erőműben folyó munkákról. Tájékoztatás hangzott el a 2. blokki 1. számú aknában lévő sérült fűtőelemek eltávolítási munkáinak helyzetéről, az atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról és a teljesítménynövelés módjáról. A tájékoztató után számos kérdés hangzott el, amelyre a vezérigazgató úr kimerítő válaszokat adott, végül meghívta a dusnoki horgászegyesületet egy kondor-tói horgászversenyre. Ezt követően a vendégek megtekintették az üzemet. Az üzemi területről történő kijövetel után arra kértem Palotai Péter polgármester urat, szóljon a látogatáson szerzett benyomásairól. Palotai Péter: - Megmondom őszintén, még nem voltam az atomerőműben, csak az óvóhelyi részén jártam. Egyrészt megdöbbentem ezen a precizitáson. Nagyon tetszett, ahogy fogadtak bennünket, különösen, hogy a vezérigazgató úr is ránk szánt legalább fél órát. Ami az egész atomerőművet illeti, egy óriási dolog, megdöbben az ember, hogy lefelé is és fölfelé is mekkora. Milyen szervezetten működik, mégpedig szinte úgy, hogy az ember nem is lát — legalábbis a látogatásunk időszakában - dolgozó embert.- Voltak kérdései az atomerőművel kapcsolatban, és kapott-e azokra választ? — Végül is mi azért jöttünk, mert a képviselő-testületünk megfogalmazott egy olyan véleményt, hogy ne hosszabbítsák meg az atomerőmű üzemidejét. (Zárójelben mondom: én ezzel nem értettem egyet, de nyilván a testületi döntés kötelez.) Engem meggyőzött az, hogy itt szervezett munka folyik. Nyilvánvalóan a mi biztonságunk is fontos, de bennem az is tudatosult most, hogy az itt élő embereknek ugyanúgy fontos a biztonság, hiszen ők dolgoznak ezen a veszélyesnek mondható területen. Biztos vagyok benne, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy ők se károsodjanak, és ezen keresztül mi sem. (Folytatás a 3. oldalon) üzemidő. Ennek meghosszabbításához többek között a következő alapvető lépéseket kell végrehajtani. Az 1996-ban elvégzett időszakos műszaki felülvizsgálat 2008-ban jár le, akkor kell megújítani, melyet a mai előírások szerint tíz évre adhat meg a hatóság. Viszont 2012-ben lejár az eredetileg tervezett üzemidő, így tíz év helyett csak 4 lója, amely az erőműben keletkezett radioaktív hulladékok befogadását teszi lehetővé. Az RHK Kht. üzemelteti Pakson a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját (KKAT), melyet az igények szerint folyamatosan bővítenék. Szintén napirenden van a kiégett kazetták végleges elhelyezését biztosító tároló építése a Nyugat-Mecsekben lévő Bodán. Jelenleg ismét megkezdődtek a kutatások, bár az anyagi források szűkössége miatt nagyon lassan haladnak ezzel a munkával.
