Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-04-01 / 4. szám
1976-2006 3. oldal Tanácskozás huszonkét település vezetőjével Az atomerőmű életében fontos dátum 2005. november 21-e, ugyanis az Országgyűlés ekkor fogadta el 96,6%-os többségi szavazattal az atomerőmű üzemidő-hosszabbításáról szóló előterjesztést. Közben a szakemberek elkészítették a Részletes Környezeti Hatástanulmányt, amelyet 2006. március 13-án nyújtott be az atomerőmű az Alsó- Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez. Ugyanezen a napon Kovács József vezérigazgató tengelici tanácskozásra hívta a 22 település polgármestereit és jegyzőit, ahol az érintettek kézbe is vehették a Részletes Környezeti Hatástanulmány rövidített, közérthető változatát. A tanácskozást Kovács József vezérigazgató vezette, aki bevezetőjében a következőket modta: lyamatban önök a legfontosabb partnereink. A folyamatos párbeszédet, kommunikációt mindenképpen fenn kívánjuk tartani. Azt szeretnénk elérni, hogy önök minden pillanatban tájékozottak legyenek az ügyről, hol ülésekre, és tájékoztatást adnak a kívánt témáról. Az önkormányzatok képviselő-testületeit pedig üzemlátogatásra invitálta a vezérigazgató úr, majd a következőket mondta: — Azt gondolom, hogy a paksi- Óriási a jelentősége a mai napnak. Az atomerőmű környékén élő lakosság, az önkormányzatok és azok vezetői pontosan tudják, hogy milyen tervei vannak a paksi atomerőműnek. Hiszen az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos eseményeket bizonyosan nyomon követik, és a jövőben is követni fogják. A mai napon ennek a folyamatnak egy nagyon fontos állomásához érkeztünk. Ma fogjuk benyújtani a Részletes Környezeti Hatástanulmányunkat a bajai Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez engedélyeztetés céljából. Azt gondolom, a környezetvédelmi engedély megszerzésének ez egy nagyon fontos állomása. Tudnunk kell, hogy ebben a fotartunk, és milyen lépéseket szeretnénk végrehajtani. Éppen ezért adtuk át önöknek a Részletes Környezeti Hatástanulmány egyszerűsített, közérthető kivonatát. Fontos számunkra, hogy megoszszuk önökkel a 2006-os év jelentősebb eseményeivel kapcsolatos információkat. Ezért nemcsak a 13 TEIT- településre (Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás) juttatjuk el az Atomerőmű című újságunkat, hanem a környezetünkben lévő 22 településre, immáron 35 000 háztartásba. A vezérigazgató úr felajánlotta annak a kilenc településnek, amelyek nem tagjai a TEIT-nek, hogy az erőmű szakemberei - az igényeknek megfelelően - elmennek a testületi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása és maga az atomerőmű a magyar villamosenergia-termelés hosszú távú érdekeit szolgálja, hiszen köztudott, hogy itt állítjuk elő legolcsóbban a villamos energiát. Ha ezt a helyzetet fenn tudjuk tartani, bízom benne, hogy az ország számára jó döntést hoztunk. Ez a döntés biztosítja, hogy Magyarország lakosai elérhető, viszonylag kedvező áron tudjanak villamos energiához jutni. Ezt a célt csak önökkel együtt tudjuk megoldani. Ezt követően öt előadásra került sor, nevezetesen Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettes az 1. számú aknában található sérült üzemanyag eltávolításával összefüggő tevékenység helyzetét ismertette. Kovács Ferenc projektvezető az üzemidő-hosszabbítási projekt tevékenységét mutatta be. Szőke Larissza projektvezető a teljesítménynövelési projekt munkáját ismertette. Elter Enikő az üzemidő-hosszabbítás környezeti hatástanulmányát mutatta be. Végül Tiderenczl József, a bajai Alsó- Duna-völgyi Környezetvédelmi hatóság igazgatója az engedélyeztetés menetéről adott rövid tájékoztatást. Hol tart az üzemidő-hosszabbítás környezetvédelmi engedélyezése? Az előző számban hírül adtuk, hogy elkészült az üzemidő-hoszszabbítás környezeti hatástanulmánya. Ez volt az engedélyezési folyamat kezdete. Mi történt azóta? A tanulmányt az erőmű hivatalosan 2006. március 13-án nyújtotta be az elbíráló hatóságnak, azaz az Alsó- Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek, a dokumentáció alapján megkérve az üzemidő-hosszabbításra vonatkozó környezetvédelmi engedélyt. A jogszabályi előírásoknak megfelelően a felügyelőség hirdetményt adott ki az eljárás megindításáról a Tolna Megyei Népújságban, valamint a saját honlapján. A hirdetmény szövege tartalmazza a közmeghallgatás időpontját és helyét: 2006. április 28. napján 17 órai kezdettel, Paks, Dózsa György út 95. A felügyelőség levélben értesítette a hatásterületen lévő települések önkormányzatainak jegyzőit az eljárásról, s megküldte részükre a tanulmány közérthető összefoglalóját. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumon keresztül ugyancsak megkapta a szükséges tájékoztató anyagokat Ausztria és Horvátország illetékese is, hiszen mindkét ország jelezte érintettségét a folyamatban. A felügyelőség honlapján elérhető a teljes tanulmány, így biztosított a folyamat nyíltsága és minden érdeklődő részvétele az eljárás során. hogy tényleg ilyen biztonságos maradjon, és soha ne történjen itt semmi olyan, ami az itt élőket vagy bennünket veszélyeztetne. — Köszönöm az interjút. -Beregnyei-Dusnok küldöttsége az atomerőműben (Folytatás a 2. oldalról).- Polgármester úr! Nincs könnyű helyzetben, ha a véleménye eltér a testületi véleménytől. Mi lesz a következő lépés? Lesz-e egyáltalán?-A testületi tagok java itt volt, és talán nem is a gazdasági érdeket kifogásolják, mert ebből a szempontból megértik, hogy meg kell hosszabbítani az atomerőmű üzemidejét. Talán az érzelmi megközelítésre alapozva történt az elutasító vélekedés. Mivel közel vagyunk az erőműhöz, így félünk tőle. Olyan vélemény is elhangzott a képviselő-testületi ülésen, hogy miért nem építették ezt az atomerőművet Pest fölé, Esztergom vagy Visegrád tájékára. Én azt gondolom, hogy nem kell tennem semmit, hiszen a képviselőtestület tagjai, az intézményeink vezetői itt voltak, ők is látták, hogy ez egy biztonságos mű. Azt kívánjuk az atomerőműnek és a dolgozóinak, A közmeghallgatásról A konzultáció után Tiderenczl József igazgató urat és Hencze Sándor polgármester urat kérdeztem az elhangzottakkal kapcsolatban. Tiderenczl József igazgató:- Igazgató úr! A hatástanulmányban rögzítettek gyaraplthatják-e az eddigi ismereteiket?- Ha azt mondanám, nem adhat új ismereteket, akkor fölösleges lenne az egész vizsgálat. Természetesen adhat, de ebben az esetben nem arról van szó, mint amikor egy vadonatúj berendezést vagy létesítményt akarnának valahol építeni. Itt már évtizedek óta üzemel az atomerőmű, és évtizedek óta vannak vizsgálatok. Ezért markáns vagy meglepő dolgokra nem derülhet fény, viszont egyes eddigi vizsgálatok eredményeit pontosíthatják a jóval több mérés alapján. így elmondható, hogy ilyen értelemben lesz hozadéka és jelentősége ennek a hatástanulmánynak. Például itt említhető az Elter Enikő által idézett egészségügyi hatásvizsgálat eredménye. Egy ilyen hatásvizsgálat azt is jelzi, hogy a már bekövetkezett, vagy még csak tervezett technikaiműszaki változásoknak milyen hatása várható. Ha ez nem így lenne, akkor valószínűleg nem vizsgálta volna senki, hogy most mennyi a radiológiai hatásterület sugara. Most viszont kiderült, hogy 6,3 km, mivel most figyelembe vették az üzemidő-hoszszabbítás időpontjáig tervezett változtatásokat is. Összegezve tehát azt mondhatom, vannak és lesznek hozadékai a hatástanulmánynak. — Sok szó esett a közmeghallgatásról. Mi ennek a lényege, és kötelezőe mindenhol megtartani?- Nem kötelező mindenhol, csak a telepítés helye szerinti önkormányzatnál, jelen esetben Pakson. Elméletileg lehet bárhol, ahol vannak megfelelő és racionális okai. Ez nem azt jelenti, hogy akkor Dunaszentgyörgyön is és az erőmű körzetében lévő minden településen lehet tartani. Elképzelhető viszont, hogy a Duna túloldalán, például Kalocsán lehet racionális indok egy közmeghallgatás megtartására, mert a túloldali települések számára Kalocsa megközelítése könnyebben lenne biztosítható.- Mi a közmeghallgatás célja?- Fordítva kezdeném a válaszadást. Nem az a közmeghallgatás célja, hogy ott kapják meg az emberek az információkat és a tájékoztatást. Ugyanis a környezeti hatástanulmány hozzáférhető mindenki számára a felügyelőségünk honlapján (www.adukofe.hu) és a paksi önkormányzatnál (jegyzőnél). A közmeghallgatásnak az a célja, hogy a meglévő információk alapján feltegyék azokat a kérdéseket, amelyekre a hatóság figyelmét szeretnék felhívni. Tehát, hogy a lakosság észrevételeit össze lehessen gyűjteni, ez igazából a célja a közmeghallgatásnak. Az észrevételeket viszont írásban is meglehet tenni. Tehát elég sok lehetőség van arra, hogy bárki elmondhassa a véleményét vagy föltehesse a kérdéseit. Hencze Sándor polgármester- Polgármester úr! Menynyire foglalkoztatják Dunaszentgyörgy polgárait az üzemidő-hosszabbítással, a helyreállítással és a teljesítménynöveléssel kapcsolatos kérdések?-Az erőmű közelsége révén a település lakói közül meghatározó többség dolgozik az atomerőműben. Ezért úgy gondolom, igazán képben vannak - ha szabad így fogalmaznom - az erőművel kapcsolatos kérdésekben. Nincs különösebb probléma ezzel kapcsolatban a településen. Mint az önkormányzat vezetője, azt gondolom, nekünk mindenképpen fontos, hogy a lakosság azon része is kellő tájékoztatást kapjon, akik nem az erőműben dolgoznak. Azt hiszem, az eltelt több mint húsz esztendő arra enged következtemi, hogy itt az atomerőműben jól mennek a dolgok, és jól megvagyunk egymással. Viszont tényleg elváljuk azt a fajta korrekt tájékoztatást, amelyet most és az eltelt időszakban is kaptunk az erőmű szakembereitől. Úgy érzem, a település megtanult együtt élni az atomerőművel, amelyre jó példa a 2003-as üzemzavar, amikor a település polgárai kellő bölcsességgel és toleranciával kezelték az eseményt. Abban bízunk, és azt várjuk el, hogy mindenki a tudása legjavát nyújtsa az atomerőműben, hogy biztonságosan és hosszú távon együtt tudjunk működni. Fontos ez számunkra, hiszen ahogy említettem, a település többségének biztos megélhetést nyújt ez az erőmű.- A közmeghallgatással kapcsolatban van-e tervük?- Az itt elhangzottak szerint Dunaszentgyörgyön nem szándékoznak közmeghallgatást tartani. Mi a magunk módján a lakosság figyelmét fel fogjuk hívni a környezeti hatástanulmány megtekintésére. De jó magyar szokás szerint a többség - tisztelet a kivételnek - mindig utólag szeretne hozzászólni az adott dologhoz. Ezt tapasztaltuk a közelmúltban is, a 6-os út megerősitésével kapcsolatban. A jogi határidők lejárta után próbálnak beleszólni a dolgok folyásába az emberek. Ezt most szeretnénk elkerülni, ezért is óhajtjuk felhívni a figyelmüket a közmeghallgatás pontos idejére és helyére. Azt gondolom, az ígéretnek megfelelően kapunk segítséget ahhoz, hogy autóbusszal bejuthassanak Paksra azok, akiket érdekel ez a téma. ATOMERŐMŰ Kiadja a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság Felelős kiadó: Kovács József vezérigazgató Nyomdai előállítás: Séd Nyomda Kft., Szekszárd, 2006. április relelős vezető: Katona Szilvia ügyvezető • Szerződésszám: 4500021612 Főszerkesztő: Beregnyei Miklós • E-mail: beregnyei@npp.hu i9i Paksi Atomerőmű Rt. Főszerkesztő-helyettes: Lovászi Zoltánná. A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyulai János, Hadnagy Lajos, Majoros János, Medgyesy Ferenc, Sipos László, Wollner Pál Szerkesztőség címe: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71.7031, Telefon: 75/507-431, Telefax: 1/355-7280, Internet: www.npp.hu Tördelőszerkesztők: Kertai Edit, Dombi Viktória • Korrektor: Patyi Orsolya
